Kelet-Magyarország, 2010. május (70. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-07 / 105. szám

20)0. MÁJUS 7., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG KELET Pályázat PhD- képzásre DEBRECEN. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdál­kodástudományok Cent­rumának Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Kör­nyezetgazdálkodási Kara és Gazdálkodástudományi és Vi­dékfejlesztési Kara pályázatot hirdet doktori (PhD) képzésre nappali és levelező tagozat, valamint egyéni felkészülés keretében. Az Állattenyészté­si Tudományok Doktori Iskola (állattenyésztési tudományok tudományágban), a Hankóczy Jenő Doktori Iskola (növény- termesztési és kertészeti tu­dományok, élelmiszer-tudo­mányok tudományágban), a Kerpely Kálmán Doktori Iskola (növénytermesztési és kertészeti tudományok, re­gionális tudományok tudo­mányágban) és az Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezés- tudományok Doktori Iskola (gazdálkodás- és szervezéstu­dományok tudományágban) május 15- ig várja a hallgatók pályázatait a PhD-képzésre. Vers- és próza­mondó verseny DEBRECEN. Április 16-án a Debreceni Egyetem Balás- házy János Mezőgaz­dasági és Közgazdasági Gyakorló Szakközépiskolája és Kollégiuma vers- és próza­mondó verseny rendezett. Díjátadáson fotó: archív Kerpely Kálmán Szakkollégium Debrecen. A Debreceni Egye­tem Agrár- és Gazdálkodás­tudományok Centrumban megalakult Kerpely Kálmán Szakkollégium. A Szakkollé­gium céljai között a tehetség- gondozás, a magas színvonalú gyakorlati képzés, a hazai és külföldi munkaerő-piaci sze­replőkkel, vállalkozásokkal való kapcsolattartás szere­pel. A Szakkollégium egyéni és csoportos szakmai tanul- mányutakat kínál a gyakorlati kompetenciák fejlesztése ér­dekében, szakmai műhelyeket szervez. A célok között szere­pel a hallgatók tanulási körül­ményeinek magasabb szintre való emelése, költségeinek enyhítése. A Kerpely Kálmán Szakkollégium tagjait a DE AGTC nappali tagozatos (BSc és MSc) hallgatói adják. © ERASMUS Nagyréde Debrecen. A Debreceni Egye­tem Agrár- és Gazdálkodás­tudományok Centrumában tanuló Erasmus programban részt vevő külföldi hallgatók szakmai tanulmányúton a Nagyrédei Tamus borház pin­cészetében. Külföldi hallgatóink fotó: archív © DEBRECENI AGRAROSOK MAS AGAZATBAN Csapó Attila Debrecen. Már 3 évesen ki­jelentette, - követve az apai példát - hogy ő pedig agrár­mérnök lesz, s lett is. Az apa munkája utáni rajongásból, a mások által komolyan nem vett kisgyermeki elhatáro­zásból tudatos felkészülésen át vezetett az út a „debreceni agrárra”. Mivel a 90-es évek elején nem várta tárt karok­kal a friss diplomásokat a nagyüzemi mezőgazdaság, ezért a nyiladozó pénzügyi világ felé vette útját. A dip­loma kézhezvételét köve­tő 2. napon már munkába is állt az éledező lízingpiac akkor egyik meghatározó szereplőjénél, az Axon Lí­zing és Pénzügyi Rt.-nél. A tanulmányi idő alatt sokszor kritizált igen sokrétű isme­retanyag (5 év, több mint 50 tantárgy) alapozta meg azt az életutat, aminek során a munkatársi beosztásból néhány év alatt egy dupla ügyvezető igazgatói székben találta magát, a cégcsoport két tagvállalatát igazgatva. „Axonos” pályafutását az Csapó Attila fotó: archív Q PHD-KUTATÁSOK A CENTRUMBAN Állattenyésztési tudományok DEBRECEN. Gulyás Gabriella va­gyok, a Debreceni Egyetemen végeztem molekuláris bioló­gusként, genetika szakirányon. Jelenleg a DE AGTC Állatte­nyésztési Tudományok Dok­tori Iskolájának PhD-hallgatója vagyok. Kutatási témám a hús­termelő képességgel és húsmi­nőséggel kapcsolatos fehérjék azonosítása kérődző fajokban, dr. Jávor András egyetemi ta­nár témavezetésével. A téma aktualitása abban rejlik, hogy a folyamatosan növekvő népes­ség húsigényét nem az állat­létszám növelésével, hanem a termelés hatékonyságának fo­kozásával kellene megoldani. Ebben lehetnek segítségünkre a molekuláris biológiai mód­szerek, hiszen ha meghatáro­zunk olyan fehérjéket, melyek a kiváló húsminőséggel hoz­hatók összefüggésbe, akkor az állatállományból kiválaszthat­juk azokat az egyedeket, me­lyekben ezek a fehérjék kifeje­ződnek, és ezeket tenyésztjük tovább. Vizsgálataink célja juh- és szarvasmarhahús és vérszérum mintákból olyan fehérjék azonosítása, melyek Gulyás Gabriella a különböző termelési szintet, illetve minőséget mutató álla­tok szöveteiben eltérő mérték­ben fejeződnek ki. A kísérletek beállítása során különböző faj­tájú, azonos takarmányozási intenzitású csoportokat, illetve azonos fajtájú, azonos korú de különböző intenzitással hiz­lalt csoportokat hasonlítunk össze. A kérdés az, hogy az egyes fajtákban a tömegtakar­mányra és abraktakarmányra alapozott takarmányozás ho­zo húsrészek, ill. vérszérum fehérje-összetételét. Az állat- tenyésztésben a fehérjékkel kapcsolatos kutatások még ke­véssé elterjedtek. Európában mindössze néhány kutatócso­port foglalkozik ilyen irányú vizsgálatokkal, ezért nagyon jó lehetőségnek tartom, hogy az Állattenyésztéstudományi Intézetben alkalmam van el­sajátítani ezeket az összetett laboratóriumi módszereket. FOTÓ: ARCHÍV gyan befolyásolja a különbö­Lisztminőség-vizsgálat Debrecen. Tarján Zsuzsan­na, 2008-ban végzett élel­miszer-minőségbiztosító agrármérnök vagyok az Élelmiszertudományi, Minő­ségbiztosítási és Mikrobioló­gia Intézet PhD-hallgatójaként a fő kutatási területem a kü­lönböző lisztfrakciók minő­ségre gyakorolt hatásának vizsgálata. Kutatásom során vizsgálom a különböző őrlé­si technológiák és az eltérő szemcseméretek hatását a liszt minőségére. Célom, hogy javaslatokat téve a malom­ipar számára, megtaláljam a különböző előkészítő műve­letek útján kapott, legked­vezőbb paraméterekkel bíró Tarján Zsuzsa fotó: archív lisztet, ezzel is racionalizálva az adalékanyagok használatát a sütőiparban. Kerpely Kálmán Doktori Iskolában DEBRECEN. 2004-ben végez­tem a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Ka­rán. Az egyetemi évek alatt le­hetőségem volt bekapcsolódni dr. Nagy János centrumelnök úr által vezetett Európában is egyedülálló multifaktoriális szántóföldi tartamkísérletbe, így képet kaptam a növény- termesztés komplex fejlesz­téséről, a polifaktoriális köl­csönhatások vizsgálatáról. Tanulmányaim befejez­tével tanszéki mérnökként kezdtem dolgozni jelenlegi munkahelyemen, a DE AGTC Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intéze­tében, majd jelentkeztem a Kerpely Kálmán Doktori Isko­lába egyéni felkészülésű PhD- hallgatónak. A Doktori Iskola több tu­dományág és kutatási te­rület - földművelés, nö­vénytermesztés, kertészet, növényvédelem, talajhasz­nálat, talajvédelem, talaj- javítás, agrometeorológia, agrár-műszaki, kertészeti Ványiné Dr. Széles Adrienn FOTÓ: ARCHÍV biotechnológia és a területfej­lesztés - bevonásával kutatja a fenntartható mezőgazdál­kodás leghatékonyabb módja­it, módszereit és fejlesztési le­hetőségeit. Ebbe a programba jól illeszkedett az általam vá­lasztott kutatási téma, mely­ben vizsgáltam a tápanyag, az öntözés és az évjárat hatását, valamint kölcsön­hatását a kukoricahibridek termésére. E témakörben ki­emelt jelentőséget kapott a kukoricahibridek megbízható összehasonlítását szolgáló mérőszámok, különösképpen a növény relatív klorofill kon­centráció (SPAD-érték) meg­határozása, mivel ez az érték szoros kapcsolatban áll a nö­vények nitrogéntartalmával. Kutatás eredményei se­gítséget nyújtanak a terme­lőknek, szakembereknek az N-mennyiségének meghatá­rozásában, ezáltal csökkentve a kukorica alul-, vagy túltrá- gyázásának veszélyét. Az eredmények alapján 2008-ban védtem meg dok­tori (PhD) értekezésemet, „SPAD-érték és a kukorica (Zea mays L.) termésmeny- nyisége közötti összefüggés elemzése különböző táp­anyag- és vízellátottsági szin­ten” címmel. Több hazai és nemzetközi tudományos konferencián vettem részt, ahol lehetősé­gem nyílt a fiatal kollégákkal és a szakma legjelentősebb vezető kutatóival találkozni, és a saját kutatásainkat beil­leszteni a legújabb nemzetkö­zi trendekbe. igazgatóság tagjaként fejezte be. Már a diploma megszer­zésének évében két önálló vállalkozást indított el, a mezőgazdaság mellett bele­kóstolt a kereskedelembe is. 2000-ben alapította meg a Mobil Credit Kft.-t, ahol gép- kocsi-flottakezeléssel, -bér­beadással foglalkozik. Ezt követően több gazdasági tár­saságot hozott létre, mindig az újdonságok vonzották, ő építette fel az ország első márkafüggetlen gépjármű­kereskedelmi hálózatát. Az élet igazolta elgondolását. Aki ismeri, tudja, hogy lét­eleme a közösség, a barátok. Mindig büszke volt és lesz az egykori alma matere, kör­nyezetében ez sosem marad titokban, előbb-utóbb kide­rül, hogy ő AGRÁROS... mwmi Csapó Attila Végzettség: Okleveles agrármér­nök (Debreceni Agrártudományi Egyetem) Közgazdasági szakokle­veles mérnök (PSZF Budapest) Felsőfokú külkereskedelmi árufor­galmi, szakvizsga Jelenlegi munkakör: Több gazdasági társaság tulajdonosa, ügyvezetője Főbb munkahelyek: Axon Lízing és Pénzügyi Rt., Debrecen Autó­park Kft., Mobil Credit Kft. Fontos az életben: A család, a barátok, a munkatársak. Szeretni és szeretve lenni. Növénytermesztés, kertészet, élelmiszer DEBRECEN. A Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kerté­szeti és Élelmiszertudomá­nyok Doktori Iskolában két doktori programra jelent­kezhetnek a hallgatók; egyik a Fenntartható növényter­mesztés, mely a kertészeti ag­rártudományokat is magában foglalja (programvezetője: prof. Pepó Péter), másik az Élelmiszeranalitika, élelmi­szerbiztonság (programveze­tője: prof. Győri Zoltán), és ezek a tématerületek meg­határozzák a doktori kutatá­sok fő irányait. A programok között nem húzódik szigorú határ, s a tudományos és piaci igények miatt egyre gyakorib­bak az olyan kutatások, me­lyek több tudományterület megismerését és művelését is megkövetelik. Hallgatóink az agrármérnök szakokon túl­menően vegyész, biológus és egyéb természettudományi egyetemi képzést követően kezdik kutatásukat. A foko­zatszerzést követően a jelen­tős ipari igény miatt az eddig végzett 58 hallgató közül minden második helyezke­dett el a gyakorlati szférában (KITE, Monsanto, Biogal stb.), s ugyanennyien maradtak az oktatás, kutatás területén mind agrár, mind nem agrár területen (pl. MTA Izotópku­tató Intézet, Budapest). Hankóczy Jenő Növénytermesztési, Kertészeti és Élelmiszertudományok Doktori Iskola hallgatói munka közben fotó: archív Teljesítménymenedzs­ment-vizsgálatok DEBRECEN. A fenti kutatási témára az Ihrig Károly Gaz­dálkodás- és Szervezéstu­dományok Doktori Iskolába 2008-ban nyertem felvételt. Már hallgatóként elkötelez­tem magam a téma iránt. Az egyetemi évek alatt több Tu­dományos Diákköri Konferen­cián is sikeresen vettem részt, a közgazdaságtudományi OTDK-n második helyezést értem el. Ezek az előzmények megkönnyítették a felvételi követelmények teljesítését, hiszen már voltak kutatási előzményeim a témát illető­en. Nappali rendszerű kép­zésben veszek részt, ami azt jelenti, hogy péntekenként és szombatonként rendszeresen vannak az óráim. A kutatási tervemet, ami döntően meg­határozza a kutatásaim irány­vonalát, első évben nyilvános vita keretében védtem meg, amit ezt követően elfogadtak. Módszertani, szemléletmó­dot alakító és ismeretbővítő tárgyakat hallgatunk, illet­ve lehetőségünk van angol anyanyelvű tanár vezetésé­vel az angol szakmai nyelvet elsajátítani. Kutatásomat a Debreceni Egyetem AGTC Gazdálkodástudományi és Vi­dékfejlesztési Kar Vezetés- és Szervezéstudományi Intézet által összeállított, a „Vállalati menedzsment funkcionális vizsgálata” c. kutatási prog­ram keretében végzem. Té­mavezetőm dr. Dienesné dr. Kovács Erzsébet, akivel hato­dik évek dolgozunk közösen. Tevékenységem a tanszékhez kötődik, atanszék kollektívája befogadott, támogat és segíti munkámat. Publikációs lehe­tőségekhez a témavezetőm, az Intézet és a Doktori Iskola segítségével jutok. Részt ve­szek a kutatási területemhez kapcsolódó hazai és külföldi konferenciákon, kurzusokon, eddig már 12 publikációm je­lent meg a témában. Befogadtak, megbecsülnek, bízom abban, hogy az Intézet és a Doktori Iskola támogatá­sával a doktori képzés végére jó színvonalú, sikeres doktori programot tudhatok magam mögött. Gergely Éva fotó: archív 2 Tndomány és oktatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom