Kelet Magyarország, 2010. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-27 / 49. szám
2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT KELET-MAGYARORSZÁG 4 Az nj Kelet KELET Szöveg és kép, avagy az újság lelke A laptervezésben nincs helye a „dekorációnak” - mondja Per Boström. Az ő tervei alapján újul meg lapunk. er Boström most 29 éves. Ez tulajdonképp nem kor, de a fiatal svéd mögött máris figyelemre méltó életpálya áll. Karrierjének alapkövét a tervező még eredetileg mint egy helyi lap újságírója tette le. A 25. születésnapja előtt már egy igazi nagy lap áttervezésével foglalkozhatott, így ezzel izgalmas sikertörténet vette kezdetét. Mi az első gondolata akkor, amikor egy olyan újságot kell átformálnia, amelyről addig soha nem is hallott? (A tervező ugyanis először anyalapunkkal, a Voralrberger Nachrichtennel foglalkozott). PER BOSTRÖM: A termék megismerése az első lépés. Ebben a konkrét esetben a VN valóban nehéz dió volt, mivel én nem beszélek németül. Viszont miután találkoztam a VN-beli kollégákkal és sok „Google Translate”-fordítással, sikerült megértenem a lényeget. Gyakran előfordul, hogy az újság-újratervezések mögöttes célja a piaci részesedés növelése. A VN esetében ez a cél a piacvezető pozíció megerősítése: akárcsak Magyarországon. Ez meglehetősen nagy különbség Az eddigi forgalom oroszlánrészét a nyomtatott sajtó adta. PER BOSTRÖM- ezért a régi formát, dizájnt sokkal jobban figyelembe kell venni, megbecsülni. Mely újságokat vagy magazinokat tekinti át először, amikor a tervezéshez vagy a tipográfia modernizálásához támaszt keres? PER BOSTRÖM: A londoni „Guardian” a világ legjobban tervezett napilapja. Sok szerkesztő és tervező munkatársat alkalmaznak, akik állandóan dolgoznak a terméken. A „Guardian”-ért cserébe ez persze megéri. A különleges és korszerű, jól használható dizájn egyike a legutóbbi előnyös piaci modell elemeknek, melyet a nyomtatott sajtó alkalmaz. Példának okáért ott van még a svéd „Svenska Dagbladet” (SvD), amely pár hónap alatt teljesen megújult. Egyike a legjobb kisméretű európai újságoknak. A „i” nevű íap is igen különleges, ez Portugáliában és SpanyolSzületett: 1981. december 22. Családja: nős, van 1 fia (1 éves) Lakóhelye: Södermalm, Stockholm Képzettsége: Forsbergs tervezőiskola, Stockholm, Svédország Eddigi állásai: egy helyi újság munkatársa, az Aftonbladet napilap tervezője, a Vision gazdasági magazin tervezője, az Attention országban jelenik meg. Ha a magazinok érdekelnek, akkor a „Fast Company” („Gyors Cég”) című amerikai gazdasági magazint említeném, vagy a szintén amerikai „Wired” („Bedrótozva”) című technológiai magazint. A nagy áttörést az ön számára a „Metró” hozta meg, mely a világ legolvasottabb lapja. Mit tanulhatnak mások a „Metro”-tól? per boström: Azt, hogy hogyan kell pénzt spórolni. Azt valóban jól tudják: kevesebb pénzért kell eladni az újságot, mint amennyiért a konkurencia előállítja. Hogy is van ez? A „Metro” minden nap pontosan ugyanolyan újságot készít. Meghatározott szöveghosszúság, meghatározott szerkesztés, csak a történetek különbözőek. Az újság egész identitását és lelkét a mintaoldalakban állították össze. A szerkesztőknek csak szövegeket kell (Figyelem) gazdasági magazin művészeti igazgatója egészen 2005-ig, ezután kizárólag újratervezésekkel foglalkozik. Akkor vált ismertté, mikor 2 5 évesen a „Metro” újraterve- zője lett. Ma saját tervezőstúdiója van, melynek neve „Oktavilla” és a legnagyobb ügyfele a Bonnier nevű svéd kiadó. Izgat az, ahogyan a cím, a szöveg és a képek együtt hatni tudnak. PERBOSTRÖM bele megírniuk és a képeket cserélgetniük. Így a „Metro” olyan újság, amiért soha nem adnánk ki pénzt. Megváltoztatta az internet az újságolvasási szokásokat? per boström: Igen. Ennek ellenére az újság előállításának jellegét, módját nem változtatta meg. Ezt tudva a következő 5 évben sok mindent kell változtatni. Azért ezidáig a forgalom oroszlánrészét a nyomtatott sajtónak köszönhetjük, így a tulajdonosoknak is elsősorban erre kell koncentrálniuk. A befolyó pénz hamarosan egy hírpiacot táplál majd, amely nem egyetlen naponta kinyomtatott újságot jelent. Rövidesen a tagsági rendszerekhez hasonló módon kell fizetnünk: aki ezeknek a „márkaközösségeknek” a tagja, internet-előfizetést kap, iPhone-alkalmazásokat tölthet le, és lehet, a nyomtatott sajtóterméket csak a hétvégén veszi a kezébe. Az újságoknak eddig két üzleti bevételi modelljük volt: előfizetési díj és reklámbevétel. Legalább 10 új üzleti bevételi modellre van szükségünk. A svéd tervezés fogalma sokáig meghatározó volt - mi az, amit csak a svédek tudnak? PER BOSTRÖM: A svédek a világ leggyávább emberei. A legnagyobb félelmünk, hogy szembe kell néznünk azzal, hogy mi csak egy kis ország vagyunk, mely a gyors növekedéstől távol áll. Ez az aggodalom kényszerít minket, hogy kreatívak legyünk, és hamar vezessünk be új trendeket. Most komolyan kérdezi? Valójában fogalmam sincs. Ön igen tapasztalt, de meglehetősen fiatal tervező. Mikor kezdte el komolyan érdekelni önt az újságtervezés? PER BOSTRÖM: Mindig is foglalkoztam az újságírással és izgat az, ahogyan a cím, a szöveg és a képek együttesen hatni tudnak. Amikor még diák voltam, írogattam a helyi újságban és később Svédország legerősebb kisformátumú újságjánál, az Aftonbladetnél is dolgoztam a tervezési részlegben. Mára 15 arculat-kivitelezésben való részvétel fűződik a nevemhez. Mi teszi olyan különlegessé az újság kivitelezését - összehasonlítva a csomagolással vagy a reklámkampányokkal? Per Boström először a Voralrberger Nachrichten áttervezéséhez fogott hozzá. Mivel nagyon sok elemében az osztrák partnerlapunk hasonlít a magyarországi Inform- lapokhoz, a javasolt változások egyszerre kerülhettek mérlegre. Ráadásul a javasolt új dizájnelemek, az alkalmazott megoldások már Magyar- országon sem ismeretlenek, hiszen egy nemzetközileg elfogadott és alkalmazott formavilág bontakozott ki a fiatal tervező ötleteiből. A magyar lapokban figyelembe vettük mindazokat a javaslatokat, amelyeket évek óta kapunk olvasóinktól: az egyszerűbb olvashatóságot, PER BOSTRÖM: A laptervezésben nincs helye „dekorációnak”. Csak a cikk van és egy kép. És sokszor ez minden. Néhány héttel ezelőtt ön Svédországban egy új pszichológiai és agykutatási magazinnál kezdett dolgozni, a „Modern Pyskologi”-nál. A tartalom vagy a tervezés érdekli jobban? PER BOSTRÖM: Mindkettő érdekel. Emellett úgy vélem, hogy éppen ez tesz engem jó tervezővé. Szerkesztési kivitelezéshez szükséges az újságírói tapasztalat. Melyek azok a reakciók, amelyeket ön a „Modern Pyskologi”-nak tulajdonít? PER BOSTRÖM: A nagyon pozitív visszacsatolás: már 5000 előfizetőnk van. Ami hiányzik, az további 9 üzleti modell (nevet). áttekinthetőséget, a barátságos arculatot, a zsúfoltság elkerülését tekintettük többek között célnak. A terv végül is olyan dizájnban öltött formát Magyarországon is, amely egyedi, de ugyanakkor mégis családiasán ismerős arculatot kölcsönöz lapjainknak. Talán nem véletlen, hogy a svéd dizájn világhírű, nemcsak a lapkiadás területén, hanem számos más területen is, és kiemelkedő értéke az a sajátos humáncentrikusság, amelynek jegyében sohasem felejtik el, hogy egy helyi lap mindig családtag marad, akkor is, ha meg szeretne fiatalodni időről időre. Családiasán ismerős arculat M j
