Kelet Magyarország, 2010. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-26 / 71. szám

KELET 2010. MÁRCIUS 26., PÉNTEK KELET-MAGYARORSZÁG 6 Több, mint pasztán egy régió Tíz éves a Regionális Fejlesztési Tanács ÉSZAK _/ALFÖLDI-Alföldi Operativ Proqr Keretösszeg: 281,623 milliárd forint Meghirdetett keretösszeg: 190,406 milliárd forint Beérkezett pályázat: 2455 db Igényelt támogatás: 225,037 milliárd forint Támogatott pályázat: 837 db Megítélt támogatás: 98,673 milliárd forint Hatályos szerződés: 528 db: Ssszege: 85,391 milliárd forint Kifizetett támogatás: 31,238 milliárd forint __________________ Lezárási időpont: 2010. március 22. Az összeállítást támogatta az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács A pályázatok a hétköznapok részeivé váltak ■■■■ Gazda László beszédét mondja Egy évtizede alakult meg az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség. Az évforduló ünnepi ren­dezvényét kedden tartották. A Debreceni Akadémiai Bi­zottság székházában a régiót alkotó három megye szak­emberei előtt Gazda László, a tanács elnöke áttekintette az évtized regionális fejlesz­tési tapasztalatait. Elmondta: 1999. telére nyilvánvalóvá vált az a kormányzati szán­dék, hogy az ország egészét lefedő, és az Országos Terü­letfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-sta­tisztikai régiók alapjain létre­hozandó, és mielőbb működő regionális intézményrend­szert hív életre. A kormányzat a regionális tanácsok műkö­déséhez hozzájárulást adott - így a tanácsok működtetése mind a mai napig állami fel­adat. ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANACS Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács az ország hasonló testületéi közül utol­sóként alakult meg, ami azt jelezte, hogy a három résztve­vő megyének nagyon eltérő elképzelései voltak a fejlesz­tés irányairól. A tanács első évei, 2000-2002. a kiépülő intézményrendszer és a hazai forrású támogatások kezelése jegyében teltek. Hamarosan megjelent azonban a másik fő feladatcsoport, a tervezés és az uniós csatlakozás előkészí­tése is. Az elnök jelentősnek tartotta többek között a régió agrárstruktúra és vidékfej­lesztési programja helyzet- feltárását, valamint stratégiai és operatív programjának el­fogadását. Elkészült a régió területfejlesztési koncepciója és területfejlesztési stratégiai programja, valamint operatív programja. Szintén elkészült az Észak-Alföld turisztikai koncepciója. 2001-ben kezdő­dött az észak-alföldi régió ivó­vízminőség-javító programja. A feladatok ma is nagyok. A 2007-2013. közötti időszakra, az első teljes hétéves uniós pénzügyi ciklusra a keretet or­szágosan az Új Magyarország Fejlesztési Terv, a régióban pedig az Észak-Alföldi Ope­ratív Program adja. Átfogó cél a régió versenyképességének növelése - a gazdaság műkö­dési feltételeinek javítása, a közlekedési infrastruktúra modernizálása, a turisztikai potenciál erősítése, valamit a város- és térségfejlesztés ré­vén. A program 300 milliárd forint, ilyen nagyságrendű fejlesztés korábban még nem volt a régióban.- Jogos büszkeséggel mond­hatjuk - emelte ki -, hogy a ta­nács, amikor a fejlesztési irá­nyok meghatározásáról, majd annak operatív programra, később intézkedési vagy ak­ciótervre történő váltásáról volt szó, viták után ugyan, de mindig felül tudott emelkedni a napi érdekek, a pártállások teremtette szembenálláson, és rendszerint felelősséggel, egyhangúlag döntött e kérdé­sekben. Ugyanakkor az orszá­gos politika vargabetűi, a jogi szabályozatlanság nehezítet­te a helyzetet; az eredetileg tervezett önkormányzati ré­gió többre lett volna képes.- E hibák ellenére bízom abban, hogy a regionális fej­lesztési tanács és ügynökség munkája, az általuk, vagy közreműködésükkel kiírt pá­lyázatok a tíz éves szervezetet mára a hétköznapok részévé Az ünnepi rendezvény résztvevői tették a régióban - mondta befejezésül az RFT elnöke, s megköszönte a tanács és a munkabizottságok tagjainak, a fejlesztési ügynökség, a kis­térségi hálózat munkatársai­nak lelkiismeretes munkáját, a Regionális Civil Egyeztető Fórum együttműködési kész­ségét. Ezután Süli-Zakar István, a Debreceni Egyetem tanszék- vezető professzora a magyar- országi regionalizmus folya­matáról beszélt, és felvázolta jövőbeni lehetőségeit az eu­rópai tapasztalatok tükrében. A régiót az érdekérvényesítés fontos színterének nevezte, ugyanakkor bírálta az erősza­kos állami centralizációt. Horváth Gyula, a Magyar Tudományos Akadémia Re­gionális Kutató Központjának főigazgatója a regionális in­tézményrendszer működését mutatta be. Elmondta: csök­kenés helyett nőttek a regio­nális különbségek, erősödött a provincializmus. Elkopott hazánk versenyelőnye, amit csak a térségek jövedelemter­melő-képességének emelése révén lehet visszaszerezni. Miskó Istvánná, az Észak- Alföldi Regionális Munka­ügyi Központ főigazgatója a régió foglalkoztatási helyze­tében a regionális fejlesztési folyamatok révén tapasztalt változásokat elemezte, va­lamint a regionális intézmé­nyek eddigi és a lehetséges további együttműködéseiről szólt. A legnagyobb gondnak a munkaerő mobilitási hiá­nyát, az alulképzettséget, az infrastruktúra és a logisztika hiányosságait tartja. Az állam sokmilliárd forintot költ e gondok mérséklésére, ám kis hatásfokkal. Miklóssy Ferenc, a Hajdú- Bihar Megyei Kereskedelmi és Ipari Kamara elnöke a regi­onális folyamatok, és együtt­működések gazdasági hatá­sait ismertette, és a regionális intézményekkel megvalósuló kapcsolatokról beszélt. Hiá­nyolta a jobb régióközi koor­dinációt, továbbá a támogatá­sok nagyobb részét igényelné gazdaságfejlesztésre. A záró előadásban Deb- reczeni Ferenc, az Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatója a szer­vezet évtizedes tapasztalatait ismertette. Bírálta a munkáju­kat nehezítő jogi szabályozás következetlenségeit, ugyan­akkor üdítő színfoltnak, nagy lehetőségnek nevezte a kis­térségi hálózatot. Elmondta: az ügynökség küldetésének tekinti, hogy az észak-alföldi régióban a területfejlesztés szakmai központjává és a partnerségi hálózat letéte­ményesévé váljon, miközben meghatározó szerepet akar betölteni a régió fejlődésében. Az eddig elért eredményeket az értékes szakmai tudásbá­zisra és az együttműködő csa­patmunkára alapozva fokozni lehet. A konferenciát követő fo­gadáson Debreczeni Ferenc köszöntötte az ügynökség három munkatársát, Kállai Gabriellát, Maczik Erikát, Nadabán Mártát, akik az ÉARFÜ megalakulása óta a szervezet dolgozói. Egészség Harminc milliárd forintos beruházás valósulhatott, il­letve valósulhat meg a Deb­receni Egyetemen az I. és a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elnyert pályázati források felhasználásával. Közöttük kiemelkedő a Deb­receni Egészségközpont fej­lesztési projekt, amelyhez 10,6 milliárd forint támoga­tást nyertek. Ezzel egységes belgyógyászati intézet jön létre központi sürgősségi és intenzív osztályokkal, továb­bá többek között támogatják a gyermekgyógyászati inten­zív központ létrehozását, a súlyos égési sérültek ellátásá­nak korszerűsítését, valamint a központi laboratóriumi di­agnosztika kialakítását is. OARAPASZTi Tiszaroffon az árapasztó tározó kizárólag költségvetési forrásból valósult meg; 7,6 milliárd forintba került. Karrier Kétszázmillió forintos tá­mogatást nyert a Nyíregyházi Főiskola a Társadalmi Meg­újulás Operatív Programban (TÁMOP). Ebből fejlesztik a főiskola karrier-tanácsadá­si szolgáltatásait, valamint kiépítik a mentori és tutori rendszert. A tervek szerint a komplex, egyénre szabott ta­nulmányi és tehetségsegítő szolgáltatásokat a hallgatók minimum egyötöde, a vezetői információs rendszer szolgál­tatását - számításaik szerint - pedig négyötöde veszi majd igénybe. Egyetemi tanszék Sok jól képzett, az új kö­rülmények között szocia­lizálódott fiatal szakember dolgozik a regionális fejlesz­tési ügynökségen. Az RFÜ intézményrendszere ma már meghatározó, kisugárzó sze­repet tölt be a regionális fej­lesztéspolitikában. Az értékes szakismeret elismerése, hogy a Debreceni Egyetem kihelye­zett tanszékét működtethetik az ügynökségen, így ez az in­tézmény a jövő területfejlesz­tési szakember-gárdájának képzőhelye is. Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013. 3594 milliárd forint megítélt támogatás ________ 3163 milliárd forint leszerződött összeg ________ 855 milliárd forint kifizetett összeg ____________ Frissítve; 2010. március 23. Nyíregyházán Bajnai Gordon mi­niszterelnök avatta fel a városháza új ügyfélszolgálati centrumát, ahol egy helyre került a szociális-, adó- és okmányiroda. A létesítmény uniós források felhasz­nálásával valósult meg 500 millió forintért. F0TÓ:EAR A legjobb stratégia fDiMagazine THE BUSINESS OF Gi OBAt Í5Í Figyelemre méltó kutatási eredményeket ismertet feb­ruár 13-ai számában az fDl Magazine, a Financial Times - a nemzetközi gazdasággal és pénzüggyelfoglalkozótekinté- lyes brit napilap - globalizációt elemző magazinja: az európai városok, és régiók 2010-2011. évi kilátásait taglalja. Az elemzés érdekessége, hogy az aránylag rövid szöve­ges részt egyre tovább nyíló Top 10, Top 25 típusú táblá­zatsorok követik. Az összes mutató összegzése alapján a top városok: London, Párizs, Moszkva; a top régiók: Dél- Kelet (Egyesült Királyság), Ile de France, Észak-Rajna- Wesztfália. Az Európai Unió keleti határán a gazdasági po­tenciál top 10 régiójának felét lengyel régiók alkotják. Ugyan­ezen a területen a nagyvárosok mezőnyét Prága és Bukarest, illetve agglomerációi vezetik. Ami viszont különösen érde­kes, hogy a felmérés szerint az Észak-alföldi régió rendelkezik a térségben a legjobb befekte­tési stratégiával. Részletek: http://www. fdimagazine.com/news/ fullstory.php/aid/3234 Bereg fejlődése szempontjából egyaránt alapve­tő az M3 sztráda építése. Miután mindkét nagyvá­rost elérte, uniós forrásból tovább épül Ukrajna és Románia irányába. Hajdú-Biharés Szabolcs-Szatmár­OBŐVÜLŐ I AUTÓPÁLYA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom