Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-01 / 152. szám

2009. július 1., szerda KELET FÓRUM /6 ÜZENET Táncon, éneken keresztül Borbás Lászlóné, fehérgyarmati olvasónktól A gyökerekhez szárnyakat is nrti! A Hol-Tér Kulturális Egyesület az idén első alkalommal rendezte meg a „Nyírbátori ruszin-magyar néptánc tábor és népzenei talál­kozóit június 21—27-ig a Bethlen Gábor Közép és Szakképző Iskola Kollégiumában. A részt­vevők többségét a szegedi Cuháré táncmű­hely táncosai adták Vadim Erdő Béla vezeté­sével, Lengyelországból érkezett Julia Doszna népdalénekes és a Wereteno énekegyüttes és két zenész barátjuk. A műhelymunka napi két táncpróbát, ének és hangszeres oktatást jelen­tett, de előadásokat tartott Julia Doszna is a ruszinokról. A zenei felelős Hunyadi Péter és barátai voltak, akik maguk is szívükön viselik e szinte elfeledett és meghurcolt népnek a sor­sát. Esténkét tábortűznél főzés és táncház sze­repelt a szabad programok között. A záróna­pon a hét munkájának eredményét ismerhet­ték meg a vendégek. A programot közös ének­léssel kezdték, majd a szegedi táncosok mutat­tak be szatmári táncokat. Délután magyarbődi és vajdaszentiványi táncokat láthattunk, és egy kisebb csokrot hallhatunk ruszin, magyar dalokból Hunyadi Péter és barátaitól. A ren­dezvényt táncház és hajnalig tartó mulato­zás zárta. Rózsa Péter Virágoskúti biogazdász vendégelte meg a közönséget és a résztvevőket egy ebéddel, amely szürke marhából készült babgulyás volt. Köszönetét mondunk a Szár­nyas Sárkány Kulturális Szolgáltató E.C.-nek a segítségért, az International Visegrad Fund- nak, hogy ez a tábor megvalósulhatott, illetve a nyírbátori lakosságnak, akik az esti vacsorá­hoz ajánlották fel a hozzávalókat. Gédra Katalin Együtt járták (Fotó: tudósítónktól) I0KIVANSAG0K Születésnap: Bujon Farkas Dávidot tizedik születésnapja alkalmá­ból köszöntőm és sok puszit küldök neki és Rékának is! Édesapátok: 70/3243-587________________________ Névnap: Legjobb barátnőmet Márián Annamarit szeretném köszönteni névnapja alkalmából! Üzenem neki, hogy nagyon szeretem! Ágnes: 30/556-1319 ______________ Névnapmenü: 01. szerda: Tihamér, Annamária _____________________ 02. csütörtök: Ottó ________________________________ 03. péntek: Kornél. Soma___________________________ 04. szombat: Ulrik _________________________________ 05. vasárnap: Emese, Sarolta _______________________ KELET Jókívánságait születésnap, névnap, évfor­duló alkalmából SMS-ben a 90/612-222­es, emeltdíjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 13 óráig ezt megteszi, a másnapi Kelet- Magyarországban megjelenik jókívánsága. A jókíván­ságot kjk (utána szóköz) betűkkel kell kezdeni. Sikeres horgászhölgyek Horgászversenyt szervezett a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsága az ibrányi nagyerdesi tavon. 32-en érkeztek a megye szá­mos intézményéből, településéről. A verseny­zőket az időjárás is kegyeibe fogadta, ennek köszönhetően nagyobb fogási eredményekkel büszkélkedhettek a résztvevők. Az eredmény- hirdetést követően Eötvös József-emlékérem kitüntetésben részesítették a szervezők Turkó Sándort és Márkus Ferencet. Eredmények: I. Bajkó Judit (Újfehértó) 4.30 kg. II. Kis Zoltán (Éltes, Nyírbátor) 2.60 kg. III. Bajkó Tamásné (Újfehértó) 2.1 kg. Különdíjban részesült még Tóth Lajos (Lónyay, Vásárosnamény). Eredményes volt a nap (Fotó: olvasónktól) OLVASÓINK ÍRIÁK Indulj, szép égi szekér A nyíregyházi Kodály Zol­tán Általános Iskola 2008- 2009-es tanévben végző növen­dékeinek búcsúhangverse­nyén vettem részt, mint nagy­szülő nemrégiben. Feledhetet­lenül szép este volt. Nem cso­da, hogy világhírű ennek az iskolának az énekkara. Sza­bó Dénes karnagy, a nagy varázsló és az elvarázsolt növendékek olyan produkci­óban gyönyörködtettek ben­nünket, ami egy egész élet­re élmény marad. Az maga boldogító érzés, hogy unoká­ink, a szárnypróbálgató gyere­kek ebből az iskolából lépnek ki az életbe. A termet betöl­tötte a nyolcadikosok egyesí­tett énekkarának dúdoló, halk dallammal színpadra vonulá­sa a széksorok közül. A zongo­radarabok, a fuvola, a kama­rakórus, a hegedű, a trom­bita hangjai valami gyönyö­rűséges volt életképpel; és a nyugdíjba vonult „legbar­nább Barna” tanár úr köszön­tésére eljátszott Smetana rész­lettel. Nem akarnék kiemel­ni a műsorból semmit, hiszen lenyűgözően művészi volt az egész. A növendékek nem csak a zenében jeleskedtek, de szak­tárgyakban sorozatban hoz­ták az országos helyezéseket - mint hallottuk. A nyáron pedig Észtországba készülnek a vegyes karral. A Szabolcs megyéből világszerte híres kórus színvonala nemcsak megyénk büszkesége, de az egész ország büszke lehet erre az iskolára, miközben a zenei kultúra hanyatlása országos méretű. Itt még nem adták fel, és itt érezhető, hogy lesz­nek követők. A felvonulások, a levonulások, a produkció köny- nyeket csaltak szemünkbe. Tisztelt Olvasóink! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország- hoz érkező olvasói leveleket, fényképe­ket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynektartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért szemé­lyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyen­nek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvasható­ság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Felidéztük a közös múltat Újra együtt Ötvenéves találkozóra gyűl­tünk össze a napokban a nyírszőlősi Szőlőskerti Álta­lános Iskolában. Az 1958-ban végzett diákok közül sokan a 8. osztályos ballagás óta most látták csak újra egymást. E nem mindennapi eseményen Smidt Ferenc igazgató úr köszöntötte a megjelenteket, ismertette az iskola fél évszá­zados fejlődését, bemutatta a modern szaktantermeket és az új tornacsarnokot. Ezt követően osztályfőnöki óra keretében egy perces néma felállással megemlékeztünk azokról, akik már nem lehet­nek közöttünk. Majd felidéz­tük közös múltunk emlékeit, (Fotó: olvasónktól) és elmeséltük egymásnak élet­útjainkat. A temetőben rózsa­csokorral és mécses gyúj­tásával adóztunk volt taná­runk és osztálytársaink sír­jainál emléküknek. Az egyik osztálytársunknál közös est­ebéden vettünk részt, és késő estébe nyúló nótázással zár­tuk az emlékezetes találkozót. Földesi Jánosné, szervező Több mint gyönyörű, maga a csoda, ami ebből az iskolából kihozható. Boldogok vagyunk, hogy innen lépnek ki gyerme­keink, s unokáink, egy olyan iskolából, ami biztos, hogy nyomot hagy bennük, bárhová sodorná őket az élet. Proksa nagymama Álláskínálat? A lap egyik álláskínálat hir­detésében olvastam egy buda­pesti munkahelyről. Tele­fonon érdeklődtem: 80 ezer forint nettó + túlórát ígér­tek. A munkába járást bizto­sítva, szállással. Négyágyas szobák, külön főzőhelyiség és külön fürdőhelyiséggel. Fel is utaztunk Pestre, kb. 40-60 fő különböző megyékből. Ezután jött a fekete leves, a 80 ezer az úgy adódik össze, hogy 62 500+12 500 Ft, ha az ember végig dolgozza a hónapot plusz 5000 Ft étkezési utalvány. Egy­szerre egy teremben volt min­denki, és folyamatosan, elő­re íratták alá mindenkivel a szerződést (bér nélkül) és egy­ben már a felmondási nyi­latkozatot is. Rákérdeztünk, hogy működik ez így, azt vála­szolták, a szerződés akkor érvényes, ha két napon belül mindenkinek sikerül a fel­vételi teszt. De előre jelezték, vannak leállások és olyankor kiléptetik, majd ha vége a leál­lásnak, akkor visszaléptetik a dolgozót. Megkérdeztünk pár embert, tényleg jó-e a fizetés, ahogy hirdették és erre meg­mondták őszintén, hogy egy átjáróház az egész, mert nem kapják meg azt a bért, ami szerintük járna nekik. 15-én van fizetés, az is borítékban, hiába van az embernek bank­kártyája. A főzőfülkéről csak annyit: volt benne 3 db rezsó, egy csap, 1 db asztal és pad. Mivel sok embernek ez így nem tetszett - velem együtt - mindenki hazament pénz nél­kül és persze bosszankodva. Elvileg a haza utat fizették volna, aki nem felel meg, vagy nem sikerül a teszt, de ez sem történt meg. Név és cím a szerkesztőségben Az oldalt civil véle- m é n y e k számára tartjuk fenn, p o I i t i k u - sok leve­leit csak abban az esetben kö­zöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmá­val, természetesen válaszolhat a levél­írónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leel­lenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. VÉLEMÉNYEK A SZ0N-RÓL FELESLEGES SZÁGULDOZÁS vagy kívánatos döntés? Az ilyen cikkekhez írt kommentek tükrözik a magyar identitást. A szo­morú az, hogy egyesek nem hajlan­dóak tudomásul venni: változik a világ. Gyorsul. Ezzel lépést kell tarta­ni, előre kell nézni, nem pedig hát­ra. Látható a fejlődés a közlekedési morálban is. Én elég sokat megyek a Nyíregyháza-Budapest 'útvonalon, és az a tapasztalatom, hogy a sofőrök döntő többsége tempósan, de megfontoltan vezet. Sajnos, előfordulnak olyanok is, akik önérzetükben sértve érzik magu­kat, és ha valaki rávillog, vagy ne adj' isten, leelőzi. Fia ő nem tud, nem mer gyorsan menni, akkor más se menjen! És ilyen érzelmű sok kommentelő is, mert aki csak busz­bérlettel rendelkezik, annak fogalma sincs, milyen órákon át monoton kö- rülmények között vezetni... Lacus30 AHOL A TUBÁS HATALOM Kívánom, hogy minden gördülé­kenyen történjen a szervezésben, mert az efféle találkozóknak erős közösségformáló erejük van. Ettől csak jól érezheti magát az ember! Weah IRÁNY FINNORSZÁG, AZ EB-DÖNTŐ! Gratulálok a csajoknak! Azt eddig is tudtuk ,hogy ügyesek! Minden téren...! zekeke ® További hírek, fotókés videók. POSTÁNKBÓL Az első angyali mosoly ■ Sajnos igen sok szü­lőnek és gyermeknek az öröm helyett az élet árnyékos oldala jut. Nemrégiben az egyik áru­ház kosártárolójánál egy fiatal anyuka kért, hogy segítsem ki (nem volt százasa). Vele volt az icipici lánya is, akit a kis pót­kosárba helyeztünk el. Szóltam hozzá: „Szevasz te szép kicsi lányka, ugye nem ismersz?” - gügyögtem. A kis rózsaszínű kezecskéjé­vel hadonászott, de ezt a jelbe­szédet csak is az anyukák értik. Később a zöldséges soron talál­koztunk: „Szia csak nem utá­nam jöttél?” - kérdeztem. Láss csodát, elkezdett hangosan kacagni. Az anyukára néztem, szemében a boldogság könnyei csillogtak. „Mi baj van?” - kér­deztem. „Ő még csak harmadik hónapos - mondta, - most elő­ször kacagott.” Ez mindhár­munk életében emlékezetes marad. Idős szívemet melegség járta át. Részese lettem a cso­dának. Majd évtizede az édes­anyákat anyák napján írásom­mal köszöntőm a lapban. A kis­mamának adtam egy példányt. „Elteszem, Krisztikének is emlé­kezetes legyen élete első kaca­gása.” Oly jó volt nézni a boldog édesanyát. A nőnek élete értel­me az anyaság. Életet adni gyer­mekének. Sajnos az öröme, bol­dogsága nem mindig felhőtlen. Előfordul, hogy gyermeke hal­mozottan sérülten jön a világ­ra. Az édesanya élete megpe­csételődik. Élete hátralévő részét gyer­meke ápolásával tölti. Az egész ország aggódik a 1,5 éves Lara életéért. 184 napig műszív­vel tartották életben. Egyszer újra kellett éleszteni. Már-már a kicsike szervezet kezdte fel­mondani a szolgálatot, de sze­Lukács józsef rencsére a 24. órában megkapta az új szívet. De egy másik életke árán, s egy ország fellélegzett. Az elhalt gyermek szülei kis­sé megkönnyebbültek. Hiszen gyermekük szíve tovább dobog Lara kis testébe. így Lara az ők gyermekük is, az ilyen anyá­kat hősöknek is nevezhetnénk. El sem képzeljük szenvedésü­ket. Egy anya számára nincs nagyobb fájdalom, mint amikor gyermekét kell eltemetni. Bár az idő a sebeket néha gyógyít­ja, de az anyáét soha. Lukács József, Nyírpazony Elkeseredve Végső elkeseredésemben fordulok a segíteni szándéko­zó emberekhez. 50 éves özvegy asszony vagyok, férjem 6 éve meg­halt. Itt maradtam a beteg apósommal és anyó­sommal. Mikor ők is elhal­tak, távoznom kellett a házból, mert nem volt végrendelet. A hosszú évek alatt megtakarí­tott pénzemből kellett lakást vásárolni. Hitelt vettem fel, amit most nem tudok fizet­ni. 30 évig dolgoztam ugyan­azon a munkahelyen. Az utób­bi időben az egészségem meg­romlott, műtéteken estem át. Teljesen egyedül élek, így nem számíthatok senki segítsé­gére. A kertben termelt zöld­ség, gyümölcs legfeljebb kiegé­szítésnek jó. Kérem segítse­nek, mert ha nem tudok fizet­ni elveszítem a házam! Bármi­lyen támogatást köszönök. Név és cím a szerkesztőségben

Next

/
Oldalképek
Tartalom