Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-03 / 154. szám

Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Fajtabemutató Karcagon. A Karcagi Kutató Intézet június 8-án tartotta meg az immár hagyományos őszi kalászos fajtabemutatóját a Közép- Tisza vidék gazdálkodói, szaktanács- adói, a regionális döntéshozók, az álla­mi szervek, illetve a térség közép- és fel- | sőfokú tanintézményeinek szakemberei számára. (Fotó: Archív) i Professzor Nagy János centrumelnök és Buzánszky Jenő a műfüves sportpálya átadá­sán (Fotó: Iklódy János) • Műfüves sportpálya. A Buzánszky-kupa keretében adták át június 11-én a Debre­ceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudomá­nyok Centrumában az új műfüves sportpá­lyát. A Debreceni Egyetem házi labdarúgó­kupája immáron öt éve, az Aranycsapat és az egész magyar labdarúgás élő legendá­ja, Buzánszky Jenő nevét viseli, aki örökös fővédnöke a szemeszterenként zajló rendez­vénynek. • A Környezetvédelmi Világnap alkalmá­ból Szabó Imre környezetvédelmi minisz­ter Környezetünkért Díjat adott át dr. Jolán- kai Gézának, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma egyetemi tanárának, valamint Környezetünkért Emlék­plakettel jutalmazta dr. Tamás János egyete­mi tanárt. • Látogatás Indianából. Az ameri­kai Indiana állambeli Purdue Mezőgaz­dasági Egyetem tanárai és diákjai szak­mai gyakorlaton vettek részt a Debrece­ni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudomá­nyok Centrumában június 5-én, ahol a Mezőgazdaságtudományi Kar oktatói és PhD-hallgatói angol nyelvű előadásokat tartottak a vendégeknek. Előadás a Centrumban hírei Az összeállítást támogatta a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Következő számunk... Következő négyoldalas összeállításunkat augusztus 7-én veheti kezébe a kedves olva­Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma 2009. évi kiemelt támogatója Barnamezük újrahasznosítása A Karcagi Kutatóinté­zeti kutatások szennye­zett területek újrahasz­nosítására. Prof. Blaskó Lajos főigazgató DE AMTC Kutatási és Innovációs Központ Karcagi Kutató Intézet Magyarországon az 1990-es évektől kezdődően jelentősen megnőtt a használaton kívüli, leromlott fizikai állapotú, külön­böző szennyezőanyagokkal ter­helt, egykori ipari, bányásza­ti és katonai területek, az úgy­nevezett „barnamezők” terüle­te. A korábbi használatból ere­dően infrastruktúrával általá­ban jól ellátott területek újra­hasznosítása fontos gazdaságpo­litikai és területfejlesztési érdek. Környezeti állapotukat pedig - szennyezettségükből adódó­an - abban az esetben is nyo­mon kell követni, ha használa­ton kívül vannak. A barnamezős területek tala­ja szennyezettsége miatt élel­miszer-, illetve takarmánynö­vény termesztésére többnyire még tisztítás után sem megfe­lelő. Alkalmas lehet viszont ipa­ri és energianövények termesz­tésére. Ilyen alternatív hasznosítási lehetőségek kutatását pályázta meg az Elgoscar 2000 Környe­zetvédelmi Kft., a Bay Zoltán Közalapítvány, a Biocentrum Kft. és a Debreceni Egyetem AMTC Karcagi Kutató Intézet részvételével alakult konzorci­um 2007 őszén, amikor a szeny- nyezett területek hasznosítására vonatkozó, három évre kiterje­dő pályázati programot fogalma­zott meg és nyújtott be a Nemze­ti Kutatási és Technológiai Hiva­tal felhívására. A projektjavaslat a Jedlik Ányos Program kereté­ben támogatásban részesült. Az együttműködő partnerek Magyarország Dunától kelet­Rossz talajokon való növénytermesztés lehetőségeinek kutatása re eső része szennyezett terü­leteinek pontosabb feltárását, a rendelkezésre álló barname­zős kataszter kiegészítését és új hasznosítási lehetőségek, érté­kes anyagok előállítására alkal­mas technológiák kidolgozását vállalták. Kísérletek A Karcagi Kutató Intézet fel­adata a szennyezett talajok újra­hasznosítását lehetővé tevő talaj- javítási, talajművelési eljárások kidolgozása, a termeszthető fás és lágyszárú növények közül biofinomításra alkalmas fajok, fajták kiválasztása, együttmű­ködve a biofinomítási kutatá­sokat végző Bay-Bio Intézettel. (A biofinomítás lényege, hogy növényi biomasszából vegy­ipari anyagokat; oldószerek, antioxidánsok, vírus-, bakté­rium- és gombaellenes anya­gok stb. állítanak elő, erjeszté- ses és más biológiai átalakítási eljárásokkal.) A kutatási célkitűzés megva­lósítására két jellemző szennye­zett területen folytatunk kísér­leteket. Gyöngyösorosziban a Mátravölgyi Ércbányák nehéz­fémekkel szennyezett meddőhá­nyóin és zagytározóm, valamint Debrecenben az egykori szov­jet katonai repülőtér üzemanyag­tárolóinak szénhidrogén-szeny- nyezéstől már bizonyos mérté­kig megtisztított, de erősen ron­»..................... Alkalmas lehet ipari és ener­gianövények ter­mesztésére. Prof. Blaskó Lajos csőit területén próbálunk meg biofinomításra alkalmas növé­nyeket termeszteni. Jelentős hagyományok A rossz talajokon való növény- termesztés lehetőségeinek kuta­tásában a Karcagi Kutató Inté­zetnek jelentős hagyományai vannak, hiszen 62 évvel ezelőtt az intézetet éppen arra hozták létre, hogy a nagy agyagtartal­mú, szikesedő talajokra alkal­mas növényfajtákat nemesítsen, illetve ezek agrotechnikáját dol­gozza ki. Időközben bebizonyo­sodott, hogy a szikes talajokon „edződött” növényeink egy része (Fotó: Archív) más kedvezőtlen tényezőket (pl. nehézfém és szénhidrogén-szeny- nyezés) is képes elviselni. 2008-ban közel 100 növény­faj, illetve -fajta alkalmazható­ságát vizsgáltuk. Az elért hoza­mok és laboratóriumi vizsgála­tok alapján 15 olyan növényfajt találtunk, amelyek képesek tole­rálni a szennyezett területeken uralkodó kedvezőtlen termőhe­lyi viszonyokat biofinomításra, illetve energetikai célú felhasz­nálásra is alkalmasnak mutat­koznak. Az eddigi eredmények egy része megerősítette a korábban már ismert tényeket, például a Bíbor kasvirág vírus- és bakté­riumellenes hatását, de jelentős új eredmény lehetőségét vetíti előre, hogy több, a kísérletben vizsgált közönséges élelmiszer- és takarmánynövény is mutat ilyen hatásokat. Még további kutatásokat igényel, hogy ezek a tulajdonságok az adott növény genetikai tulajdonságaiból adód­nak, vagy a speciális termesz­tési körülményekre vezethetők vissza. ’ Az mindenesetre biztató, hogy nem teljesen megoldhatatlan fel­adat a kedvezőtlen körülmények között nagy érték előállítása. MEGKÉRDEZTÜK: Milyen lehetőségei vannak a diploma utáni elhelyezkedésre? Pető Judit: A gazdasá­gi agrármérnök diploma szé­les körű lehetőségeket ad úgy a termelő, mint a szolgáltató szektorban, akár a banki szfé­rában való elhelyezkedésre. Már kaptam egy telepvezetői állás- ajánlatot, de szívesebben tölte­nék be üzletvezetői munkakört a jövőben. Papp Zsolt György: élelmiszer-minőségbiztosí­tó agrármérnök. A diploma átvétele után a családi vál­lalkozásban fogok dolgozni. Édesapám vezeti a céget, hagyo­mányos növénytermesztéssel foglalkozunk, s ehhez nagyon jól jön, hogy mindent átfogó képzést kaptam itt, az egyetemen. Ványi Noémi: A diploma átvétele után egy növényvédő szert forgalma­zó cégnél termékmenedzserként kezdem meg a munkát. Emellett a családi gazdaságunk tevékeny­ségébe szeretnék aktívan részt venni. A tanulással sem hagyok fel. Kiss Viola Virág: Frissdip­lomás gazdasági agrármérnök­ként úgy gondolom, hogy tanul­mányaim során számos gyakor­lati ismerettel gazdagodtam a Pető Judit gazdasági agrármér­nök Papp Zsolt György élelmiszer-minőségbiz­tosító agrármérnök Bákonyi Nóra okleveles agrármérnök Ványi Noémi gazdasági agrármér­nök Kiss Viola Virág gazdasági agrármér­nök Árgyelán Szilvia agrármérnök menedzselés, tervezés, szerve­zés, gazdasági és pénzügyi fel­adatok irányítása terén, aminek birtokában jó eséllyel pályázha­tok teljesítmény- és gyakorlat- orientált gazdasági területek­re. Bákonyi Nóra: Idén június­ban végeztem agrármérnökként, a DE Mezőgazdaságtudományi Karán, Vidékfejlesztés és Táj- hasznosítás valamint Környe­zetgazdálkodási szakirányon. Igyekeztem egyetemi évei­met hasznosan kihasználni a Vadgazdamérnöki képzésben is részt vettem, már korán elkezd­tem kutatómunkámat a Növény­tani és Növényélettani Tanszék- csoportján. Jövőbeni célom PhD- hallgatóként kutatásaim folyta­tása. Árgyelán Szilvia: Csalá­di gazdaságba megyek dolgozni a testvéremmel együtt, aki szin­tén itt végzett velem egyszerre az AMTC-n; növénytermesztés­sel foglalkozunk, s így kis rálá­tásunk van a gyakorlatra is. Ha újra kezdeném, több gyakorlatot tartanék, még többet tanulnék, s mindent megnéznék, amit csak lehetséges. \ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom