Kelet Magyarország, 2010. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-06 / 4. szám

2010. január 6., szerda EÚBCSOKOR • Jogellenes. A Fővárosi Bíróság keddi, elsőfokú, nem jogerős ítélete szerint jog­ellenesen járt el az ORTT, amikor nem zár­ta ki alaki hibák miatt a pályázók közül az Advenio Zrt.-t, sőt, azt a pályázat nyertesé­nek nyilvánította. Mivel a Danubius Rádió kérése ellenére sem mondta ki a bíróság a műsorszolgáltatási szerződés semmisségét, így a Class FM-nek nem kell elhallgatnia. • Kisebb hiány. A magyar államháztartás tavaly decemberben - önkormányzatok nélkül - 205 milliárd forint többlettel zárt, 2009 egészében a pénzforgalmi hiány 918,6 milliárd forint volt, a GDP 3,6 százaléka. ........................;......................... Ha a fagyi visszanyalna... Szendrei Péter peter.szendrei@inform.hu Va gyünk egy páran ebben az ország­ban, akik már akkor elégedettek lennénk, ha nem romlana tovább az életnívónk, egy enyhe életszínvonal-emelkedést pedig egyenesen isteni jótéteményként élnénk meg. Olyanok is bőven akadnak, akik már akkor csettintenének a nyelvükkel, ha a fizetésük elérné egy buaapesti autó- buszsofó'r havi bérét - ami messze fölötte van az átlagnyugdíj összegének, egy álta­lános iskolai tanár vagy egy pályakezdő orvos bérének. A BKV-sofőrök mégis sajá­tos módon, a munka elszabotálásával sze­retnék elérni, hogy bérhelyzetük (tovább) javuljon - utasok ezreivel tolva ki közben. A megállóban fagyoskodókat aligha érdekli, hogy a szállítmányozási cég és a munkavállalók között nézeteltérés van: megvették a bérletet, amiért cserébe jog­gal várják el, hogy a jármű meg is érkez­zen. Ha bejelentik a szakszervezetek, hogy munkabeszüntetéssel tiltakoznak, az rend­ben van, hiszen ez az érdekérvényesítés legitim módja; akit utasként érint a sztrájk, majd más megoldást keres - de amit most csinálnak a sofőrök, az minősíthetetlen. M unkáért fizetés, fizetésért munka jár. De ez nem jelenti azt, hogy rossz(nak tar­tott) fizetésért rosszul végzett munka. Egy BKV-s buszvezetőhöz képes kimondottan gyengén keres egy kezdő orvos, a rend­őr, a tűzoltó, a nővérek, a pedagógusok... Képzeljük el, milyen arcot vágnának jár­művezetőink, ha - amikor nekik vagy csa­ládtagjaiknak lenne szükségük orvosra, rendőrre, tanárra, tűzoltóra - ők is elkez­denék elszabotálni a munkát, csak mert elégedetlenek a bérükkel. Devizaárfolyam (2010.01. os.) PÉNZNEM árfolyam változás 6S$Ü Euró 268,56 ? -0,94 mi USA dollár 186,09 ▼ -1,14 {Ql Svájci frank 180,93 \ f -0,23 Angol font 298,75 ! f -4,66 | ■ Román lej 63,95 l a +0,11 Ukrán hrivnya 23,29 IÁ +°,°3 Üfii-j Horvát kuna 36,82 f -0,11 ám Lengyel zloty 65,80 ▼ -0,07 03X33X23 További információk a valutapiacról: /<!:vuui.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB MINDENFELŐL /2 BKV: akadozó tömegközlekedés ■ Minden negyedik BKV-busz a garázsban maradt kedden a hideg és a bérvita miatt. Budapest (MTI) - Minden negyedik BKV-busz a garázs­ban maradt kedden, így egész nap akadozott a közösségi köz­lekedés a fővárosban. A kima­radások és késések hátterében a hideg idő mellett a cégveze­tés és a munkavállalók közötti bérvita áll; a városvezetés sze­rint az eddigi juttatások további biztosítása tarifaemeléssel vagy járatritkítással járna. Késve közlekedtek A BKV tájékoztatása szerint a társaság 270 autóbusza nem indult el tegnap. A fennakadá­sok elsősorban a dél-budai és a dél-pesti területek közlekedé­sét érintették. A BKV az utasok várakozását a járművek átcso­portosításával és alvállalkozók nagyobb mértékű bevonásával próbálta meg lerövidíteni, így ha késve is, de minden vona­lon közlekedtek a járatok. Sok sofőr, ahogy hétfőn is, a jármű­vek különböző hibáira hivatkoz­va kedden sem állt forgalomba az autóbuszával. Ennek hátte­rében - a komolyabb műsza­ki problémákon túl - az állhat, hogy a cég vezetése és a szak- szervezetek korábban nem tud­tak megállapodni az év végén lejáró kollektív szerződésről. A munkavállalók ugyan nem kezdtek formálisan sztrájkolni, de a buszvezetők jelentős része a járművek „meghibásodásai” miatt hajnalban nem indult el a garázsokból. A BKV közle­ményt adott ki, amelyben azt írta: dolgozóik a kollektív szer­ződés megszűnését követően is rendelkeznek érvényes munka- szerződéssel, mely tartalmazza a munkaviszony legfontosabb elemeit, így „erre hivatkozva nem lehet befolyásolni a közös­ségi közlekedés színvonalát”. A BKV-ügyben megszólaltak a politikusok is. A fővárosi Fi­desz arra szólította fel Demszky Gábor (SZDSZ) főpolgármestert és Horváth Csaba (MSZP) kor­mánybiztost, hogy „fejezzék be a tehetetlen totyogást” és tegyenek végre hatékony lépést a megol­dás irányába. Ikvai-Szabó Imre (SZDSZ) főpolgármester-helyet­tes válaszul azt közölte: javas­latokat várnak a Fidesz-frakci- ótól arra, hogy a szakszerveze­tek által követelt többletkiadá­sok fedezetét járatcsökkentés­sel vagy további tarifaemeléssel biztosítsák-e. Utalt arra, hogy a kollektív szerződés változatlan formában történő fenntartása 2,9 milliárd forint többletkölt­séget jelentene a BKV-nak. „Lefagytak" Már decemberben is sok BKV-busz „lefagyott” a hi­deg miatt, és nem tudott forgalomba állni. A szer­da reggeli forgalomkezdést tovább nehezítheti, hogy havazást jeleztek a közép­ső országrészre. Az Orszá­gos Meteorológiai Szolgá­lat közlése szerint szer­da éjfélig 5-25 centiméter friss hó várható. Vidéken nem volt fennakadás műszaki okok miatt a buszforgalomban. A közlekedési szakértő szerint a rend­szeresebb, magasabb szintű karbantartás miatt tud a budapestinél több autóbusz elindulni a hidegben a vidé­ki közlekedési társaságoknál. (Fotó: MTI, Mohai Balázs)­Kontrollcsoport megfélemlítésként? Budapest (FH) - A BKV sztrájkbizottsága visszautasít­ja, hogy a buszvezetők indoko­latlanul megtagadják a szolgá­latot. Nemes Gábor szakszer­vezeti vezető jelezte: reméli, hogy az úgynevezett szuper- kontroll-csoport azt is vizsgál­ni fogja, hogy a munkavállalók milyen egészségtelen körülmé­nyek között dolgoznak. Felszó­lította a menedzsmentet, hogy fejezzék be a nyomásgyakorlást és a megfélemlítést. Nemes Gábor visszautasítja, hogy a dolgozók közül bárki is valótlanságot állított, amikor nem vette át a hibás járműveket. A szakszervezeti vezető szerint a menedzsment is tudja, hogy milyen a buszok műszaki álla­pota és hogy az érvényes szabá­lyok szerint nem állhatnak ki a hibás buszok a garázsból. A BKV menedzsmentje ked­den döntött arról, hogy úgyne­vezett szuperkontroll-csoportok ellenőrzik a BKV járműveit. A 200 fős csoport feladata a buszok állapotának átvizsgálása lesz. Ha indokolatlannak találják, hogy a járművezető nem állt ki a garázsból, azonnal elbocsátják az érintett munkavállalót. Lapértesülés szerint 50-nél több egyéni mandátumban bízik az MSZP a 2010-es par­lamenti választáson. Reális-e közvélemény-kutatásra alapoz­ni az ilyen reményeket? Az egyéni kerületek többsége korábban is inkább a jobboldal terepének számított, hiszen a máso­dik fordulóban könnyebben meg­szerezhették a többséget. A közvé­lemény-kutatások a Fidesz jelentős, bár stagnáló előnyét, az MSZP las­sú emelkedését mutatják, a jobbol­dal előnye azonban a kampányban már aligha behozható. Viszont mér­sékelhető, ezért a párt számára fon­tosak (főleg a Fidesz 2/3-os parla­menti többségének megakadályozá­sához) a korábban szocialista szim­pátiát mutató egyéni körzetek, első­sorban Budapesten és nagyvárosok­ban (Miskolcon, Szegeden). © Mik lehetnek azok a tények, amelyek leginkább befolyá­solhatják a választói akaratot? Egyértelműen a pártpreferencia lett a döntő, ez sajnálatos fejlemény is, hiszen a kerületekben az egyé­ni politikusi teljesítménynek, helyi ismertségnek kellene dominálnia a jelöltek párthovatartozásával szem­ben. Azok a jelöltek azonban, akik az elmúlt években is ismertek voltak szűkebb lakóhelyükön, meggyőző (akár országos) teljesítményt mutat­tak fel, apellálhatnak az önkor­mányzatban végzett munkájukra, akár a jelölő pártjukénál nagyobb támogatottságra is szert tehetnek - s ez fordítva is igaz. w Miért fontos a pártok szá­mára az egyéni választóke­rületben elérhető győzelem? A viszonylag bonyolult magyar választási rendszerben az egyéni kerületek döntőek lehetnek a válasz­tás eredménye szempontjából (386 képviselőből 176-ot választunk így!), vagyis még egy kiegyensúlyozottabb listás szavazás esetén is az nyeri a választást, aki - akár csekély több­séggel - „besöpri” a kerületek több­ségét. így tudott a Fidesz válasz­tást nyerni 1998-ban, majdnem for­dítani 2002-ben stb. Várható, hogy a kampány azokon a településeken lesz koncentrált illetve élesebb, ahol a pártok támogatottsága kiegyen­súlyozottabb az országos átlagnál, „billegő” körzetnek számítanak. EKNiWfER Szocialista remények: közel a harmadát(?) ■ Ötvennél több egyéni mandátum megszerzésé­ben bízik az MSZP, elsősor­ban a fővárosban remélnek. Budapest (ÉKN) - Az értesülést közreadó Népszabadság a szocialis­ták belső felmérésére hivatkozik. Ezek szerint az MSZP a 176 egyéni választókerületből valamivel több mint ötven körzetben nyerhet. Lapunk, MSZP-s forrásból úgy tudja: a belső felmérés létezik, s valóban ennyi helyen számítanak győzelemre a 2010-es országgyűlé­si választáson. Elsősorban a fővá­rosi választókerületekben remélik a győzelmet, illetve bíznak a sze­gedi és a miskolci polgármesterek, Botka László és Káli Sándor, vala­mint a borsodi pártelnökük, Gúr Nándor egyéni sikerében is. Az általában szocialista megye­ként elkönyvelt Borsod-Abaúj- Zemplénben egyébként nem ők a legtöbbször győzelmet aratott poli­tikusok, hanem a miskolci 4-es kör­zet képviselője, Tompa Sándor, aki egyéniben 1994 óta mindig „hoz­ta” a mandátumot a szocialisták­nak. A párt tulajdonképpen csak 1990-ben, a rendszerváltoztatáskor szerepelt rosszul ebben a megyé­ben: egyetlen egyéni mandátumát a szerencsi körzetben indult Németh Miklósnak, a korábbi kormányfő­nek köszönhette (akkor az MDF „tarolt”: 10 körzetben győztek, egy- egy jutott a kisgazdáknak, illetve a szabaddemokratáknak). 1994 óta eltérő számú egyéni választókerü­leti mandátumot tudhatott magáé­nak itt az MSZP (lásd: keretes írá­sunkat). Káli Sándor egyébként 2002-ben, a választások első fordulójában lett parlamenti képviselő (ugyanebben a választási ciklusban ez a pártjá­ból ebben a megyében még Tompa Sándornak, Tóth Istvánnak, Gyár­fás Ildikónak sikerült, az ellen­kező politikai oldalról, a Fidesz- ből pedig dr. Odor Ferencnek és Tállai Andrásnak). Káli Sándor 2006-ban tudott újrázni - párttár­sa, Gúr Nándor (aki 2002-ben listá­ról jutott a törvényhozásba), ugyan­ebben az évben szintén egyéniből lett képviselő. (Megkérdeztük az elemzőt is: Fazekas Csaba, a Miskolci Egye­tem Politikatudományi Intézeté­nek igazgatója a 3 kérdés, 3 válasz című rovatunkban mondja el a véle­ményét.) A TÉNYEK Mandátumok Borsod-Abaúj-Zemp­lén megyében MSZP Fidesz 1990- 1 1990-0 1994- 13 1994-0 1998- 5 1998-7 2002- 9 2002 - 4 2006- 10 2006-3 Forrás: www.valasztas.hu

Next

/
Oldalképek
Tartalom