Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-02 / 231. szám

2009. október 2., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / IV ÉVTIZEDEK TÜKRÉBEN XII. Napraforgó és kukorica tanácskozás - szeptem­ber 3. (Fotó: Iklódy János) Jubileumi diplomások köszöntése - szeptember 4. (Fotó: Iklódy János) Egész napos rendezvénnyel, emléktábla-avatással, tor­nacsarnok-névadóval emlékeztek Kecskeméti Jánosra volt sportolói, tanítványai, munkatársai - szept. 5. (Fotó: Iklódy János) Rendezvénysorozat a Veres Péter Kollégium 45 évvel ezelőtti alapításának évfordulója alkalmából - szep­tember 15. (Fotó: Archív) III. Magyar Haltani Konferencia - szeptember 11. (Fotó: Archív) Magyar-Horvát kétoldalú Kormányközi Tudományos és Technológiai Együttműködés (TÉT) keretében hor- vát kutatók bemutató szakmai előadásokat tartottak szeptember 23-án (Fotó: Archív) Az ukrán Dnipropetrovsk Egyetem delegációja láto­gatott el az AMTC-be TéT együttműködési megállapo­dás keretében szeptember 23-25. (Fotó: Archív) Kertészet - a térség húzóágazata A cseresznyefákat esővédő fóliával óvjuk meg a gyümölcsrepedés ellen (Fotó: Archív) ■ Az intézet felállása jelzi azt a rangot, ame­lyet a kertészet betölt ebben a térségben. Dr. Gonda István egyetemi tanár, intézetvezető DE AMTC Ker­tészettudományi Intézet Északkelet-Magyarország ker­tészeti termelése meghatározó fontosságú mind mennyiség­ben, mind az előállított termé­kek széles választékában. Három megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, és Haj- dú-Bihar) adja az országban meg­termelt alma mennyiségének mintegy 70%-át. Ugyanezen három megye ültetvényeiben és kertjeiben terem meg az országos meggytermés fele. Szolnok, Haj- dú-Bihar és Békés megyék sza­badföldi zöldségtermesztése meg­határozó súlyt játszik a zöldség­piacon. A történelmi borvidék Tokaj és az egri és gyöngyösi sző­lő- és bortermő területek jelentő­sége szintén ezt a földrajzi tájat minősíti. Csongrádban, Szentes környékén találhatók az ország legnagyobb felületű zöldség-és dísznövénytermesztő berende­zései. A felsoroltak jelzik ezek­nek a kultúráknak az országrész­ben játszott szerepét, amelyek az exportlehetőségek által is sok ezer embernek nyújtanak éven­ként változó mértékben ugyan, de megfelelő megélhetést. Korszerű ismeretek Törvényszerűnek tekinthető az, hogy ennek a térségnek a szívében a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumának keretén belül ez évben alakult meg a Kertészettudományi Inté­zet. Az Intézet felállása és leen­dő munkássága jelzi azt a súlyt, azt a rangot, amelyet a kerté­szet más mezőgazdasági ága­zatok között betölt ebben a tér­ségben. Az Intézet keretén belül működő Tanszékek és Tanszé­ki Csoportok fő célkitűzése a naprakész tudományos, kísér­leti megalapozottságú, magas szintű egyetemi oktatás bizto­sítása a gyümölcs-, a szőlő- és bor-, a zöldség-, a dísznövény- és a gyógynövény-tudományterüle­teken. Mindezek mellett a kor­szerű biotechnológiai ismeretek is beépülnek a termesztési tár­gyak magasabb színvonalának biztosítása érdekében. Fajtakísérletek A jól felszerelt laboratóriumi- és műhely háttér mellett a leg­kényesebb igényeket is kielégí­tő szabadtéri kísérleti bázisok­kal is rendelkezünk. A különbö­ző gyümölcsfajok művelési rend­szer és fajtakísérleteit segítik a következők: 40 fajtából álló alma fajtagyűjtemény, amelyekben az integrált