Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)
2009-11-11 / 264. szám
2009. november 11., szerda KELET MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Influenza. Több mint ötszázan haltak meg az új influenzában Indiában ez év augusztus 3-a óta - közölte kedden az egészségügyi minisztérium. A közlemény szerint a nyugatindiai Mahárástra államban nőtt a legerőteljesebben a halottak száma, már 207-et tartanak nyilván az országosan elhunyt 502-ből. Indiában ez év májusa óta 14 ezer 572 H1N1 vírussal fertőzöttet regisztráltak. • Ellenőrizhető lesz. Nemzetközileg ellenőrizhető lesz a szlovák államnyelvtörvény végrehajtása, mivel ígéretet kapott a magyar diplomácia, hogy a jogszabály végrehajtását Pozsony nyilvános kormányrendeletben szabályozza - közölte Balázs Péter külügyminiszter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén. IEGYZET Lyukak a zsákon Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Hogy milyen lehet havi 8 millióból élni? Ezt annyira nehéz elképzelni annak, aki átlagbérből él, mint a csúcsfizetéssel rendelkezőknek azt, hogy milyen az, amikor a bankszámlájára havonta 71 ezer 500 forint érkezik (ennyi most a minimálbér). Nincs is azzal semmi baj, ha különbség van a vezetők és beosztottak fizetése között, hisz jó esetben közöttük a különbség szakmai hozzáértésben, iskolázottságban, felelősségvállalásban, vezetői képességekben is nagy. A közvéleményt nem is ez háborította föl, hanem az, hogy a törvények semmilyen határt nem szabtak a vezetői bérek, prémiumok, végkielégítések terén. Egyes állami és önkormányzati cégek úgy működtek, mint a közös pénzeszsákon a lyukak, amin keresztül minden akadály nélkül folyhatott ki a közpénz. Hogy hová? Az egyelőre még nem tisztázott. Rontja a helyzetet, hogy a herdálás nem a törvényhozóknak tűnt fel először, hanem miután a média közzétette, egyesek milyen jól (túl jól) keresnek a komoly állami támogatásra szoruló BKV-nál és MÁV-nál, azután születtek csak rendeletek és jogszabályok. És hogy mennyire lesznek a hétfőn elfogadott törvények hathatósak és betarthatók? Hát vannak kétségeim, amikor azt olvasom: a jelenlegi maximum 1 évről 3 hónapra csökkentik a felmondási időt a köztulajdonban álló cégeknél, ha másképpen erről a kollektív szerződés nem rendelkezik. Devizaárfolyam (2009.11. to.) PÉNZNEM árfolyam változás BB Euró 272,14 J -0,78 USA dollár 181,46 | J -0,68 KB Svájci frank 179,98 j ▼ -0,75 §|§ Angol font 302,62 j f -3,94 i 1 Román lej 63,27 j J -0,23 Ukrán hrivnya 22,24 T -0,02 31 Horvát kuna 37,44 | f -0,10 ^^■1 Lengyel zloty 64,65 | A +0,04 További információk a valutapiacról: qazdasag.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB nem a csillagos ég 2010-től nem lehet akármennyi az állami cégvezetők fizetése (Fotó: ékn) Plafon: ■ A szakember szerint se a költségvetésen, se a korrupción nem segít a bérplafontörvény. Budapest (ÉKN - KHE) - A parlament plafont szabott az állami alkalmazottak jövedelmének, melynek értelmében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-jétől. A törvény számos más változást is tartalmaz.- Se a korrupción, se a költségvetésen nem javít a plafonMl VÁLTOZIK? A bérplafontörvény néhány eleme O Az állami cégek vezető tisztségviselőinek személyi alapbére 2010. január 1-jétől legfeljebb havi kétmillió forint lehet O Az igazgatótanácsok elnökei legfeljebb a minimálbér hétszeresét, a tagok pedig ötszörösét kaphatják. O A felugyeiőbizottságok elnökeinek díjazása nem haladhatja meg a minimálbér ötszörösét, a tagoké a minimálbér háromszorosát. G A vezetők legfeljebb egy felügyelőbizottsági és egy igazgatótanácsi tisztség után kapnának jövedelmet, akkor is, ha több pozíciót töltenek be. © A jelenlegi maximum 1 évről 3 hónapra csökkentik a felmondási időt a köztulajdonban álló cégeknél, ha másképpen erről nem rendelkezik a kollektív szerződés. ■ Egy középiskolában már lehet „Sajtó és nyilvánosság" tárgyból is érettségizni. Budapest (ÉKN) - A hétvégén á Magyar Lapkiadók Egyesülete szervezésében az új érettségi tárgy iránt érdek- , lődő pedagógusok és iskolavezetők előtt ismertette a salgótarjáni Madách gimnázium pedagóguscsapata a „Sajtó és nyilvánosság” (SANYI) általuk kidoltörvény - szögezte le elöljáróban Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. - Néhány száz állami cég van, ezek vezetői közül nem sokan keresnek 2 millió forint felett. Tehát az államkasz- szára nem lesz nagy hatással a fizetéscsökkenés. A korrupció pedig sokkal összetettebb dolog annál, minthogy ilyen szabályozás megszüntetné. Etikai kérdés A szakember rámutatott: a törvénynek etikai, erkölcsi szempontból van jelentősége és politikai célokat is szolgál. Az átlagfizetéssel (vagy még azzal sem) rendelkező embereket irri-' tálja, hogy olyan cégek vezetői is több milliót visznek haza havonta, melyeket az adófizetők pénzéből támogat az állam. Hozzátette: nem valószínű, hogy a törvény miatt az állami cégek vezetői a versenyszférában keresnek majd munkát. Egyrészt a f* ................... A törvénynek etikai, erkölcsi szempontból van jelentősége és politikai célokat is szolgál. Hegedűs Miklós .......................................... versenyszférában sincs túl sok olyan cég, ahol 2 milliónál többet lehet keresni, másrészt a 2 millió forint egy jó szakember számára tisztességes havi fizetésnek számít. Miért csak az MSZP és egy független képviselő szavazgozott, és akkreditáltatott követelményrendszerét. Beszámoltak arról is, miért tartják fontosnak ezt a tárgyat, miért vágtak bele a fejlesztésbe. A találkozón jelenlévők megismerkedhettek a tantárgy nemrég elkészült elméleti alapvetésével is. A Madách gimnázium régóta elkötelezett híve annak, hogy a nyomtatott sajtót bevonja az oktatásba. Részt vettek a kezdetektől a megyei lapok SÉTA (Sajtó és Tanulás), majd a Magyar Lapkiadók Egyesülete 2005-ben ta meg a bérplafontörvényt? - kérdeztük Gyomoré Máté politikai elemzőtől (Progresszív Intézet), aki lapunknak elmondta: a Fidesz már korábban jelezte, hogy az állami vállalatok vezetőinek bérét maximalizáló jogszabály számukra azt jelenti, hogy az MSZP „hülyének nézi” az embereket, mivel egy olyan gyakorlatot kíván megszüntetni a szocialista párt, melyet szerintük ők idéztek elő. „Nem tehették meg” Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt nem tehette meg azt, hogy ezt az egyébként rendkívül népszerű javaslatot ne támogassa, így a „puha nemnek” számító tartózkodás eszközével élt, mellyel nem veszélyeztette a törvény elfogadását. Az SZDSZ ellenállása mögött pedig elindult HÍD (Hírlapot a Diákoknak) programjában. És tovább... A Lapkiadók Egyesületén belül a Jánossy Gábor vezette Olvasásra Nevelési Bizottság szervezi és irányítja a HÍD- program működését, illetve a további fejlesztését. November elejére munkájuknak is köszönhetően elkészült a tantárgy elméleti háttere. A koncepció kidolgozója Eszterág Ildikó programfejlesztő. a párt hagyományosan piacbarát gazdaságpolitikája áll - tette hozzá az elemző. CSÚCSFIZETÉSEK i Az összegeket bruttóban kell érteni, a vezetők bruttó fizetésük és prémiumuk körülbelül felét kapják meg nettóban. Kiadós Gusztáv, a BKV Zrt. DBR metró projektigazgatója: havi 8 190 000 forint, prémium nincs Nagy Attila, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. vezérigazgatója: havi 2 954 400 forint, 80 százalék prémium; az igazgatóság elnökeként havonta további 300 000 forint Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója: havi 2,8 millió forint alapbér, 80 százalék prémium KElETkmf/ppefc.szon.hu • Bérplafontörvény (PDF 632 kB) SÉTA nálunk is Az Inform Média megyei napilapjai, így az Észak- Magyarország, a Kelet- Magyarország és a Hajdúbihari Napló 2004-ben indította útjára SÉTA (Sajtó és Tanulás) médiapedagógiai programját. A programba bevont középiskolákban hathetes kurzusokon oktatják a diákokat a nyomtatott sajtó használatára, ismeretére azzal a nem titkolt céllal, hogy felneveljék a jövő újságolvasóit. Új érettségi tárgy: a SANYI O Hétfőn újból elfogadta a parlament az új polgári törvénykönyvet. Fontos módosítások történtek benne az első elfogadás óta? Igen, amikor Sólyom László köz- társasági elnök visszaküldte a jogszabály-gyűjteményt a parlamentnek megfontolásra, kifogásai megalapozottak voltak. Ezek 90 százalékát meg is fogadta a parlament. Q A köztársasági elnöknek van további vétójoga? 1 Nincs. Sólyom László nem küldheti vissza újra a parlamentnek a polgári törvénykönyvet, de az alkotmánybírósághoz sem fordulhat kifogásaival. Most már csak az történhet, hogy aláírja és kihirdeti a törvényeket. t) Leghamarabb mikor lépnek hatályba a polgári törvénykönyvbe foglalt jogszabályok? A törvények egy része 2010. május 1-jén, másik részük 2011. január 1-jén lép hatályba. Az államfő valószínűleg december első felében hirdeti ki az új ptk.-t. Bár az 5 hónap felkészülési időt rövidnek tartom. Vetélkedőn (Fotó: ékn) Elsősegély Az egészségügyi tárca lépéseket tesz, hogy az elsősegélynyújtás bekerüljön a nemzeti alaptantervbe - mondta a szakminiszter, aki a tárca épületében elhelyezett életmentő pontot és az ehhez kapcsolódó országos programot mutatta be. 61 Hatvanegy középfokú oktatási intézmény kapott „Pénziránytű iskola” címet kedden; az iskolahálózat tagjai kiemelkedően magas színvonalon képviselik a gazdasági nevelés, a pénzügyi ismeretterjesztés értékeit. Hiller István oktatási miniszter az ünnepségen reményét fejezte ki, hogy az iskola- hálózat hosszú távon a kultúra, a viselkedéskultúra eszköze lehet. Stefan Füle (Fotó: internet) EU-biztos Stefan Füle lesz Csehország jelöltje az európai uniós biztosi posztra - döntött a cseh kormány. Az Euró- pa-ügyi miniszter jelölése a brüsszeli tisztségre a Polgári Demokratikus Párt és a Cseh Szociáldemokrata Párt megállapodásának eredménye. Szerencsesport A Fidesz kormányra kerülése esetén az összes állami szerencsejátékból befolyó adó meghatározott százalékával támogatná a magyar sportot. Ezt Bánki Erik, a sport- és turisztikai bizottság fideszes elnöke jelentette be kedden. Mint elmondta, az a tervük, hogy ha kormányra kerülnek, a brit példa nyomán az állami szerencsejátékokból, tehát nemcsak a sportfogadásokból, hanem a számsorsjátékokból befolyó adó egy fix százalékából kívánják a magyar sportot államilag finanszírozni. Szavazás az OCÖ rendkívüli Ülésén (Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt) Nem oszlatják fel az OCÖ-t Az Országos Cigány Önkormányzat rendkívüli közgyűlésén nem kapott többséget a szervezet feloszlatását célzó ellenzéki indítvány.