Kelet Magyarország, 2009. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-01 / 204. szám
2009. szeptember 1., kedd KELET HAZAI TÁJAKON /5 • Csökkenő árak. Olcsóbbak lesznek az üzemanyagok szerdától. A benzin literenkénti ára négy forinttal, a gázolajé pedig két forinttal csökken. A 95-ös benzin átlagára így 299 forint lesz, egy liter gázolajért pedig átlagosan 282 forintot kell fizetni. Inkább így fizessünk rá! Nyíregyháza (KM) - Felhasználhatók-e a Szabolcs Volán helyi járatain az áremelés előtt váltott, kedvezményes időszakra érvényes „sárga” buszjegyek? - fordult kérdésével szerkesztőségünkhöz Magyar Levente, hűséges előfizetőnk. Mint mondta: ritkán utazik busszal, s nem szeretné, ha kellemetlen meglepetés érné ellenőrzéskor. A vállalat illetékese megkeresésünkre elmondta: a munkanapokon 8-13 óra között felhasználható buszjegy ára jelenleg 170 Ft. A legutóbbi díjemelést megelőző áron váltott menetjegyek szabadon felhasználhatóak, ám az annál is korábbiak (például 135,140 forint) már csak ráfizetéssel. Az utazók Nyíregyházán, a Petőfi téri buszállomás pénztáránál, a különbözet megfizetése ellenében válthatják „meg- sár- gult” busz- jegye- i k e t újra. A Tirpák Népzenei Együttes tagjai Őseink nyomán Nyíregyháza (KM)- Könyvbemutató, fotókiállítás és élőzenés táncest várja a borbányai Váci Mihály Irodalmi Kávéház vendégeit szeptember 19-én 15 órától a helyi művelődési házban. Danes Lajos és Németh Zoltán Orie Suhaj - Tirpák népdalok című könyvét dr. Bihari Albertné, a megyei könyvtár igazgatóhelyettese mutatja be. Márkus Mihály munkáját (A bokortanyák népe) Kopka János szerkesztő méltatja. A tirpákság múltját és jelenét bemutató fotókiállítást, valamint a Tirpák Népzenei Együttes és a Bokortanyák Mandasi Klubja előadását 18 órától táncest követi. f7T3 , j JJTj m „A rövidtávú célokat elértük" ■ A kancellária miniszter szerint a válságkezelés jelentős részén túlvagyunk. Nyíregyháza (KM - Sz. A.) - A napokban a Sóstói Állatpark bokréta ünnepségén járt Molnár Csaba kancellária miniszter, akivel szerkesztőségünkben beszélgettünk. KM: Kinevezésekor azt mondta, az egyik legfontosabb feladata a válságkezelés koordinálása lesz. Mit gondol, hol tartunk a válság kezelésében? Molnár Csaba: A munka egy jelentős részén túlvagyunk, és a rövidtávú válságkezelés kitűzött céljait - a forint stabilizálása, az államcsőd elkerülése - elértük. A napokban éves csúcsot döntött a tőzsdeindex, az országra vonatkozó kockázati kamat kevesebb mint a fele a tavalyinak, és végre mind az üzleti, mind pedig a lakossági szféra tekintetében a várakozási indexek is pozitívak, és folyamatosan javuló tendenciát mutatnak. Az infláció csökken, a költségvetési hiány pedig 3,8 százalék körül alakul, e tekintetben az EU legstabilabb államainak első egyharmadába tartozunk. Ezek biztató adatok, de tudjuk, hogy a gazdasági fejlődés beindítása ennél jóval hosz- szabb folyamatot feltételez. KM: Ezek számok, de mikor érzékeli mindezt a lakosság? Molnár Csaba: Jövő év január elsejétől radikálisan csökken a személyi jövedelemadó. Olyan alacsony személyi jövedelemadó-szint lesz január elsejétől, ami nem volt a rendszer- váltás óta. Egy átlagos, havi 200 ezer forintot kereső munkavállaló zsebében éves szinten másfél havi keresettel, nettó 180 ezer forinttal több fog maradni. KM: Ennek viszont ára van: az önkormányzatoktól 120, a közösségi közlekedéstől 40 milliárd forintot vonnak el jövőre. Az így is csak vegetáló önkormányzatok hogyan tudják kigazdálkodni ezt a hatalmas összeget? Molnár Csaba: Ahhoz, hogy az adócsökkentés és a gazdasági visszaesés miatt kieső bevételeket pótolhassuk, szigorú gazdálkodásra van szükség, ez jelenti a feladatok ésszerűsítését, ahogy a pazarlások megszüntetését is. Az önkormányzatok költségvetését úgy csökkentjük, hogy részben szűkítjük a közfeladatok számát, bizonyos feladatokat pedig leveszünk a vállukról. A közösségi közlekedés forrásainak szűkítését viszont nem kizárólag a feszített büdzsé követeli meg, itt sokkal inkább a rossz minőségű és pazarló gazdálkodás megszüntetése a cél. A magyar adófizetők jelentős többsége soha nem ül vasútra, vagy ha igen, elégedetlen vele. Igényekhez szabott közösségi közlekedésre van szükség. Az adózók pénzét nem lehet elpazarolni, éppen ezért ezekben az ügyekben nagyon elszántak leszünk. KM: Visszatérve a válság- kezelésre: a Krízisalapban lévő pénz hogyan oldhatja meg a rászorulók gondjait? Molnár Csaba (Fotó: Sipeki Péter) Molnár Csaba: Az alapvető problémákat nem oldja meg, csak kezeli: az alap a szociális rendszer újabb elemeként átmeneti jellegű segítség, melyet azok vehetnek igénybe, akik a gazdasági válság miatt kerültek nehéz helyzetbe. A rászorulók gondjait az oldja meg, ha újra fenntartható gazdasági növekedés lesz Magyarországon. Kulcsfeladat a munkahelyteremtés, hogy olyan gazdasági környezetet teremtsünk, hogy a válság miatt megszűnt munkahelyek Magyarországon induljanak újra, és ne másutt, mondjuk Szlovákiában vagy akár Indiában. E tekintetben is a megszavazott adó- és járulékcsökkentéssel jelentős lépéseket tettünk előre. KM: Elfogták a romagyilkosságok feltételezett elkövetőit, de a kedélyek csak lassan nyugszanak meg. Hogyan oldhatók a feszültségek? Molnár Csaba: Hamarosan minden településen lesz rendőr, akinek jelenléte általános elrettentő és egyben nyugtató hatással bír majd az adott közösségben. Erre meg lesz a pénz, így az állampolgárok azt érezhetik, hogy az állam képes megvédeni őket, a bűnelkövetőket pedig elrettentheti a tudat: előbb-utóbb rendőrkézre kerülnek. Rózsaszín ruhában gyászolt Debrecen (HBN) - Haragos viszonyról, indulatos családi jelenetekről faggatták a tanúkat hétfőn a Bállá Irma-gyilkosság tizenharmadik tárgyalásán. Még a tárgyalás elején Nagy Antal bíró lefoglalta azt a pajszert, amely a védelem szerint akár a gyilkos fegyver is lehet (az eszközt, amivel az asszonyt agyonverték, máig nem sikerült megtalálni; a szakértői vélemények alapján egy hosszabb, vékony, hengeres, valószínűleg fémből készült tárgy). A pajszert a vádlott és a védőügyvédje szerezték meg annak a kőműves brigádnak a vezetőjétől, akinek a csapata az emberölés idején a szomszéd telken dolgozott. Ez azért fontos, mert a brigád egyik tagja júniusban háromszor tett beismerő vallomást Bállá Irma meggyilkolása ügyében, igaz, a kábítószerhasználó férfi később mindent visszavont. Ezt követően Bállá Irma édesapja barátnőjének és a képviselőnő bátyjának meghallgatásával folytatódott a tárgyalás. Cz. K.-né állítása szerint azért neheztelt a néhai képviselőnőre, mert az idősotthonba adta édesapját. A gyilkosságot követően rózsaszín ruhában kereste fel Bállá Gábort az idősotthonban, s nem is rejtette véka alá a képviselő halála miatt érzett örömét... Hétfőn Bállá Irma bátyja, Bállá László is tanúvallomást tett. Az ő személye azért kapott figyelmet a tárgyalássorozat korábbi szakaszában, mert a gyilkosságot megelőző hetekben tettlegességig fajuló szóváltásba keveredett húga fiával. Bállá Irma a vitában a fia pártjára állt, ráadásul azzal is megfenyegette testvérét, hogy beszélni fog a feleségével a férfi állítólagos szeretőjéről. A tárgyalás decemberben folytatódik, amikor két magas rangú nyomozót is meghallgatnak az ügyben. Senki sem sérült meg az esti balesetben (Fotó: Pusztai Sándor) Elképesztő mázli Nyíregyháza (KM) - Egy Suzuki Swift tartott a 4911- es főúton Nagykálló irányából Nyíregyháza felé vasárnap este. Nyírjestanya közelében az autó tisztázatlan okból egy jobbra ívelő kanyart követően a bal oldalba sodródott, amikor a járművezető korrigálni próbált, a jobb oldali padkára szaladt az autó, és a fák között felborult. A mentőknek nem akadt dolga, viszont a műszaki mentéshez a nyíregyházi tűzoltókra szükség volt. A forgalom terelésében a borbányai polgárőrség segített. Szurkálás a szálkái parkolóban Mátészalka (KM) - Életveszélyt okozó testi sértés miatt nyomoz a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság egy szombaton hajnalban Mátészalkán történt szurkálás kapcsán. A jelenlegi adatok szerint egy szórakozóhely parkolójában két társaság vitája vezetett dulakodáshoz, melynek során egy 37 éves férfi életveszélyes szúrt sérüléseket, ketten pedig köny- nyebb zúzódásokat szenvedtek. Az ismeretlen tettesek a cselekményt követően távoztak, a rendőrség vizsgálja, hogy ki és miért szúrt. Startolnak HAMAROSAN MEGNYÍLNAK AZ ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM (ÚMVP) LEGFRISSEBB TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEI: AZ ERDŐ-KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK, VALAMINT AZ ERDŐSZERKEZET-ÁTALAKÍTÁST ELŐSEGÍTŐ NEM TERMELŐ BERUHÁZÁSOK. A kötelezettségeken túlmutató tevékenységekre nyújtott területalapú támogatásokra az erdő-környezetvéde- lem témakörében a nem állami tulajdonú erdőterületen gazdálkodók, a nem termelő beruházások esetén pedig minden erdőgazdálkodó jogosult. Támogatási kérelmeiket minden évben október 1. és 31. között, elektronikusan, az ügyfélkapunk keresztül nyújthatják be az uniós társfinanszírozott forrásban reménykedők. Akinek segítségre van szüksége a dokumentáció összeállításakor, az a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes Erdészeti Igazgatóságát, vagy az erdészeti szakirányítókat keresheti fel, de az erdő-környezetvédelmi intézkedések ismertetésére tájékoztató füzetet is megjelentet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), mint az ÚMVP Irányító Hatósága. Elsőként az erdő-környezetvédelmi intézkedések támogatási rendelet megjelenése várható szeptember első felében - tájékoztatott az FVM illetékese. A többéves támogatás keretében összesen kilenc célprogramot hirdetnek meg. Lehetőség nyílik a spontán és agresszíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, melyre hektáronként évi 196 euró támogatás nyerhető. Szálaló erdőgazdálkodás alkalmazására is igényelhetnek uniós támogatást az erdőgazdálkodók, melyre hektáronként évi 164 eurót kaphatnak a pozitív elbírálást követően. Éppen a szálalás ösztönzésének támogatása elé néz a legnagyobb várakozással a szaktárca. Fokozott jelentőségét az adja, hogy ennek alkalmazásával a fákat nem nagy területen egy időben, hanem mintegy válogatva, szálalva termelik le, ezzel biztosítva a folyamatos erdőbori- tottságot. Némiképp rokonítható ezzel az őshonos erdőállományok tarvágásos felújítáerdészeti sának visszaszorítása célprogram, hiszen ez esetben is a cél az erdő egységének megőrzése. Ebben az esetben azoknak biztosítanak támogatást, akik vállalják, hogy felhagynak a nagyobb területeket érintő tarvágással. Mindkét változatnál az a szemlélet alapja, hogy az erdők esetében a gazdasági, a védelmi és a közjóléti funkcióknak össze kell kapcsolódniuk, s nem szabad a fakitermelés érdekében felborítani ezt az egyensúlyt. A tarvágás felszámolását vállalók hektáronként évi 160 eurót kaphatnak, amennyiben teljesítik az előírásokat. Az erdőállományok kézimunka-igényes ápolását azokon a területeken segítik az ÚMVP forrásból, ahol természetvédelmi okból nem célszerű gépeket használni: hektáronként az első évben 196, a másodiktól 76 eurós évi támogatással. A speciális erdei élőhelyek és természetes erdőfelújítás lehetőségének biztosítása három célprogramra tagolódik: a mikroélőhelyek kialakítása és fenntartására (a nagyüzemi erdőgazdálkodás miatt hiányzó élőhelytípus, a holtfa biztosítása érdekében), a véghasználat során facsoportok visszahagyására, illetve az erdőtelepítés sikerességét biztosító cserjeszabályozásra. A véghasználat elhalasztása talaj- és erdővédelem szempontjából célprogram esetében hektáronként 200 euróra számíthat évente az, aki a talaj vagy a programok víz védelméhez hozzájárulva a fakitermelés időpontját késlelteti. Gyógyerdők, parkerdők, parkok fenntartására ugyanennyi pénzt igényelhetnek az erdőgazdálkodók, mert a tapasztalat az, hogy a fenntartásuk forráshiány miatt sok esetben nehézséget okoz. Az erdei tisztások kialakítására és fenntartására az első évben 196, a másodiktól 36 euró jut hektáronként. Aki a természetkímélő anyagmozgatási módszerek bevezetését tervezi a faanyagszállítás által a megmaradó faállományon, valamint talajon okozott sérülések csökkentése érdekében, annak szintén érdemes kitöltenie a támogatási kérelmet. A nem termelő beruházások körében az erdő szerkezetének átalakítására, a nem megfelelő, illetve az agresszíven terjedő fajok felszámolására nyújtanak támogatást. A támogatási rendelet ennek megvalósítására több lehetőséget is biztosit. Az erdőállomány alatti erdősítés voltaképpen magok, illetve csemeték áttelepítését jelenti, a tarvágást követően teljesen új állomány létesítése is járható út, illetve állománykiegészítéssel, pl. elegyfajok ültetésével módosíthatnak a meglévő erdőszerkezeten. Az egyszeri hektáronkénti támogatás átültetés esetében 1400, az állománykiegészítés esetében 496, míg a tarvágást követő erdősítést végzőknél 1019-2090 euró között változik. Az első benyújtásra 2010. május 15-ig, az egységes kérelemmel együtt nyílik lehetőség. Készült az Európai Unió, a Magyar Köztársaság Kormánya és az ÚMVP Irányító Hatósága támogatásával Európai Mezőgazdasági Vidék- fejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. ÚJ MAGYARORSZÁG VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM 2007-2013 HIRDETÉS
