Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-30 / 126. szám

2009. május 30., szombat MINDENFELŐL /2 Újabb koreai rakétakísérlet Phenjan (FH) - Újabb rövid hatótávolságú rakétát próbált ki Észak-Korea az ország kele­ti, tengerparti részén, pénteken. Ez a hatodik ilyen rakétakísérlet volt azóta, hogy a sztáli­nista rezsim végrehajtotta a hét elején máso­dik földalatti atomrobbantását 2006 után. A pénteki rakétatesztről beszámoló dél-kore­ai Yonhap hírügynökség azt írta, hogy nem kívánt nyilatkozni a phenjani védelmi minisz­térium, ahogy tette ezt az előző öt esetében is. Ezeket a teszteket azonban később mind meg­erősítették. Az előző öt kilövés hétfőn és ked­den ugyancsak az ázsiai ország keleti tenger­parti vidékén történt. Szakértők szerint ezek­nek a rakétáknak a hatótávolsága eléri a 130 kilométert. ■Ml Egységben a kétségben T. Szűcs József tszucs@inform.hu A (majdnem) legfontosabb hírek élén halljuk napjainkban, hogy egy kis kommu­nista (pontosabbban sztálinista, mert a ket­tő korántsem ugyanaz) ország ismét elkez­dett pattogni. Méghozzá látszólag ok nél­kül fitogtatja újfent (atom)erejét. Észak-Korea most olyan fenyegető játé­kokat űz, amelyet még a legnagyob­bak sem engedtek meg maguknak hideg­háború második felében. Mi késztette a világtól elzárt államot eme erőfitogtatás­ra? Talán éppen a félelem, hogy közeleg a rezsim végleges bukása, s erről akarják elterelni a figyelmet. Ha így van, önve­szélyes politika. Hisz katonailag nem len­ne különösebben nehéz még csírájában megakadályozni annak lehetőségét, hogy egy agyamosott északi tábornok esetleg átlőjön a határ déli oldalára egy aprócska atombát. Netán eladja az amúgy éhhalál szélén táncoló ország gazdag terroristák­nak atomtechnológiáját. Ami már sokkal fenyegetőbb, s életszerűbb, s így valódi veszélyforrás lehet a világ bármely pont­ján. Az USA-nak régen a begyében van a „hazudós" atomegér kiszámíthatatlan ficánkolása. Ami most változott, az az, hogy immár Oroszország, amely határos a szovjetkorszak pártfogójával, is kész­nek látszik a keményebbb fellépésre. Majd meglátjuk. Majd meglátják? Devizaárfolyam (2009.5.29.) PÉNZNEM árfolyam változás BW Euró 281,56 ▼ -3,64 *£== USA dollár 200,80 T '4-04 Q Svájci frank 185,87 ▼ -2,87 Hm Angol font 322,95 T -4,03 | Román lej 67,39 ▼ -0,63 mmm ukrán hrivnya 26,29 I ? -0,57 21 Horvát kuna 38,25 ▼ -0,68- További információk a valutapiacrőkgazdasao.szon.hu Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Kevesebb elmélet, több gyakorlat ■ Hamarabb kezdenék és rövidebbre szabnák a szakképzést a szocialista képviselők. Budapest, Miskolc (ÉM- KHE) - A nyolcadik évfo­lyam után azonnal megkezd­hető szakmunkásképzés bizto­sításával, illetve a szakképzé­si idő lerövidítésével kívánja csökkenteni a szakiskolákból lemorzsolódó diákok számát a közoktatásról szóló törvény módosítása - mondta Tatai- Tóth András, a tizenhárom szo­cialista képviselő által jegyzett indítvány egyik beterjesztője a napokban az országgyűlésben. Az elmúlt tíz év tapasztalata bebizonyította, hogy a szak­iskolákba kerülő gyermekek nagy része az általános isko­la elvégzése után arra számit, hogy közelebb kerül a gyakor­lathoz, de helyette elméleti kép­zéssel találkozik, ezért számos diák elhagyja az iskolarend­szert - fejtette ki a szocialis­ta politikus. Az általunk megkérdezett szakemberek üdvözlik a javas­latot, bár van, aki némi változ­tatással képzelné el. Egy év alapozó Tóth József, a Magyar Köz­oktatási és Szakképzései Szak- szervezet elnöke például, aki Reform előtt a szakmunkásképzés.. szerint a 9. évfolyamot meg kel­lene hagyni alapozó és szint­re hozó évfolyamnak, utána viszont valóban elkezdődhet­ne a 2 vagy 3 éves gyakorla­ti szakképzés. Mint hangsú­lyozta, a tankötelezettség kor­határát nem szállítaná le 18 évről, mert a gyerek addig van biztonságban, amíg isko­lás. Viszont aki már 17 éves korában bukás nélkül megsze­rezte a szakmát, annak biztosí­tani kellene az ingyenes lehe­tőséget még egy szakma elsajá­títására. Az elnök szerint visz- sza kellene állítani az ösztön- díjrendszert is, mert sok eset­ben nem a tanulók motiválat­lansága az oka a lemorzsoló­dásnak, hanem a család szo­ciális helyzete. Szívesen dolgoznak Támogatja a szocialista képviselők indítványát Orosz Gyula is, a Diósgyőr-Vasgyá- ri Szakképző Iskola igazgató­ja. Az ő tapasztalatai szerint a hozzájuk érkező szakképzős diákok 50 százaléka lemorzso­lódik. Az igazgató szerint már 14 éves korban el lehetne kez­deni a gyakorlati képzést, hisz nagyon sok olyan diákjuk van, akik tanulni ugyan nem szeret­A PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE SZERINT... O Módosítsák a szakképzési tör­vényt annak szellemében, hogy 14 éves kortól tényleges gyakorlati képzést (munka) lehessen a tanulók­nak tartani. 0 Állítsák helyre a 3 éves szak­munkásképzést (esetleg +1 év gyakorlat) az elmélet-gyakorlat ará­nyainak szakmacsoportonkénti figye­lembevételével! 0 Állítsák helyre a négyéves szak­középiskolai képzést (9. évfo­lyamtól) első osztálytól tényleges szakmai gyakorlattal, szakmai tantár­gyakkal, amely a 4 év végén érettségi és - esetleg félév összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után a képzési idő végén - szakmai vizsgát ad! O Vizsgálják felül a szakképzé­si hozzájárulás és az ezekből képzett szakképzési alapok elosztá­sának jelenlegi gyakorlatát, bővítsék a felhasználás lehetőségeit! O A tankötelezettség jelenlegi 18 éves korhatárát szállítsák le 16 évre. O Vizsgálják felül, hogy a TISZK-ek mennyiben váltották be a remé­nyeket! Kizárólag gyakorló tanárok vezetésével foglaljanak állást a modu­láris képzés megvalósíthatóságáról a nappali képzésben! O Vizsgálják felül, hogy az OKJ-s szakmák oktatásában, az okta­tás színvonalában milyen szerepet töl­tenek be az alapítványi és egyházi fenntartású intézmények! © Vizsgálják felül a pályázati rend­szert, amely nem átgondolt logi­ka mentén halad és rengeteg anomá­liát hordoz magában! O Ne engedjék, hogy a szakkép­zést és felnőttoktatást össze­vonják! Ennek az összevonásnak kizárólag anyagi motivációi lehetnek, mivel a szakképzés szinte az egyet­len oktatási forma, amelyben renge­teg pénz van! (Fotó: ÉKN) nek, de múhelygyakorlati órá­kon kiderül, hogy ügyesek, szí­vesen dolgoznak. Orosz Gyu­la hozzátette: aki 18 éves kora M .................... Nem a tanulók motiválatlan­sága az oka a lemorzsolódás­nak, hanem a szociális helyzet. Tóth József előtt megszerezné a szakmát, az felmentést kaphatna a továb­bi tanulmányok alól. A szakképzés idejének lerö­vidítésével Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara alelnöke is egyetért azzal a megjegyzéssel, hogy a továbbtanulás lehetőségét azért biztosítani kell. Lapunk­nak elmondta: jelenleg a 9. és 10. évfolyamon elméleti képzés folyik, az alapkészségek elsa­játítása azonban az általános iskola feladata. Hozzátette: a tanulói szerződések jelenleg is biztosítanak ösztöndíjat a diá­kok több mint 50 százalékának. A törvénymódosítás zárószava­zásra vár. HÁTTÉR Tanulólétszám a szakképző intézményekben Rózsa Endre (MSZP) A szakiskolákban nagy a lemorzsolódás, 20-22 százalék. A lemorzsolódó tanulók többsége 9.-10. évfolyamos. A kimaradók negyede később részt vesz más képzésben, harmaduk talál valamilyen - többnyire alkalmi - munkát, 40 százalékuk pedig munkanélküli lesz. Ezen a helyzeten javíthat a törvénymódosítás, amely lehetővé teszi, hogy a 9. évfolyamban megkezdődjön a szakmai alapozó elméleti oktatás. Tóth Ferenc (Fidesz)_______________________________ A javaslat égető problémára keres választ, de nem garan­tálja a megfelelő megoldást. Az előterjesztők nem érin­tették a felzárkóztató oktatás valódi feladatát, továbbá nem oldják meg a szakképzés finanszírozását, és lehe­tetlenné teszik a szakiskolások emelt szintű érettségire való felkészülését. A szocialisták ismételten nem tudják, mit akarnak a „strukturálisan rendkívül kusza", ellentmondó célokkal ren­delkező szakképzésben. Összesen 32 352 2008/2009. tanév ebből nappali rendszerű oktatásban Borsod­Abaúj­Zemplén 30 573 488 Hajdú­Bihar 23 922 Szabolcs- ;. Szatmár- 1 Bereg 22 940 21 871 410 008 Országos összesen 370 168 Megjegyzés: A táblázgtbgn a szgkképző intézményekben (szakiskolákban, szakközépiskolákban) tanulók létszáma szerepel. Grafika: ÉKN, forrás: OKM in VENDÉGKÖRÖK Ötven és öt SpAnyi Antal ekn@inform.hu özámok. Önmagukban értel­metlenek. Ötven és öt. Ha csak ennyit írnék, ötven és öt, talán senki sem akad, aki megérte­né a szándékomat. Korunk, az információs társadalom kora, a globalizáció kora sokat mond. Sokat beszél. Sok számot, sok információt, sok üzenetet küld szerteszét. Teheti, a XXI. század „új médiája" - karöltve természe­tesen a „régivel", amely sokunk számára ugyancsak újnak szá­mít - az üzenetküldésnek koráb­ban soha nem álmodott arzenáljá­val rendelkezik. Hiszen tudjuk: az újságok, a rádió, televízió, a film mellé, olykor ezek rovására, fel­sorakozott az internet, a különbö­ző digitális platformok, legújab­ban a mobil üzenetfogadó és kül­dő - író-olvasó, hallgató-beszé­lő, videózó berendezések. Válság ide vagy oda, ezen eszközök piaca még mindig kevésbé szűkül, mint az élelmiszereké. A mai ember számára fontosabb talán a szellemi táplálék minden egyébnél? Vajon az üzenetek küldői azt szeretnék elérni, hogy kiválóan informáltak legyünk, hogy minden lehetséges tudással rendelkezzünk a világról, az életünkről? Nem, sajnos attól félek, hogy nem egészen így van. Az üzenetek először is oly számo­sak, hogy a normális emberi agy képtelen megbirkózni valameny­nyivel. Ki kell tehát válogatnunk közülük a valóban fontosakat, s ez már önmagában komoly feladat. Önmérsékletet, bölcsességet igé­nyel. Kérdés aztán, hogy jók-e, igazak-e az ismertetett számok, vagy a tudás, az ismeretek gyara­pítása helyett éppen hogy a félre­vezetés szándéka vezérli az üze- . netek küldőjét. Látunk sajnos erre is számos példát. S mi a helyzet velünk, befogadókkal? Akarjuk-e megválogatni a ránk zúduló híre­ket, hogy csak a valóban fontosak érkezzenek el hozzánk? Akarjuk-e - azt hiszem végül ez a legfon­tosabb -, akarjuk-e megérteni az üzeneteket, akarjuk-e megérteni a világot, megérteni az életet? Megérteni. Érted, fiam - kérdezi a tanár, a műveleti jelekkel tarkí­tott számok sorára mutatva a táb­lán. Megértetted - kérdezi a szü­lő, miután jól ellátta a tanulásra, kötelességteljesítésre, finom visel­kedésre vonatkozó utasításokkal a gyermekét. Értesz engem tanítvá­nyom, érted, amit mondok, érted, amit teszek, érted, hívő népem? Érted a világot, érted benne az Igét, te, aki talán nem is hallottál, vagy nem is akarsz hallani rólam? Megérteni. S akarni, hogy megért­senek. Ez a Pünkösd! Az értés, a meg­értés ünnepe. Amikor Krisztus fel­támadása után ötven nappal együtt voltak az apostolok, zúgás támadt, lángnyelvek tűntek fel, és mindannyiuKat betöltötte a Szent­lélek. Az idő tájt vallásos férfiak tartózkodtak Jeruzsálemben, min­den népből az ég alatt. Az aposto­lok pedig szóltak hozzájuk. Meg­döbbentek, mert mindegyik a saját nyelvén hallotta, hogyan hirdetik Isten csodás tetteit. A saját nyelvü­kön, azaz érthetően! Akarták meg­érteni, s akik szóltak - a Lélek ere­jével -, akarták, hogy értsék. Ez a Pünkösd, ez a Szentlélek! Aka­rom, hogy érts engem ember, s érteni fogsz, ha szeretnél megérte­ni. Ötven és öt. Krisztus feltámadá­sa után az ötvenedik napon együtt voltak a tanítványok, hiszen jelen­tős zarándokünnep volt az a nap Izrael fiai számára. Az ötvenedik, görögül pentekoszté. Ebből lett a magyar Pünkösd szó. Annak pedig éppen az idei Pünkösdkor öt éve, hogy elkezdte adását az országos Magyar Katolikus Rádió, ez a bizo­nyos szempontból ugyancsak „új médium". A rádió üzenete ugyan­az, mint a Pünkösdé: legyen meg­értés! Értsük egymást, értsük a vilá­got, értsük az életet. Értsük, mit jelent magyarnak lenni, értsük, mit jelent az embertársaink iránti sze­retet. Értsük, mit kell tennünk nem­zetünkért, értsük, hogyan növeked­jék a hitben, aki hisz, de értsük azt is, és értsen minket az is, aki nem rendelkezik Krisztus ismeretével. Ehhez kérem a Szentlélek értelmet világosító erejét valamennyiünk számára a 2009. év Pünkösdjén. Szerzőnk püspök, a Magyar Katolikus Rádió vezérigazgatója

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom