Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-27 / 149. szám
2009. június 27., szombat » » 4.«. KAMILLA /12 Kamilla A cél megállapítani a biztonságosan fogyasztható legfelső értékeket (Fotó: Magánarchívum) Túl sok? Inkább túl kevés! Vitaminhiány kontra túladagolás. Úgy tűnik e tekintetben szögesen eltérő álláspontok alakultak ki. Napjainkra parázs vita alakult ki arról mi a gyilkosán alacsony, illetve a veszélyesen magas. Azt gondoltuk érdemes összefoglalni a legújább tudományos álláspontokat. A huszadik század első felében virágzott a vitaminkutatás, egyre másra fedezték fel és különítették el az egyes vitaminokat, illetve rántották le a leplet olyan hírhedt betegségekről, mint a tengerészbetegségként is ismert skorbut, amelyről ma már egy általános iskolás is tudja, hogy a C-vita- min hiánya okozza. A tudósok, akik közül többen Nobel-díjat kaptak kutatásaikért, lelkesen vizsgálták a vitaminok jótékony hatásait, és azok széles körű felhasználási területeit. Szent-Györgyi Albert, a legismertebb magyar „vitaminológus” azt mondta, hogy a C-vitamin olyan alapvető élelmiszer, amelyet kilós kiszerelésben az élelmiszerboltok polcain kellene árulni a só, liszt, cukor mellett. Aztán a második világháború után a vitaminok hasznossága háttérbe került. Megjelent a köztudatban az úgynevezett Javasolt Napi Adag, angol rövidítéssel RDA, amelyet egy nemzetközi testület állapított meg a 60-as években. A mennyiségek, amelyeket megállapítottak a nagy tudósok korábbi felfedezésekhez képest meglepően alacsonyak voltak. Aztán a táplálkozástudomány fejlődésével párhuzamosan egyre inkább újra előtérbe kerültek a vitaminok. Ma már egyre többen kérdőjelezik meg az RDA értékeit. A legfrissebb irányadó tudományos kiadvány az Európai Unióban az EU Táplálkozástudományi Bizottsága által 2006-ban kiadott tanulmány. Ez a több száz oldalas irat külön-külön foglakozik az egyes vitaminokkal és ásványi anyagokkal. A cél megállapítani a biztonságosan fogyasztható legfelső értékeket. A legtöbb vitamin esetében azt találták, hogy egyáltalán nem állapítható meg legfelső érték, mert még extrém mennyiségek bevitelekor sem történt semmi egészségkárosodás. Két-három vitamin esetében tesz pusztán ajánlást a tanulmány, de még ott is megállapítják, hogy az általuk ajánlott mennyiségek sokszorosa sem okoz semmilyen károsodást. Úgy tűnik tehát, hogy nincs mitől tartanunk, már ami a túladagolást illeti. Sokkal inkább az elégtelen bevitel veszélye tűnik reálisnak. Kedves Olvasóink! A Kamilla oldalak előző számában meghirdetett nyereményjátékunk nyertesei: 1. Drótár Jánosné (3925 Prügy, Bolyai utca 18.), 2. Rácz Emőke (4492 Dombrád, Esze Tamás u. 26.), 3. Varga Árpádné (4225 Debrecen, Óiskola u. 23/A). Nyereményükhöz gratulálunk, s a Hajdú-bihari Napló új receptjei című könyvet postán juttatjuk el részükre. A Kamilla júniusi nyereményjátékának kérdése: Mi a foglakozása a Mit jelentenek az álmok című könyv szerzőjének? A helyes választ beküldők között Hanns Kurth: Mit jelentenek az álmok? Lexikon A-tól Z-ig könyveket sorsolunk ki. Az álmok szoros kapcsolatban vannak az emberi cselekvéssel és gondolkodással. A pszichológus szerző Freudra és Jungra támaszkodva írta meg az álom nyelvének értelmező szótárát. A könyv tudományos, ugyanakkor szellemes, könnyed olvasmány. Mit jelentének-J3- Á LfflÚ K ? Milyen a munkaritmusa? Már korán reggel teljes erőbedobással intézi teendőit? Vagy általában nehezen indul a napja? Vajon mi lehet az oka az irodai dolgozók eltérő munkaritmusának? A Canon kutatása kapcsán született pszichológiai jelentés választ kínál a fenti kérdésekre. Az amerikai pszichológusnő, Donna Dawson által meghatározott személyiségtípusok érzékletesen írják le az irodai alkalmazottak jellegzetes viselkedésformáit. A jelentés rávilágít, hogy az irodai munkacsoportok hatékonyságának titka a vegyes csapatösszetétel. Reggel A „Hajnalkák” csoportjába a reggel leginkább hatékony munkatársak tartoznak. Egy kiadós éjszakai alvás után természetes számukra a lendületes kezdés, teljesítményük azonban ebéd után jelentősen csökken. Szervezettek, fegyelmezettek és hatékonyak: saját teendőlistát vezetnek, ahol nyomon követik a napi tevékenységeket. Kollégáik gyakran fordulnak hozzájuk tanácsért és iránymutatásért. A Hajnalkák mindig szívesen segítenek, ám nem tűrik az ostobákat, és elvárják a tájékozottságot. A 45 éves vagy ennél idősebb korosztály képviselői tartoznak ebbe a csoportba, akik büszkék rá, hogy egészségesek és dolgoznak. Nehezen viselik a fiatal munkatársak nyavalygását, és nem tolerálják az ebédidős henyélőket. Lázadoznak a vállalat bizonyos munkamódszerei ellen - hiszen ők tudják a legjobban, hogyan kell intézni az ügyeket. Délben A „Déli mesterek” a reggel folyamán legkevésbé termelékenyek, időbe telik számukra az ébredés, amelynek oka általában a késő esti kimaradás vagy nagyobb alvásigény. A déltáji mesterek többnyire 18 és 24 év közötti, intenzív társasági életet élő és barátkozó fiatalok, akik számára létfontosságú a kommunikáció. Kezükben egy csésze teával vagy kávéval járják körbe az irodát, miközben kollégákkal beszélgetnek. Újraélik az esti kalandokat és várják a koffein hatását. A délutáni órák közepére jönnek igazán lendületbe. Élvezik munkájukat, ám az irodán túli élet legalább olyan fontos számukra. Ha szeret jól élni, élvezi a jó ételeket, italokat, valamint szeret a saját ütemében dolgozni, és igyekszik munkája és a magánélete között harmonikus egyensúlyt teremteni, akkor Ön minden bizonnyal egy tipikus „Ebédidős pihenős”. Pihenő Nem hajszolja túl magát, és nem engedi befurakodni a munA „Késő délutáni siippedők" minél távolabb kerülnek az ebédtől, annál fáradtabbnak érzik magukat Az irodai munkacsoportok hatékonyságának titka a vegyes csapatösz- szetétel (Fotók: Magánarchívum) kahelyi elvárásokat személyes életébe. Nagyon rossz néven veszi, ha jól megérdemelt ebédidejében irodai ügyekkel zaklatják: hosszú ebédszünetet tart, amelyet a legjobb esetben még egy kiadós szieszta is kísér. A kimaradt munkaidőt délután kiemelkedő hatékonysággal pótolja, ám néha kicsit rosszkedvű. Ebédidős pihenőként szigorúan ragaszkodik munkavállalói jogaihoz, és ha vállalata elnézi késlekedéseit, akkor példás teljesítményt nyújt. Délután A „Késő délutáni süppedők” közvetlenül ebéd után töltődnek fel jelentős energiával. Ismertetőjelük, hogy ügyelnek egészségükre, így ebédre nem fogyasztanak hizlaló, nehéz ételeket. Az ebédidő alatt aktívan mozognak, legyen az akár egy séta a helyi parkban vagy a boltokban. Szeretik mindig kézben tartani az irányítást, teljesen éberek, és keresik a lehetőségeket. Törekvőek és keményen dolgoznak, hogy életükből és munkájukból egyaránt a legtöbbet hozzák ki. A „Késő délutáni süppedők” mentális ösztönzésre és munkahelyi kihívásokra vágynak: ezek nélkül tehetetlennek, unottnak érzi magukat. Energiakészleteik azonban jellemzően késő délutánra ki is merülnek, így minél távolabb kerülnek az ebédtől, annál fáradtabbnak érzik magukat. Hosszú távon is sikeres A fogyókúra sikeressége mindig csak (akár évekkel) annak befejezését követően derül ki. A kérdés egyszerű, sikerült-e ez idő alatt hétköznapivá tenni az étrendi szabályokat és beépíteni a súlykarbantartást elősegítő életmód-tényezőket a napi rutin- feladatok közé. Vagyis, mindezek eredményeként sikerült-e a korábban leadott súlyt megtartani? Egy nemrégiben New Yorkban végzett kísérletben arra a kérdésre keresték a választ, hogy van-e összefüggés a fogyókúrás módszer és a fogyókúra hosszú távú eredményessége között. A vizsgálatban 186 túlsúlyos, illetve elhízott felnőtt vett részt. Az alanyok sikeres, a megelőző két éven át tartó fogyókúra során átlagosan legalább 10%-os testtömeg-csökkenést értek el. A módszerek viszont igen különbözőek voltak: 24 fő nagyon alacsony energiatartalmú étrendet követett, 95-en a hagyományos testtömegcsökkentő diétát tartották, míg 67 fő saját maga által összeállított/ választott módszer és étrend segítségével érte el a korábban említett eredményt. A résztvevőket a fogyókúrás periódus után 18 hónapig követték nyomon és a következő megállapításokat tették. A nagyon alacsony energiatartalmú étrendet követők produkálták a legnagyobb, maximális testtömegükhöz viszonyított 24%-os súly- csökkenést. Ugyanez a másik két csoportban a két év alatt „csak” 17% volt. Azonban ugyanezen csoport tagjai produkálták a legnagyobb mértékű súlygyarapodást is a fogyókúra befejezését követő első hat hónapban, vagyis végső soron mindhárom csoport tagjai hasonló mértékű súlyleadást voltak képesek megőrizni. A legsta- bilabban az egyéni módszer szerint fogyókúrázók tudták megőrizni súlyukat a nyomon követés 18 hónapja során. Az alvási apnoe elsődleges terápiája Az elhízásnak, főként annak hasi (ún. alma) típusú változatának számos egészségi konzekvenciája van, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatától az obstruktiv alvási apnoe (légzésleállás) kialakulásáig. Eddig azonban nem állt rendelkezésünkre olyan vizsgálati eredmény, amely a testtömegcsökkentés előnyeit bizonyította volna. Az egyéves utánkövetéssel járó finn vizsgálatban a nagyon alacsony energiatartalmú étrend, illetve a szakmai segítséggel támogatott életmódváltás hatásait mérték fel. A kísérletben 72 túlsúlyos, illetve elhízott (BMI: 28-40 kg/ m2) egyén vett részt, akik súlyproblémáik mellett enyhe alvási apnoe-ban is szenvedtek. A vizsgálati csoport (35 fő) nagyon alacsony energiatartalmú étrendet fogyasztott, illetve fogyásukat szakember által támogatott életmód-váltó program is segítette. A kontrollcsoport (37 fő) csupán a „rutin” szaktanács- adásban részesült. A vizsgálat során a légzésfunkció változását az apnoe-hypopnoe index (AHI) kiszámításával mérték fel, illetve a résztvevők életminőségének módosulását 15 napos teszttel vizsgálták. Az eredmények: Az életmódváltással kísért testtömegcsökkentő program igen eredményesnek bizonyult, valamint az AHI vonatkozásában is szignifikáns mértékű javulás következett be az életmódot is cserélő csoportban. Esetükben a panaszok enyhültek, szubjektív életminőségük jelentősen jobbá vált. A paraméterek javulásának mértéke erős összefüggést mutatott mind a testtömeg, mind pedig a derék körfogat változásának mértékével. Összességében elmondható, hogy a nagyon alacsony energiatartalmú étrend (800 vagy ennél kevesebb kcal/ nap, csak kórházi körülmények között, orvosi kontroll mellett javasolt) fogyasztása, valamint a fizikailag aktív életmód megvalósítása alkalmas és igen eredményes módja az enyhe obstruktiv apnoe kezelésének. (MDOSZ)
