Kelet-Magyarország, 2009. november (66. évfolyam, 256-280. szám)

2009-11-11 / 264. szám

2009. november 11., szerda KELET MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Influenza. Több mint ötszázan haltak meg az új influenzában Indiában ez év augusz­tus 3-a óta - közölte kedden az egészségügyi minisztérium. A közlemény szerint a nyugat­indiai Mahárástra államban nőtt a legerőtel­jesebben a halottak száma, már 207-et tar­tanak nyilván az országosan elhunyt 502-ből. Indiában ez év májusa óta 14 ezer 572 H1N1 vírussal fertőzöttet regisztráltak. • Ellenőrizhető lesz. Nemzetközileg ellen­őrizhető lesz a szlovák államnyelvtörvény vég­rehajtása, mivel ígéretet kapott a magyar dip­lomácia, hogy a jogszabály végrehajtását Pozsony nyilvános kormányrendeletben sza­bályozza - közölte Balázs Péter külügyminisz­ter az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának keddi ülésén. IEGYZET Lyukak a zsákon Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu Hogy milyen lehet havi 8 millióból élni? Ezt annyira nehéz elképzelni annak, aki átlagbérből él, mint a csúcsfizetéssel ren­delkezőknek azt, hogy milyen az, amikor a bankszámlájára havonta 71 ezer 500 forint érkezik (ennyi most a minimálbér). Nincs is azzal semmi baj, ha különbség van a veze­tők és beosztottak fizetése között, hisz jó esetben közöttük a különbség szakmai hoz­záértésben, iskolázottságban, felelősségvál­lalásban, vezetői képességekben is nagy. A közvéleményt nem is ez háborította föl, hanem az, hogy a törvények semmilyen határt nem szabtak a vezetői bérek, prémi­umok, végkielégítések terén. Egyes állami és önkormányzati cégek úgy működtek, mint a közös pénzeszsákon a lyukak, amin keresz­tül minden akadály nélkül folyhatott ki a köz­pénz. Hogy hová? Az egyelőre még nem tisztázott. Rontja a helyzetet, hogy a herdálás nem a törvényhozóknak tűnt fel először, hanem miután a média közzétette, egye­sek milyen jól (túl jól) keresnek a komoly állami támogatásra szoruló BKV-nál és MÁV-nál, azután születtek csak rendeletek és jogszabályok. És hogy mennyire lesz­nek a hétfőn elfogadott törvények hatha­tósak és betarthatók? Hát vannak kétsége­im, amikor azt olvasom: a jelenlegi maxi­mum 1 évről 3 hónapra csökkentik a fel­mondási időt a köztulajdonban álló cégek­nél, ha másképpen erről a kollektív szer­ződés nem rendelkezik. Devizaárfolyam (2009.11. to.) PÉNZNEM árfolyam változás BB Euró 272,14 J -0,78 USA dollár 181,46 | J -0,68 KB Svájci frank 179,98 j ▼ -0,75 §|§ Angol font 302,62 j f -3,94 i 1 Román lej 63,27 j J -0,23 Ukrán hrivnya 22,24 T -0,02 31 Horvát kuna 37,44 | f -0,10 ^^■1 Lengyel zloty 64,65 | A +0,04 További információk a valutapiacról: qazdasag.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB nem a csillagos ég 2010-től nem lehet akármennyi az állami cégvezetők fizetése (Fotó: ékn) Plafon: ■ A szakember szerint se a költségvetésen, se a korrupción nem segít a bérplafontörvény. Budapest (ÉKN - KHE) - A parlament plafont szabott az állami alkalmazottak jövedel­mének, melynek értelmében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-jétől. A törvény számos más változást is tartalmaz.- Se a korrupción, se a költ­ségvetésen nem javít a plafon­Ml VÁLTOZIK? A bérplafontörvény néhány eleme O Az állami cégek vezető tisztségviselőinek szemé­lyi alapbére 2010. január 1-jétől legfeljebb havi kétmillió forint lehet O Az igazgatótanácsok elnö­kei legfeljebb a minimálbér hétszeresét, a tagok pedig ötszö­rösét kaphatják. O A felugyeiőbizottságok elnökeinek díjazása nem haladhatja meg a minimálbér ötszörösét, a tagoké a minimál­bér háromszorosát. G A vezetők legfeljebb egy felügyelőbizottsági és egy igazgatótanácsi tisztség után kapnának jövedelmet, akkor is, ha több pozíciót töltenek be. © A jelenlegi maximum 1 évről 3 hónapra csökken­tik a felmondási időt a köztulaj­donban álló cégeknél, ha más­képpen erről nem rendelkezik a kollektív szerződés. ■ Egy középiskolában már lehet „Sajtó és nyil­vánosság" tárgyból is érettségizni. Budapest (ÉKN) - A hét­végén á Magyar Lapkiadók Egyesülete szervezésében az új érettségi tárgy iránt érdek- , lődő pedagógusok és iskolaveze­tők előtt ismertette a salgótar­jáni Madách gimnázium peda­góguscsapata a „Sajtó és nyilvá­nosság” (SANYI) általuk kidol­törvény - szögezte le elöljáróban Hegedűs Miklós, a GKI Energia­kutató és Tanácsadó Kft. ügy­vezetője. - Néhány száz álla­mi cég van, ezek vezetői közül nem sokan keresnek 2 millió forint felett. Tehát az államkasz- szára nem lesz nagy hatással a fizetéscsökkenés. A korrupció pedig sokkal összetettebb dolog annál, minthogy ilyen szabályo­zás megszüntetné. Etikai kérdés A szakember rámutatott: a törvénynek etikai, erkölcsi szempontból van jelentősége és politikai célokat is szolgál. Az átlagfizetéssel (vagy még azzal sem) rendelkező embereket irri-' tálja, hogy olyan cégek vezetői is több milliót visznek haza havon­ta, melyeket az adófizetők pén­zéből támogat az állam. Hozzá­tette: nem valószínű, hogy a tör­vény miatt az állami cégek veze­tői a versenyszférában keres­nek majd munkát. Egyrészt a f* ................... A törvénynek etikai, erkölcsi szempontból van jelentősége és politikai célokat is szolgál. Hegedűs Miklós .......................................... versenyszférában sincs túl sok olyan cég, ahol 2 milliónál töb­bet lehet keresni, másrészt a 2 millió forint egy jó szakember számára tisztességes havi fize­tésnek számít. Miért csak az MSZP és egy független képviselő szavaz­gozott, és akkreditáltatott köve­telményrendszerét. Beszámol­tak arról is, miért tartják fon­tosnak ezt a tárgyat, miért vág­tak bele a fejlesztésbe. A talál­kozón jelenlévők megismerked­hettek a tantárgy nemrég elké­szült elméleti alapvetésével is. A Madách gimnázium régóta elkötelezett híve annak, hogy a nyomtatott sajtót bevonja az oktatásba. Részt vettek a kezde­tektől a megyei lapok SÉTA (Saj­tó és Tanulás), majd a Magyar Lapkiadók Egyesülete 2005-ben ta meg a bérplafontörvényt? - kérdeztük Gyomoré Máté politi­kai elemzőtől (Progresszív Inté­zet), aki lapunknak elmondta: a Fidesz már korábban jelezte, hogy az állami vállalatok veze­tőinek bérét maximalizáló jog­szabály számukra azt jelenti, hogy az MSZP „hülyének nézi” az embereket, mivel egy olyan gyakorlatot kíván megszüntet­ni a szocialista párt, melyet sze­rintük ők idéztek elő. „Nem tehették meg” Ugyanakkor a legnagyobb ellenzéki párt nem tehette meg azt, hogy ezt az egyébként rend­kívül népszerű javaslatot ne támogassa, így a „puha nem­nek” számító tartózkodás eszkö­zével élt, mellyel nem veszélyez­tette a törvény elfogadását. Az SZDSZ ellenállása mögött pedig elindult HÍD (Hírlapot a Diá­koknak) programjában. És tovább... A Lapkiadók Egyesületén belül a Jánossy Gábor vezette Olvasásra Nevelési Bizottság szervezi és irányítja a HÍD- program működését, illetve a további fejlesztését. Novem­ber elejére munkájuknak is köszönhetően elkészült a tan­tárgy elméleti háttere. A kon­cepció kidolgozója Eszterág Ildi­kó programfejlesztő. a párt hagyományosan piacba­rát gazdaságpolitikája áll - tet­te hozzá az elemző. CSÚCSFIZETÉSEK i Az összegeket bruttóban kell érte­ni, a vezetők bruttó fizetésük és prémiumuk körülbelül felét kap­ják meg nettóban. Kiadós Gusztáv, a BKV Zrt. DBR metró projektigazgatója: havi 8 190 000 forint, prémium nincs Nagy Attila, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. vezérigazgatója: havi 2 954 400 forint, 80 százalék pré­mium; az igazgatóság elnökeként havonta további 300 000 forint Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója: havi 2,8 millió forint alapbér, 80 százalék prémium KElETkmf/ppefc.szon.hu • Bérplafontörvény (PDF 632 kB) SÉTA nálunk is Az Inform Média megyei napilapjai, így az Észak- Magyarország, a Kelet- Magyarország és a Hajdú­bihari Napló 2004-ben indí­totta útjára SÉTA (Sajtó és Tanulás) médiapedagógiai programját. A programba bevont középiskolákban hathetes kurzusokon oktat­ják a diákokat a nyomtatott sajtó használatára, ismere­tére azzal a nem titkolt cél­lal, hogy felneveljék a jövő újságolvasóit. Új érettségi tárgy: a SANYI O Hétfőn újból elfogadta a parlament az új polgári tör­vénykönyvet. Fontos módosí­tások történtek benne az első elfogadás óta? Igen, amikor Sólyom László köz- társasági elnök visszaküldte a jog­szabály-gyűjteményt a parlament­nek megfontolásra, kifogásai meg­alapozottak voltak. Ezek 90 százalé­kát meg is fogadta a parlament. Q A köztársasági elnöknek van további vétójoga? 1 Nincs. Sólyom László nem küld­heti vissza újra a parlamentnek a polgári törvénykönyvet, de az alkot­mánybírósághoz sem fordulhat kifo­gásaival. Most már csak az történ­het, hogy aláírja és kihirdeti a tör­vényeket. t) Leghamarabb mikor lép­nek hatályba a polgári tör­vénykönyvbe foglalt jogsza­bályok? A törvények egy része 2010. május 1-jén, másik részük 2011. január 1-jén lép hatályba. Az államfő valószínű­leg december első felében hirdeti ki az új ptk.-t. Bár az 5 hónap felkészü­lési időt rövidnek tartom. Vetélkedőn (Fotó: ékn) Elsősegély Az egészségügyi tárca lépéseket tesz, hogy az első­segélynyújtás bekerüljön a nemzeti alaptantervbe - mondta a szakminiszter, aki a tárca épületében elhelye­zett életmentő pontot és az ehhez kapcsolódó országos programot mutatta be. 61 Hatvanegy középfokú oktatási intézmény kapott „Pénziránytű iskola” címet kedden; az iskolahálózat tagjai kiemelkedően magas színvonalon képviselik a gazdasági nevelés, a pénz­ügyi ismeretterjesztés érté­keit. Hiller István oktatá­si miniszter az ünnepségen reményét fejezte ki, hogy az iskola- hálózat hosszú távon a kul­túra, a visel­kedéskultú­ra eszköze lehet. Stefan Füle (Fotó: internet) EU-biztos Stefan Füle lesz Csehor­szág jelöltje az európai uni­ós biztosi posztra - döntött a cseh kormány. Az Euró- pa-ügyi miniszter jelölése a brüsszeli tisztségre a Polgári Demokratikus Párt és a Cseh Szociáldemokrata Párt meg­állapodásának eredménye. Szerencsesport A Fidesz kormányra kerülése esetén az összes állami szerencsejátékból befolyó adó meghatározott százalékával támogatná a magyar sportot. Ezt Bán­ki Erik, a sport- és turiszti­kai bizottság fideszes elnö­ke jelentette be kedden. Mint elmondta, az a tervük, hogy ha kormányra kerül­nek, a brit példa nyomán az állami szerencsejátékokból, tehát nemcsak a sportfoga­dásokból, hanem a szám­sorsjátékokból befolyó adó egy fix százalékából kíván­ják a magyar sportot álla­milag finanszírozni. Szavazás az OCÖ rendkívüli Ülésén (Fotó: MTI, Szigetváry Zsolt) Nem oszlatják fel az OCÖ-t Az Országos Cigány Önkormányzat rendkívüli közgyű­lésén nem kapott többséget a szervezet feloszlatását célzó ellenzéki indítvány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom