Kelet Magyarország, 2009. augusztus (66. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-18 / 193. szám
2009. augusztus 18., kedd KELET MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR WWW WWWftWWW 7 WWWWWtWto • Egyeztetést sürgetnek. A Vasúti Egyeztető Bizottság összehívását kezdeményezte a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete, mivel szerintük a kormány a szakszervezetek megkerülésével készül érdemben átalakítani a helyközi közösségi közlekedést. • Ukrajna tiltakozik. Az ukrán külügyminisztérium tiltakozott Moszkvánál amiatt, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta egységei szennyezik ukrajnai támaszpontjuk, a Szevasztopoli-öböl vizét. • Felelősségre vonást ígér. ígéretet tett az új iráni főbíró arra, hogy felelősségre vonják a biztonsági erők azon tagjait, akik részt vettek a júniusi elnökválasztás után őrizetbe vett tüntetők kínzásában. JEGYZET Függönyön innen és túl Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu A vasfüggöny létezésének idején még nemigen emlegették a történelemkönyvek eme határvédelmi rendszert, mely sikeresen választotta el egymástól a keleti és nyugati blokkot. Későbbi olvasmányainkból tudhatunk csak arról, milyen hosszú volt, milyen technikai rendszerek igyekeztek lefülelni a határsértőket, és hogy az aknamezőről kimosott aknák bajt okoztak, bizony a nyugati oldalon is. A vasfüggöny idején én még cserediákként utaztam az NDK-ba, és ma már kicsit megmosolyogtató, hogy mekkora előkészület kellett ehhez az utazáshoz. Az útlevél érvényességén kívül vigyázni kellett, nehogy túl sok valuta lapuljon meg a pénztárcánkban, visszafelé pedig azon izgulhattunk, kiszúrja-e a határőr az anyukánknak vásárolt kézi robotgépet. És mekkora galibát okoztunk, amikor a vonaton útlevelünk nélkül mentünk át egy másik fülkébe meleget keresni (mert épp tél volt, mínusz 20 fok). Ma meg, ha a gyermekem útra kél Németországba, egyetlen gondunk az, hogy ki tudjuk-e gazdálkodni útja árát. A vasfüggöny leomlott, mostanában, a Páneurópai piknik 20. évfordulóján mind többen emlegeti azt is, hogy az ehhez vezető első lépést hazánk tette meg. De hogy húsz éve nincs vasfüggöny, az még nem jelenti azt, hogy kelet és nyugat között eltűnt a különbség. Ahhoz még jó pár függönyt fel kellene libbentem. Devizaárfolyam (2009.8.17.) PÉNZNEM árfolyam változás | Euró 274,05 A +5,32 — USA dollár 194,20 £+6,03 Svájci frank 180,12 A +4,38 ?H§! Angol font 317,42 ▲ +6,02 | Román lej 64,90 A +V1 Ukrán hrivnya 23,28 ▼ -0,02 Horvát kuna 37,49 A +0,74 ílieei Lengyel zloty 65,39 A +0,14 További információk a valutapiacról: qazdasaq.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Kiskapu a vasfüggönyön ■ A történész és a német kancellár szerint is bátor tett volt hazánktól a határnyitás. Sopron, Sopronpuszta, Miskolc (ÉKN - KHE) - Történészkonferenciával vette kezdetét Sopronban, majd Sopronpusztán az a háromnapos rendezvénysorozat, amelyen megemlékeznek a Páneurópai piknik huszadik évfordulójáról. A jubileumi eseményre a magyar és az európai politikai élet több vezető személyiségét várják. A nagy nemzetközi sajtóérdeklődés által kísért programokon ß két évtizeddel ezelőtti történéseket idézik fel, amikor néhány órára megnyílt a magyar-osztrák határ „vasfüggönye” Sopronpusztánál, és keletnémetek százai jutottak át Ausztriába. Ezzel megkezdődött Európa újraegyesítése. Angela Merkel szerint önzetlen gesztus volt a 20 évvel ezelőtti határnyitás. Nem felejtik el A történelemben hol jelölik ki Európában hazánk helyét, szerepét amiatt, hogy mi nyi»»•••• .......... Egy új európai rendszer kialakítása mellett is elköteleztük magun kát. Fazekas Csaba .............................................. tottuk meg a határt a keletnémetek előtt? - kérdeztük Fazekas Csaba történésztől, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatójától, aki úgy fogalmazott:- Bizonyára nemcsak a diploTUD0TT RÓLA? A páneurópai piknik az osztrákmagyar határon, Sopron közelében 1989. augusztus 19-én tartott békedemonstráció volt, fontos előzménye az Európát kettéosztó vasfüggöny átvágásának, Németország egyesülésének és az Európai Unió keleti kibővülésének. A Trabant egyfajta jelképévé vált a húsz évvel ezelőtti határnyitásnak. A Terror Háza Múzeum az átvágva című kiállítással emlékezik a Páneurópai Piknikre (Fotó: MTI, Német Aliz) máciai udvariasságnak köszönhető, hogy az elmúlt húsz évben szinte minden német politikus megállapította: soha nem felejtik el Magyarországnak a határnyitás gesztusát. Az akkori NDK-nak így nem volt többé lehetősége arra, hogy polgárait erőszakkal határai között tudja tartani, ami fennállása óta alapvető törekvése volt. A magyar határnyitástól gyors és közvetlen út vezetett a berlini fal októberi leomlásához, ezáltal a keletnémet kommunista rendszer megszűnéséhez. A magyar lépés hatalmas lökést adott a szovjet blokk országainak rendszerváltó folyamataihoz - amelynek jelentősége vitathatatlan Európa 20. századi történetében - hangsúlyozta a szakember, hozzátéve: a keletnémetek nyugatra engedése nemzetközi szintre emelte az államszocialista rendszer belső erózióját. Meggyőzte a világot arról, hogy az 1988 vége óta zajló magyar belpolitikai folyamatok visszafordíthatatlanok, a Németh-kormány pedig állást foglalt a békés átmenet biztosítása mellett. A kormány nemcsak nyugati szövetségeseket keresett a lebomló szovjet rendszer helyett, hanem a német újraegyesítés feltételeinek elősegítésével egy új európai rendszer kialakítása mellett is elkötelezte magát.- Volt mozgásterük az akkori közép- és kelet-európai országoknak, vagy a nagyhatalmak szintjén dőlt el, hogy ezekben az országokban is szabad választásokat kell rendezni? - faggattuk tovább a történészt. Volt mozgástér- A gorbacsovi szovjet politika - akarva-akaratlanul - nyújtott annyi mozgásteret Magyarországnak, hogy a rendszert végül is felbomlasztó, a demokratikus átalakulás irányába mutató lépéseket tehessen - emelte ki Fazekas Csaba. - Ne feledjük, Magyarország lakói 1988- tól világútlevelet kaphattak, így nem lett volna értelme a szocialista tábort „védő” határőrizetet például az NDK érdekében fenntartani. Jellemző, hogy Németh Miklós miniszterelnök 1989 márciusában már nem kérte Gorbacsov engedélyét ahhoz, hogy lebontassa nyugati határainkon az úgynevezett műszaki határzárat (ismertebb nevén: a vasfüggönyt), hanem egyszerűen bejelentette neki. Májusban gyors ütemben meg is kezdték a leszerelést, június végén pedig Horn Gyula az osztrák külügyminiszterrel óriási médiaérdeklődés közepette ünnepélyesen átvághatott egy darabot a maradék szögesdrótból. „Ez egy bátor döntés volt" A határnyitás nemzetközi előzményeiről sok mindent tudunk, sok részlet tisztázása pedig még a történészek feladata, jelezte Fazekas Csaba történész. Az biztos, hogy a végső döntést két magyar politikus, Németh Miklós és Horn Gyula hozta meg. A Szovjetuniónak már nem lett volna ereje vagy lehetősége (sőt talán szándéka sem) ennek megakadályozására, így nem valószínű, hogy hazánk bárkitől is „engedélyt” kért és kapott volna a németek kiengedésére. A magyar döntésre nyomást gyakorolt a nyugati nyitás és a demokratikus átmenet igénye, az MSZMP keményvonalasai háttérbe szorításának szándéka, illetve mindezek mellett a hazánkba ekkor már ezrével érkező keletnémet menekültek helyzetének megoldatlansága. Mindezek együtt eredményezték Magyarország - a korábbi hónapok politikáját logikusan folytató, ugyanakkor nagyon is bátor - döntését. Bírálják a „nyelvtörvénybírálókat" ■ Szlovák értelmiségiek tiltakoznak a nyelvtörvényt bíráló magyar „kampány" ellen. Pozsony (MTI) - Nyilatkozatban tiltakozott a szlovák államnyelvtörvény módosítását bíráló magyarországi „kampány” ellen szlovák értelmiségiek egy csoportja. A hétfőn közzétett nyilatkozatot a szlovák kormánykörökhöz és a Matica Slovenská hazafias kulturális szervezethez közel álló személyek írták alá, 68 értelmiségi. „A Magyar Koalíció Pártja, a Híd párt és a szlovákul író sajtó egy része a hagyományos módon, illojálisan és értelmetlenül csatlakozott a kampányhoz. Elutasítjuk ezt a kampányt, mert hazugságra épül, azzal a céllal, hogy félretájékoztassa az állampolgárokat: az államnyelvtörvény valódi tartalmáról ugyanis semmit sem mond” - áll a nyilatkozatban. A Matica Slovenskához közeli értelmiségiek felháborodásuknak adtak hangot afelett, hogy a magyar oldalról elhangzó bírálat - a „rendkívül agresszív” és „külföldről szervezett politikai indíttatású kampány” - úgymond kétségbe vonja a szlovák nyelvnek, mint államnyelvnek a társadalmat egyesítő funkcióját, a szlovákiai demokrácia alapelveit és az ország szuverenitását, célja pedig „a szlovák társadalom etnikai alapú megosztása és az ország alkotmányos rendjének megzavarása”. Maximálnák... Budapest (MTI) - Hat havi illetményben maximálná a vezető beosztású- aknak adható végkielégítés mértékét a munka törvény- könyvében a szocialista Hagyó Miklós és Bárándy Gergely. Vizsgálják azt is, hogyan lehet a megbízásos illetve a közalkalmazotti és köztisztviselői alkalmazásoknál szabályozni a vég- kielégítések kérdését. Török Zsolt (Fotó: ÉKN-archív) Ma üléseznek... Ma reggel összeül az Országgyűlés Ifjúsági, Családügyi és Szociális Bizottságának rendkívüli ülése, ahol a kormány beszámol a lakáshitelesek védelmében és a kilakoltatások ellen eddig hozott intézkedéseiről - jelentette be Török Zsolt szocialista képviselő. 300 Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében csaknem 300 milliárd forintos uniós pénzt hívhat le Magyarország turisztikai fejlesztésre 2007 és 2013 között - mondta Újhelyi István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Hozzátette: ez az összeg a tízszere* se a Nemzeti Fejlesztési Tervben felhasznált keretnek. Rétvári Bence (Fotó: internet) Elfogadhatatlan „Környezetvédelmi szempontból is elfogadhatatlan, hogy a közösségi közlekedésen spóroljunk. Eredetileg 40 milliárd forintot akartak megvonni az ágazattól, ám az elvonás mértéke 70 mil- liárdra nőtt - mondta Rétvári Bence KDNP-s ország- gyűlési képviselő. Új egyesület volt SZDSZ-esekkel Megalakult a Szabadelvű Polgári Egyesület (SZPE). Az Egyesületet hét főből álló elnökség vezeti, amelynek tagja: Hankó Faragó Miklós, Sándor Klára és Világosi Gábor SZDSZ-es országgyűlési képviselők mellett Ara-Kovács Attila, Litván Györgyné, Subasicz Éva és Wittinghof Tamás. Azért alapították meg a Szabadelvű Polgári Egyesületet: hogy fórumot biztosítsanak azoknak, akik hisznek a polgári demokráciák alapértékeiben. Kiégett autóroncsok között őrködik egy csuklyás kommandós Nazranyban (Fotó: epa) Öngyilkos merénylő robbantott Az ingusföldi Nazranyban öngyilkos merénylő robbanószerrel megrakott kisbusszal behajtott a rendőrség udvarára, és felrobbantotta rakományát. A támadás következtében húsz ember életét vesztette, nyolcvankettő,- köztük tizenegy gyermek - megsebesült az Oroszországhoz tartozó északkaukázusi autonóm köztársaság fővárosában.
