Kelet-Magyarország, 2010. június (70. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-04 / 128. szám
2010. JÚNIUS 4., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG S Aktuális KELET Magyar fájdalom fotó: archív Győztes vagy vesztes oldalon? DEBRECEN. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918 őszén elvesztette a háborút, majd az október-november fordulóján kitört forradalmakban darabokra hullott. A szövetségesek (Antant) 1918 késő nyarán és kora őszén az alábbi, könnyen megválaszolható kérdést tették fel a monarchia kisebbségeinek: Győztesek akartok-e lenni, és csatlakozni az utódállamokhoz, vagy vesztesek Magyarország részeként? A válasz egyértelmű volt. Magyarország számára az igazi háború, a területi integritásért folytatott küzdelem tulajdonképpen a háború után kezdődött. Eredményeként ugyan rendeződött az 1848 óta függőben lévő nemzeti önállóság kérdése, de elvesztettük az ország területének és lakosságának kétharmadát. A modern európai történelem során kevés nemzet fizetett ekkora árat önállóságáért. Magyarország a területi revíziót a náci Németország segítségével valósította meg, így a nagyhatalmak 1947- ben „helyreállították” az 1945 előtti állapotokat. km „Ideje lenne teljesen feldolgozni” Eddig csak politikai kurzusok ítélték meg és használták fel céljaikra a tragikus békeszerződést. Debrecen. A Párizs melletti Nagy- Trianon palotáról elnevezett békeszerződés emberek, családok és nemzetek sorsát változtatta meg végérvényesen, amiről évtizedeken át vagy nagyon sok szó esett, vagy nem lehetett beszélni. ADebreceniEgyetemMa- gyar-amerikai Intézete északamerikai tanszékvezetője, dr. Giant Tibor azon kevés történész közé tartozik, aki évek óta tudományosan kutatja a béke- szerződés előzményeit és hatásait. Ennyi év távlatából hogyan lehetne megfogalmazni a 90 éve történteket? GLAMTTiBOR: A nagyhatalmi politika egy összefüggő állam, az Osztrák-Magyar Monarchia sok kis nemzetállammá darabolásával újabb kisebbségi problémákat generálva, de viszonylagos stabilitást adva a régiónak átrendezte a két nagy birodalom, Oroszország és Németország közötti területeket. A későbbiekben is ehhez a verzióhoz ragaszkodtak a nagyGlant Tibor foto: égerházi Péter GRAFIKA: ÉKN hatalmak, amikor felmerült a revízió lehetősége, s a történelem őket igazolta, hiszen a 2. világháborútól eltekintve csak Jugoszlávia szétesése járt véres háborúval Közép-Európában, amiben persze szerepet játszott a szovjet megszállás. A magyar embereknek a térség nyugalmáért rájuk kényszerftett áldozatvállalás tudata sovány vigasz, mert ebben már többször volt része a nemzetnek történelme során. SLANT TIBOR: Az egész régióról elmondható, hogy a történelem keresztútján van. Emiatt hasonló érzéseik lehetnek a románoknak vagy a szlovénoknak a monarchia idején történtek miatt. Ne felejtsük el, amit mi akkori magyar nemzetiségi politikának tartunk, az egy kedvezményezetti helyzetben, de az osztrák birodalom keretein belül történt. Trianon előtt éppen a monarchia léte jelentett stabilitást a régióban, miért a feldarabolásában látták a nagyhatalmak a fenntarthatóságát? glant TIBOR: Ebben nem az ésszerűséget kell keresni, ugyanis maguk a franciák is tudták, hogy nem igazán jó megoldás Közép-Európában nemzetállamokat létrehozni, mert az kevés ütközőzónának Németország és Oroszország között, ami egy generáción belül be is bizonyosodott. Ám, amikor egy négyéves véres háborúban emberek milliói haltak meg, a politikusok sem tudták függetleníteni magukat tőle, és a sérelmi politizálás vezérelte a békeszerződés irracionális feltételeinek a kidolgozását. Az amerikaiak részéről pedig a világbéke hirdetése játszott szerepet, Wilson elnök megígérte, hogy nem lesz több háború, s ez a magyar politikusokat is megtévesztette. Károlyi Mihály köztársasági elnök is ebbe a hibába esett bele, nem védte meg az országot a román támadástól, ráadásul az általa támogatott Őszirózsás forradalom, majd a Tanácsköztársaság rendkívüli módon rontotta a magyar tárgyalási esélyeket, mert a környező országoknak ütőkártyát jelentett a bolsevik veszéllyel való fenyegetőzés. Trianon tragédiája, ami a kedvezményezett országoknak persze ünnep, később is hatást gyakorolt a történelemre, meddig kísérthet még a múlt? GLANT TIBOR: A mi szempontunkból a békeszerződés legnagyobb problémáját a feldolgozatlansága jelenti, csak politikai narratívák születtek, így például a Horthy-rendszer az igazságtalanságot emelte ki, később a szélsőjobboldal a zsidókat tette felelőssé, majd a kommunista elhallgatás, illetve a bűnös nemzet verzió következett. A mindenoldalú tudományos kutatása azonban még nem történt meg, anélkül viszont nem juthatunk konszenzusra a környező országokkal, csak elbeszélünk egymás mellett. Ideje lenne már államilag támogatott kiemelt kutatási témává tenni, így az eredmények ismeretében másképp lehetne megemlékezni például a 100. évfordulójáról. Ettől nem fog kevésbé fájni, és nem változik együttérzésünk a határon túli magyarokkal, de pontosan fogjuk tudni, miről beszélünk. hbn-ép Trianon mindent megváltoztatott A korabeli Ungvár látképe fotó: internet Amerikai béketerv helyett francia biztonságpolitika A békediktátum településeket vágott ketté, családokat szakított el egymástól. N yíresyhAza. A trianoni döntés politikailag, közigazgatásilag, gazdaságilag is megváltoztatta határmenti, csonka vármegyéink, köztük Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa és Ung életét.- Bereg, Ung megyéket és Ugocsa egy részét Csehszlovákiához, másik részét szatmári területekkel együtt Romániához csatolták - meséli dr. Reszler Gábor történész, a Nyíregyházi Főiskola tanára. - Szerencsére Szabolcs vármegye területe alig csonkult. Az országhatárok végleges kijelölése ugyanakkor 1923-ig elhúzódott, és ez a helyzet átmenetileg reményt szült, hátha a magyar politikusoknak sikerül határrevíziót elérniük. A közigazgatásilag egyelőre egyesített megyék kialakítása is ezt az átmenetinek, ideiglenesnek tetsző állapotot sugallta.- Az önkényes határkijelölés településeket vágott ketté, családokat szakított el egymástól. A határszéli községek, tanyák ide-oda csatol- gatása éveken át tartott. Vállaj megmenekült-A vállajiak például annak köszönhették, hogy nem kerültek az országhatár túloldalára, mert a határmegállapító bizottság helyszíni szemléjén azt állították, hogy terményeiket a mátészalkai és a nyírbátori piacokra hordják, gyermekeik pedig a nyíregyházi és a debreceni középiskolákba járnak. A valóságban Nagykároly és Szatmárnémeti jelentette számukra a piaci, kulturális központokat, de ezzel a kegyes hazugsággal sikerült a bizottság tagjait meggyőzniük. Szabolcs vármegye alig veszített területéből, de Szat- márnak csak szűk harmada maradt Magyarországon. Térségi központok - Ungvár, Beregszász, Nagykároly, Szatmárnémeti - kerültek a határ túloldalára. A vármegye új székhelye Mátészalka lett, ami bizonyos mértékbenösztönzőleghatotta város fejlődésére. Ám a szálkái térség elszakadt a korábbi évszázados felvevőpiacaitól, így a gazdaság talpraállítása reménytelen volt. Nyíregyháza fejlődése is megtorpant az első világháború előttihez képest. Ami fontos politikai változást jelentett, hogy a dualizmus idején harcosan kormányellenes megyék a határszélre kerülve elkötelezett kormány- pártivá váltak. km Clemenceau durva húzással elvágta a titkos tárgyalások fonalát. DEBRECEN. Trianont alapvetően három nagyhatalom határozta meg: Anglia, Franciaország és az Egyesült Államok. Előbbi kettő a háború kitörésétől fogva hadban állt a Monarchiával, utóbbi csak 1917 áprilisában lépett be. London és Párizs fokozatosan, az elhúzódó háború során tett ígéretekkel jutott el a nemzeti kisebbségek követeléseinek támogatásáig. Az Antant diplomáciájában kulcsszerepet játszott a Monarchia területi egysége: ha rosszul állt a szénájuk, területi ígéreteket tettek Olaszország és Románia felé, ha Bécs tárgyalókészségét akarták fokozni, akkor területi integritásról beszéltek. A fordulópontot 1918 áprilisa jelentette. Ekkor Clemenceau francia miniszterelnök egy durva diplomáciai húzással (Sixtus- ügy) elvágta a titkos tárgyalások fonalát, egyúttal zsákutcába füttatva Wilson elnök addigi tárgyalásos politikáját is. Ettől fogva szövetséges hadicéllá vált a Monarchia likvidálása forradalmak és nemzeti kisebbségi ellenállás szításával. Az angolokat az európai hatalmi egyensúly helyreállítása, a franciákat a reváns, az amerikaiakat a „tudományos béke” igénye motiválta, Wilson hosz- szú távú békét szeretett volna. Az amerikai bizottság azonban 1918. november elején azt közölte az elnökkel, hogy mindenki számára elfogadható javaslata nincs, vagyis az amerikai békedelegáció Párizsban a túlzó követelésekkel szemben fellépett ugyan, de nem tudott a térségben érvényesülő francia biztonságpolitikával szemben alternatívát felvonultatni. Az pedig büntető és megalázó békéket kényszerített a legyőzött államokra, ami egy generáción belül még véresebb globális világégéshez vezetett. km © MAGYARORSZAG TRIANON UTÁNI HATARAI, illetve a szomszédos országok eredeti követelései I 4 íTjiljFllÍiHiHJTTtTt^TOj:T^T^T7.|'^TT,tri.Ti3lll?:?'7?l'«ll«'TáWTl 1919. január 18^ 1919. március 18-ápriUs 6.: 1919. július 11a Párizsi Békekonferencián megkezdődik a magyar-román határ véglegesítése, ez a A csehszlovák-osztrák határ megvonása- \920 iunius4 abizottságok^litása.Amunkáta i919. (ebruárS.: mai határ, csak a második világháború előtt má|usi2- kor egy Ausztriának tett kedvezményért a Trianoni Békeszerződést aláírja Bénárd Központi Területi Bizottság koordinálta, a letezett, egy csehszlovák-román korridor. T , , , cserében Prága megkapta a pozsonyi hídfőt xon„tnn aVnrmAnunAniAiAtiacmnnVaiim/i magyarhatárokatacsehsziovákva,amint ““ 1947-ben, a második trianoni békében itt ' SK SSÄÄ' a Román később Román-Jugoszláv a 1 ™zsunyiuia uu ° “ a Szovietunió kap területet a mai ukrán wllson' LI°Va be°rs,e , uiiílm,m „kTta™ moohimtt „«hu Területi Bizottság határozta meg, ezekben f "“‘V összefolyásáig a Duna, onnan Vác, határ) ezért cserébe a Duna mentén több és Orlando) jóváhagyja magyar-csehszlo- a kulugyminiszténum megbízott, rendkívüli az utódállamok nem vehettek részt. Eger, Miskolc, Tokaj, Sátoraljaújhely es Csap. kis falut Csehszlovákiához csatolnak. vák és magyar-román határt. ________ Követe. ______.............................................-.........-I g-....]................................-... ^ f—.................. -..................'' [ H I -I-J "j f 1919. májuseleje: 1919.június 11-13- 1920.január: I 1Q1Q január 41—február i • 1919. március 14.: Magyarország képviselőit meghívják Párizs- Bratianu a Tanácsköztársaságra hivatkozva nyolc hónappal a határok véglegesítése 1921-23: " . ' , . . . ” a Csehszlovák Területi Bizottság határ- ba, majd a meghívást visszavonják, minden kísérletet tesz a határok módosítására, de után a magyar békedelegáció Párizsba a magyar határokat véglegesítik a különböBratianu roman mini jtereinok ismerteti javaslata a mai szlovák-magyar határ, bizonnyal francia nyomásra, a Tanácsköz- nem jár eredménnyel. Kezdeményezése a utazik, határmódosítási javaslatainkat z° határmegállapító bizottságok, a roman területi Követeléseket a i izek amerikai nyomásra maradt magyar kézen a társaság miatt. Külügyminiszterek Tanácsában elhal. azonban elutasítják. Tanácsa (a konferencia legfelső döntéshozó Csallóköz, valamint az eredeti csehszlovák ................................. .......................................... - ? n^ett íoprptpk raminritntSa követelésekben felsorolt városok mind- Megjegyzés: Párizsban az amerikaiak valóban moderáló erőként léptek fel az általuk túlzottnak tartott területi követelésekkel szemben, de Magyarország presztízsét hűen tükrözi az ameriTi Ai > mpiiptt a Rínátnt k vári egyike, két kivétellel: Csap átkerült a határ kai külügyminiszter május 8-ai felszólalása: „Mr. Lansing azt mondta, hogy... korábban már megegyeztek abban, hogy ezeket a területeket fel kell osztani, hogy Ausztriát és Magyarországot ® másik oldalára, Sátoraljaújhelyt kettészelte külön kell választani, és hogy ezek rovására kell növelni az új államok területét. Ezeknek a határait kell meghúzni. így Ausztria és Magyarország határainak megvonása nem tűnik szükséges(és szeli a mai napig) az államhatár. nek, hiszen azok automatikusan kialakulnak az új államok körülhatárolásakor."