és az ökológiai (bio) ter­mesztési mód termésmennyiség­re és minőségre gyakorolt hatá­sait hasonlítjuk össze. A közel félszáz hazai és külföldi kajszi fajták vizsgálatánál a hagyo­mányos és az intenzív korona­formák kialakításának és fenn­tartásának lehetőségeit vizsgál­juk. Hasonló feladatokat látunk el az őszibarack fajták esetében, amelyeknél biztató eredmények­kel rendelkezünk a hagyomá­nyos katlan koronaforma mel­lett sudaras orsóformán törté­nő termesztést illetően. A hazai és a német szilvafajták teljesít­ményvizsgálataival szeretnénk bővíteni, és a jelenleginél maga­sabb rangra emelni a hazai szil­va fogyasztását és megbecsült­ségét. Új hazai és NY-Európából származó öntermékeny meggy­fajták vizsgálatával és kiválasz­tásával szeretnénk a hazai fajta- választékot, a termésbiztonságot és ezáltal az értékesítési lehető­ségeket is pozitív irányba befo­lyásolni. Termésbiztonság A globális klímaváltozáshoz történő alkalmazkodást szolgál­ják a termésbiztonságot (meny- nyiséget és minőséget) növelő technikai lehetőségek fejleszté­sei. Ilyenek például a kísérle­ti telepünkön kipróbálás alatt lévő ültetvényt fedő jégvédő háló, valamint a cseresznye eső miatti kirepedését megakadályozó eső­védő fólia alkalmazása. Ezen túlmenően fedett helyen, azaz fólia alatti gyümölcster­mesztési kísérleteket is végzünk, célozva a negatív időjárási ele­mek károsításának kikapcsolá­sát, valamint az érési folyama­tok előrehozásával a gyümölcs primőrkénti piaci megjelené­sét. Emellett mintegy 150 faj­tából álló szőlőgyűjteménnyel is rendelkezünk, biztosítva az oktatás és a kutatás igénye­it. Az államilag elismert, közel 30 féle Canna generalis dísznö­vény fajtáink az ország számos parkjában és egyéb díszfelüle­tein is megtalálhatók. Intéze­tünkben vizsgáljuk a zöldség­választékunk bővítését szolgá­ló különleges zöldségfélék ter­mesztésének és hazai elterjedé­sének lehetőségét. Az intézeti keret növeli a pályázati és szakmapolitikai súlyunkat, lehetőségeinket, amelyeket maradéktalanul sze­retnénk kihasználni az elkövet­kezendő időszakban. A korszerű kutatási háttér mellett az okta­tás, a minél magasabb szintű Kertészmérnöki felsőfokú alap és mesterképzés területén kivá­ló hallgatók kibocsátása áll a tevékenységünk középpontjá­ban. Ezáltal szeretnénk bizto­sítani a jelenleginél magasabb szintű kertészeti utánpótlást. (Fotó: Archív) ■ Együttműködő part­nerei magas színvonalon termelő, az innováció­ban érdekelt cégek. Dr. Nyéki József egyetemi tanár, intézetigazgató Kuatatási és Fejelsztési Intézet A Kutatási és Fejlesztési Inté­zet fő tevékenysége a gyümölcs- termesztés biológiai alapjainak (fajtahasználatának) fejlesztése és a technológia korszerűsítése. Az Intézet egyetemekkel, kuta­tó intézetekkel és gyümölcster­melő vállalkozásokkal együtt­működve az ország fontos ter­mesztő körzeteiben (20 ültet­vényben) folytat az alma, körte, cseresznye, meggy, szilva, kaj­szi és őszibarack fajtavizsgála­tokat. Az Intézet együttműkö­dő partnerei tőkeerős, magas színvonalon termelő, az innová­cióban érdekelt cégek. A kuta­tás és a K + F együttműködés fő területei: új fajták és techno­lógiák magyarországi adaptá­ciója, fajtaspecifikus termesz­téstechnológia kidolgozása, pre- és posztharveszt művele­tek. Az együttműködés keretét három, az Intézet által koordi­nált NKTH kutatási pályázat biztosítja a következő témakö­rökben: t • Bio/ökológiai és integrált gyümölcstermesztés technoló­giájának kidolgozása • A globális klímaváltozás káros hatásainak (fagy, jég, aszály) kivédése • A gyümölcsminőségre ható ökológiai, technológiai, fizio­Gyümölcsválogatás lógiai tényezők kidolgozása A kutatási eredmények a konzor­ciumi tagoknál azonnal haszno­sulnak. Az Intézet szaktanács- adó tevékenysége (kiadványok, előadások, rendezvények, hely­színi bemutatók) biztosítja az eredmények gyors gyakorlati alkalmazását. Az utóbbi években elért főbb kutatási eredmények: • Új cseresznye, kajszi, szil­va és őszibarack fajták hono­sítása • Intenzív cseresznye műve­lési rendszerek kidolgozása és üzemi bevezetése • Vad megporzó rovarok ter­méskötődésben betöltött szere­pének tisztázása • Csonthéjas gyümölcsfajták átmeneti tárolhatóságának technológiája. Az Intézet széleskörű hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer­rel rendelkezik. Együttműkö­dést alakított ki a gyümölcster­mesztési kutatásokban élenjáró hazai és külföldi kutató intéze­tekkel és egyetemekkel. Nagy gondot fordítanak a tudományos továbbképzésre. Az Intézet témáihoz kapcsoló­dóan 7 PhD-hallgató végzi kuta­tásait. Évente több alkalommal ren­deznek szakmai tanácskozáso­kat és helyszíni bemutatókat. Az Intézetben szerkesztik az International Journal of Horticultural Science tudomá­nyos folyóiratot, amelyben a kertészeti kutatásban elért leg­újabb eredményeket adják köz­re angol nyelven. PROGRAMAJÁNLÓ • Október 2. Nemzet­közi logisztikai konferen­cia Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudo­mányok Centruma, Nagy­tanácsterem,Debrecen, Böszörményi út 138. • Október. 12.10.00 óra „Elképzelhető-e élelmezés- biztonság a gazdasági vál­ság idején?" - regionális kerekasztal konferencia az Élelmezési Világnap alkalmá­ból. DE AMTC - Nagytanács­terem, Debrecen, Böszörmé­nyi út 138. • Október 19-26. Hulla­dékból termék - kiállítás Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Aula Debrecen, Böszörményi út 138. • Október 29-30. Euró­pai Vidékfejlesztési Háló­zat 7. konferenciája Debrece­ni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Deb­recen, Böszörményi út 138. K+F EREDMÉNYEK A Kutatási és Fejlesztési Intézet az Észak- Alföldi Régió gyümölcstermesztés­ének fejlesztésében fontos szerepet betöltő kutatási-fejlesztési-innovációs bázis. A mérsékelt égövi gyümölcsfajok közül az almatermésűek és csonthéjas gyü- mölcsűek fajtahasználatának és termesztéstechnológiájának kutatásával fog­lalkoznak. Új K + F eredmények helyi és országos szinten is hasznosulnak. Több száz gyümölcsfajtát értékelnek Magyarország legfontosabb termesztő kör­zeteiben. Fajtahonosító tevékenységük jelentősen hozzájárult az alma, körte, cseresznye, szilva, kajszi- és őszibarack fajták választékának bővítéséhez (50 új fajta bevezetése a termesztésbe) Új intenzív művelési rendszereket adaptáltak, illetve továbbfejlesztettek. A termékenyülésbiológia és az ültetvények fajtatársítása terén nemzetközileg is elismert munkássággal rendelkeznek. Széleskörű kutatási munkájukból származó új tudományos és K + F eredmé­nyek gyakorlatba történő bevezetése - tanácsadó tevékenységükön keresz­tül - gyorsan megvalósul. Debreceni agráros hallgatók borkóstoláson 1969-ben (Fotó: Archív) KÉPES BESZÁMOLÓ / SZEPTEMBER Új fajták és technológiák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom