Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-30 / 177. szám

2009. július 30., csütörtök KISKERT - ÉSZ /8 Csöbörből szederbe... Kállósemjén (KM) - Az ötvenforintos meggytől már nem lehet rosszabb, gondol­ták még a szüret előtt Kállósemjénben a 20 hektáros szederültetvény tulajdonosai. Ám most ismét azzal kénytelenek szembesülni, hogy a szedertermésük iránti kereslet ugyan­úgy siralmas, miként azt a meggynél tapasz­talhatták. Az egyik keserű szedresgazda, Teremi Jánosné lapunknak elpanaszolta: húsz éve, mintegy félszáz semjéni állt össze, s ültetvényt telepítettek. Az erre fölvett bankhitelt négy évig fizették vissza. Ezt követően jutottak leve­gőhöz, és volt úgy 5 jó évük, amikor igazán jó ára volt a C-vitaminban gazdag gyümölcsnek. Még néhány éve is tűrhető ára volt - tíz éve 300 forintot kaptak egy kiló szederért -, ám az idén itt is bekövetkezett a krach. Először 25 forintos árat volt képük a felvásárlóknak kimondani a 250 forintba kerülő bogyós ter­més kilójáért, dohog Tereminé. Miután ennyi­ért hozzá sem nyúltak a termelők, most nagy kegyesen emeltek, 70 forintért vihetik egy deb­receni hűtőháznak, ám hogy meddig, arra nincs semmilyen biztosítékuk a semjéni gaz­dálkodóknak. Közel 250 forintban van egy kiló szeder, amiért most 70-et kap a termelő (Fotó: Galambos Béla) „Fekete özvegyek" támadnak Ukrajnában Herszon (Palkó István) - Az elmúlt hetek­ben hat embert martak meg mérges pókok a dél-ukrajnai Herszon megyében - adta hírül az UNIAN-ra hivatkozva a kárpátaljai Kárpátinfo hírportál. Az öt legsúlyo­sabb esetben szérumot kel­lett alkalmazni, hogy meg­mentsék a pókok által meg­mart emberek életét. Egy kislány állapota azonban továbbra is válságos. Az Ukrajnában is honos „fekete özvegyek” első­sorban a Herszon megyei zöldségeskertekben, hétvégi házak környékén és a háztáji földeken fordulnak elő. A „feke­te özvegy” közeli rokonának számító mérges pók Oroszország és Ukrajna déli területein honos, helyi elnevezése karakurt. A pók csípé­se a szakértők szerint a skorpió marásánál is veszélyesebb. A betegnél sokszor azonnali eszméletvesztés, légzésbénulás következik be. Ha a csípés után nem látják el sürgősen a beteget, leállhat a lég­zése. A karakurt sohasem támad szándékosan, csak védekezésből csíp, ha valaki rálép vagy túlságosan megközelíti - írja a Kárpátinfo.net. Fekete özvegy Portulácska. A Portulácska a falu­si porták jellegzetes virága, a méhecskék is szorgalmasan látogatják színpompás virágkelyhét. (Fotó: Berki Károly) Dinnyeszezon Nem utóérő a görögdinnye, ezért a szedés ideje alapve­tően meghatározza a termés élvezhetőségét. Ha idő előtt leszedik, színtelen és íztelen marad, ha túlérett, akkor pedig a húsa „szíjas” lesz, magjai környékén poshadt, elveszti élvezeti értékét. Az érett dinnye héjszíne sötétebb zöld, a hasi része sárgás. Fanyelű késsel kopogtatva mélyebb kongó, amolyan „üres hordó” hangot ad. A leszedett diny- nyét védeni kell a tűző nap­tól, de a hidegtől is. Két hétig tartható 13-16 C-fokon, ha ennél tovább tárolják, 7-8 C-fokon az ideális. (Fotó: Sipeki Péter) Levéltetves egy év a mostani Gyermán Miklósnak Nagykállóban gondos gazdaként sikerült megvéde ni az almafáit (Fotó: Galambos Béla) vet eresztenek) alatt szívogat- ják a fa hajtásait, idősebb ágait, törzsét és a gyökérzetét. Nagy­fokú elszaporodása esetén vála­déka, illetve az azon megtelepe­dő korompenész a gyümölcsöt is szennyezheti. Tavasszal gyorsan felszapo­rodik, nyáron kissé lelassul a fejlődése, ősszel általában ismét kedvezőbbek az ökológiai ténye­zők a felszaporodásához. A nyílt sebek - metszési felü­letek és az idén megyénk jelen­tős részét sújtó, jégverés ütötte sérülések - igen kedveznek a kártevőnek. A helyes metszés­sel és sebápolással, valamint tápanyag-ellátással csökkente­ni lehet elszaporodását. A nagyobb metszési felülete­ket sebkezelővel célszerű bevon­ni. A gyökérsarjakat nem sza­bad megtűrni, mert az ott felsza­porodó vértetűnépesség állandó „utánpótlási” forrás lehet. A katicabogarak, a fátyolkák és egyéb, a levéltetveket is fogyasztó ragadozók a vértet- veket is pusztítják. Parányi segítőink Ezéket, és a minden ültetvény­ben jelenlévő vértetűfürkészt kímélni kell, mert utóbbi egye­dül is kordában képes tartani kertünkben a vértetveket. Ennek a kis kertészt segí­tő fürkésznek a tavaszi rajzás­csúcsa általában a sziromhullás időszakára, illetve az azt köve­tő napokra esik. Védelme érde­kében virágzás előtt - a vértetű „gyapjasodása” idején célszerű permetezni. A rovarölő szeres permetezést a lehető legkoráb­ban végezzük el, mivel a fehér vatta akadályozza a permetszer hatékonyságát, s a rovarölő sze­rek a vértetű természetes ellen­ségeit (poloskák, zengőlegyek stb.) is károsíthatják. Idén sok almafára „felmászott" a vértetű ja a növekedést, a gyümölcsön deformálódási okoz. Nem sza­bad engedni felszaporodni, álta­lában már virágzás előtt véde­kezni kell ellene! Mind az áttelelt tojásokat, mind a kelő lárvákat kora tavasszal el kell pusztítanunk alkalmas lemosó permetező­szerrel. Vértetű vattában A közönséges levélpirosí­tó almalevéltetű és a szürke almalevéltetű ellen addig lehet jó eredménnyel védekezni, míg a levelek nem sodródtak be tel­jesen. Ezért, és a hasznos élőlé­nyek védelme miatt is célszerű szükség esetén minél korábban elvégezni a permetezést. A levéltetvek ádáz ellenségei a katicabogarak, a fátyolkák, a zengő legyek és a fürkészdara- zsak. A vértetvek vörösbarna egye- dei fehér, vattaszerű váladék (nyomásra piros „véres” ned­■ A természetes ellen­ségeikre vigyázni kell a növényvédelem időzíté­sénél. Nyíregyháza (KM - G. B.) - Az idei felszaporodásukat lát­va nem lehet eleget beszélni a levéltetvekről. Az almafáin­kat ráadásul közülük háromfé­le is erősen veszélyezteti idén: a levélpirosító almalevéltetű, a szürke- és a zöld almalevélte­tű, végül, de nem utolsósorban a vértetű okoz igen jellegzetes és komoly kárt. Legkorábban a közönséges levélpirosító almalevéltetű támad. Már a fakadó első kis levélkék pirosodhatnak a kár­tétele nyomán, de júliusig folya­matosan károsítja a leveleken kívül a gyümölcsöt is. Igen veszélyes lehet a szürke almalevéltetű is, mely az előbbi fajnál nagyobb testű. A hajtás­végi levelek bepödrésével gátol­Virágba borult a megszépült főutca ■ Az igényesen virágo- sított, parkosított terület kellő hozzáállást „köve­tel" a lakosságtól is. Kisvárda (Vincze Péter) - Közel négyszázan dolgoz­nak Kisvárdán közcélú mun­kában: az „Út a munkához” program résztvevői eddig öt­ven darab virágtartót készítet­tek el, amelyeket a város köz­pontjában, a Szent László utcán helyeznek ki. Újabb virágtartók készülnek, amelyeknek a város különbö­ző pontjain, közterületein keres­nek majd helyet. Május közepén tették szóvá néhányan, hogy milyen csu­pasz a város főutcája, ahonnan nagyon hiányoznak a virágok. Mostanra minden megváltozott: a kiszáradt földsávok helyett ízlésesen parkosított, virágo- sított, gondozott területek lát­ványában gyönyörködhetnek a városlakók, s minden városba érkező vendég. Virágzó muskát­likat ültettek ki, folyamatosan ápolják a zöldfelületeket, gon­dozzák a parkokat, nyírják a füvet. Az igényesen virágosított, par­kosított terület kellő hozzáállást „követel” azoktól a kereskedel­mi egységektől, ahol muskátli virágzik az üzlet előtt. Ez látha­tó a Szent László utca 14. szám előtt is, ahol a dolgozók gondoz­zák, öntözik napjában többször is a muskátlival beültetett, par­kosított területet.- Összességében elmondhat­juk, a közfoglalkoztatás ered­ményes, mert városunk tisz­tább, parkjaink szebbé váltak, az intézményeink jobb minő­ségű szolgáltatást tudnak adni. Tudjuk, az évek során felgyü­lemlett feladatot nem lehet egy­szerre megoldani, de a lehető­ségek függvényében igyekszünk mondta el Lénárt Andrásné aljegyző-titkárságvezető. Katicainvázió Nyíregyháza (FH, KM) - Katicabogár-invázió van Németország több tarto­mányában, közölte szer­dán a német média. A nem 7, hanem változó számú pöttyökkel, sokféle szín­ben előforduló ázsiai (har- lekin) katicák rohamos terjedését az enyhe, ned­ves időjárás segíti egész Európában. A bogaraknak örülnek a kertészek, kerttulajdo­nosok, mert az őshonos hétpettyesek pusztítják a levéltetveket. Csakhogy a harlekinkatica sokkal agresszívabb a mi katica­fajainknál, ráadásul csak virágporon is felnőnek. A mi katicáink csak akkor válnak egészséges bogár­rá, ha tetűdiétán nőnek fel. A katicáinkon kívül egyéb, tetvekkel táplálkozó rovart is kiszorít. A virágosított Szent László utca (Fotó: vincze Péter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom