Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-25 / 173. szám

2009. július 25., szombat KILÉT MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Nem kizárt. Az Egyesült Államok Moszkva ellenkezése ellenére nem zárja ki Grúzia újrafelfegyverzését-jelezte helyi idő szerint csütörtökön Philip Crowley kül­ügyi szóvivő. „Grúzia a NATO-csatlakozás útját választotta, ezt az Egyesült Államok támogatja" - mondta. • Kiábrándító. A kirgizisztáni elnökválasz­tás megrendezésének módja „kiábrándító", nem felel meg a legalapvetőbb nemzetkö­zi normáknak sem - állapította pénteken az Európai Biztonsági és Együttműködé­si Szervezet választásokat figyelő bizottsá­ga. A választáson számos probléma és sza­bálytalanság történt. N/\i, firkászok szeretnénk mindenhez érteni. Ha nem megy, hagyjuk magunkat befolyásolni. Közérdekű témákban igyek­szünk a tudományokban jártas szakértők­re hagyatkozni. Aztán a nagy igyekezetben észre sem vesszük, hogy a szaktekintélyek is a politikai széljárásnak vagy a közvéle­mény alakulásának tükrében okoskodnak. Manapság sincs olyan környezetünket érin­tő kérdés, amelynek eldöntéséhez ne akad­na két egymásnak homlokegyenest ellent­mondó szakértő. Eretnekségnek tűnhet, de többen mond­ják, hogy Bős-Nagymaros kérdésében duplán belejátszott az akkori politikai han­gulat. Pontosabban az akkori ellenzék poli­tikai hangulatkeltése. Ha kezdetektől figye­lembe veszik a környezetvédők javaslata­it mára többszörösen megtérült volna a vízi erőmű. S ha választani lehet egy atom és a vízi energia között, bizonyára az utób­bi mellett döntünk. Gyöngyösön a mindig füstölgő visontai erőmű szomszédságában egy több száz dolgozót foglalkoztató indi­ai gumigyár beruházását hiúsították meg. Környezeti ártalmásságra való hivatkozás­sal. Szerencsen, a tokaji borvidék kapujá­ban nem szűnik a tiltakozás a szalmaerő­mű ellen. S, amikor gyengülnek az ellene felhozott szakmai érvek, terítik a „legsú­lyosabbat": párt és kormány közeli a beru­házó. S az sem segít, hogy ennek a létesít­ménynek a hollandiai mása egy környezet- védelmére érzékeny városban üzemel. Széna vagy szalma? Vajon van e poli­tikai érdekektől mentes szakértelem? Lap­zártáig nem sikerült eldönteni. Devizaárfolyam (2009.7.24.) PÉNZNEM árfolyam változás m Euró 267,93 T -3,30T §§H USA dollár 188,54 1-2,00 | Svájci frank 175,96 1 -2,52 Angol font 310,13 1-4.97 | Román lej 63,46 1 -0,64 Ukrán hrivnya 23,75 1-0,41 ....... Horvát kuna 36,65 1 -0,45 Lengyel zloty 63,59 1 -0,30 Ci.'i-IÁC: További információk a valutapiacról: gazdasaq.szon.hu ■rriwni Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ÉM-INTERID: Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel j j j j j j j j j j j j j jjjjj j jjj-j j j Nem kurtítják a programokat Szabó Imre miniszter a Hegyalja Fesztiválon (Fotó: ékn) ■ A környezetvédelmi programokat nem érin­tették nagyon a pénz­ügyi megszorítások. Rakamaz (ÉKN) - Szabó Imre környezetvédelmi és víz­ügyi minisztert a közelmúltban véget ért Hegyalja Fesztiválon kérdeztük többek között a pénz­ügyi válságról és a közmunka­programról. ÉKN: Sok kritika éri az energianövények termesz­tését, termesztetését, illet­ve a termesztés támogatá­sát. Ön szerint ezek meny­nyire jogosak? Szabó Imre: Az energianövé­nyek egy jelentős része Magyar- országon elsősorban energia­erdőben testesül meg, ha ezt használják fel, és nem a meglé­vő történelmi erdők állományát úgynevezett alternatív energia- forrásként, akkor támogatjuk. Egy komplex kérdésről van szó. Azt amikor energiafüvet, ener­giaerdőt, energianövényzetet termesztenek direkt ezzel a cél­lal azt mi támogatjuk, azt hogy­ha monokulturális mezőgazda- sági tevékenységet végeznek és ezáltal kirabolják a földnek a készleteit, azt viszont nem, az ún. második generációs a külön­böző bioolaj- és biogáz-előállítá­si rendszereket támogatjuk. Az is probléma sok esetben, ha az erőműnek a technológia váltá­sa nem történik meg és lényege­sen rosszabb hatásfokkal égetik el a jó minőségű fát, mint amit el lehetne érni. ÉKN: Milyen álláspontot kép­visel a tárca a szerencsi szalmaerőmű ügyében? Szabó Imre: A szerencsi erő­mű két éve nem minisztériu­mi kérdés, egy meglevő ható­ság által jóváhagyott és jogér­vényes engedéllyel rendelkező beruházásról van szó. A ható­sági ügyekben se a tárca, se a politikusok nem jó, ha beleavat­koznak, ráadásul az a határidő is lejárt, amivel ezt meg lehe­tett volna támadni. Még kör­nyezetvédelmi bizottsági tag voltam, amikor ezt a témát tár­gyalta a bizottság és az elődöm is azt a véleményt fogalmazta meg, hogy nyilván nem mind­egy az, hogy egy ilyen térségben milyen beruházás valósul meg. Klímavédelmi szempontból és az alapanyag felhasználás szem­pontjából az erőmű tevékenysé­ge kifejezetten támogatható. Az, hogy mekkora térségből mekko­ra kapacitással, milyen nagy­ságrendű alapanyag felhasz­nálásával működik az erőmű, ezt akkor is többen megkérdő­jeleztük, szerencsésebbnek tar­tottuk volna, vagy tartanánk, egy kisebb hatósugárból beszál­lító kevesebb alapanyagból dol­gozó erőmű építését. ÉKN: A pénzügyi válság következtében mennyivel csökkent a tárca költségve­tése és emiatt kellett-e beru­házásokat törölni? Szabó Imre: Szerencsére a környezetvédelmi energia ope­ratív program teljesen érintet­len marad, a tárcának elvoná­sa e tekintetben nincsen. Nem­csak az Uniós források marad­tak ezen a területen, hanem a magyar önrészt is vállalja a magyar kormány és a költség- vetés támogatásával. ÉKN: A közmunkaprogram keretében folytatnak-e erdő- telepítéseket? Szabó Imre: Mi elsődlegesen a nemzeti parki területeken kapcsolódtunk be a közmun­kaprogramba, ennek egy része kapcsolódik az erdőtelepítés­hez, és van olyan része, ami a parlagfű-irtáshoz kapcsolható. Ezen felül jelentős vízügyi terü­leteink vannak, ahol a vízgaz­dálkodási és árvízvédelmi fel­adatok mellett, a gátrendszer karbantartásához kötődően - többek között kaszálásos mun­káknál - a közmunkaprogram­ba be tudunk kapcsolódni. ÉKN: Van-e még hazánkban a német szemétből? Ha igen mennyi? Szabó Imre: Minimális mérték­ben még van, ennek az elégeté­sére már megkötötték a szerző­déseket, tehát a folyamat ható­sági és jogi része lezárult. Azt a megoldást kellett megtalálni, ami a leghatékonyabb feldolgo­zást teszi lehetővé, a közbeszer­zési eljárás során sikerült meg­találni azt a partnert, aki égetés­sel és szelektív szétválasztással megoldotta ezt a problémát. ÉKN: Van-e valamilyen előre­lépés vagy bármerre lépés Bős-Nagymaros ügyében? Szabó Imre: Jelenleg a magyar és a szlovák kormányközi tár­gyalások eredményeképpen egy stratégiai hatásvizsgálatot vég­zünk, amit nemzetközi szakér­tőkkel végeztetünk közösen a bizottsággal, ennek a forrását is érintetlenül hagyta a költség- vetés szempontjából a pénzügyi válság. Ennek a hatásvizsgálat­nak az eredményére fogjuk ala­pozni azt, hogy milyen irány­ba folytatjuk tovább a tárgya­lásainkat. Az első száz nap Budapest (FH) - Tizenkét érdemi törvényt nyújtott be és fogadtatott el az Országgyűlés­sel a Bajnai-kormány első száz napos működése alatt; vala­mint megörökölt a Gyurcsány- kormánytól több törvényterve­zetet: közöttük módosította az idei adótörvényeket, és a szociá­lis tárgyú törvénymódosító cso­magot. Az elfogadott jogszabá­lyok közül csak ez utóbbit küld­te vissza megfontolásra a pala­mentnek Sólyom László köztár­sasági elnök. A Bajnai-kormány két adócsomagot - a 2009-est és a 2010-est - alkotott: az idei sza­bályok változtatását már előké­szítette a Gyurcsány-kabinet, ezt módosította az Oszkó Péter vezette Pénzügyminisztérium. IT0L0GUS0K A KORMÁNYRÓL Juhász Attila, a Political Capital poli­tológusa; ___________________ „A Gyurcsány-kormánnyal szemben az volt a legfőbb vád, hogy cselekvőképte­len, a Bajnai-kabinetről ilyen kép nem ala­kult ki, rövid idő alatt sok döntést hozott, amelyeket könnyen vitt át a parlamenten. Sikeres volt a rövid távú pénzügyi válságkezelés. Ezekhez a döntésekhez a várakozásokon felül tudta biztosítani a par­lamenti többséget a kormányzat. Ez annak is köszönhető, hogy az Országgyűlésben senkinek, még az ellenzéknek sem volt érdeke megakadályozni a válságkezelő lépéseket. A rövid távú válságkezelést úgy tudta megcsinálni a kormány, hogy közép és hosszú távon nem rontotta a magyar gazda­ság pozícióit, ellentétben a 2006-os Gyurcsány-csomaggal. Ugyanakkor az erősen kérdéses, hogy az MSZP politikailag profitálhat-e egyáltalán a kormány működéséből. A kor­mány két leginkább vitatott döntése a vagyonadó beveze­tése és a gyed lerövidítése. Ez lehetőséget ad majd a követ­kező kormánynak, hogy ezeknek a döntéseknek a vissza­vonásával a költségvetést jelentősen meg nem terhelő, de szimbolikusan fontos döntésekkel mutathatja fel, hogy ő más gazdaságpolitikát képvisel." Böszörményi-Nagy Gergely, a Nézö- pont Intézet elemzője: ________ „A Bajnai-kormány helyzete azért külön­leges, mert nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mi számít sikernek és kudarcnak az esetében. Valószínűleg a Gyurcsány-kormánynál minden tekin­tetben jobbén teljesít Bajnai Gordon kormánya, azonban ezzel még önmagában nem találta meg a közös hangot a társadalommal, a népszerűségét nem tudta növelni, sőt elutasítottságát sem tudta jelentősen csökkenteni. Tár­sadalmi támogatottságban például nem sikerült megha­ladnia a Gyurcsány-kormány támogatottságát ennek a kabinetnek. Gyurcsány Ferenc kormányához képest azon­ban egy sokkal aktívabb és eredményesebb törvényalko­tói munkát végzett eddig. Kommunikációjában is nyíltabb és aktívabb válságkezelést végez az elődjéhez képest. A kormány az áprilisi programjában 135 konkrét ígéretet fogalmazott meg. A Nézőpont Intézet elemzése szerint ebből eddig 39 százalék valósult meg. A törvényalkotá­si tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé mindössze kilenc válságkezeléssel foglalkozó jogszabálytervezetet terjesztenek majd be." Cser-Palkovics András (Fotó: mti) „Gratulálnak..." A Fidesz „gratulál” a Bajnai-kormány első száz napjához: az újabb értelmet­len megszorító csomagok­hoz, a jelentős gazdasági visszaeséshez és munkanél­küliséghez - közölte Cser- Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője. 43 ezer Sokan fizetik be a televí­ziókészülékek üzemben tar­tási díját. Tavaly 43 ezer készülék után 973 millió forintot fizettek be az erre kötelezett vendéglátóhe­lyek, szállodák, kereskedel­mi egységek. Dömény Péter, az ORTT Műsorszolgáltatá­si Alapjának igazgatója sze­rint 50 ezer díjköteles készü­lékkel számol­nak, de „nincs olyan befizeté­si kötelezettség, amely száz szá­zalékosan tel­jesül”. Molnár Béla (Fotó: internet) Felszámolás? „A kormány elkezdte a magyar vasút felszámolá­sát, és ha terveit végrehaj­taná, az a vasúti közlekedés végóráját jelentené” - mond­ta Molnár Béla, a KDNP országgyűlési képviselője. A kereszténydemokrata politi­kus egyebek között a MÁV holding tervezett megszün­tetése ellen emelt szót. Kétnyelvű táblák Kétnyelvű utcanévtáblá­kat szerelnek fel a románi­ai Marosszentgyörgyön. A hét elején kezdték el a táb­lák felszerelését. A 110 utcá­ra való 250 kétnyelvű táb­lának már több mint a felét felszerelték, és a hét végé­ig be is fejezik a munkát - nyilatkozott a település pol­gármestere, Sófalvi Sza­bolcs. A 2001-es románi­ai helyi közigazgatási tör­vény előírja, hogy ahol egy kisebbség aránya megha­ladja a 20 százalékot, az intézmények és utcák nevét az adott kisebbség nyelvén is kötelező feltüntetni. Szergej Lavrov és Abhiszit Veddzsadzsiva (Fotó: epa) A békéről tárgyaltak Phuketben Abszihit Veddzsadzsiva thaiföldi miniszterelnök és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Bangkokban találkozott. Mindketten a tíz országot tömörítő Délkelet-ázsiai Orszá­gok Szövetsége (ASEAN) külügyminisztereinek biztonság- politikai békefórumán vettek részt Phuketben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom