Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-30 / 254. szám

2009. október 30., péntek KELET RÖVIDEN • A MÉH elnökhelyettese lett. Kovács Csabát, a Magyar Energia Hivatal osztály- vezetőjét nevezi ki a hivatal elnökhelyettes­évé a kormányfő. Bajnai Gordon november 1-jével - a Kormányzati Személyügyi Szol­gáltató és Közigazgatási Képzési Központ által kiírt pályázat alapján - az energiapo­litikáért felelős miniszter javaslatára nevezi ki Kovács Csabát. Érdekérvényesítésre törekszik az új elnök Budapest (MTI) - A hatékony érdekérvénye­sítést tűzte ki céljául Bakonyi József, a Közbe­szerzések Tanácsának új elnöke a poszt betöl­téséhez Irt koncepciójában, amelyben megfo­galmazta azt is, hogy az ajánlatkérők és aján­lattevők elismerésével működő testületet kíván irányítani. A Közbeszerzések Tanácsa szerdán tisztújí­tó tanácsülést tartott, tekintettel arra, hogy a tanács eddigi elnökének, Berényi Lajosnak a törvényben előirt mandátuma lejárt, a tanács új elnökévé Bakonyi Józsefet választották meg. Az új elnök három éve már tagja a Közbeszer­zések Tanácsának, a környezetvédelemért fele­lős minisztert képviselte eddig a testületben. A 19 tagú tanács ugyanis úgy épül fel, hogy abban a kormány, valamint az ajánlatkérők és az ajánlattevők képviselői ülnek, a kormány- oldalon helyezkedik el a környezetvédelmi miniszter delegáltja is.- Az új elnök az utóbbi időben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Pest Megyei Területi Irodájának a vezetője volt. Előtte a’környezetvédelmi tárcánál dolgo­zott főosztályvezetői, illetve főosztályvezető helyettesi beosztásokban, feladata a tárca közbeszerzéseinek irá­nyítása, felügyelete volt. A Pécsett végzett jogász szak­ember eddig 37 évet töltött el a közigazgatásban, illet­ve az igazságszolgáltatásban. Dolgozott ügyészként, és önkormányzatoknál is. ______________________- Az elnöki poszt betöltéséhez készített-koncepcióban fontos feladatként kezeli a magyar kis- és közepes vál­lalkozások „helyzetbe hozását" a közbeszerzéseken. A szakmai fórumokon ugyanis gyakran felvetődik, hogy az uniós, diszkriminációt tiltó előírások ellenére a régi tag-országok különféle „trükkökkel" elérik azt, hogy a saját cégeik nyerjenek a közbeszerzéseken a külföl­diekkel szemben. Az új elnök fontosnak tartja a köz- beszerzési ismeretek oktatását is. Vizsgálatot indít az EU az Audi támogatása miatt Brüsszel (MTI) - Az Európai Unió álla­mi támogatási szabályai alapján az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított annak a támogatásnak a kapcsán, amelyet a magyar kormány az Audi Hungária Motor Kft. győri üzemének új beruházási tervéhez kíván nyúj­tani. Brüsszeli közleménye szerint az uni­ós bizottság előzetes álláspontja az, hogy a Volkswagen-PorSche-csoport piaci részesedé­sei meghaladják a nagyberuházási projektekre vonatkozó határértékeket, illetve a regionális támogatási iránymutatásban meghatározott 25 százalékos küszöböt. A közel 15 milliárd forin­tos támogatást Magyarország a Volkswagen- Porsche-csoporthoz tartozó cég olyan, csúcs- technológiát képviselő gyártósorainak létesíté­séhez kívánja biztosítani, amelyek személygép- kocsi-modellek széles skálájába beépíthető, új generációs motorok és motoralkatrészek gyár­tását teszik majd lehetővé. A válság miatt kevés külföldi keres munkát Amerikában Washington (MTI) - A gazdasági válság miatt kevesebb külföldi szakember keres mun­kát az Egyesült Államokban, mint a korábbi években. A H-1B vízumprogramban 2003 óta először marad több ezer hely betöltetlen - írta a csütörtöki The Wall Street Journal. A magasan képzett külföldi szakemberek körében visszaesett a munkavállalási jogot biz­tosító amerikai vízum iránti érdeklődés, pedig az utóbbi években mindig túljelentkezés volt. A külföldi szakembereket évről évre felszip­pantották a különböző szoftvercégek, kórházak és egyéb vállalatok, a Szilícium-völgyben és a Wall Streeten sok cég támaszkodott az indi­ai programozók és a kínai mérnökök tudásá­ra. Tavaly, bár a recesszió kezdete már érző­dött, a munkáltatók egyetlen nap alatt szétkap­kodták a kiosztható 65 ezer H-1B jelű vízumot (ilyen 6 évig terjedő beutazási engedélyt adnak ki a különleges képzettségű munkavállalók­nak). Idén viszont, szeptember 25-ig — a prog­ram megnyitása utáni hat hónap alatt - csak 46 700 vízumkérelem érkezett a kormányhoz. A gyengén teljesítő gazdaság idén visszafogta az amerikai vállalatok külföldi munkaerő irán­ti étvágyát. GAZDASÁG n Fuldoklunk az adósságokban ■ Magyarországon a családok jelentős része is súlyos hitelvál­ságba került. Budapest (MTI) - A közpon­ti Hitelinformációs Rendszer legújabb adatai rávilágítanak arra a (jó ideje érzett, de ada­tokkal kevéssé alátámasztott) fejleményre, hogy Magyarorszá­gon az államhoz hasonlóan a családok jelentős része is súlyos hitelválságba került. Küszködő családok A felmérés értelmében mind­össze egy esztendő leforgása alatt másfélszeresére - immár közel egymillió esetre - nőtt a lakosság törlesztési hátralé­kainak száma. E helyzet tár­sadalmi krízis jellegét mutat­ja, hogy több mint 700 ezer (!) honfitársunk van már rajta a három hónapot meghaladó tör­lesztési késedelemmel küszkö- dőket összegző BAR-listán. A MESZ a kétségbeejtő állapo­tot kizárólag a bankok meg- regulázásával tartja megold­hatónak. Egymillió törlesztési hát­ralékkal küszködő család leg­alább hárommillió válságos anyagi körülmények között tengődő honfitársunkat jelen­ti. A valóságban még ennél is magasabb lehet a száma azok­A lakótelepeken élők is megszenvedik a nehezen törleszthető adósságokat nak, akik minden hó elején azon keserű választás elé kényszerül­nek, hogy gyermekeik nevelésé­re, iskoláztatására, élelmezésé­re fordítsák jövedelmüket, vagy befizessék esedékes hitelrészle­teiket. Magyarországon egész társadalmi rétegek küszködnek ezzel - az Európában ismeretlen - napi nehézséggel, ami a hazai politikai „elit” teljes cinizmu­sát és a szavazók iránti érzé­ketlenségét mutatja. Egy kép­viseleti demokráciában elkép­zelhetetlen, hogy a kormány­zat és a törvényhozás - külön­böző vehemenciával, de - egy­ségesen a nem mellékesen kül­földi tulajdonú bankok mel­lé álljon állampolgáraik elle­nében. Pedig - akár tagadják, akár nem - hazánkban sajnos épp ez történik. Vajon miként lehetséges az, hogy a három­millió adósrabszolga (de akár mondhatnánk azt is, hogy kol­dus) országában a hatalom nem érzi fontosnak a bankok túlka­pásai elleni fellépést? Kilakoltatások ellen A MESZ nem követel mást, mint emberi és európai megol­dást az állampolgárok számá­(Fotó: ÉKN-archív) ra! Az eset súlyára való tekin­tettel rögtön szigorú jogszabályt kell alkotni (napjaink látszat­szabályozása helyett), mely­ben a banki kilakoltatásokat azonnali hatállyal be kell til­tani, valamint ezzel egyidejű­leg Magyarországon muszáj az EU átlagának szintjére szoríta­ni a hitelek kamatait. Élhető ország, szolidáris társadalom és versenyképes gazdaság nem tud kialakulni, ameddig a kamat­rabszolgaság és a napi szintű kiszolgáltatottság állapotában hagyjuk robotolni honfitársa­ink harmadát. A legnagyobb... Elkészült a világ legna­gyobb óceánjáró hajó­ja, az Oasis of the Seas belülről. (Fotó: EPA) Harmaduk kurtítaná a cafeteriát ■ A hazai munkálta­tók több mint 30 szá­zaléka kurtítaná a cafeteriát jövőre. Budapest (MTI) - A munkál­tatók 31 százaléka csökkentené jövőre az alkalmazottaknak adott választható béren kívü­li juttatásokat, és csak 15 szá­zalékuk tervez emelést - derül ki abból a kutatásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 650 munkáltató meg­kérdezésével. Megszűnő kedvezmény A vállalatok vezetőinek a bér­emelés mértékének meghatáro­zásán túlmenően komoly dilem­mát okoz a választható béren kívüli juttatások nagyságának tervezése - mondta el az MTI- nek Dara Péter, a DGS Global Research ügyvezető igazgató­ja. Hozzáfűzte: a jelenleg ren­delkezésre álló információk sze­rint megszűnnek azok az adó- és járulékkedvezmények, ame­lyek eddig segítették a béren kívüli juttatások alkalmazá­sát, és ez az intézkedés érzéke­nyen érinti azokat a vállalkozá­sokat, ahol jelentős forrásokat szántak a cafeteria rendszerük kidolgozására és működtetésére. A felmérés eredményeiből kide­rül, hogy a cégek csaknem har­mada, 31 százaléka csökkente­né jövőre a cafeteriát, átlago­san 24 százalékkal. A választ­ható béren kívüli juttatásokat az állami, önkormányzati szer­vek esetében alkalmazzák leg­kevésbé: jelenleg 43 százalékuk nem alkalmazza, 17 százalékuk pedig csak most tervezi beve­zetését. Ezzel szemben az álla­mi, önkormányzati tulajdonban levő vállalatoknál a legelterjed­tebb, 85 százalékos az alkalma­zásuk, sőt 30 százalékuknál a felhasználható keretek eme­lését tervezik. A 100 százalé­kos magyar tulajdonú vállala­tok mintegy harmadánál nincs cafeteria, további 3 százalék ter­vezi bevezetését. Azok közül a magyar cégek közül, ahol van választható béren kívüli jutta­tás, 15 százalék tervezi a jutta­tás szinten tartását, csaknem ugyanennyi a növelését, és 34 százalék a csökkentését. Kevesen növelnének A külföldi tulajdonú cégek 14 százaléka tervezi bevezetni a cafeteriát, további 21 száza­léknál nincs ilyen juttatás. A cafeteriás cégek 14 százalékánál nem változik a juttatás össze­ge, 30 százalékuk emeli, 21 szá­zalékuk pedig csökkenti azt. A DGS Global Research felmérésé­ből az is kiderül, hogy a közüze­mi szolgáltatási szektorban tevé­kenykedő cégek 46 százaléka ter­vez jövőre cafeteria-emelést, de a pénzügyi és ipari cégek között is az átlagnál magasabb, 30, illet­ve 22 százalékos a növelést ter­vezők aránya. Válságban is versenyképesen ■ A Videoton a vál­ságban is megőrizte stabilitását, versenyké­pességét... Székesfehérvár (MTI) - „Megőrizte stabilitását és ver­senyképességét a Videoton cég­csoport annak ellenére, hogy tagvállalatainak szinte mind­egyike a gazdasági válság által leginkább sújtott ágazatokhoz kapcsolódik” - mondta el a hol­ding vezérigazgatója az MTI- nek. Hetvenmilliárd Sinkó Ottó, a Videoton Hol­ding vezérigazgatójának tájé­koztatása szerint az itthon és külföldön összesen mintegy 8500 dolgozót foglalkoztató vállalatcsoport idei árbevéte­le várhatóan jóval meghalad­ja majd a 70 milliárd forintot, s nagy valószínűséggel 10-15 százalékkal marad csak alat­ta tavalyi, 81,5 milliárd forin­tos konszolidált árbevételnek. Az eredmény pedig - az utol­só negyedéves árfolyamvál­tozásoktól is függően - felte­hetően háromnegyede lesz a 2008. évinek. A válság kedve­zőtlen hatásait a Videotonnál részben kompenzálni tudták azok a már korábban előkészí­tett üzletek, amelyek az idén „értek be”. Ilyen a vállalko­zás ukrajnai projektje, a mint­...................... A válság kedvezőtlen hatásait a Vide­otonnál rész­ben kompenzál­ni tudtuk... Sinkó Ottó ...............................................M egy 800 dolgozót foglalkoztató kábelszerelő üzem termelése most futott fel. „Bár a válság következménye­ként a vevői megrendelések min­denhol csökkentek, üzleti kap­csolatot, üzletet nem veszített a Videoton, sőt sikerült újakat nyernie, illetve elérhető közel­ségbe hoznia” - fogalmazott Sinkó Ottó. Elmondta, hozzájárult a sta­bilitás és a versenyképesség megőrzéséhez, hogy a cégcso­port betétei jóval meghaladják a hiteleit, továbbá a forint árfo­lyama számukra kedvezően vál­tozott. Termékfejlesztés A Videoton cégcsoport komp­lex szerkezete piackonform, s a mind magasabb szintű a mér­nöki tevékenységre való törek­vés. A mérnöki tevékenység fej­lesztésének eredménye, hogy míg korábban a megrendelők adták át a gyártáshoz szüksé­ges komplex know-how-t a Vide­otonnak, a cég ma már rendel­kezik az új termék gyártásba viteléhez szükséges valameny- nyi tudással. A cégcsoport tavaly a mérnö­ki tevékenység további fejleszté­sét is megkezdte, már nemcsak a gyártással kapcsolatos terü­leteken, hanem a termékeknek a fejlesztésében is együttműkö­dik megrendelőivel. Az IMF emelte Szingapúr (MTI) - A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az ázsiai gaz­daságok gyorsabban kerül­nek ki a gazdasági világ­válságból, mint korábban becsülték. Az ázsiai gazdaságok várhatóan átlagosan 2,8 százalékkal bővülnek idén, és 5,8 százalékkal jövőre, közölték az IMF-nél csütör­tökön. Májusban 1,2 száza­lékos, illetve jövőre 4,3 szá­zalékos átlagos gazdasági növekedést jósolt Ázsiának az IMF. A legfejlettebbeknél, a Hetek (G7) országaiban átlagosan 1,3 százalékos GDP-növekedés várható jövőre az IMF szerint. A kínai gazdaság idén 8,5 százalékkal, jövőre 9,0 szá­zalékkal bővül az IMF jós­lata szerint. Májusban 7,5 százalékos, illetve 8,5 szá­zalékos növekedést valószí­nűsített Kínának a nemzet­közi pénzintézet. BAKONYI JÓZSEFRŐL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom