Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-07 / 105. szám

2010. MÁJUS 7„ PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG 4 Tmlftiwány nlrtatAc KELET Pharmapolis Innovatív Klaszter DEBRECEN. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazda­ságtudományi Centrumá­ban a Pharmapolis Innova­tív Klaszter április 20-án munkaértekezletet tartott, ahol bejelentették, hogy a klaszter elnyerte az Akkre­ditált Innovációs Klaszter címet. Ezzel a régió negye­dik akkreditált klasztere és az ország egyetlen akk­reditált élelmiszer-ipari klasztere lett. A tagok meg­ismerhették a számukra az akkreditációval megnyíló új pályázati lehetőségeket. A klaszter tudásalapú spe­ciális innovációs rendszer, amely a Debreceni és a Ka­posvári Egyetem, a Központi Élelmiszeripari Kutatóinté­zet, a Gödöllői Biotechnoló­giai Központ, és az Állatte­nyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet tudásbázisára épül. A klaszter kulcsszerep­lői között található a Pick, a Gyermely, a Detki Keksz, a Rauch, a Hajdú-Gabona, a Mastergood és számos - funk­cionális élelmiszerek fejlesz­tésében, előállításában és gyártásában érdekelt kis- és középvállalat. Az Észak-alföl­di régió fő tudásbázisa, a Deb­receni Egyetem meghatározó szerepet játszik a klaszter munkájának irányításában, mivel itt egyedülálló módon az akkreditálás eredménye­ként a klasztertagok jelentős fejlesztési támogatáshoz jut­hatnak az új termékeik fej­lesztéséhez. Az egyetem meghatározó szerepet játszik a klaszter munkájában FOTÓ: ARCHIV Turisztikai desztináció DEBRECEN. A Pannon Egyetem koordinálásával, a Debreceni Egyetem AGTC Gazdálkodás­tudományi és Vidékfejlesztési Kar „Gyakorlatorientáltképzési programok kidolgozás a turisz- tikaidesztinációmenedzsment és a kapcsolódó ismeretanya­gok oktatására” című, TÁMOP 4.1.2-08/1/A-2009-0034 azono­sító számú nyertes pályázat­ban 2010. március l-jével meg­kezdte munkáját. A pályázat összköltségvetése: 35 955 964 Ft, ebből a támogatási összeg 28 764 771 Ft. A projekt átfogó célja a képzési kapacitások bő­vítése és megújítása tananyag és tartalomfejlesztés révén. A bolognai folyamatnak megfe­lelő, az egész életen át tartó tanulást segítő, - az Európai Képesítési Kreditrendszerrel összhangban lévő - tananyag- fejlesztés, tartalomfejlesztés. Cél, olyan gyakorlatorientált, modell rendszerű képzési program és oktatás-módszer­tani eszközök kidolgozása, melynek segítségével haté­konyabban és professzionáli­sabban lehet a vidék, illetve az adott térség feltételrend­szerébe ágyazottan felismerni és értelmezni a térségi turisz­tikai folyamatok hátterét és összefüggéseit, kidolgozni és megvalósítani a kapcsolódó stratégiákat. A projekt az Európai Unió támoga­tásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg © ÁTADJUK TAPASZTALATAINKAT Modern informatikai eszközökkel Dr. Vincze Szilvia gazdasági igazgatóhelyettes, a projekt vezetője fotó: iklódy János Információtechnológiai szinten is európai szint­re emel bennünket. DEBRECEN. A Centrum vezeté­se 2007 őszén „Modern infor­matikai eszközökkel az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumában” címmel egy nagy ívű projekt koncepcióját fogadta el. Fő célkitűzésük olyan korszerű informáci­ós rendszer kialakítása volt, amely hatékonyan támogatja a centrum oktatási, kutatási, tudományos, szaktanácsadá­si tevékenységét és belső ad­minisztrációs folyamatait. Új portálrendszer A program első lépéseként va­lósult meg a Centrum új por­tálrendszere, amely számos olyan funkcióval rendelkezik, ami egyedivé teszi a magyar felsőoktatási intézmények portálrendszerében. Komoly adatbázis-struktúrára épülve alakítottuk ki az ún. kompe­tenciakereső funkciót, amely segítségével könnyen meg­találhatják dolgozóink közül azokat, akik adott keresési feltételeiknek megfelelnek. A publikációkereső alkalmazás az adatbázisban felhalmozott publikációk keresését teszi le­hetővé. Amennyiben az adott publikációt oktatóink, kuta­tóink személyes weblapjaikra feltöltötték, úgy ezek a do­kumentumok meg is tekint­hetőek. Egyedi sajátossága portálrendszerünknek, hogy minden oktatónak, kutatónak saját weblapja van, amelyet önállóan szerkeszthetnek. Humánerőforrás A portálrendszer mögött álló adatbázisrendszer egy másik fejlesztésünkhöz, az ún. Hu­mán-erőforrás Nyilvántartó Rendszerünkhöz kapcsoló­dik. A humán-erőforrással való gazdálkodás és fejlesztés az intézményi stratégia egyik legfontosabb része. Ez a sa­ját fejlesztésű szoftver olyan interaktív, komplex jogosult- sági rendszerrel rendelkező webalkalmazás, amely a ben­ne található adattömegből riportok és statisztikák készí­tésével segíti a vezetők dön­téshozatalát és a hosszú távú stratégia előkészítését. Elektronikus ügyintézés A papíralapú ügyintézés csök­kentése és a környezettuda­tos működésre való fokozatos átállás érdekében vezettük be ez év januárjától az elekt­ronikus szabadságigénylési rendszerünket, a felsőoktatá­si intézmények működéséhez igazítva. Ezzel a szoftverrel egyrészt egyszerűbbé vált a napi adminisztráció és belső ügyintézés, másrészt az AGTC közel 700 dolgozójának tízez­res nagyságrendű nyomtatott papír alapú dokumentációja szűnt meg. MailHosting 2009 évben további két új informatikai szolgáltatással segítettük hallgatóink, dolgo­zóink napi tevékenységét. A hallgatók részére bevezettük az ún. MailHosting szolgál­tatást. Az élethosszig tartó e-mail cím biztosítja a diákok­kal a gyors elektronikus kom­munikációt mind az egyetemi évek alatt, mind azon túl. HelpDesk Dolgozóink részére HelpDesk rendszert vezettünk be, me­lyen keresztül informatikai eszközeink meghibásodása je­lenthető be, majd a bejelentett hiba nyomon is követhető. Infrastuktúramenedzsment 2010 második felére készül el többéves előkészítő munka, majd másfél éves fejlesztés eredményeképpen a Centrum Infrastruktúra-menedzsment Rendszere, amely a karokat kiszolgáló elektronikus óra­rendkészítésen és teremfog­laláson túl lehetővé teszi az infrastrukturális erőforrások strukturált nyilvántartását és lekérdezhetőségét, de al­kalmas az erőforrásainkról gazdasági kimutatások ké­szítésére, valamint legkisebb szervezeti egységek szintjén az üzemeltetés költségek meghatározására is. Informa­tikai fejlesztéseink amellett, hogy növelik versenyképes­ségünket és segítik a Centrum hatékony működését, infor­mációtechnológiai szinten is európai szintre emel bennün­ket. © HATAR MENTI PROJEKTEK Határ menti intézmények első sport és kulturális találkozója DEBRECEN. Július 20-22. között Debrecenben rendezik meg a második Campus olimpiát, ahol tíz sportágban mérik ösz- sze tudásukat a különböző felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók. A rendez­vény szervezésében a Deb­receni Egyetem testnevelői és a Hallgatói Önkormányzat tagjai mellett részt vesznek az Agrár- és Gazdálkodástudo­mányok Centruma sport- és rendezvény-szervezésben jár­tas munkatársai is. A Campus olimpia keretén belül kerül megrendezésre a Magyaror- szág-Románia Határon Átnyú­ló Együttműködési Program támogatásának köszönhetően a „Határ menti felsőoktatási in­tézmények első sport és kultu­rális találkozója”, melyen öt ro­mániai és három magyar határ menti felsőoktatási intézmény nyolcszáz sportolni vágyó hall­gatója vesz részt. A sportfesz­tivál szervezőinek nem titkolt célja a sport és az egészséges életmód népszerűsítése mel­lett a kapcsolat- és közösség- építés is, ezért minden részt vevő hallgató belépőt kap a közvetlenül a Campus olimpia után a Debreceni Nagyerdőn megrendezésre kerülő köny- nyűzenei és kulturális rendez­vényre, a Campus Fesztiválra. Q http://www.campusolimpia.hu Hírek. További részletek megtekint­hetők portálunkon. Szemelvények DEBRECEN. Stark Antal „Rögös úton” című könyvéből. 1968-78 „A mezőgazdasági szövet- > kezetek gazdasági helyzetét az 1966-68-ban született in­tézkedések változtatták meg. Mintegy 17%-kal emelkedtek az értékesítési árak, ezen be­lül 37%-kal a kenyérgabona ára, a szövetkezeti hiteltar­tozásoknak csaknem 2/3-át elengedték.” „Az 1968-78-as joggal „aranykornak” neve­zett időszak gazdasági fejlő­désünket tekintve rendkívül sikeres volt.” „A mezőgazda­ság termelése 1968 és 1978 között mintegy 40%-kal bő­vült, ami azt is jelenti, hogy a nagyüzemi gazdaság meg­szilárdult, és noha ingado­zott évente a mezőgazdasági termelés, de tíz év alatt csak 1970-ben és 1976-ban követ­kezett be termeléscsökke­nés az előző évihez képest. Ugyanakkor három olyan év volt, az 1969-es, az 1971-es és az 1977-es esztendők, amikor kiugróan magas, 6-7%-os volt a termelésemelkedés. 1968 és 1978 között az ország gabona- termelése 4,7 millió tonnáról 6.7 millió tonnára, a kukorica­termelés 3,8 millió tonnáról 6.7 millió tonnára nőtt. ” € KORNYEZETGAZDALKODAS Zöld közbeszerzés - környezettudatos magatartás Debrecen. A vállalkozások szá­mára napjainkban igen fontos szerepet játszik a közbeszerzé­seken történő sikeres részvé­tel. Az EU és hazánk joganyaga részletesen szabályozza a köz- beszerzés feltételeit. A szabá­lyok szerint a közbeszerzést kiíróknak a technikai specifi­kációk között lehetőségük van arra, hogy a közbeszerzési el­járás során környezetvédelmi, szociális, etikai feltételeket fogalmazzanak meg. Környezetbarát közbeszer­zésről akkor beszélhetünk, ha az árut vagy szolgáltatást vásárló a beszerzés során az ár, minőség mellett környe­zetvédelmi szempontokat is figyelembe vesz. A sokféle le­hetséges példa közül néhány: kevésbé környezetterhelő tömegközlekedési eszközök, energia hatékony elektroni­kai berendezések (pl. számí­tógépek) vásárlása, környe­zetbarát papír, takarítószerek használata, ökológiai gazdál­kodásból származó élelmi­szerek használata stb. A zöld közbeszerzéssel - a környezettudatos magatartá­son keresztül - a szervezetek hozzájárulnak a környezet- védelmi célok megvalósítá­sához, amivel gyakran költ­ség-megtakarítást érnek el és az európai uniós pályázatok elbírálása során is előnyben részesülnek. Természetesen a környezetbarát szempon­tok mellett a fenntarthatóság egyéb dimenziói, például szo­ciális, társadalmi szempontok is megjelenhetnek. A környezetbarát közbe­szerzésnek környezeti szem­pontból számos kedvező ha­tása lehet. Ezek jelenthetik a vásárolt környezetbarát árukon vagy szolgáltatásokon keresztül a közvetlen környe­zeti előnyöket. A zöld közbe­szerzés folyamata hozzájárul a környezetbarát termékek, szolgáltatások piacának élén­kítéséhez. A környezetbarát közbe­szerzés egyaránt elősegítheti a környezetvédelmi szemlélet térnyerését a köztudatban és a környezettudatosságra való nevelést. Etikai szempontból is támogatandó, hogy a gaz­daság szereplői a kiadásaik során mérlegeljék a fenntart­hatósági szempontokat. DR. JUHÁSZ CSABA egyetemi docens DEAMTCMTK Víz- és Környezetgazdálkodási Tanszék Foglalkoztatásfejlesztési lehetőségek Az Eden vidékfejlesztési projekt megtekintése Nagy-Britanniában FOTÓ: ARCHÍV DEBRECEN. A Debreceni Egye­tem Agrár- és Gazdálkodástu­dományok Centrumában folyó „RuralJobs” EU 7-es projekt az Észak-Alföld régió foglalkoz­tatás fejlesztési lehetőségeit kutatja. A Hajdúszoboszlói és Karcagi kistérség területén és Nádudvaron meginterjúvolt vezetők szerint a területen többféle munkahelyteremtő lehetőség van, amit a jövőben érdemes lenne kihasználni. A települések fejlettségbeli különbségét alapvetően meg­határozza a megközelíthető­ségük, az hogy mennyire van­nak bekapcsolódva a közúti és vasúti hálózatba és milyen messze vannak a nagyobb te­rületi központoktól, városok­tól. Másik fontos tényező a helyi erőforrások kihaszná­lása. A térségben a termálvíz és a jó minőségű termőföld a leginkább meghatározó ter­mészeti erőforrások, amire hagyományosan a mezőgaz­daság és turizmus épült. A tradicionális helyi tevé­kenységek továbbfejlesztése és új foglalkoztatási formák is szerepelnek az itt élő közös­ségek terveiben. A turizmus területén a gyógyturizmuson kívül nyitnak a wellness tu­rizmus felé, amivel minden korosztály számára, az év minden szakaszában kíván­nak lehetőséget adni. A bio­gazdálkodás elterjedésével, a lovas turizmus meghonoSí- tásával, a mezőgazdasági ter­mékek feldolgozásával újabb foglalkoztatási lehetőségek adódnak. Újszerű elképzelé­sek szerint a térség természe­ti adottságai miatt potenciális lehetőség van a geotermikus energia, a napenergia és a bio­energia kihasználására. A ré­gió fejlesztési lehetőségeinek egyik nem teljesen kihasznált területe a települések közötti együttműködés. A fejlesz­tések összehangolásával a térség egészében növekvő foglalkoztatottságot lehetne elérni, például a turisztikai fejlesztések esetében. A gazdaság szinte minden szektorára vonatkozóan fon­tos fejlesztési lehetőség a piackutatás és a marketing tevékenység jelentős fejlesz­tése, azért, hogy az előállított termékek, illetve nyújtott szolgáltatások jobban eladha­tóak legyenek. A foglalkoztatás fejlesztési lehetőségek keresése azt bizo­nyítja, hogy az emberek aktí­van igyekeznek fejleszteni la­kókörnyezetüket. A RuralJobs projekt célja, hogy a jó gya­korlatok terjesztésével megis­mertesse a régió polgárait és olyan gazdaságpolitikai hely­zet kialakulásának a megvaló­sítását segítse elő, amelyben a vidéki emberek fejlesztési el­képzelései megvalósulhatnak. DR.PAKURÁR MIKLÓS egyetemi docens kutatásvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom