Kelet Magyarország, 2009. szeptember (66. évfolyam, 204-229. szám)
2009-09-21 / 221. szám
2009. szeptember 21., hétfő KELET MINDENFELŐL /2 • Hatmilliót kapott. Mintegy hatmillió forint juttatást kapott az önkormányzattól Hunvald György (MSZP) VII. kerületi polgármester a februári előzetes letartóztatása óta eltelt idő alatt. Indítványt nyújtottak be, hogy függesszék fel a kifizetést. • MSZP: „Vizsgálják ki!" Az uniós forrásból épített püspökladányi gyűjtőút építése kapcsán két politikus kifogásolta, hogy a fejlesztést olyan területen valósították meg, amely a szabályoknak nem felel meg. JEGYZET Ostoba előítélet csípőből Szántó István istvan.szanto@inform.hu Ki az a szőrös szívű, akit ne hatna meg a parkolóban kéregető, éhező kisemberek szeme. Röstelleném, ha velük kellene kibeszélnem, mit érzek, mit gondolok sorsukról, közös világunkról. Próbálom elhessegetni a mindannyiunkban szunnyadó, sosem szabadjára engedett előítéleimet. Majd a híradóból, a miniszterelnöktől hallom a célzatos hasonlatot: a cél, hogy a ku-klux-klántól Obamáig nekünk is el kell jutni. A romagyilkosság-sorozat intő jel volt. Az etnikai feszültségek csillapítására csak készült egy kormányprogram. A roma rendőrök után több száz cigány fiatal kap szerepet a közigazgatásban. Akiket el kell fogadnunk. A roma rendőrök és hivatalnokok ugyanis nem csak a cigány polgárok partnerei lesznek. A hazai és uniós forrásból finaszírozott integrációs, felzárkóztatási program keretében próbálják felszámolni a romatelepeket, s próbálnak munkát, értelmes elfoglaltságot, megélhetést biztosítani a leszakadó kisebbségnek. Nehezíti a feladatot, hogy a nem romák is hasonló gondokkal birkóznak. Mikor lesz magyar Obamánk, roma miniszterelnökünk? Az egymással is viaskodó roma szervezetek, az egymást is lejárató cigány képviselők megosztottsága aligha ad okot hiú reményekre. A tisztes többség talán hamarabb küzdi le a csípőből támadó, ostoba előítéleteit. A nagypolitika vitái nem érintik az együttélést Ipolytarnóc (MTI) - A nagypolitika vitái nem érintik az együttműködést a határ menti szlovák és magyar települések között - így összegezte tapasztalatait Sólyom László a Nógrád megyei Ipolytarnócon vasárnap. A köztársasági elnök a Bükki Nemzeti Park ipolytarnóci területén tett látogatásán a regionális határ menti együttműködésekről szóló tanácskozáson vett részt. A megbeszélés után úgy fogalmazott: korábbi reménye, hogy „a politikai vezetésben kitört hisztéria nem terjed át az emberekre”, a határ menti nógrádi térségben beigazolódott. Sólyom László szólt arról, hogy három alulról jövő kezdeményezésről kapott tájékoztatást: az Ipoly-hidakról, az Ipoly-völgyi vasútról és a szlovák-magyar területen csaknem száz települést érintő geoparkról. Az államfő üdvözölte, hogy a szécsényi miniszterelnöki találkozón elfogadott 11 pont része lett két Ipoly-híd megépítése, és jó fejleménynek nevezte, hogy szlovák részről megyei szintre került a döntés. A Pösténypuszta és Pető, valamint a Rárós és Ráróspuszta közötti hidat 2010 végére építik meg. Sólyom László kifejtette: a térség gazdasági együttműködését is fellendítené az Ipoly-völgyi vasút, „amely sokszor halálra lett ítélve". Ahhoz, hogy Párkány és Losonc között újra lehessen vasúti személyszállítás, egy hatkilométernyi szakaszt kellene visszaépíteni, erre már készülnek a tervek. Devizaárfolyam (2009.9.20.) PÉNZNEM árfolyam változás m Eur° 271,35 1+1.31 USA dollár 184,83 A +1'55 iE!l Svájci frank 178,99 A +1’22 !«fj— Angol font 302,16 f -0.62 | §f Román lej 63,57 A+0.21 ® Ukrán hrivnya 21,57 ▼ -0,06 K Horvát kuna 37,09 k+0.15 »»are Lengyel zloty 56,48 T -0,11 Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Miskolc (ÉKN - NSZR) - Éh- ségsztrájkot ígértek a kórházvezetők, amennyiben október 7-ig nem történik semmilyen pozitív lépés a szaktárca részéről a kórház-finanszírozás ügyében. Remélték, ez egy olyan hír, amelyre sokan felkapják a fejüket, s igazuk lett. Olyannyira, hogy Székely Tamás egészségügyi miniszter pénteken egyeztetésre hívta az egészség- ügyi érdekképviseletek vezetőit. A hírek szerint megállapodástervezetet fogadtak el a kórházi szakmai szervezetek képviselői. Dr. Csiba Gábor, a megyei kórház igazgató-főorvosa azonban lapunknak úgy fogalmazott: gyengécske eredmény született.- A kórházi dolgozók nem külön pénzeket követelnek, csak azt a 25 milliárd forintot szeretnénk visszakapni, ami a költségvetésben egyébként is szerepelt, de július 1-jével zárolták, maradványtartási kötelezettség címén - kezdte a főigazgató-főorEgészségügyi bizottsági ülésen (középen dr. Csiba Gábor) vos. Hozzátette: nem plusz pénzekről beszélünk. Ez az elvonás havi 200 millió mínuszt jelent a megyei kórháznak, a jövőbeni elképzelések szerint pedig még havi 150 millióval lenne kevesebb. A főigazgató-főorvos szerint állásfoglalásuknak van fontosabb pontja is, mint az éhség- sztrájk, de erre valóban mindenki felkapta a fejét. A miniszter is - hangsúlyozta aki pénteken fogadta őket. Mint mondta: kötött mandátummal mentek - amelynek lényege a 25 milliárd vissza- kapása volt -, ezért más javaslatra nem tudtak volna igent mon(Fotó: ÉKN-archív) dani. De nem is ajánlott olyat a szaktárca, amely miatt érdemes lett volna eltérni az eredeti koncepciótól - fogalmazott. Javaslat Mégis mi volt az egészség- ügyi miniszter javaslata? „A 25 milliárdnak a töredéke. Valamint az, hogy az ágazaton belül legyen béke, az érdekképviseletek nyilvánítsák ki, elégedettek. Valamint kérte, vegyünk részt a bázisfinanszírozás kidolgozásában, és segítsük a szerkezet átalakítást. Ezen felül segítségünket kérte ahhoz is, hogy az ellátásszűkítés stratégiáját kidolgozzuk, azaz mondjuk meg, a kevés pénzből mire jusson” - válaszolta dr. Csiba Gábor. Ez utóbbival kapcsolatban azonban az volt a véleménye: „Nem mi ülünk a miniszteri székben, mondja meg a szaktárca, hogy ezért a pénzért milyen szolgáltatást vár el.” Pitizni kell a Dr. Csiba Gábor beszélt arról is: a hírekkel ellentétben semmilyen megállapodás nem született, egy tervezet készült, de az egészségügy részéről ezt nem írták alá. Hétfőn még egyeztetnek a szövetségek, és kedden délután újból találkoznak a miniszterrel - ismertette a tárgyalások menetét. A főigazgató-főorvos azt is pénzünkért megjegyezte lapunknak és a miniszternek is, hogy mi szüksége van hazánknak arra, hogy Vietnámban 16 milliárdért építsen onkológiát, miközben a hazai egészségügynek nem jut, a dolgozóknak pitizni kell a pénzükért - fogalmazott. A legrosszabb esetről is kérdeztük dr. Csiba Gábort, azaz mi lesz, ha nem tudnak megegyezni a szaktárcával? „Ha nem segítenek ki minket, akkor elbocsátások lesznek, le kell szűkíteni a kórházi szolgáltatást” - felelte. Az ügy nemzetgazdasági kihatására is felhívta a figyelmet: „Ha nincs pénz, akkor a beszállítóknak - csak a megyei kórháznak 4000 ilyen szerződése van - sem tudunk fizetni vagy legalábbis késve, így ők nem tudják kifizetni a járulékokat, az adót, Ók is eladósodnak.” Messze még a megállapodás A hírek megállapodásról szóltak, de csak gyengécske eredmény született. noEsz-vÁLAsz „Legyen bérplafon a cégek vezetőinél!"- A szocialisták most, hogy a sajtó és az ellenzék lebuktatta őket, úgy csinálnak, mintha éppen ők harcolnának a saját maguk által kifizetett végkielégítések és más különjuttatások, valamint a többmilliós havi fizetések ellen - reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője vasárnap a Lendvai Ildikó MSZP-elnök által bejelentett kezdeményezésekre. Szijjártó Péter szerint miközben Bajnai Gordon és a szocialisták a jövő évi költségvetéssel az emberek utolsó 10-20 ezer forintját veszik el, „kiszedik a gyerekek tányérjából a menzai ebéd kétharmadát", aközben több milli- árdot fizettek ki a fővárosban, az állami cégeknél és minisztériumoknál is horribilis összegű vég- kielégítésekre, prémiumokra. A Fidesz szóvivője szerint „ennyire azért nem kellene hülyének nézni az embereket". ■ „Ahol közpénzeket kezelnek, ott alapkövetelmény az átláthatóság és a nyilvánosság." Budapest (MTI) - Az MSZP azt kezdeményei, hogy állítsanak be hérplafont a válság idejére a többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok és a közpénzből finanszírozott közmédiumok vezetőinél: fizetésük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke törvény által meghatározott fizetésének 25 százaléka legyen. Erről Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményben tájékoztatta az MTI-t vasárnap. „Hasonlítsák össze például az adott önkormányzati vállalat és a településen működő más vállalatok, a MÁV és a GYSEV, a közmédiumok és a média területén működő más társaságok vezetőivel szembeni követelményeket és azok jövedelmeit” - szól a közlemény. A tulajdonosok akadályozzák meg, hogy az állami, önkormányzati, közalapítványi tulajdonú társaságok vezető alkalmazottai valódi elvárások nélkül vagy tényleges feladataik megszűnte után „kegydíjként” részesüljenek a piaci szféránál magasabb jövedelmekben - kérik az MSZP-sek. Többre van szükség A pártelnök azt írja, hogy a nyilvánosság csak az első lépés, de a második lépés sem merülhet ki a jogsértések megszüntetésében és a szerződések átvizsgálásában. „Többre van szükség. Nem egyenlősdire, de arányosságra és a világválság idején elvárható méltányosságra is” - fogalmaz Lendvai Ildikó. A bérplafonról szólva a pártelnök megjegyzi: a közvagyont megtestesítő társaságok körében az egyik legfelelő- sebb poszt az MNB elnöki tisztje, amely ezért alkalmas viszonyítási pont lehet. „Arcátlanság, ha a közpénzekből szinte automatikusan teljesíthető feltételekkel burkolt bérkiegészítésként rendszeresen járnak jutalmak és prémiumok” - fogalmaz a pártelnök. A közpénzekre nem kevésbé, hanem jobban kell vigyázni, mint a magánpénzekre - véli a pártelnök, hozzátéve: ahol közpénzeket kezelnek, ott alapkövetelmény az átláthatóság és a nyilvánosság. Kétszáz roma diplomás kerülhet a közigazgatásba ■ Sokkal erősebb roma értelmiségi elitre van szükség, akik képesek az integrációt segíteni. Budapest (MTI) - A kormány kétszáz roma diplomás felvételét kezdeményezi a közM...................... Októbertől lehet pályázni a komplex, szakmai és anyagi segítséget is nyújtó programban való részvételre. Szollár Domokos igazgatásba - jelentette be Bajnai Gordon szombaton a Romaversitas Alapítvány tanévnyitóján. A miniszterelnök véleménye szerint ahhoz, hogy „a nemrég letartóztatott magyar Ku-Klux-Klantól” el lehessen jutni egy magyar Obamához, sokkal erősebb roma értelmiségi elitre van szükség, akik képesek a romaintegrációt segíteni. Bajnai Gordon hangsúlyozta, hogy a romák integrációja nélkül nincs fenntartható fejlődés Magyarországon. Szollár Domokos kormányszóvivő tájékoztatása szerint októbertől lehet pályázni a komplex, szakmai és anyagi segítséget is nyújtó programban való részvételre. Kitért arra: a programban résztvevők elhelyezkedése érdekében már a felkészítéssel párhuzamosan, novemberben elkezdődik az igényfelmérés a közigazgatási intézményeknél, de már eddig több szervezet jelezte, hogy csatlakozna a programhoz. A kormányszóvivő tájékoztatása szerint a projekt összköltsége 100 millió forint, amely magában foglalja egyebek mellett a résztvevők vizsgára való felkészítését, a vizsgáztatás költségét, a tanfolyamhoz és vizsgához kapcsolódó utazás, szállás és ellátás költségeit. A pályakezdők első éves fizetésére 1 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre, az új munkahelynek további egy évig továbbfoglalkoztatási kötelezettsége van. Romatelepeket számolnak fel Bajnai Gordon szombaton beszélt arról is, kibővítik a romatelepek felszámolásának programját. Jövő év elején száz telep felszámolását kezdik meg, így 1500 család kaphat új otthont. Jelezte: közben zajlik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztése is, amelyre 122 milliárd forint van. Megjegyezte, ezeken a területeken él az ország roma lakosságának a 30 százaléka. A kormányfő beszámolt arról is: hamarosan eldől, hogy a Tanoda programban mely intézmények kaphatnak támogatást.
