Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)

2009-10-15 / 242. szám

Herczog László (Fotó: mti, niyás t.) „Szükséges volt" A nyugdíjrendszerben idén meghozott intézkedések a válságtól függetlenül is szük­ségesek voltak, egy részük azonnali megtakarítás­sal járt, más részük hosszú távon is érdemben mérsékli a nyugdíjkiadásokat - mond­ta Herczog László szociális miniszter egy konferencián. Illusztráció (Fotó: ÉKN) Bizottság Sztrájkbizottságot hoz létre a Pályavasúti Dolgozók Szak- szervezete (PVDSZ) a vas­utas dolgozók érdekeit szol­gáló megállapodás kikény­szerítése érdekében - ismer­tette az érdekvédelmi szerve­zet a közgyűlése által hozott döntést. Nem titok Nyilvánosságra kell hoz­ni a perbe vont állami cégek vezetőinek fizetését - mond­ta ki a Legfelsőbb Bíróság (LB) egy, a Blikk által öt vál­lalat ellen indított per felül­vizsgálati tárgyalásán szer­dán. Az alperesek közül a villamos művek és a nemze­ti vagyonkezelő nyújtott be a LB-hez felülvizsgálati kérel­met a fél évvel ezelőtti jog­erős ítélet ellen, mely a cége­ket a kért adatok kiadására kötelezte - mondta el Baltay Levente ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet munka­társa. Munkában (Fotó: MTI, Komka Péter) Ipari profilok készülnek Ipari profilt gyártanak a Nógrád megyei Ludányhalászi Profilplast Kft. üzemcsarnokában. A cég főként az építő­ipar számára a német Bolta GmbH teljes tulajdonú leány- vállalataként műanyagprofilokat készít. A vállalkozás a szécsényi kistérség egyik legnagyobb foglalkoztatója. 2009. október 15., csütörtök HÍRCSOKOR • Kisebb a csökkenés. Az előzetes ada­toknál 0,1 százalékponttal kisebb arány­ban, 19,8 százalékkal esett vissza az ipa­ri termelés augusztusban a 2008 augusztu­si adatokhoz képest - közölte a KSH szer­dán. A 2009 júliushoz képest mutatott havi csökkenés 0,5 százalék volt. A terme­lés volumene az év első nyolc hónapjában 21,9 százalékkal volt alacsonyabb az elő­ző év azonos időszakánál. Az előzetes adat 21,8 százalék volt. • Visszaszerezték. A magánnyugdíjpénztá­rak már visszaszerezték a második negyedévi kimagasló hozamok alapján a tavaly elszen­vedett veszteségüket, az önkéntes pénztá­rak pedig napjainkban „pluszban" vannak- mondta Nagy Csaba, a Stabilitás Pénztárszö­vetség elnöke. Emlékeztetett, hogy tavaly a magánnyugdíjpénztárak mintegy 400 milliárd forintot vesztettek a negatív hozamok miatt, az önkéntesek több mint 70 milliárd forintot. 2000 Nem vezetett eredmény­re a tűzoltó érdekképvisele­tek és a minisztérium közti szerdai egyeztetés, így biztos­nak tűnik a jövő hétfői fővá­rosi tűzoltó-demonstráció. Az egyenruhások azért vonul­nak az utcára, mert a jövő évi költségvetés terve­zete 1,8 milliár­dos elvonást tar­talmaz. A meg­mozduláson az eddigi vissza­jelzések alap­ján legalább kettőezer tűzoltó vesz majd részt. Hatékonysági Hol a jogszabály ; lépés? Budapest (MTI) - Az FHB tranzakciós ada­tokon alapuló lakásárindexet dolgozott ki, amely 1998-tól negyedéves bontásban mutat­ja a magyar lakóingatlanok árának változása­it. Az új terméket szerdán mutatta be a bank­csoport. Harmati László, az FHB Jelzálogbank vezérigazgató-helyettese a bemutatón elmond­ta: az FHB Lakásárindex mintegy háromezer település 800 ezer lakóingatlanjának adásvéte­li adatait feldolgozva készült. A mutató hiány­pótló a piacon, mert a kínálati árakon alapu­ló kimutatások mellett eddig nem volt az adás­vételi tranzakciós árakra, kellően hosszú idő­sorra, és megfelelően nagy elemszámra alapo­zott index. Az FHB Indexben feldolgozott 11,5 éves időszakban a hazai lakásállomány az 1998. évi 4,04 millió darabról 2009 elejére több mint 4,3 millióra bővült. A lakás­árak megnégyszereződtek ebben az. időszakban, az éves átlagos áremelkedés 13,2 százalék volt 1998 és 2009 között. KELET GAZDASÁG /14 „A béremelésnek van forrása" Életben maradni Novotni Lajos, a Hajdú-Bihar Megyei Gazdasági és Munka­adói Szövetség elnöke azt hang­súlyozta: minden vállalkozás keresi a lehetőséget az életben maradásra, ennek része, hogy mindenki igyekszik a kiadása­it csökkenteni. A bér és annak járulékai ma már jelentős tételt tesznek ki. Hiába csökkentik jövőre a bért terhelő járuléko­kat 5 százalékkal, ha más ter­hek pedig nőnek, emelte ki, hozzátéve: összességében tehát nem lesz kevesebb kiadása a vállalkozásoknak.- Én a saját cégemnél terve­zek béremelést, de differenciál­tan. Azt a dolgozót, aki képes Az állami szférában, így az oktatásban is befagyasztották a béreket (felvételünk illusztráció) megtanulni a korszerű bérén- terveznek komoly béremelést, dezések használatát, és alkal- a fizetések a jövőben inkább mázzá is azokat, meg kell fizet- csökkennek. A vezetők bére M.................... A kormány elő­rejelzése szerint gazdaságilag nem lesz köny- nyebb a követke­ző év sem. Rolek Ferenc ...............................................V ni. A szakképzetlen dolgozók esetében stagnál a munkabér vagy csökken. Azt tapasztalom, hogy más vállalkozások sem AZ ÉRDEKVÉDŐ SZERINT Pataky Péter, a Magyarországi Szakszervezetek Országos Szövetségének titkára: Számunkra elfogadhatatlan, hogy a vállalkozók nem szándékoznak jövőre bért emelni. A béreme­lés forrása ugyanis minden munkáltató részére adott. Öt szá­zalékponttal csökken a bérek után fizetendő járulék, és meg­szűnik a munkáltatók által fizetett egészségügyi hozzájáru­lás is, ami 1950 forint fejenként havonta. Ezenkívül a cégek egyéb költségei is apadnak. Tehát a munkáltatók bérköltsége 6-10 százalékkal kevesebb lesz. Alapbért csökkenteni jogszerűen egyébként sem lehet. Ez úgy tör­ténhet meg, hogy a vállalkozók csökkentik a munkaidőt vagy a. délutáni műsza­kot, a túlórát, de ezt nem a magas bérköltségek miatt kell alkalmazniuk, hanem a válság miatt, tehát azért, mert nincs megrendelésük. Mellesleg, aki nemzetkö­zi piacra dolgozik, a magyarországi alacsony bérek miatt versenyképes. Már csak a bolgár és román bérek alacsonyabbak a miénknél. Azt szokták mondani a vál­lalkozók, hogy a munkahelyek megőrzése miatt nem tudnak emelni. Akkor én megkérdezem tőlük: ha nem emeltek, meg tudjátok tartani a munkahelyet? Erre ők azt válaszolják, hogy nem. Akkor miről beszélünk? Mi differenciált béremelést ajánlunk. Azoknak az alacsony keresetű dolgozóknak, akiket nem érint kedvező­en az adórendszer változása, a bérük reálértékét meg kell őrizni. valószínűleg azért lett keve­sebb, mert ma már a prémi­um és a bonusz csak megfe­lelő teljesítmény esetén jár, tehát nem automatikus jutta­tás. Addig nem biztosított a vállalkozások jövője, amíg az állam a rengeteg terhet le nem veszi róluk, és az adminisztrá­ciót nem csökkenti - szögezte le az elnök. Hasonló eredmény Rolek Ferenc, a Munka­adók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének alelnöke sze­rint is reális a felmérés ered­ménye. Mint mondta, az orszá­gos bértárgyalásra készülve a MGYOSZ is készített felmé­M1 CSÖKKEN ÉS MI NŐ? O A 2010-es adóváltoztatások a munkaadókat arra ösztönzik, hogy minél több embert foglalkoz­tassanak, ennek érdekében csökken­nek az élőmunka terhei. Ó idén a minimálbér kétszeresé­ig, jövőre pedig a teljes jöve­delemnél öt százalékponttal csök­kennek a járulékok. 0 Jövőre megszűnik a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho), amely mintegy 8 százalékos költségcsökkentést jelent a munkál­tatók számára. (Fotó: Ádám János) rést béremelésekkel kapcsolat­ban, ami hasonló képet mutat. Hozzátette: a kormány előre­jelzése szerint gazdaságilag nem lesz könnyebb a követke­ző év sem. Ezt az évet is úgy élte túl nagyon sok cég, hogy racionalizált, felélte a tartalé­kokat. Ezek a tartalékok azon­ban mára elfogytak, vélekedett Rolek Ferenc, majd a vezetői jövedelmekről szólva elmond­ta: válság idején a bércsökken­tést általában a vezetők bérén kezdik, annál is inkább, mert nekik nem okoz megélhetési gondot a kevesebb fizetést. De az is megfigyelhető, hogy mivel a vezetők bérének nagy része a teljesítményhez kötött, így a válság miatti alacsonyabb tel­jesítmény alacsonyabb bérek­hez vezetett. ÍJ j fj J j-ífTWTfWrfTWWn-j ,’/T. 7 f O A rehabilitációs hozzájárulás emelése az említett 8 százalé­kos költségcsökkentés felét teszi ki. O A személyi jövedelemadó alsó sávhatára idén 1,9 millió forint­ra, jövőre 5 millió forintra emelkedik, s ennek nyomán a havi nettó kere­set az átlagbér esetében 2010-ben 15 ezer forinttal nő. O Az adócsökkentés fedezetét nagyrészt a forgalmi és a jöve­déki adók emelése, valamint a vagyon- típusú adók bevezetése teremti meg. (Forrás: Oszkó Péter szakminiszter) Törvény a javadalmazás nyilvánosságáról (is) ■ A gazdasági bizott­ság igent mondott az állami vezetők fizetésé­nek korlátozására. Budapest (MTI) - Az Ország- gyűlés szakbizottsága 14 igen és 12 nem szavazat mellett talál­ta alkalmasnak a parlamenti vitára a szocialista képviselők által benyújtott, a köztulajdon­ban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szó­ló törvényjavaslatot. Józsa István (MSZP) elmondta: a javaslat törvényi szintre eme­li a javadalmazás nyilvánossá­gára vonatozó szabályokat, kor­látozza a különböző testületek létszámát, továbbá ésszerű kor­látok közé szorítja a gazdasági társaságok vezető tisztségvise­lőinek, felügyelőbizottsági tag­jainak, valamint munkaválla­lóinak juttatásait. Márton Atti­la (Fidesz) kifogásolta, hogy a javaslat legkorábban 2010. janu­ár 1-jétől léphet hatályba, így az állami vezetők jelenlegi magas fizetéseit nem képes korlátozni. A szocialisták elképzelése ráadásul az összes, „egyébként jól műkö­dő” önkormányzati cégre is kiter­jedne, amit a Fidesz a „felelősség elmaszatolásának” tart. Hiánypótló lakásárindexet vezet be az FHB ■ A munkaadók nem gondolkodnak béreme­lésen, az érdekvédő sze­rint ez elfogadhatatlan. Budapest (MTI) - A napokban nyújtja be a parlamentnek a pénzügyi közvetítő rendszer felügye­letének hatékonyabbá téte­léről szóló törvényjavasla­tot a kormány. Ezt Tóbi­ás József, az MSZP frak­cióigazgatója jelentette be. Tóbiás József elmondta, a törvényjavaslatban sze­repel a pénzügyi stabili­tási tanács létrehozása, ebbe a kormány, a jegy­bank, a Pénzügyi Szerve­zetek Állami Felügyelete (PSZÁF), illetve a fogyasz­tóvédelmi szervezetek is küldhetnek tagokat. A tes­tület egyetérté­si jogot kap­na a PSZÁF banki ügy­felek védel­mét biztosító rendelet- alkotási jogkö­réhez. Budapest (MTI) - A Fidesz szerint az MSZP és a kormány csak bejelentéseket, nem pedig konkrét lépéseket tesz a hite­lesek érdekében. A fideszes Koszorús László szerdai sajtó- tájékoztatóján ezt Tóbiás József MSZP-s frakcióigazgató azon bejelentésre reagál­va mondta, amely szerint a kormány a napokban benyújt­ja a parlamentnek a pénzügyi közvetí­tő rendszer felügye­letének hatékonyab­bá tételéről szó­ló törvényjavasla­tot. Koszorús László szerint a fő problé­ma az, hogy a hitele­sekről annak a párt­nak a képviselője beszélt, amely hitel­telen ebben a kér­désben. Budapest, Debrecen (ÉKN - KHE) - A munkáltatók 57 szá­zaléka befagyasztaná a bére­ket 2010-ben, 6 százalékuk bér­csökkentésben gondolkodik, és csak 37 százaléka tervez eme­lést - derül ki abból a kuta­tásból, amelyet a DGS Global Research végzett több mint 600 munkáltató megkérdezésével. A felmérés rámutat, hogy „a 2009 második felére kialakult közhangulatnak megfelelőn a vesztesek, a felsővezetők”. Ese­tükben átlagosan 17 százalé­kos bércsökkentéssel tervez a magyar tulajdonban levő mun­káltatók 12 százaléka. A lapunk által megkeresett munkaadók reálisnak tartják a felmérés eredményét. Tárgyalnak Budapest (MTI) - A Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. (MNV) tárgya­lásokat kezd a sukorói ingatlanokra vonatko­zó csereszerződést alá­író befektetővel az erede­ti állapot helyreállításá­ról - közölte az MNV Zrt. szerdán. I A TÉNYEK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom