Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-06 / 234. szám

2009. október 6., kedd • Alma-koncert. A nyírbátori Kulturális Központban lép fel az Alma együttes pén­teken 10 órától. Az aradi vértanúk: Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Pöltenberg Jenő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly. Emlékezés: Vasváritól Ópályiig Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - Megyeszerte megemlékezéseket tartanak az aradi vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján. Nyíregyházán 11 órakor az evangélikus nagy­templomban Máté Zoltán, az Evangélikus Kos­suth Lajos Gimnázium igazgató-helyettese mond emlékező beszédet. Délután háromkor a Tompa Mihály utca 12. számnál található épület előtt koszorúzzák meg Damjanich János szobrát. Tiszavasváriban 16 órakor a polgármeste­ri hivatal dísztermében Rozgonyi Attila pol­gármester nyitja meg az ünnepi rendezvényt. A megyei közgyűlés képviseletében Karakó László mond köszöntőt, míg Ráduly Sándorné, a Vas­vári Pál Társaság titkára tart megemlékezést a Nemzeti Gyásznapról. A forradalom és szabad­ságharc végnapjai Erdélyben címmel történel­mi disputát szerveznek Süli Attila századossal, a Hadtörténeti Múzeum muzeológusával. Ópályiban az általános iskolában kedden délelőtt a harmadik szünet után lesz a műso­ros megemlékezés, és azt követően megkoszo­rúzzák a teleháznál található emlékoszlopot. Este héttől az Ópályiak Baráti Köre fáklyás fel­vonulást szervez a hivatal parkolójától az ara­di 13 tábornok emlékoszlopához, ahol ünnepi beszédet mond Erdélyi Miklós polgármester. Emléktáblát avattak tegnap Szalay Sándor Kossuth-díjas fizikus emlékére a nyíregyházi evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium homlokzatán. Tar Jánosné igazgató és az egykori diák fia, Szalay | András az ünnepségen. (Fotó: Sipeki Péter) Értékmentő természetfilmek Nyíregyháza (KM) - Van egy csodálatos megye még csodálatosabb természeti értékekkel, amelyekre ha nem vigyázunk elveszíthetjük - mondta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye termé­szeti kincseit bemutató filmsorozat tegnapi saj­tótájékoztatóján dr. Lenti István, a megyei köz­gyűlés tanácsnoka, a 12 részes sorozat tudomá­nyos szakértője. - A Kölcsey Televízió 3 évvel ezelőtt vállalkozott arra, hogy ezt az értékte­remtő és -mentő filmet leforgatja - tette hoz­zá Kosa Árpád, a főszerkesztő, aki elmondta: a nagy érdeklődésre számot tartó 30 perces filme­ket elsősorban a Kölcsey Tv-ben láthatják majd a nézők, de szeretnék eljuttatni az epizódokat a levéltárba, a könyvtárba, majd a megye vala­mennyi általános és középiskolájába, s arra is van esély, hogy akár országos tévécsatorna is műsorára tűzze a filmeket. - Másfél éven át for­gattuk a filmeket, négy évszakon keresztül - avatott a részletekbe Kéry Péter operatőr, aki szerint le kell térni a megszokott poros utak­ról, hogy felfedezhessük mind azt a természeti csodát, amit a megye rejt. A sorozat első része a fákat mutatja be, s megtudjuk, miről mesél­nek nekünk az akár több száz éves lombosok. Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke úgy véli: a megszorítások ellenére az önkormányzat­nak fontosak az üyen jellegű önként vállalt fel­adatok, mert „ha mi nem mentjük meg az érté­keinket, más nem teszi meg helyettünk”. KELET MEGYEI TttKflB /5 Gazdára vár a médiacentrum ■ A két helyi televízió vezetője egyelőre dip­lomatikus választ adott kérdésünkre. (Fotó: Racskó Tibor) Miután az Agora-program részeként hamarosan felújítják a Város-Kép Kht.-nek is helyet adó nyíregyházi VMK épületét, a munkálatok idejére a hetila­pot kiadó és televíziót működ­tető kht.-nak valószínűleg köl­töznie kell, ám arra a kérdés­re, hogy a médiacentrum szóba kerül-e mint átmeneti vagy vég­leges megoldás, Diczkó József ügyvezető igazgató azt mond­ta, nem tud még az ügyben nyi­latkozni. Ugyanezt a kérdést tettük fel a Kölcsey Televízió ügyvezető igazgatójának is.- A Kölcsey TV jelenleg is részt vesz a médiaképzésben a főiskolán, ezért ésszerű lenne a szorosabb együttműködés, de egyelőre nem kerestek meg ben­nünket a főiskoláról. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy a közeljövőben ne lennénk part­nerek egy esetleges egyezte­tésben - mondta el lapunknak Kosa Árpád. Nyíregyháza (KM) - Szená­tusi ülésen született döntés arról, hogy a médiacentrum hasznosí­tásáról a Nyíregyházi Főiskola gondoskodik majd, és azt is rögzí­tettük, hogy a funkciója sem vál­tozik - mondta lapunknak Hege­dűs László, az intézmény gazda­sági főigazgatója, aki hozzátette: egyelőre nem tudják, hogy a cent­rumot kiadják vagy résztulajdo­nosként a főiskola is beszáll-e a működtetésébe. Merthogy a médiacentrum, mely magán­erős, úgynevezett PPP-s beru­házásként valósult meg, nem a főiskola, hanem -19 évig még - a Strabag Építő Zrt. tulajdona, az intézmény azt használatra kapta meg. A centrumban lévő felsze­relések egy része az Advertumé volt, ezeket már elvitték, de dön­tőrészt megmaradtak az eszkö­zök, melyek most kihasználatla­nul állnak. Lapunk kérdésére Nagy Sza­bolcs, az Advertum többségi tulajdonosa is megerősítette: a helyiségeket kiürítették és a Pakolnak a stúdióban: ennyi maradt a reggeli műsor díszletéből médiacentrumot záró leltár fel­vétele mellett a bérbeadónak átadták. Októberben kiderül Ad hoc bizottság dönt arról, milyen konstrukcióban műkö­dik tovább a médiacentrum és arról is, hogyan biztosítják majd a hallgatók szakmai gyakorlatát - mondta Hegedűs László gazda­sági főigazgató, aki abban bízik, hogy semmilyen eljárási proce­dúra nem jön közbe, ebben az esetben ugyanis egy hónapon belül eldől, ki és hogyan működ­teti tovább a centrumot, s hogy ki és hogyan oldja meg a hallga­tók gyakorlati képzését. A jól fel­szerelt médiacentrum tehát gaz­dára vár, bár a gazdasági főigaz­gató azt mondta, még nem mér­ték fel az igényeket és a lehető­ségeket. Elmaradt hitelgarancia- A nyíregyházi székhe­lyű Advertum Kft. 2008-ban állami garanciát kért egy 5,2 milliárd forintos hitel fel­vételéhez, melyből a tervek szerint rendezték volna a pro­fi labdarúgó klubokat tömö­rítő Magyar Hivatásos Lab­darúgó Liga cége, a Profi Liga Kft. 3,1 milliárdos APEH-tar- tozását, cserébe hozzájutottak az NB I-es és NB Il-es mérkő­zések rádiós közvetítési joga­ihoz. A fennmaradó 2,1 milli- árdból egy „országos elérésű médiahálózatot” építettek vol­na ki. Veres János pénzügy- miniszter kezdeményezésére tavaly májusban a kabinet dön­tött a garancia-vállalásról, pon­tosan egy évvel később azon­ban a Bajnai-kormány vissza­vonta a határozatot. Az Advertum tehát felvál­lalta egy 3,1 milliárdos adós­ság rendezését, de hitelgaran­cia és hitel híján nincsenek erre forrásai, ezért a labdarú­gó liga most igyekszik pénzzé tenni legalább a cég rádiós köz­vetítési jogait. Információink szerint a kormány visszalépé­se miatt az Advertum bíróság­hoz fordult. Takarékos lett az iskola fűtése Nyíregyháza (KM) - Megúju­ló energiát használnak a Sóstó­hegy általános iskolában a fűtés­hez és a melegvíz-ellátáshoz.- Földgáz helyett faaprítékkal és pellettel fűtik az intézmény kazánját, téli időszakon kívül napkollektorok segítik az isko­la melegvíz ellátását, ületve nap­elemek biztosítják az elektromos áramot - mondta Gerda István, a Nyírtávhő Kft. igazgatója a teg­napi átadáson. A kft. 34,5 mil­lió forint költségből alakította ki az iskola megújuló energiá­val működtetett rendszerét, s ahhoz pályázat alapján 14 mil­lió forint támogatást kapott az uniós fejlesztési alapból.- Az iskola az új rendszerrel energiaköltségének a negyedét takarítja meg évente, több mil­lió forintot spórolhat az új nap- kollektorok és napelemek működ­tetésével - mondta Giba Tamás alpolgármester. Napkollektor a tetőn: ez adja a melegvizet a Szabó Lőrinc iskolá­ban (Fotó: Racskó Tibor) Merre visz a kistelepülések útja? A FALVAKBAN ÉS KISVÁROSOKBAN ÉLŐK RELATÍV TÖBBSÉGE, BŐ NÉGYTI­ZEDÜK ÚGY ÉRZI, HOGY LAKÓHELYE ÉVEK ÓTA HELYBEN JÁR, DE EMELLETT AZOK IS MEGLEHETŐSEN SOKAN (EGYHARMAONYIAN) VANNAK, AKIK SZERINT TELEPÜLÉSÜK AZ ELMÚLT 2-3 ÉVBEN FEJLŐDÖTT. A VIDÉKIEK ALAP­VETŐEN ELÉGEDETTEK A HELYI INF­RASTRUKTÚRÁVAL, A KÖZMŰELLÁ­TOTTSÁGOT MAGASRA ÉRTÉKELIK, ÁM AZ UTAK, JÁRDÁK ÁLLAPOTÁT CSUPÁN KÖZEPESRE MINŐSÍTIK. AZ INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOKAT SZÍNVONALASNAK TARTJÁK, JÓ VÉLE­MÉNYÜK VAN A KERESKEDELMI ELLÁ­TÁSRÓL ÉS A BUSZKÖZLEKEDÉSRŐL, VISZONT A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁ­SOKAT ÉS A VASÚTI KÖZLEKEDÉST KÖZEPESNEK ÍTÉLIK. Az alapszolgáltatások tekintetében ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet a Szonda Ipsos végzett 2009 nyarán az FVM Vidékfejlesztési,Képzési ésSzaktanácsadási Intézet megbízásából. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) fő célte­rületén, a 10 ezer fő alatti településeken végzett felmérés a személyes felkeresés módszerével, megyénként 370, összesen 7030 fő megkérdezésével készült, akik együttesen az összes érintett település felnőtt népességet reprezentálják. A megkérdezettek felemás értékelést adnak a lakóhelyükön történt közelmúlt­beli változásokról: a fejlődést érzékelők aránya meghaladja a hanyatlást tapaszta­lókét (34, illetve 22 százalék), ám ezt a kedvező összképet árnyalja, hogy a legna­gyobb csoport (42 százalék) stagnálásról számolt be. Az észak-alföldiek tekintélyes része kudarcként élte meg az évtized második felét, ebben a régióban ugyanis az átlagot jóval meghaladja a hanyatlást említők aránya (34 százalék). A mindennapi életvitelt befolyásoló infrastrukturális tényezőkkel szinte semmi gond nincs: egy százfokú elégedettségi skálán a mai Magyarországon szinte egyedülállóan magas, 81 és 90 közötti pontszámokkal értékelték az áram-, a víz-, a gáz- és a telefonellátás minőségét. Nem ennyire kedvező a csatornázottság meg­ítélése: a 60 pontos minősítés azt mutatja, hogy ezen a területen többet várnak a kistelepüléseken élők. Szintén közepes körüli színvonalúnak tartják a közlekedés feltételrendszerét: az úthálózat 55 pontot, a járdák kiépítettsége és állapota 46 pon­tot kapott. A kistelepüléseken élők szerint a szol­gáltatói szféra nem hagyja cserben őket, például a posta és a mobilszolgáltató cégek által nyújtott lehetőségekről kifeje­zetten kedvezően nyilatkoznak. Van némi hiányérzetük, de összességében inkább elégedettek a mindennapi bevásárlás fel­tételeivel, valamint a távolsági buszközle­kedés sűrűségével, elérhetőségével. A10 ezer fő alatti települések lakossága köze­pesre értékeli a pénzügyi szektor elérhe­tőségét, a bankok és biztosítók által nyúj­tott helyi szolgáltatásokat. Ennél még- inkább kritikusak a vasúti közlekedés gyakoriságával, hozzáférhetőségével. Az ÚMVP számos intézkedése célozza azt, hogy a kutatás által tükrözött összkép rövid időn belül kedvezőbbé váljon. A III. tengely közel 200 milliárd forint forrást jelent az ötezer főnél kevesebb lakossal rendelkező kistelepülések számára, az októberben pályázható LEADER program pedig 70 milliárd felhasználására nyújt esélyt. Előbbiek közül kifejezetten az alap­szolgáltatások elérhetőségének javítására ad lehetőséget az integrált közösségi és szolgáltató terek pályázata, amely október 15-ig áll nyitva, a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztésére korábban kiírt jogcím keretében pedig közel 1100 tele­pülés szerzett be és állított a helyiek szol­gálatába legalább 9 fő szállítására alkal­mas falu- vagy tanyabuszokat. Természetesen a III. tengely hamarosan ismét hozzáférhető négy intézkedése (mikrovállalkozás- és falusi turizmusfej­lesztés, falumegújítás, örökségvédelem) is hozzájárul ahhoz, hogy a vidéki életmi­nőség közelebb kerüljön az Európa nyuga­ti felén megtapasztalható színvonalhoz. Késiült ai Európai Unió, a Magyar Köitársaság Kormánya ét ai ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával Európai Meiógaidasági Vidékfejlesitési Alap: a vidéki területekbe beruháió Európa. UJ MAGYARORSZAG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 HIRDETÉS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom