Kelet Magyarország, 2009. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)

2009-08-04 / 181. szám

2009. augusztus 4., kedd GAZDASÁG /11 HÍRCSOKOR • Munkaügyi ellenőrzés. A munkáltatók 87, míg a munkavállalók 71 százaléká­nál találtak valamilyen szabálytalanságot az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi Főfelügyelőség munkatársai hétvégi ellenőrzésükön a Balatonnál. A felügyelők 157 dolgozót ellenőriztek, és mint kide­rült, közülük 68 embert foglalkoztattak feketén. Ők egy kivételtől eltekintve mind magyarok voltak. • Javuló bizalom. A második negyed­év óta javuló gazdasági bizalmi mutatók a pénzügyi válság enyhülésére utalnak, ugyanakkor szakértői vélemények sze­rint a reálgazdasági krízis csak a jövő év közepe után éri el mélypontját - olvasha­tó az Ecostat júliusi konjunktúra-előrejel­zésében. A dollárt délután négy órakor 184,10 forinton jegyez­ték (1,4357 dolláros euróárfolyam mellett), szemben a péntek délutáni 188,82 forinttal (1,4135). ____________ A svájci frankot 173,01 forinton jegyezték a pénteki 174,24 forint után, 100 japán jent pedig 193,58 forin­ton jegyeztek 198,09 forint után. Erősödik a forint Budapest (MTI) - Erősödik, és még tovább erősödhet a forint: hétfőn délután négy óra­kor a bankközi kereskedelemben az eurót 264,45 forinton jegyezték, szemben a péntek délutáni 266,90 forinttal. Az európai keres­kedés kezdetén az árfolyam még 266 forint­nál tartott, majd a javuló befektetői nemzet­közi hangulatnak köszönhetően a forint erő­södni kezdett, ellenállási küszöböt tört át 265 forintos euróárfolyam környékén, és idei leg­erősebb árfolyamát érte el. 265 forint alat­ti euróárfolyamot utoljára tavaly december végén jegyeztek. A forint és a zloty árfolyam­erősödését a nemzetközi bankszektor várako­zásokat meghaladó eredményadatai hatására fellendülő értékpapír-indexek, valamint ked­vező lengyel, kínai és brit ipari termelési ada­tok idézték elő. A javuló befektetési környezet fokozta a nemzetközi piacok „kockázatválla­lási hajlandóságát”, ami a magasabb hozamú devizák iránti érdeklődés növekedésével emel­te árfolyamukat. rrrr „Arányosították" a személyi juttatásokat Budapest (MTI) - A minisztériumok által fizetett személyi juttatások arányosítását ren­deli el a kormány a Magyar Közlönyben meg­jelent rendeletében. A külügyminisztérium keretéből elvesznek, és ebből más miniszté­riumok személyi juttatását növelik. A rende­letben összesen 2,103 milliárd forint zárolá­sát is elrendelte a kormány azzal, hogy ennek teljesítményösztönzést célzó felhasználásáról az államháztartási folyamatok ismertében a későbbiekben hoz döntést. A külügyminisztérium személyi juttatásait 139,1 millió forinttal, plusz a munkaadót terhelő 44,6 millió forinttal csökkentik, amit a környezetvédelmi és vízügyi minisz­térium, az egészségügyi minisztérium és a pénzügy­minisztérium alkalmazottai kapnak meg. ____________ A környezetvédelmi tárca 44,9 millió forinthoz jut sze­mélyi juttatások kifizetésére és 14,4 millió forintot a munkaadói terhekre. _________________________________ Az egészségügyi minisztérium 20,5 millió forinttal gya­rapszik személyi juttatások címén, és további 6,6 millió forint az ezzel járó munkaadói terhek összege. ______ A pénzügyminisztérium 73,7 millió forinttal fizethet többet személyi juttatásokra, aminek munkaadói ter­he 23,6 millió forint. „Megrohamozták" a krízisalapot A nyugdíjasoknak nehéz volt megmagya­rázni, hogy ők miért nem kaphatnak támogatást. Debrecen, Miskolc, Nyír­egyháza (ÉKN - KHE) - Nyír­egyházán és Debrecenben „meg­rohamozták” a rászorulók az önkormányzatot a krízisalap megnyitásának első napján, Miskolcon egyelőre több volt az érdeklődő, mint az igény­lő. Tegnaptól megtalálható az önkormányzatok ügyfélszolgá­latain, valamint letölthető a Szo­ciális és Munkaügyi Miniszté­rium (SZMM) és a Nyugdíjfo­lyósítási Igazgatóság (NYUFIG) honlapjáról az a nyomtatvány, amellyel egyszeri (20-50 ezer forintos), vissza nem térítendő támogatás igényelhető a krízis­alapból. A krízisalapba eddig 6 milliárd forint gyűlt össze, de november 15-éig bárki tehet újabb felajánlásokat. Hiányosságok Tegnap délelőtt 50 igénylő adta be kérelmét a krízisalap­hoz a debreceni önkormányza­ti hivatalban, tudtuk meg dr. Fauszt Zoltán aljegyzőtől. A hivatal előzetes számításai sze­rint a potenciális igénylők közel ötezren lehetnek. Egyelőre 25 munkatársat készítettek föl az ügyintézésre, de ha az igénylé­sek ilyen tempóban érkeznek, a jövőben szükség lesz újabb kol­légák bevonására.- Gondoltunk azokra is, akik Jaczenkó Magdolna, három gyermekét egyedül nevelő asszony (balra) segélykérő nyomtatvány ad le az angyal­földi polgármesteri hivatal szociális osztályán az internetről nem tudják kinyomtatni az igénylőlapot, a múlt héten közel 500 nyomtat­ványt osztottunk ki az érdek­lődőknek - mondta lapunknak az aljegyző. Véleménye szerint a krízis­alap meglehetősen sok munkát és pluszköltséget ró az önkor­mányzatokra, hiszen minden egyes kérelmet iktatni kell, a csatolt igazolásokat lemásolni, ha hiányos a kérvény, fel kell szólítani az ügyfelet a hiánypót­lásra, és azokat is határozatban kell értesíteni, akik nem jogo­sultak a támogatásra. Az aljegy­ző felhívta a figyelmet: a beérke­zett kérelmek alapján már most látszik, hogy bőven vannak hiá­nyosságok. Az egyik gyakori hiba például, hogy a bankok a kiadott igazolásukon nem tün­tették föl, hogy lakáscélú hitel­ről van szó. Nyugdíjasoknak nem A miskolci önkormányzatot hétfőn délután 2 óráig 30-35-en keresték föl a krízisalappal kap­csolatban, mondta el lapunknak Veres László szóvivő. Ők meg­kapták a formanyomtatványt, és 8-an be is adták az igénylé­süket. A miskolci önkormányzat KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK O Krízishelyzetére tekintettel ki jogosult támogatásra? A nagykorú személy, ha a családjá­ban a kérelem benyújtását megelő­ző hónapban az egy főre jutó havi jövedelem a minimálbér nettó össze­gét (57 815 forint) nem haladta meg, részére a társadalombiztosítási nyu­gellátásról szóló törvény alapján nem folyósítanak nyugdíjat. O Mi minősül krízishelyzetnek? A család mindennapi életvite­lének fenntartását súlyosan veszélyez­tető krízishelyzetnek minősül különö­sen, ha a kérelmező a munkahelyét 2008. szeptember 30-át követően elveszítette, jövedelme a 2008. szep­tember havi jövedelméhez képest 20 százalékot elérő mértékben csökkent, lakáscélú kölcsönszerződéséből ere­dő fizetési kötelezettsége a törlesztő­részlet 2008. szeptember havi össze­géhez képest százalékot elérő mérték­ben emelkedett, vagy egészségi álla­pota indokolja. O Ki nem jogosult támogatásra? Nem jogosult támogatásra az a személy, akinek a 2009. év folyamán 15.000 forintot meghaladó összegben átmeneti segélyt állapítottak meg, aki­nek esetében átmeneti segély megál­lapítása iránt eljárás van folyamatban, a kérelem elbírálásának időpontjáig, vagy aki a támogatás megállapítására irányuló kérelmének benyújtását meg­előző 90 napon belül átmeneti segély megállapítására kérelmet még nem nyújtott be, kivéve, ha a helyi önkor­mányzat rendeletében előírt feltéte­lek az átmeneti segélyre való jogo­sultságát egyébként kizárják. o Hol kell igényelni? iránti kérelmet 2009. augusztus 1. és 2009. november 30. között forma­nyomtatványon, a helyi önkormány­zatnál kell igényelni. Mely esetben utasítja el a jegy- _J ző a kérelmet? Ha a kérelmező a hiánypótlási felhí­vásnak a meghatározott határidőben nem tett eleget, vagy a támogatás­ra való jogosultság feltételeinek nem felel meg. A döntés ellen jogorvoslat­nak nincs helye. □ Ki dönt a támogatásról? Ha a kérelmező jogosult a támo­gatásra, akkor a kérelmet döntés céljá­ból a regionális nyugdíjbiztosítási igaz­gatósághoz továbbítja az önkormány­zat. Az igazgatóság dönt a támoga­tásról, annak összegéről, a támogatás folyósításáról. Az igazgatóság döntése ellen sincs jogorvoslati lehetőség! (Kérdéseinkre Veres László, a miskolci önkormányzat szóvivője válaszolt) (Fotó: MTI, Bruzák Noémi) egyébként tájékoztató közle­ményt függesztett ki a hiva­talban annak érdekében, hogy a krízisalap iránt érdeklődők minden fontos információhoz hozzájuthassanak A szóvivő elmondta: egyelőre nem kellett külön alkalmazottat foglalkoz­tatni az ügyintézés lebonyolí­tására, de ha a későbbiekben a nagy érdeklődés miatt erre szükség lesz, akkor a jegyző meghozza a megfelelő döntést annak érdekében, hogy az ügy­felek érdekei ne sérüljenek. Az elbírálás folyamatosan törté­nik, a rászorulók, miután bead­ták igénylésüket, egy hónapon belül megkaphatják a támoga­tást, mondta lapunknak Veres László, hozzátéve körülbe­lül 1000 igénylőre számítanak november végéig. Nyíregyházán több mint 100 igénylő nyújtotta be kér­vényét tegnap az önkormány­zatnál, jelezte Deákné Cziráki Nóra csoportvezető, összesen 2-3 ezer igénylőre számíta­nak majd. A Szociális Ellátá­sok Csoportja teljes kapacitás­sal dolgozik, minden ügyinté­ző foglalkozik a krízisalappal kapcsolatos kérvényekkel. A csoportvezető elmondta: nagy fizikai és anyagi megterhelést jelent számukra a krízisalap. A tapasztalatok szerint az igény­lők nagy része tájékozott, csak a nyugdíjasoknak volt nehéz megmagyarázni, hogy ők miért nem kaphatnak támogatást az alapból. A Magyar Kereskedelmi Engedé­lyezési Hivatal (MKEH) 2009-ben már több utazási irodát törölt a hatósági nyilvántartásból azért, mert nem tudott helytállni a szer­ződésben foglalt kötelezettsége­inek. A kötelező vagyoni biztosí­ték összege viszont több esetben nem volt elegendő az utasok költ­ségeinek és kárainak rendezésére -állítja a Fogyasztóvédelmi Egye­sületek Országos Szövetsége. Egy utas se maradjon külföldön Több biztosítékot szorgalmaznak az utazá­si irodáktól a fogyasztó- védők. Budapest (MTI) - Az utazá­si irodákra vonatkozó új jogsza­bályok kidolgozását javasolja a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) annak érdekében, hogy min­den esetben garantálható legyen a külföldön tartózkodó utasok hazahozatala. A szervezet köz­leményében hangsúlyozzák: a fogyasztókat arról is biztosítani kell, hogy a már befizetett, de az utazási iroda hibájából fel nem használt befizetéseket is vissza­kapják az ügyfelek. A fogyasztó- védők szerint ehhez feltétlenül szükséges, hogy az állam meg­növelje az utazási irodák kötelező vagyoni biztosítékának összegét, illetve megfelelő biztosítási sza­bályokat, garanciákat hozzon a fogyasztók érdekében. A jelenlegi szabályozás nem elegendő ahhoz, hogy megakadályozza az utazási irodák egyre gyakrabban előfor­duló visszaéléseit - mutatnak rá a szövetség tájékoztatásában. Illusztráció (Fotó: archív) Esett a profit A japán Suzuki autógyárcsoport hétfőn 2,14 milliárd jenes adózott ered­ményt jelentett az üzleti éve júniussal zárult első negye­déről, ez kevesebb mint a tizede az egy évvel korábbi 26,03 milliárdnak. 46,3 Jelentősen lassult a visz- szaesés az euróövezeti fel­dolgozóiparban júliusban. A Reuters kezelte beszerző- menedzser-mutatója július­ra 46,3 pontra emelkedett a júniusi 42,6 pontról. Az index júliusban tizennegye­dik hónapja jelezte 50 pont alat­ti értékkel a teljesítmény csökkenését, de tizenegy hónapon belül a legkisebb visszaesésről tanúskodott. Az erőmű (Fotó: EPA) Bővítés A cseh CEZ villamos művek hétfőn pályázatot hirdetett a temelíni atom­erőmű bővítésére. A cég szóvivője hétfőn azt mond­ta, hogy a pályázaton euró­pai vállalatok vesznek majd részt. Drágul a benzin Emeli bruttó 4 forint­tal a 95-ös benzin literen­kénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., a gázolaj ára nem változik - értesült piaci forrásokból hétfőn az MTI. A mostani emeléssel a benzin átlag­ára ismét 300 forint közelé­be kerül, s eléri a 298 forin­tot. A gázolaj átlagára 274 forint marad. A Mól egy hete emelte a 95-ös benzin és a gázolaj árát. A kutak­nál 10-30 forintos eltérést is tapasztalhatnak az autósok. Az emelést az elemzők pia­ci folyamatokkal magya­rázzák. A demonstráción (Fotó: MTI, Koszticsák Szilrád) Reptér melletti demonstráció A Légiközlekedési Egyesült Szakszervezet (LESZ) a Ferihe­gyi repülőtér közelében tartott demonstrációt hétfőn, mert szerintük tarthatatlan állapotok alakultak ki, már az uta­sok biztonsága is veszélybe kerülhet a repülőteret működ­tető cégek felelőtlen, jogsértő tevékenysége következménye­ként. Hardy Mihály, a repteret üzemeltető BA kommuniká­ciós vezetője cáfolta a LESZ állításait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom