Kelet Magyarország, 2010. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-15 / 38. szám

2010. február 15., hétfő FÓRUM n ÜZENET Nyesti Csaba, nyíregyházi olvasónktól: Olyan szorosan egymás mellett sose éltünk, mint ma, olyan mesz- sze egymástól sem voltunk soha, mint ma. Wilhelm Willms A NAP ELŐFIZETŐJE Tóth Sándor Butyka (KM - Cs. A.) - Húsz éve, minden napom úgy indul, hogy reggeli előtt az elejétől a végéig elolvasom az újsá­got - mondta el lapunknak a Butykán élő Tóth Sándor, akinek hűségét nemrégiben a Kelet-Magyarország süteményreceptjei­nek gyűjteményével köszönte meg szerkesz­tőségünk.- Minden nap az elsők között nézem meg a horoszkópomat, a rendőrségi híreket és ha van, a gépjárművekkel kapcsolatos írá­sokat, de érdekel a napi politika és a sport is, az olvasói leveleket pedig mindig átfu­tom. Két fiam van, az egyik szintén elő­fizető, a másiknak meg én gyűjtöm össze az újságokat, amit hétvégenként egyszer­re olvas el - tette hozzá a 78 éves, jó egész­ségnek örvendő férfi, aki szívesen kertész­kedik és segít gyermekei autómentő válla­latánál, ebből adódóan legutóbb Svájcban járt. Emellett tagja egy nyugdíjas klubnak, és még sokáig szeretne Kelet-Magyarország előfizető maradni.- Nagyon örülök a könyvnek, mert még soha nem kaptunk ilyen jellegű ajándé­kot. Remélem a feleségem is szeretni fog­ja, sokat süt majd a két gyönyörű unokánk­nak. Képességfejlesztő foglalkozás a Eötvösben Lassan vége a vidám, gondtalan óvodáskor­nak! Minden általános iskolában, így a nyír­egyházi Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban is iskolai előkészí­tő, képességfejlesztő foglalkozásokat tartanak az intézménybe jelentkező, leendő első osztá­lyosoknak. Ä képen Béres Marika szakveze­tő tanító néni kiosztja a feladatlapokat, majd segít és magyaráz, dicséri a leendő kis nebu­lókat, akik figyelnek és mindent megtesznek, hogy a foglalkozás után szüleiknek örömet sze­rezzenek. RaFFAY ZoLTANNE, NY. IGAZGATÓHELYETTES Figyelő szemek kísérik a tanító nénit (Fotó: olvasónktól) VENDÉGSOROK OLVASÓINK ÍRJÁK A nyugdíjakról A médiában sokat hal­lunk mostanában a nyugdí­jasokról, a pártok nyugdíja­sokat célozták meg a válasz­tás előtt. A 3 milliós nyugdí­jas kb. 60%-a időskorú nyug­díjas. A rokkantnyugdíjas egy része elmenne dolgozni, ha lenne munka, nem tengőd­ne 30-40 ezer forintból. Több­ször írtam állami vezetők felé is, hogy nem jó a száza­lékos nyugdíjemelés, példá­ul egy 50 ezer forintos nyug­díjas 4%-os emelésnél kap 2000-et, addig akinek 200 ezer forint a nyugdíja, az kap 8000 forint emelést. Ezzel a lépés­sel a nagyobb nyugdíjas 10 év alatt 60 ezer forinttal töb­bet kapott, így az olló még széjjelebb nyílik. Szerintem az volna az igazságos, ha min­den nyugdíjas egyformán kap­na nyugdíjemelést, azért mert aki többet tett aktív korában a kalapba az többet is kapott a nyugdíjba vonuláskor. Aki kevesebbet tett bele, az keve­sebbet is kapott, tehát a pél­da szerint az 50 ezres és a 200 ezres között a különbség min­dig megmaradt. Mire az 50 ezres 100 ezres lesz, akkor­ra a 200 ezres már 250 ezernél jár. És a nyugdíjas csak egy­forma lehet, mert egyformán nem tesznek a kalapba sem­mit nyugdíj után, a magasabb jövedelműek meg megkap­ták a különbözetet nyugdíjba vonuláskor. A miniszterelnök úr összehívja az öregek taná­csát és megállapítják, hogy a nyugdíjrendszer jó ahogy van, többség nyugdíjas szerint meg nem jó. Kérdezem, jól van ez tisztelt vezetők, hogy egyik nyugdíjas 3-4-szer annyit kap, mint a másik az emelések­nél, amikor egyforma nyugdí­jasok? Miért van sok magas nyugdíjas 45-46 évesen? Mert rossz a törvény. Nevelös Sándor, Nyíregyháza Nagy volt az érdeklődés Nyílt nap Nyílt napot tartottak a nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskolában, ahol a Megszólítottak Jobbról, balról, majd közép­ről is. Levél jött, sőt, a telefon is megcsörrent... Megnyugtat­tak, hogy a nyugdíjunk nincs veszélyben. Nahát! Úgy elér- zékenyültem, hogy a fakanál majdnem kiesett a kezemből. A paprikás krumpli meg, mely­ben egy kis virsli is derengett, majdnem odaégett. Felocsúd­tam, hiába, sokan vagyunk nyugdíjasok, öregszik az ország. De mi lesz a fiatalok­kal és a nyugdíj előtt állókkal? Ha a parlamentben a nyug­díjról hoznak törvényt, az a mi fiataljainkra is vonatko­zik. Mára a magántőke lett a fontos, nem az államkassza. A nyugdíjak reálértéke évek óta csökken. Elegendő lesz a járu­lékbefizetése annak a fiatal­nak, kinek csak a minimál­bér az összes jövedelme? Meny­nyi juttatást kap, akinek nincs leendő első osztályos gyere­kek és szüleik matematika és magyar órákon vehettek részt. A program célja, hogy megis­mertesse az érdeklődőket* az nyugdíjjogosultsága, mert tar­tósan munkanélküli? A hazai munkaadók, a multik, de főlég a kis- és középvállalkozók a bérfelzárkóztatásról hallani sem akarnak. A kereskedelem, vagy az építőipar rengeteg fia­talt bekebelezett. Jobbnál jobb szakmával rendelkező mun­kaerőt foglalkoztatnak, akár a szemétszállításnál is kukás­ként, mert egyelőre nincs más lehetőség. Az egészségügy sem bőkezű, közalkalmazott és köz- alkalmazott között is lehet nagy különbség, ha bérekről beszélünk. Fiataljainktól elvár­ják a mobilitást, a több lábon állást, az ingázást. A munka és a magánélet között nincs egyensúly. Az alkalmi munka- vállalói könyvecske - korunk cselédkönyve - a visszaélé­sek sorozatát hozta. A techni­ka gyors fejlődése akár a tudo­mányban, az egészségügyben, de főleg az informatika terén intézményben folyó oktató-ne velő munkával, és segítséget nyújtson a közelgő iskolavá­lasztáshoz. iszonyú változásokat hozott, talán ez is hozzájárult a mun­kanélküliség növekedéséhez. A tervezett családmodell, három gyerek, négy kerék meghiúsult. Bár az ötlet jó, de a lehetőség nem adott. Fantáziát csak a családi pótlékból élők sokasá­ga látott benne. A politika for­málhatná már végre a gondol­kodásukat, a gyerekből nem élni kell, fel is kell nevelni azt. Nem éhező, szegény embe­rekre van szükség! Gyermeke­ink esetében kitolódott a lakás­hoz jutás és a gyermekvállalás ügye is, mert mire visszatör- lesztik a hitelt, s annak min­den kamatát, már az ötvenedik életévüket is betöltik. A gyer­mekvállalás jó üzlet, csak nem a családoknak. Nézzük csak meg, mennyi pluszköltséget jelent egy baba: kiságy, ruhák, babaápolási cikkek, s ahogy nő a gyerek, pénz, pénz, pénz. Kenyeres Miklósné, Nyíregyháza Orosz Józsefné Tisztelt Olvasóink! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország- hoz érkező olvasói leveleket, fényképe- ketközöljük.Lehetőségeinkhezmérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik ér­vényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogo­kat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részlete­ket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szer­kesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szer­kesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasha­tóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mon- dandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemé­nyek számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha sze­mély szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasó­ink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, termé­szetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, tele­fonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval ren­delkező leveleket közöljük. Téli örömök. A nyíregyházi Benczúr téri Százszor­szép Tagóvodában örültek a gyerekek a hónak. (Fotó: olvasónktól) Fizetési morál Angyal Sándor kelet@kelet.szon.hu egdöbben az ember, ha azt látja, hallja, hogy sok tízmil- liárd forinttal tartoznak a hazai lakossági, kis- és középvállalati fogyasztók a víz-, áram-, gáz- és a távhőszolgáltatóknak. A megdöb­bentek közé tartozom én is, akár­csak kollégám, aki ebben a lapban szívbemarkolóan vázolta a nehéz­sorsú családok helyzetét, akik között egyesek még az életükkel is játszadoznak, amikor szakszerűtle­nül visszahozzák a kikapcsolt ára­mot a lakásba. Szerintem is tűrhetetlen, hogy egyesek fogyasztanak, de fizet­ni azt elfelejtenek, miként mond­ta volt Ernó' barátunk, amikor ulti közben nyert a betűvel, de hiába várta a pénzét, azt csak felszólítá­sára jattolták le neki a vesztesek. Ijesztően nagy számok röpköd­nek a cégek kimutatásában, hiszen a kurrens áruk - víz, gáz, villany- árai bizony számottevően emel­kedtek, holott már decemberben sem tudták rendezni tartozásukat az érintettek. Mellőzve most az egyik alapve­tő kérdést, hogy ti. ezek a cégek- vagy gazdáik - minek alap­ján emelik kényük-kedvük sze­rint az áraikat a csillagos égig - s hogy például mennyire játszik köz­re eoben a menedzsment prémiu­ma - nekem momentán az ragadta meg a figyelmemet, amit a Rászo­rultak Életének Segítése Közalapít­vány kuratóriumának titkára mon­dott a minap, (ők a távhődíj-, a vízszolgáltatás és a lakbérhát­ralék esetében szoktak segíteni) mely szerint, a segítségüket kérők között nem ritka a 300 ezer forin­tos elmaradás sem. „A fizetési morál tovább rom­lott, amiben szerepet játszik a nehéz gazdasági helyzet, de meg­lepő módon mégsem a kisnyugdí­jasok vagy a nagycsaládosok nem fizetik rendszeresen a gázszámlá­ikat, hanem ez sokkal inkább jel­lemző a jómódban élőkre vagy a kis- és középvállalkozókra - ezt pedig a gázosok szóvivője tette hozzá, hangoztatván, hogy a fize­tési morál Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében és Pest megyében a legrosszabb, a kintlévőség egy év alatt 42 százalékkal nőtt. Ennek már a fele sem tréfa, hiszen a kintlévőség a TIGÁZ terü­letén közel tízmilliárd forint. A szegényebb népréteg szűkölve ugyan, de mégiscsak fizeti a szé­gyenteljesen magas árakat - amit talán még a jóisten sem tudja, ki ellenőriz az emeléskor. (Arról is hallhattunk, hogy a megszűnt üze­mek kiesett fogyasztását áremelés­sel egalizálták, így teremtve elő a főnökség százszázalékos prémiu­mát). Ám a minimálbéren „tengő­dő" tehetősebb középréteg, meg a fölöttük lévők elintézik egy kéz- legyintéssel, ez azért már maga a pofátlanság, hogy a mostani ellen­zék kedvenc szóhasználatával éljek. Igen, igen, uraim, amíg Mari néni a kisnyugdíjából kiperkálja az egyetlen szobáját egyetlen kon­vektorral fűtő meleg díját, addig a többszintes, jacuzzis, padlófűtéses, télikertes hajlékában tengődő tehe­tősebbje - tisztelet a kivételnek - beleröhög a szolgáltató képébe és nem fizet, amíg csak rá nem ijesz­tenek, hogy akkor kikapcs és oda a jó kis meleg, meg a forró víz a derék veretésére. Máris hallom a felhördülést: ekkora demagógia meg irigység hogyan férhet meg egy firkász- ban? Hiszen - mint anogy néme­lyek jósolják - nincs már messze, amikor eljő a középosztály ideje s akkor majd ezt a kis semmiséget is „el lehet intézni", le lehet majd írni, mint a levitézlett rendszer annyi mocskát. Csakhogy! Minél több konkré­tum világosodik meg a hatalomba igyekvők terveiből, annál inkább látni, hogy ők a rendet, a fegyel­met nagyon is komolyan gondol­ják, s nem áll távol tőlük az ará­nyos teherviselés sem. Ebbe - sze­rintem - belefér az is, hogy min­denki fizesse meg annak az árát, amit volt kegyes elfogyaszta­ni. Különben gyorsan rámehet az ország.

Next

/
Oldalképek
Tartalom