Kelet Magyarország, 2009. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-04 / 207. szám
2009. szeptember 4., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / III Műtrágyázási kísérletek Debreczeni Béláné-Németh Tamás A könyv, 9 eltérő ökológiai adottságú kísérleti talajon, termőhelyenként egységes kezelésekkel: trágyázatlan kontroll (0) és többszintű N-NP-NK-NPK-hatóanyagokat tartalmazó műtrágyák alkalmazásának hatását tanulmányozva, négyismétléses kis- parcellás kísérletekben, azonos növényekkel, vetésforgókkal, megbízhatósági értékeléssel vizsgált, több évtizedes kutatási eredményeket mutat be. Több fejezet foglalkozik talajtani kutatások eredményeinek bemutatásával. A talajok fontosabb tulajdonságainak, talajképződési folyamatainak (ásványi összetétel, szervesanyagtartalom, agyagásvány-tartalom, talajfizikai- kémiai-tulajdonságok, talajtermékenység, kémhatás, vízgazdálkodás, -érzékenységi mutatók stb.) több esetben színes térképeken, valamint a kísérleti helyek laborvizsgálati adatokkal bővített színes talajszelvényeinek megjelenítésével. Négyévenkénti talajvizsgálatok alapján, részletes összefüggés-vizsgálatok mutatnak rá a 9 eltérő tulajdonságú talajokra gyakorolt tartamhatások irányának és mértékének kialakulására. Ezek a legfrissebb ismeretek, jelentős mértékben elősegítik a hálózat kísérleti talajainak a több évtizedes műtrágyázás kumulatív hatására bekövetkező változásainak (savanyodás, nitrátkimosódás és az egyes tápanyagok szolgáltatása és fel- halmozódása), a reális értékelését. Részletes betekintést nyerhetünk a vetésforgók növényeinek az eltérő termőhelyi talajoktól, azon belül a trágyázatlan és műtrágyázott kezelésektől, előveteményektől, évjárathatásoktól függő terméseredményeiről, valamint azok kémiai minőségi vizsgálati eredményeiről, a különböző földrajzi tájak agroökológiai viszonyainál értékes összefüggésekről. Néhány kísérleti hely termésadatai alapján, a műtrágyázás gazdasági hatékonyságának elemzéséről is számításokat láthatunk. De tovább sorolhatnánk még, jó néhány értékes kutatási eredmények bemutatásáról szóló fejezeteket. A kísérleti növények terméseinek a tudományos és gyakorlati tapasztalatok megbízhatósági és hatékonysági elemzésekkel kiértékelt kutatási eredményei alapján, szaktanácsadási hasznosításra, ill. tesztelésre is sor került. A könyvben megtalálható kutatási eredmények nem csak az egyes földrajzi tájegységekben, az eltérő agroökológiai területeken, hanem a sablonos gazdálkodás elkerülése érdekében országos összehasonlításban is eredményesen hasznosíthatók. AZ ORSZÁGOS MŰTRÁGYÁZÁSI T.VRT.lMkiSÉRintk TUDTA-E ÖN? „Paneldenevér" (Fotó: Archív) Paneldenevérek Dr. Bihari Zoltán, egyetemi docens Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék Hogy a kutatók maguk között csak „paneldenevérnek” nevezik a hivatalosan korai denevér nevű fajt, mely a panelelemekből épített lakótelepeken élnek? A hazai 28 denevérfaj közül leggyakrabban a korai denevér telepszik meg ilyen helyen. A denevérek késő ősztől tavaszig téli álmukat alusszák, melyből április elején ébrednek fel. Májusban a nőstények elvonulnak a tőlünk északabbra fekvő országokba kölykezni. Hazánkban panelben még nem találtak kölykező kolóniát. Egy, esetleg kettő utódjuk van, melyet 5 hétig, röpképessé válásukig szoptatnak. Augusztus végétől októberig tart a párzási időszak. Ekkor a hímek és a visszaérkezett nőstények keresik egymás társaságát. Ilyenkor fordul elő leggyakrabban, hogy új búvóhelyek és párzótárs után kutatva a nyitva hagyott ablakon is berepülnek. Novembertől kezdik meg téli álmukat a panelha- sadékokban vagy faodvakban. A korai denevérek fontos részét képezik a városi élővilágnak. Azon kevés állatfaj közé tartoznak, melyek sikeresen alkalmazkodtak. Oktalanul ne bántsuk őket! Maradjanak köztünk az esték titokzatos vadászai, melyet megcsodálhatunk! Stagnálás vagy előrelépés? ■ Jó piaci pozíciókat csak kiváló minőségű és nagy tételű árualapokkal lehet elérni. Dr. Gonda István, intézetvezető, EGYETEMI TANÁR DE-AMTC Kertészettudományi Intézet A nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva a gyümölcs- termesztésünk is válságban van. A rendszerváltás után exportpiacaink teljesen beszűkültek, és annak ellenére, hogy a megtermelt összes mennyiség a felére esett vissza, minden évben komoly értékesítési problémákkal találkozhatunk. Az alábbiakban röviden áttekintjük fontosabb gyümölcsfajaink helyzetét, a lehetőségeit vagy korlátáit rövid és hosszú távú vonatkozásban egyaránt. Túltermelés Ismert, hogy az almából túltermelési válság van Európában. Jó piaci pozíciókat csak kiváló minőségű és nagy tételű árualapokkal lehet elérni. Sajnos mindkét vonatkozásban gyengék vagyunk, mert szövetkezés hiányában szétforgácsolód- tak a termelők, azaz mindenki külön utakon próbál piacot keresni magának. Ennek hátránya sajnos az idei évre is előrevetíti árnyékát, amit jeleznek az őszi szezon rendkívül alacsony árai mind az étkezési mind az ipari alma vonatkozásában egyaránt. Nehéz elképzelni még hosszú távon is, hogy annak a korábbi súlynak akár töredékét is vissza tudjuk szerezni, mint amelyet évtizedekig betöltöttünk Európa almatermesztésében. A magyar körte mindig mintegy 10%-a volt az alma terméséhez viszonyítva. Fokozott ökológiai érzékenységét, azaz a kiegyenlítetten hűvösebb hőmérsékleti és vízigényét jelzi az, hogy csak két termőtája alakult ki: Nyugat-Dunántúlon és a Bodrogközben. Melegebb termőhelyeken termesztése és a gyümölcs minősége egyaránt problematikus. A kis számú fajtáink közül a nyári és az őszi fajták termesztése sikeresebb, a késői érésűeket már nagyon sok stresszhatás éri, ezért ezekből sokkal kevesebb magyar áru található a piacainkon. Számos kiváló minőségű cseresznyefajtával rendelkezünk, amelyekkel, ha nagyobb árutételeket tudnánk termelői szövetkezéssel létrehozni, sikeresen léphetnénk ki Európa piacaira. A nagyobb méretű (25 mm fölötti) gyümölcs évek óta magas áron adható el, amelynek kereslete is jónak mondható. Meggynagyhatalomnak számítunk Európában, ha a kiváló öntermékeny fajtáinkat és az évenként megtermelt termés- mennyiséget tekintjük. Ennek megfelelően a piaci értékesíthetősége nagyon rossz, amelyet az idei év is bizonyított. Abban Gazdag gyümölcskínálat reménykedhetünk csak, hogy a legnagyobb felvevő Németország mellett újabb, keleti irányú (Románia, Ukrajna, Oroszország stb.) levezető csatornákat találunk, kihasználva a klímánk miatti egyedülállóan kiváló íz- és zamattulajdonságokat. Hungarikum A magyar kajszi is hungarikumnak számít a gyümölcsök között. A termesztés gyakorisága az Alföldről a biztonságosabb termőhelyek, azaz észak felé tolódott el. Az újabb, elsősorban külföldi nemesí- tésú, kései érésű (augusztusszeptember) fajtákkal van esélyünk biztos exportpiacok megtalálására. Ennél a gyümölcsfajnál elmondható a meggyhez hasonlóan az, hogy a hazai fajták ízével és zamatéval egyet(Fotó: Archív) len más külföldi fajta sem veheti fel a versenyt. A szilvatermesztésünk válsága talán a legstabilabb a gyümölcsfajaink között. A konzervipar és a hűtőházak működésének csökkenésével, illetve megszűnésével minden év értékesítési problémákat eredményez. Ez alól talán kivételek a kori érésű fajták (pl. C. lepotica), amelyek még gazdára találnak, de ez is sajnos csak igen nyomott árakon. Az augusztus végétől szeptember közepéig érő fajták szinte teljesen eladhatatlannak tekinthetők. Nagy-nagy kihívások várnak a gyümölcstermesztőkre, amelynek a megoldása egyértelműen a szövetkezés lenne. Ennek hiánya sajnos a magyar áru-gyü- mölcstermesztés teljes megszűnését eredményezheti. Növényvédelem Növényvédelem szeptemberben Dr. Tárcáli Gábor DE AMTC, Növényvédelmi Tanszék A szőlőben már megkezdődött a szüret, de a bogyókat és a fürtöt még most is megtámadhatja a rothadást előidéző szürkepenész, és továbbra is számítani kell a peronoszpóra és a lisztharmat fellépése. A lisztharmat jellegzetes tünete a „sérves bogyó", amikor a bogyó héja megkeményedik, felreped, a mag kilóg belőle. Mindhárom betegség ellen jó hatású felszívódó gombaölő szerek: a Quadris (7 nap várakozási idő) és az Eclair 49 WG (21 nap). Szürkepenész elleni speciális szerek: Teldor 500 SC (csemegeszőlőben 7 nap, borszőlőben 14 nap), Mythos 30 SC (14 nap), Chorus 50 WG (14 nap). A szőlőmolyok ellen is védekezzünk: Karate Zeon (3 nap), Decis 2,5 EC (3 nap), Talstar 10 EC (8 nap), Nomolt 15 SC (21 nap), éréshez közeledvén ügyelve az élelmezés-egészségügyi várakozási idő szigorú betartására. Az alma védelme varasodás, lisztharmat, moníliás rothadás, molyok, levéltetvek, atkák ellen, illetve a körte védelme körtelevélbolha ellen továbbra is aktuális. A csonthéjasok leveleit levéllikasztó és levélfoltosságokat okozó betegségek ellen védjük. Egész évben erős volt a szilva- és barackmoly- rajzás, ellenük szükség esetén továbbra is védekezzünk. A burgonyán a szárazság ellenére, főleg ha öntöztünk, figyelnünk kell a burgonyavész kórokozója elleni védekezésre, ami a paradicsomra is komoly veszélyt jelenthet. Uborkán a szívó kártevők valamint uborka- peronoszpóra ellen javasolt védekezni. A kertben fokozottan figyelni kell az őszi káposztaféléket fenyegető bagolylepke-hernyók megjelenését. A parlagfű virágzása szeptemberben éri el tetőpontját. Fokozottan figyeljünk az agresz- szív gyomnövény elleni védekezésre. Fenyők ültetése kora ősszel Koroknai Judit, kertészmérnök DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék A fenyőfélék többségének gyökerei a talajban mikroszkopikus gombafajokkal élnek együtt, ezért ne ültessük őket szabad gyökérrel. Kizárólag földlabdás vagy konténeres növényeket vásároljunk. Ez utóbbi a fagyok kivételével szinte bármikor telepíthető, a földlabdás növények telepítését azonban érdemes tavaszra időzíteni. Ha mégis ősszel ültetünk, tegyük azt már szeptemberben, hiszen a késlekedéssel megnöveljük a téli kiszáradás kockázatát. Menthetjük a helyzetet a fatörzs körűn li talaj mulcsozásával, amely a talaj kiszáradását és átfagyását is késleltetheti. A fiatal fenyőféléket erős széltől, tőző naptól védett helyre ültessük. Az Alföld páraszegény körülményeit sok fenyő rosszul tűri. Ha mindenképpen ragaszkodunk a tűlevelűekhez, ide ne a kúpos koroná- jú fenyők közül válasz- szunk, hiszen ezek általában párásabb klímá- jú vidékekről származnak. Jobban érzi magát az Alföldön a törpefenyő (Pinus mugo), ill. az ellaposodó koronát nevelő fajok, mint például a feketefenyő (Pinus nigra), vagy az erdei fenyő (Pinus sylvestris). (Fotó: Archív) Városi körülményeket a szürkésen hamvaszöld tűlevelűek általában jobban viselik. A légiesen könnyed megjelenésű kínai selyemfenyő (Pinus griffithii) a városi környezetet jobban tűrő fajok egyike. ♦ ” A kert dísze GYÓGYNÖVÉNYEINK Igazi édesgyökér - Glycyrrhiza L. glabra I. Dr. Vinczeffy Imre professzor emeritus Hatása: köptető nyálkahártyabevonó, hashajtó, gyulladáscsökkentő. Az igazi édesgyökérben a mellékvesekéreg hormonjaihoz hasonló összetevők hasonló összetevők vannak és más belső elválasztású mirigyekkel kapcsolatos problémák kezelésben alkalmazható. Az igazi édesgyökér az egyik legfontosabb gyógynövény, amelynek használatát gyakorta írják elő. Az édesgyökér füstje - belélegezve - torokfájás és rekedtség kezelésre is használható. Mint méregtelenítő, vértisztító gyógynövény, hatásos készítmények része lehet kígyógyökér, pitypang, réti keve, közönséges bojtorján mellett. Igazi édesgyökér (Fotó: Archív) Champion őszibarack (Fotó: Archív) Csodálatos őszibarack Vaszily Barbara Okleveles kertészmérnök, DE AMTC Kertészettudományi Intézet Az őszibarack a legmelegigényesebb gyümölcsfajaink közé tartozik, ezért a tőlünk délebbre fekvő országokban olcsóbban és nagyobb biztonsággal előállított gyümölccsel szemben soha nem lehetünk versenyképesek. Nálunk a korábbi érésű fajták az elegendő hőmennyiség hiányában általában silány minőségűek (apró, „csont és bőr” fajták). Lehetőségeink egyrészt az északibb, illetve a keleti országok piaci réseinek kielégítésére csak a késői érésű fajtákkal lehetséges. A külföldi országokban a sárga húsú fajták és a nektarinok a legkeresettebbek, mig a konzervatív hazai fogyasztók a fehér húsú, illetve a molyhos fajtákat is kedvelik. Nem véletlenül a legnépszerűbb fajtánk a ’Champion’ őszibarack, mely olyan lédús gyümölcs, hogy éretten csak előrehajolva tudjuk fogyasztani, ruhánk tisztaságának megóvása érdekében.