Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-05 / 130. szám

2009. június 5., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II Területalapú támogatások a megyében Takács Szabolcs kirendeltségvezetö, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal A 2009. évtől a korábbi támogatási évektől eltérően a területhez kötött, illetve egyéb köz­vetlen, valamint egyes vidékfejlesztési támo­gatási jogcímek igénylésére szolgáló egységes kérelmet kizárólag az mvh.gov.hu elektronikus kérelemkitöltő felületen lehetett kitölteni, és kizárólag az elektronikus rendszeren keresztül lehetett benyújtani. Az MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségére a beadási határidőig 26 040 db kérelem érkezett be. Ez 320 000 hektár terü­letalapú támogatási igénylést fed le. A koráb­bi évek adataihoz képest megállapítható, hogy az igénylők száma évről évre néhány száz fővel csökken, míg az igényelt összterület nagyjából állandó. Ez a tendencia arra enged következ­tetni, hogy Szabolcs megyében is fokozatosan koncentrálódik a birtokszerkezet, egyre kisebb az 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodók száma. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hiva­tal a Magyar Agrárkamara és a helyi önkor­mányzatok együttműködése révén 106 helyszín állt rendelkezésre a termelők számára, hogy kérelmüket benyújthassák. A munkában mint­egy 200 fő vett részt. Falugazdászok, kamarai tanácsadók, illetve helyi önkormányzati dolgo­zók segítették megyénk gazdálkodóit. A gazdák 95%-a ezt a hálózatot vette igénybe, a mara­dék 5% pedig saját ügyfélkapun keresztül, vagy külső tanácsadója által nyújtotta be kérelmét. GAZDASÁGI ORÖKNAPTAR A nagyon várt Medárd Szász Gábor professor emeritus, DE AMTC Agrometeorológiai Obszervatórium Június közeledtével ez évben lezárul a kon­tinentális és mediterrán hatások kibontako­zásának az időszaka. A közel 100 évre visz- szatekintést biztosító időjárási napi térképek szerint Közép-Európa éghajlatában sajátosan gyökeres változás következik be, melynek elsődleges és számos járulékos hatás követ­keztében az óceán és a kontinens energe­tikai egyensú­lya alapvetően megváltozik. Míg a téli félé­ben a kontinen­tális és medi­terrán hatások uralkodnak, nyáron az óceáni hatás kerül messze a túlsúlyba. Ezt a változást mind a hőmérsékleti, mind pedig a levegő-nedves- ségi értékek bizonyítják, megindul a ned- ves-húvös óceáni légtömegeknek a konti­nentális területek felé irányuló beáramlá­sa, amelyet általában európai monszunnak szokás nevezni. A népi megfigyelések sze­rint - szerte Európában - Medárd-csapa- dékoknak szokás nevezni a valóban gyak­ran erőteljes formában tapasztalható válto­zást. A csapadék megérkezése hazai éghajla­tunknak egyik igen sajátos jelensége, amely azzal is magyarázható, hogy ezt az időszakot igen gyakran egy meleg kontinentális jelle­gű mediterrán jelleggel kevert május előzi meg. Áttekintve a Kárpát-medence időjárá­si, ún. szinoptikus térképeit könnyen felis­merhető, hogy a tavasz vége, nyár eleje az évnek az az időszaka, amelyben a csapadék­szélsőségek a legszerényebb méreteket öltik. Más szavakkal élve ez azt jelenti, hogy a csa­padékhullás bekövetkezésének a valószínű­sége az év folyamán ekkor a legerőteljesebb. Hazánk nyugati felében a medárdi csapadék időszaka május, míg a Dunától keletre elhe­lyezkedő területeken pedig már júniusban következik be. A júniusi csapadék alakulá­sában háttérbe szorulnak mind a kontinen­tális, mind pedig a mediterrán hatások, de az atlanti eredetű csapadék bekövetkezése a legnagyobb valószínűségű. (Kontinentális: 25%, mediterrán: 28%, óceáni hatás: 34%.) A valószínűségi arányszámok összevetéséből az is kitűnik, hogy a bekövetkezés kizáró­lagossága mellett a bizonytalansági ténye­ző nem hanyagolható el, statisztikai elem­zések alapján azonban az említett esemény már meghaladja a véletlen határát. Ez évben a májusi csapadék szükséglete rendkívül nagy, tekintettel arra, hogy ápri­lisban és májusban lehullott csapadékmeny- nyiség a sokéves átlag szerinti közel 100 min­es összeghez mérten csupán 10 mm. Tekintet­tel a viszonylag magas hőmérsékletre, a talaj vízkészletének jelentős hányada - főként a felső rétegekben - a párolgás útján elveszett, s a növények átmenetileg vízhiányban szen­vedtek, illetve szenvednek jelenleg is. TANÁR ÉS TANÍTVÁNY szerepe volt dr. Bajkán Barna­básnak, a középiskola igazgató­jának, aki elkötelezettje volt a debreceni agrárképzésnek. Rugalmas szakember Miután, mint előfelvételis az 1 év katonaidőt kiszolgáltam, 1970-ben kerültem a Debrece­ni Agrártudományi Egyetem­re. Ezzel kapcsolatban elsőként mindig az jut eszembe, hogy milyen nagy nevek voltak itt akkoriban. Edelényi Béla, Kádár Béla, Bocz Ernő, vagy a barom­fis Kiss István. Sajnos, kevesen ismerték fel Poór Józsefben a társadalomtudomány karizma­tikus személyiségét. Ha a mai szakterületemre gondolok, rög­tön említenem kell Ács Antalt, Kurucz Gyulát, vagy a kedves emlékű Kocsis Sándort és Nagy Tibort. A diploma megszerzé­se után 4 évet dolgoztam a tan­gazdaságban. Ezalatt engem mindennel megbíztak. Voltam gyakornok, paradicsom-ága- zatvezető, központi növényter­mesztő, vetőmagüzemi mérnök, még sertéstelep-vezető is. Szá­momra ez a 4 esztendő nagyon jó iskolának bizonyult. Mind­azt a feladatot bízták rám, ami épp kényelmetlen volt. Menjél Csaba, tedd rendbe ezt, csinálj rendet ott, hisz te fiatal, rugal­mas szakember vagy. Jó isko­la volt abban az értelemben is, hogy jól menő, eredményes gaz­daságnak számított, s itt megen­gedték, hogy hibázzon az ember, s ezért még nem is tekerték ki a nyakát. Életre való felkészítés Mint egyetemi tanár nagyon sok esettanulmány hozok onnan, abból az időszakból. Például, eldöntöttem, udvarias vezetési stílust fogok alkalmazni min­denkivel szemben. Csakhogy ennek eredményessége nem­csak a vezetőn, hanem a veze­tett felkészültségén, intelligen­ciáján is múlik. Az Alkalmazott Üzemtani Tanszékre Ács Antal hívott Dr. Berde Csaba, a tanár ■ A mi feladatunk, hogy a nálunk végző­ket felkészítsük a céljaik elérésére. Avar László „Aki a mi egyetemünkre jön tanulni, az később vezető sze­retne lenni. Ezt onnan tudom, hogy mindig elvégzek egy tesz­tet a hallgatóság körében. Meg­kérdezem, ki nem akar növény- termesztő lenni, s néhány kéz lendül a levegőbe. Aztán aziránt érdeklődöm, hogy ki nem kíván állattenyésztéssel foglalkozni, s újfent megszámolhatok néhány jelentkező kezet. Végül előjövök a farbával, s megkérdem: önök közül, ki nem akar vezető len­ni? Erre senkinek sem mozdul a keze. A mi feladatunk, hogy a nálunk végzőket felkészítsük a céljaik elérésére, tehát arra, hogy valamikor vezető, irányí­tó állást töltsenek be. Szakmai elkötelezettség Én is ezen az egyetemen végeztem. A családunkban közvetlen agráros nem volt, az édesapám jogászkodott, de engem nagyon érdekeltek a ter­mészettudományok, a biológia- és a földrajztanárok személyisé­ge nagy hatást gyakorolt rám, s ma is emlékszem Jaszi bácsira, aki az általános iskolában meg­érttette, megszerettette ezeket a tantárgyakat. Úgy érte el, hogy nem túl bonyolultan magyaráz­ta ezt az egyébként egyszerű tantárgyat, s nem is misztifikál­ta a saját óráit. A Mátészalkai Mezőgazdasági Technikumban érettségiztem. Ez erős szakmai elkötelezettségű, ám kis csalá­dias iskola volt. Kivételes hely­zet, hogy ott engem kizárólag férfiak oktattak, őket kevésbé érdekelte a diákok érzelmi élete. Ugyanebből az iskolából jött az Agrárra Nemessályi Zsolt, Béri Béla, akik ma az Ágráron taní­tanak. Pályaválasztásomban nagy Dr. Berde Csaba tanársegédnek. Itt munkaszer­vezési, vezetési, vezetéstudomá­nyi dolgokkal foglalkoztam az első perctől kezdve. Az idő előrehaladtával, ahogy a gazdasági tudományok egy­re jobban előtérbe kerültek, úgy erősödött az általunk oktatott tudományág iránt az igény. Kide­rült, hogy a mi ismereteinkkel a lehetőségek egyre nagyobbak- ká válnak a végzett agrármér­nököknél. Igaz ez rájuk akkor is, ha a szakmában maradnak, vagy pályaelhagyóként másutt igyekeznek boldogulni. Elmond­hatom, nagyon sok nálunk tanu­ló hallgatóból lett bankár, hiva­tali vezető, vagy marketing­irányító. Tanítványaim közül nagyon sokra emlékszem jó szívvel. Például Mihók Sándor­ra, aki a Nyírbátori Bátorcoop szövetkezeti vállalkozás megha­tározó ágazatában dolgozik, a Gasztor vezetője.” (Fotó: Avar) Hálás hallgatók Nem tudok bemen­ni egyetlen főhatósághoz sem, hogy ott ne találkoz­nék egykori hallgatónk­kal. Ma egyébként is divat a menedzsment, s mind­az, amit ennek kapcsán megtanulhatnak a hall­gatók. Nagyon szeretik, hogy olyan tantárgyakkal ismerkedhetnek meg, ami­ből megtanulnak emberek­kel bánni, emberekkel tár­gyalni, vagy önismeretre tesznek szert. Mi befejező évfolyamokon oktatunk az egyetemen, s ezért a felada­tunk nem a szaktudomá­nyok bővítése, hanem az életre való felkészítés. Tapasztalatból állítom, eze­kért az ismeretekért nagyon hálásak a hallgatóink. Mihók Sándor, a tanítvány ■ A szakma közgazda- sági, külkereskedelmi, marketing részei vonzot­tak. Avar László----------------:---------------------­«p „A Debreceni Agrártudomá­nyi Egyetemre jártam 1992- től kezdődően, s 1994-95-ben nyílott alkalmam arra, hogy egy évet eltöltsek Írországban. Ebben az a Berde Csaba tanár úr volt a mentorom, aki a Veze­tési és Munkaszervezési Tanszé­ket irányította. Hazajövetelem után - a kinti egyetemen készí­tett házidolgozatból - készítet­tem tudományos diákköri dol­gozatot, később diplomamunká­Mihók Sándor (Fotó: Avar) mat úgy, hogy nagyon sok reg­gelen 7 órakor már az ő szobá­jában beszélgettük meg a téma különböző részleteit. Pallagra jártam középiskolába, s az ott evidenciának számított, hogy onnan egyenes út vezet a Deb­receni Agrártudományi Egye­temre. Gyerekként a mezőgaz­daság, a növények illata, sze­le nagy hatást gyakorolt rám. Eszembe sem jutott, hogy más­hová menjek egyetemre tanulni. Gyerekkoromtól kezdve tanul­tam az angol nyelvet, s az Íror­szágban tökéletesített nyelvtu­dás jó belépőnek bizonyult a szakfordító szakirányra. Nem az általános agrármérnöki rész érdekelt, sokkal inkább a szak­ma közgazdasági, külkereske­delmi, marketing részei vonzot­tak. Meg kell említenem, hogy külkereskedelmi szakvizsgát is tettem, s ezért külön köszö­nettel tartozom Zajácz Gizella tanárnőnek. Külföldi tapasztalat Az írországi egyéves tanulás nagy hatással volt rám. A 90-es években számomra érdekesség­nek számított, ahogyan a tejter­melést, a tej begyűjtését, értéke­sítését megszervezték. Abban az időszakban az írek GDP-növeke- dési üteme felülmúlta a brite­két, de 1994-ben az infrastruk­túrájuk még fejletlenebb volt, mint a miénk. Ám ők felismer­ték és nagy becsben tartották mezőgazdaságuk minden érté­két. Aztán a fejlett technológiá­kat képviselő cégek jelentek meg náluk, olyanok mint az IBM, vagy a Microsoft, amelyek az egyetemeken kialakított kutató­bázisokkal együttműködve hoz­tak létre új, fejlett értékeket. Az egyéves kitérő miatt 1998- ban végeztem, s hirdetés útján helyezkedtem el, mint mene­dzser gyakornok a Hajdú-Bétnél. A külkereskedelem angol osztá­lyára kerültem, amihez később az olasz területet is hozzácsa­tolták. A gyakornoki program során a cég különböző terüle­tein (mezőgazdaság, termelés, pénzügy stb.) dolgoztam hosz- szabb-rövidebb ideig. A prog­ram végén az angol exportosztá­lyon kötöttem ki (hála Andrássy Géza nyelvtanárom oktatásá­nak), mert ismertem a nyelvet és külkereskedelmi szakvizs­gám is volt. Amikor a céghez angol­német szakemberek érkeztek auditálni, úgy alakult, hogy rám bízták az ő kíséretüket. Sándor, menj velük, te tudsz tolmácsolni és az agrárszak­mát is ismered. Később, ami­kor alapanyagot kellett vásá­rolni a termeléshez, szüksé­gessé vált a beszállítók auditá- lása Az egyik alapanyag-beszál­lító cégünk akkoriban a nyír­bátori Gastor Baromfi Kft. volt, s úgy alakult, hogy ott kellett auditáljak. Hívtak közremű­ködni, elvállaltam, s a végén dr. Petis Mihály elnök tett egy ajánlatot. Új baromfis cég indul a Bátorcoop Szövetkezetnél. A neve Gastor Baromfi Kft., len- nék-e a vezetője. Lettem. Indu­láskor, 2003 októberében heti 70 ezer db csirkét dolgoztunk fel, ma heti 180 ezer darab fel­dolgozásánál tartunk. Rövid történelmünk során a Gastor Baromfi Kft.-vel Magyarorszá­gon a csirkevágóhidak között az ötödik helyre küzdöttük, fel magunkat. Ebben nagy szere­pe volt minden egyes munka­társamnak is. Ma már az iparág egyik meg­határozó vállalkozása vagyunk, az éves árbevételünk meghalad­ja a 6 milliárd forintot. A nem­zetközi piacon fellelhető legmo­dernebb technológiát a feldolgo­zástól a csomagolásig beszerez­tünk, azzal dolgozunk. A cégnek ügyvezetője vagyok, s nagyon örülök, hogy oda tudtam csá­bítani Nagy Szabolcsot, évfo­lyamtársamat, aki ma a keres­kedelmi igazgatónk. A Gastor Baromfi Kft.-nél 235 ember dol­gozik és talál magának boldo­gulást. Fiatal csapat a miénk, de képes lépést tartani a fejlő­déssel. Kizárólag magyar ter­melőktől vásárolunk alapanya­got, s abból készítünk friss árut vagy pácolt, fűszerezett készít­ményeket. A grillszezonban sokan sütögetnek olyan barom­fiterméket, amelyeket Nyírbá­torban készítettek.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom