Kelet-Magyarország, 2010. június (70. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-14 / 136. szám

2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ KELET-MAGYARORSZÁG KELET Fórom 5 G FRISS HALAK Tüskeváron telepítés után megmozdultak a nagyobb pontyok is. Nemes András ezt az 5 kg-os példányt csontival fogta. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL szaghoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkaL A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon to­vábbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladó­val rendelkező leveleket közöljük. Közös torna fotó: a szerző Amőbáztak, snób- liztak, kockáztak Nagy sikert aratott a családi nap, melyet a nyírpazonyi Színi Károly ÁMK tantestü­lete és a szülők szerveztek immár második alkalom­mal. Dr. Bárány János, az ÁMK igazgatójának meg­nyitója után a kálmánházi mazsorettesek léptek fel, majd a kommandósokat láthattuk akció közben. Sorversenyeken vettek részt iskolánk tanulói a szülőkkel együtt, akik nagyszerűen helyt álltak a feladatok során. Délután kutyás bemutató következett, majd az alsós és felsős gyerekek tornabemu­tatója. Ezután ügyességi játé­kokon mérték össze erejüket a családok, ahol próbára tehették kitartásukat, gyor­saságukat és figyelmüket. Lehetett amőbázni, kosárra dobni, snóblizni, kockázni stb. A legtöbb pontszámot elért osztály jutalma egy kirándulás lett. A résztvevők megcsodálhatták a sátrakban kiállított saját készítésű aján­déktárgyakat és finomságo­kat. Köszönet mindazoknak, akik munkájukkal, támo­gatásukkal hozzájárultak a családi nap sikeréhez. FEKETE ANDREA Árvízkárosultak megsegítése A Szabolcs Néptánc Egyesület ruhaadományokat gyűjt az árvízsújtotta területen élők megsegítésére. A ruha ado­mányokat június 15-én, ked­den 17.00-20.00 óra között gyűjtik össze a Virág utca 60. szám alatt lévő próbatermük­ben. Várják minden jó szán­dékú ember adományát. ÁGOSTON ILDIKÓ Nem könnyű tanítani ma Az elmúlt szombaton ünne­pelte főiskolás csoportunk egy találkozón 25 éves pedagógu­si diplomáját. 19 tanár jött ösz- sze egy vendéglőben és a régi emlékek mellett megvitattuk, melyek a legnagyobb prob­lémák az oktatásban, amely megoldásához anyagiak sem kellenek az új kormánytól. Az iskolákban megnövekedett deviáns gyerekek számát nem veszik figyelembe. Azt, hogy 4-5 tanuló az osztályban egy tanéven át képes tönk­retenni a 25 gyerek életét az osztályban. Á tananyagot leadó tanár az óra felét az ő fegyelmezésükkel tölti el, és így az érdemi munka rovására megy. Kevés a pszichológus az iskolákban és fegyelmezés területén a jegyzők sem min­dig partnerek. Érdemes lenne az oktatási intézményekben az elmúlt évek igazolatlan hiányzásait megvizsgálni, hogy hány jegyző alkalma­zott büntetést a hiányzó diák szüleivel szemben. Ugyanis az igazolatlan óraszámok egy idő után elévülnek és az is­kolakerülők, így automatiku­san amnesztiát kapnak. Az, hogy lehet buktatni ezentúl, az már komoly előrelépés, de amíg megengedik, hogy augusztusban 5-7 tárgyból is javítóvizsgát tehessen a diák, az bizony megkérdője­Emlékezetes út volt FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Beregi körút gyöngyszemei Az Őri Nyugdíjas és Ha­gyományőrző Klub június 5-én beregi körúton vett részt 50 fővel. Első utunk Vásárosnaményba vezetett, ahol a Beregi múzeumot látogattuk meg. Mindenki szívét megdobogtatták az ott kiállított tárgyak, hiszen ezeket a tárgyakat még szüléink, nagyszüleink is használták. Tákoson a fából készített templomot, Csarodán egy kis domb­tetőn lévő templomot nézhettünk meg. Ámulatba ejtő a régi mesteremberek munkája, az akkori szer­számok és építőanyagok birtokában létrejött mes­terművek mindenkiben csodálatot váltottak ki. Tarpa főterén a szobrokban gyönyörködhettünk, meg­néztük a falu szőlőhegyét, majd Szatmárcsekén a helyiek szokatlan temetke­zési múltjába és jelenébe pillantottunk be. Műkö­dés közben néztük meg a Túristvándi vízimalmot. Utunk utolsó állomása Kocsordon a Kraszna Viga­dóba vezetett, ahol bőséges vacsorával várt bennün­ket az Őrből elszármazott tulajdonos. Köszönjük neki. Az út végeztével mindenki kellemesen elfáradva tért haza pihenni. KISS LÁSZLÓNÉ, HAGYOMÁNY- ŐRZŐ lezi az értékelés komolyságát. A vita során felmerült az is, hogy milyen alapon kap gyer­mekvédelmi támogatást az a szülő, akinek középiskolás gyermeke rendszeresen iszik, dohányzik és ebből fegyel­mi ügye lesz. Vajon miből jut neki rá? A jelenlegi iskolaigaz­gató választás antidemokrati­kus ténye is terítékre került. Miért nem teszik kötelezővé a titkos szavazást? Döntsenek csak a tanárok és az alkalma­zottak a vezető személyéről, legfeljebb szigorúbb szakmai elvárásokat fogalmazzon meg az önkormányzat a pályáza­tok kiírása során. Jelenleg politikai képviselők között „mutyik” döntenek egy isko­la sorsa fölött, nem a szakma­iság. Törvénybe iktathatnák azt is: két ciklus után senki nem indulhat igazgató vá­lasztáson, hogy lehetőséget adjanak a fiatalabbak kipró­bálására. A legnagyobb gond­ként a gyermeklétszám drasz­tikus csökkenése merült föl a beszélgetéseken. Mindenki a várható leépítésektől való fé­lelmét emlegette. Ugyanakkor felmerült a kérdés, hogy ilyen demográfiai adatok tudatá­ban, miért folyik még ma is tömeges tanárképzés, hiszen nincs álláshely csak elvétve. Vagy ha mégis hivatalosan meghirdetnek valahol egyet, ott nem biztos, hogy a vég­zettség és rátermettség dönt, inkább a baráti, ismerősi kap­csolatrendszer, amit viszont lehetetlen bebizonyítani. SZ. MIKLÓS, PEDAGÓGUS LAKÓHELYEM © TELEPÜLÉSI ALOLDALAINK lakohelyem.szon.hu M.'MJlMdmm Dargó Sándor nyíregyháza. Dargó Sándor és a felesége több mint 15 éve hű­séges előfizetője a Kelet-Ma- gyarországnak, mindezt „A Kelet-Magyarország recept­jei” című könyvvel köszönte meg szerkesztőségünk.- Elégedettek vagyunk a na­pilappal, hiszen elsősorban a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyét érintő témákra fókuszál cikkeiben. Az újság külleme jelentősen megváltozott a közelmúltban, de véletlenül sem hátrányára. Én és a ne­jem is szeretjük a híroldala­kat, a tartalmas, problémákat boncolgató írásokat, illetve az újságírók jegyzeteit. A vicce­ket viszont keveseljük a hát­só oldalon, több derűvel kel­lene ellensúlyozni a lapban az egymást követő, negatív tartalmú híreket (balesetek, elhalálozások, katasztrófák). A keresztrejtvény és a sport nagy kedvencünk, így reg­gelente alkudozni szoktunk azon, hogyan osszuk el egy­más között a Kelet újságolda­lait. A rendőrségi hírek igen érdekesek, ám hiányoljuk a folyamatban lévő nyomo­zások későbbi végeredmé­nyének közlését. Amikor ke­zembe veszem a napilapot, elsőként a nagybetűs címeket futom át, majd a sportoldalt és az időjárás-jelentést nézem meg alaposabban - mesélte Sándor. Gyermeknek lenni igen jó! FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Az oktató-nevelő munkánk csak akkor lesz eredményes és hatékony, ha a szülők is partnerek ebben. ópályi. Színes, vidám, moz­galmas gyermek- és családi napot terveztünk május vé­gén az ópályi Jókai Mór ÁMK óvodásainak, iskolásainak és szüleiknek. Az eső miatt a gyermekeink szomorúan vették tudomásul, hogy el­maradnak a szabadtéri prog­ramok és helyettük rendes tanítási nap lesz. Szerencsére délre kisütött a nap. Megszán­ták a gyerekeket a felnőttek is, azok az elsős szülők, akik szorgos munkával, egész dél­előtt sütötték a lángost, és egy rögtönzött klubdélután ke­retében az osztályteremben vendégelték meg a tanulókat. A futballmérkőzés résztvevői Ezt is köszönjük nekik, akár­csak az egész évi fáradozásu­kat! így a várva várt tanár-di­ák „összecsapás” sem maradt el. Megtartottuk az apa-fiú focimeccset is a sportkedve­lő, lelkes szülők bevonásá­val. Hat órakor kerekasztal megbeszéléssel folytatódott a program, ahol az oktató­nevelő munkában résztvevő külső partnerekkel cserélhet­tünk véleményt. Ez idő alatt a gyerekek fergeteges hangu­latban diszkóztak az aulában. A napot közös vacsora zárta, amit a konyha dolgozói készí­tettek. ígéretet kaptunk, hogy az elmaradt programokat még ebben a tanévben bepótoljuk! Köszönjük a szervezőknek és a résztvevőknek a szép na­pot! FEKETE CSILLA MÁRIA, NEVELŐ kulturális bemuta­tóját Kéken, ahol több mint 20 fellé­pő között részt vett a Borbánya Mar­garéta Nyugdíjas Egyesület énekkara is, akiknek ez volt az első fellépése ilyen nagy közön­ség előtt. FOTÓ: OLVASÓNKTÓL A Megyei Nyug­díjas Szövetség a napokban rendezte M.H'AH.miETH Meggyűrűzött galamb Vasárnap egy nagyon szép galamb Szamosszegen neki­repült a nagyfeszültségű (22 ezer voltos) vezetéknek, és sajnos el is pusztult. Biztosan nagyon értékes lehet a gaz­dájának, mert van rajta egy zöldes-kék és egy világoskék gyűrű számokkal. A pontos fajtáját nem tudom, de egy barnás színű madárról van szó. Ha valakinek elveszett a kedvenc házigalambja, és bővebbet akar róla tudni, kérem hívja a 44/380-42l-es telefonszámot. VENDÉGSOROK Angyal Sándor Vattacukor kkoriban nem kellett olyan sokat várni a ta­vaszra. Március 15-én már mezítláb mentünk az ünnepségre, mellünkön a kokárdával. Arra nem emlékszem, hogy nekem vagy a testvéreimnek lett volna biciklink, ez csak a faternak járt ki, aki hétfőn egy táska hidegélelemmel felpattant rá és szom­baton tért meg a faluvillamosításból. Aztán, ha a villany­telep lecserélte a megviselt öreg kétkerekűeket, akkor az addigi használó megtarthatta. Hű, micsoda küzdelem folyt érte: ki üljön fel rá előbb, persze csak vázon alul... Majd az az idő is ilyentájra esett, amikor szüléink féloldalnyi szalonnával, öt liter szilvalekvárral, zsáknyi krumplival, egy bődön zsírral csüngve a vonat peremén felutaztak Pestre, csencselni élelmet ruhára, de valamilyen játékot is kinéztek nekünk az Ecserin. Nekem a legszebb ajándék egy gombos harmonika volt, mivelhogy zenei képzést is kaptam Danes Lajos tanártól. Mentünk mi aztán utcáról utcára napestig, daloltuk veszettül az akkor divatos nótákat, én meg húztam a kísérőt, hajó volt, ha mellé fogtam. Alig vártuk a folyóparton a sóskát, meg a nagyobb levelű rengőt, mert ott meg a rongylabdát kerget­tük, s ha megszomjaztunk, szedtünk ebből is, abból is. Nekünk - így utólag visszagondolva - az volt a kokakólánk, a citromos ízű folyadék. Legfeljebb havi vásárokon kaptunk egy nagy­adag vattacukrot, fagylaltot meg május elsején, ha beáll­tunk a lekvároslepény evési versenybe, s nekünk sikerült kiharapnunk az egyforintost, miközben fülig maszatosak lettünk. Jól elfáradtunk, pedig az igazi ajándékok a szappa­nos vízzel bekent égbenyúló fa tetején voltak. Oda már csak a nagyobb fiúk merészkedtek. Kitört a kacaj, ha valamelyikőjük a legtetejéről üres kézzel csúszott vissza. Nekünk szép volt, jó volt. 99 Csoda-e, hogy mi­közben a gyereke­ket látom, már nem először az én hason­ló korom jutott az eszembe? tanná \ Széles Lászlómé tiszaberceli V ' olvasónktól: , W Jó, ha szívünk együgyű, de az elménk nem az. ANATOLE FRANCE

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom