Kelet Magyarország, 2009. december (66. évfolyam, 281-305. szám)
2009-12-10 / 289. szám
2009. december 10., csütörtök KELET HÍRCSOKOR • Tiszta lapot! Bajnai Gordon miniszterelnök szerint a szélsőjobboldal előretörése már nem fenyegetés, hanem szomorú és nyilvánvaló tény. A kormányfő erről szerdán beszélt Budapesten a magyar-zsidó együttélés kapcsán rendezett konferencián. A miniszterelnök szerint már nem azt kell nézniük a politikusoknak, „hogy miért erősödött meg a szélsőjobboldal, hanem hogy mit lehet ellene tenni". • Tárgyalás, online. Első menetben 10 tárgyalótermet szerelnek fel az ország bíróságain olyan audiovizuális berendezésekkel, amelyek online közvetítésre adnak majd lehetőséget - hangzott el egy szűk körű sajtóbeszélgetésen. A programra jövőre várhatóan 200 millió forintot költenek. JEGYZET ■ V «, V v v V V v -VfV v\'v \ \ Még mindig nem jó Hegyi Erika kheeeszak.boon.hu Amióta bevezették a kétszintű érettségi rendszerét, szinte minden évben (de legalább is kétévenként) akadt rajta valami iga- zítanivaló. És amikor már heves érettségi vitáktól hangos a sajtó, és a politikusok is hozzáteszik a saját ötleteiket, ellenötleteiket, akkor sokunknak megfordul a fejében, hogy vajon miért kellett változtatni a régi, jó, öreg érettségi és felvételi rendszerén. Ahogy visz- szagondolok a nagy reform kezdetére, az akkori liberális oktatási miniszter legfőbb érve az volt, hogy a kétszintű érettségi azért jó, mert nem kell a diákoknak kétszer készülniük, egy vizsgával letudják az érettségit és a felvételit is. Azzal azonban nem számolt a tárcavezető, hogy a diákok majd bolondok lesznek az emelt szintű érettségit választani (ami tulajdonképpen a felvételi helyettesítésére szolgálna), amikor a középszintűvel is be lehet jutni a legtöbb szakra, az egyetemek pedig nem szorgalmazzák a nehezebb vizsgát, mert szükségük van a hallgatókra. Még a gyengén tanulókra is, hiszen a felsőoktatási intézmények támogatásának a hallgatói létszám az alapja. Inkább felzárkóztató órákat szerveznek az elsőéves hallgatóknak, főleg természettudományos tantárgyakból (mert közben ezen órák számát meg drasztikusan lecsökkentették a középiskolákban). Nem csoda, hogy egyetemi vezetőktől egyre többször hallani: vissza kellene állítani a régi érettségit és felvételi rendszert. Csak nem tudom, lenne-e olyan politikus, aki azt mondaná: bocsánat, tévedtünk. Devizaárfolyam (2009.12.9.) PÉNZNEM árfolyam változás | Euró 273,96 i ■+4,33 USA dollár 185,71 ±+4,12 Q Svájci frank 181,34 Á *2,91 IsH; Angol font 302,24 i +5,49 | Román lej 64,65 A +0,84 Ukrán hrivnya 23,17 ± +0,46 Horvát kuna 37,70 ± +0'59 U Lengyel zloty 66,37 Á +0,18 í:2 További információk a valutapiacról: aazdasaq.si on.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB MINDENFELŐL /2 Több pont, kevesebb hallgató 1 Jobb színvonalat, de kevesebb hallgatót eredményezne a ponthatáremelés. Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza (ÉKN - KHE) - A miskolci Kós Károly Szakközépiskola végzős diákja Orosz Péter. Hallott az oktatási tárca tervéről: arról, hogy a mostani 200 helyett 240-re emelnék a minimumponthatárt néhány éven belül, viszont nagyobb szerepet szánnának az emelt szintű érettséginek, amit a mostani 40 pont helyett 50 ponttal díjaznának. Péter azt mondja, előnye és hátránya is lenne a változtatásnak. Az előnye, hogy jobb tanulók kerülnének be a felsőoktatásba, hátránya pedig, hogy nehezebb lenne elérni az alsó ponthatárt. Ő a Budapesti Műszaki Egyetemre készül, várhatóan 400 pont felett lesz a bekerülési határ, ha viszont Debrecenbe jelentkezik ugyanarra a szakra, elég a 300 körüli pont is. Közepesek De mit szólnak a tervekhez az egyetemek és főiskolák? Különösen a vidéki intézmények kerülhetnek nehéz helyzetbe, hisz nekik sokkal jobban meg kell küzdeniük a hallgatókért, mint a fővárosi egyetemeknek.- Bennünket nem érintene hátrányosan a ponthatáremelés HÁROM SZAKOT 5 j'j j 3 yj"j VrTTTfyi-jelentette ki dr. Jávor András, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. - Az államilag finanszírozott képzésen nincs alacsony ponttal bekerült hallgatónk, viszont a költségtérítéses képzésben résztvevők 7-8 százaléka nem jutna be, ha megemelnék a szintet. A rektorhelyettes ennek ellenére örülne a magasabb színvonalnak. Mint mondta, a 240 pont sem takar eminens tanulókat, inkább közepeseket. Jávor András híve lenne az egyetemi felvételi visszaállításának is, szerinte a kétszintű érettségi rendszer fából vaskarika. Hátrányban A Nyíregyházi Főiskola oktatási rektorhelyettese, dr. Kovács Zoltán azt hangsúlyozta, a ponthatáremelés tovább növelné a társadalmi különbségeket. Saját intézményét említette példaként, mely az ország gazdaságilag legelmaradottabb megyéjében vállal küldetést annak érdekében, hogy a hátránnyal érkező hallgatóknak is megFelvételünk illusztráció (Fotó: archív) * adja az esélyt a felzárkózásra és diplomaszerzésre. Ha a minimumponthatárt megemelik, épp ezek a fiatalok eshetnek ki a felsőoktatásból, hívta föl a figyelmet a rektorhelyettes, hozzátéve: 200 pont alatt az intézmény kevés szakára lehetett bejutni, de ha a ponthatár magasabb lesz, az valószínűleg hallgatói létszámcsökkenést okoz majd. K ELET km tippek.szon.hu •Felsőoktatási törvény (PDF 226 kB) YfT&f. Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora: Véleményem szerint vissza kellene állítani a korábbi egyetemi-főiskolai felvételi rendszert. Úgy tűnik, hogy a kétszintű érettségi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A felvételi azért is lenne szerencsésebb, mert a diákok jobban felkészülnének az egyetemi-főiskolai tanulmányokra. A felvételi ponthatárminimum 240 pontra emelése például a nappali tagozatos, államilag finanszírozott alapképzés tekintetében 54 szakból 3 szak indítását érintette volna 2009-ben egyetemünkön. Meg kell jegyeznem, hogy ebből az egyik felvételi ponthatár 237, a másik 235 pont volt. Régiónkból a tehetséges - és sokszor hátrányos helyzetű - gyerekek jelentkeznek intézményünkbe, így a minőség garantált. Tervek a változásra: Ki győz? Minden felvételiző számára kötelezővé tenné az emelt szintű érettségit a szocialista oktatáspolitikusok által kezdeményezett törvénymódosítási javaslat, mely jelenleg a parlament előtt fekszik. Ugyanakkor Hiller István oktatási és kulturális miniszter kormányrendelettel alakítaná át a felsőoktatási pontszámítási rendszert. Ha a szakminiszteri változtatást elfogadja a kabinet, akkor várhatóan elbukik a szocialista oktatáspolitikusok kezdeményezése. Egy fideszes törvénymódosítási javaslat szerint a jövőben nem a felsőoktatási intézmények, hanem a kormány dönthetne arról, mely képzések esetében, hány tantárgyból és melyekből írja elő az emelt szintű vizsgát felvételi követelményként. Az oktatási tárca államtitkára „sima politikai blöff- nek” nevezte a Fidesz közoktatási törvényjavaslatát. Cégvezető az MTV élén - vizsgálatot kér az ellenzék Budapest (MTI) - Cégveze- A tavaly március óta elnök nél- vei érvényesek ezután - közöl- nyességének vizsgálatát kérik tőt nevezett ki a Magyar Televí- kül működő intézményt irányi- ték. „Az elmúlt hetek bebizonyí- a Magyar Televízió Közalapít- zió ügyvezető alelnöke mellé az tó Medveczky Balázs ügyveze- tották, hogy vezetetlen az MTV, vány Ellenőrző Testületétől a intézményt felügyelő kuratóri- tő alelnök gazdasági és pénz- a munkatársak elbizonytala- közmédiumot felügyelő kura- um elnöksége - értesült a testű- ügyi döntései csak Bednárik nodtak, sztrájkkészültség van. tórium elnökségének ellenzéki let több tagjától szerdán az MTI. Imre hírigazgató ellenjegyzésé- A cégvezető-választás törvé- delegáltjai. Q Éles lőszert küldött valaki Szijjártó Péternek, a Fidesz szóvivőjének. Ezt a politikai élettől függő jelenség? Egy politikusnak küldtek lőszert és egy politikai állításokat tartalmazó levelet, ezt követően pedig az ügyben politikai nyilatkozatok születtek, így már akkor sem lehetne ez az eset a politikától független, ha végül kiderülne, hogy valami teljesen más áll a háttérben. m Mennyire kell komolyan venni az ilyesfajta fenyegetéseket? Számtalan ilyen eset történt már az elmúlt években, főleg kormány- párti politikusokat fenyegettek meg, de sokszor ellenzékieket is, a fenyegetések túlnyomó többsége teljesen komolytalan. 2002-ben és 2006-ben egyébként sokkal hisztérikusabb volt a politikai hangulat az országban, mint jelenleg. 'íQ A politikának hogyan kellene fellépnie az ilyen esetekkel szemben? Úgy semmiképp, hogy egymást kezdik el vádolni a pártok, ez ugyanis csak ä politikai szembenállást fokozza, és meghozza azok kedvét, akik ilyen fenyegetésekkel szórakoznak. A politikának egyszerűen és röviden el kellene ítélni mindenféle erőszakkal való fenyegetőzést, a hatóságoknak pedig ki kell vizsgálni az ilyen ügyeket. Erdő Péter (Fotó: MTI, Koszticsák Sz.) Mindenkit illet Az emberi jogok, amelyek az emberi méltóságban gyökereznek, mindenkit megilletnek - mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek a Magyar ENSZ Társaság emberi jogok napja alkalmából tartott ülésén szerdán Budapesten. 3,9% A földgáz végfelhasználói ára az idei átlagárhoz viszonyítva 6 és 18 százalék közötti mértékben csökken 2010. január elsején, októberhez viszonyítva pedig várhatóan átlagosan 3,9 százalékkal nő - közölte a kormányszóvivő. Szollár Domokos kiemelte: 2010 április végén megszűnik a gázár-támogatási rendszer. A támogatási forma addig változatlanul marad. Forgács Imre (Fotó: MTI, Földi Imre) Miniszterjelölt Forgács Imre, az Önkormányzati Minisztérium önkormányzati és lakásügyi szakállamtitkára lesz Draskovics Tibor utóda az igazságügyi és rendészeti tárca élén. „Kinyújtott kéz" Az MSZP megfelelőnek tartja Forgács Imrét az igazságügyi és rendészeti tárca élére. A Fidesz szerint viszont Forgács Imre Gyurcsány Ferenc kinyújtott karja. Utóbbit Kontrát Károly Fidesz-politikus, előbbit Nyakó István MSZP szóvivő mondta. A többi között azért döntött Forgács Imre mellett a miniszterelnök, mert olyan igazságügyi miniszterre van szükség, aki jól tudja menedzselni a tárca munkáját - tudatta Szollár Domokos kormányszóvivő. A jogász hatvanéves. Tüntető nő Jakartában (Fotó: mtí) Nem akarnak korrupciót Letapasztott szájú muzulmán asszony vesz részt a korrupcióellenes világnapon, december 9-én tartott, diákok által szervezett nagygyűlésen Jakartában.
