Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)

2009-05-20 / 117. szám

2009. május 20., szerda KELET ÉP-VÁLASZTÁS n Fidesz-KDNP: „akár kétharmad" EP-VALASZTÁS Legközelebb június elején lesz mandátumbecslés Budapest (ÉKN) - Az általunk megkér­dezett közvélemény-kutató intézetek többfé­le felmérést készítettek az európai parlamenti választással kapcsolatban, de mandátumbecs­lés a hetekben nem készült. Az egyik elemző a Századvég Alapítványnál jelezte, hogy még márciusban közzé tettek egy mandátumbecs­lést, legközelebb pedig közvetlenül a válasz­tások előtt, június első napjaiban készítenek ilyet. A Szonda Ipsos szintén június első nap­jaira tervezi a mandátumeloszlással kapcsola­tos kutatást. „Helyosztásra" kértük meg a politikai elemzőket Budapest (ÉKN) - Politikai elemzőket kér­deztünk meg, hogy szerintük a közelgő euró­pai parlamenti választáson melyik párt meny­nyi mandátumot szerez. íme az eredmény: Héjj Dávid (Századvég Alapítvány) Fidesz 15 MSZP 6 Jobbik 1 Somogyi Dávid (Vision Consulting) Fidesz 15-17 MSZP 4-5 Jobbik 1 MDF 0 vagy 1 SZDSZ 0 vagy 1 Gyomoré Máté (Progresszív Intézet) _______________ Fidesz 15-16 MSZP 5-6 Jobbik 1 Szentpéteri Nagy Richard (Méltányosság Politika- elemző Központ)__________________________________ Fidesz 16 MSZP 5 Jobbik 1 Barroso:,, Amit Európa tesz, az Önt is érinti" Brüsszel (MTI) - Honlapján videóüzenetben buzdít az európai parlamenti (EP) választá­son való részvételre Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. „Az Ön szavazata fontos számunk- sra, mivel választása hozzájárul majd az Európai Unió tevékeny­ségének alakításához az elkövet­kezendő öt év során” - jelentette ki Barroso, a http://ec.europa.eu/ commission _ barroso/president/ multimedia/vlog/index _ en.htm címen elérhető üzenetében. Az Európai Bizott­ság az EU legfőbb végrehajtó testületé, amely szabályozási javaslatokat terjeszt elő. E javasla­tokról többnyire a tagállamok kormányait képvi­selő Tanács dönt, de az elfogadáshoz számos eset­ben szükség van az Európai Parlament egyetér­tésére is. Emellett az EP ellenőrzési hatáskörrel is rendelkezik a többi európai intézmény felett - emlékeztet Barroso, érvelve az EP-választás fon­tossága mellett. „Olyan képviselőket kell válasz­tania az Európai Parlamentbe, akik az Ön néze­tei szerint gondolkodnak arról, hogyan oldhat­juk meg az előttünk álló kihívásokat, mert amit Európa tesz, az Önt és az Ön mindennapi éle­tét érinti” - hangsúlyozza a brüsszeli bizottsá­gi elnök. Barroso (Fotó: EPA) ■ Egy friss felmérés szerint elsöprő ellenzé­ki győzelem várható az EP-választáson. Budapest (MTI) - A Fidesz győzelmét és elsöprő ellenzéki sikert jósol a június 7-i euró­pai parlamenti (EP) választáso­kon a Vision Consulting, Kelet- Európáról szóló prognózisában. Az elemző cég a tíz kelet-euró­pai tagország belpolitikai erővi­szonyait vizsgálta meg, és ennek alapján becsülte a várható ered­ményeket. „Ha kiütéses” A kutatás szerint az akár kétharmados támogatottságra sem esélytelen Fidesz-KDNP mögött egyedül az MSZP küld­het biztosan képviselőket az EP-be. Mandátumra még három pártnak van esélye: leg­inkább a radikális jobboldali Jobbik-nak, kevésbé az SZDSZ- nek és a centrista MDF-nek. Az első két párt a szavazatok Hol büntetnek? A válság több helyen is felülírta a hagyományos bal-jobb felosztást. Legin­kább az fogalmazható meg, hogy ahol az ellenzék egy pártja vagy pártcsoport­ja releváns alternatíva­ként tud feltűnni, ott haj­lamosak a választók bün­tetni, ahol viszont ideoló­giailag sokszínű vagy meg­osztott ellenzéket látni, a kormánypártok - függet­lenül a kormányzati cik­lustól - megőrizhetik veze­tő helyüket. mintegy 85 százalékát szerez­heti meg. Az összegzés rámu­tat, hogy a Gyurcsány-kormányt váltó Bajnai-kabinet egyelő­re nem változtatott a koráb­bi tendenciákon: az ellenzé­ki Fidesz-KDNP pártszövet­ség feltehetően az egész unió legnagyobb szavazatarányával nyeri meg a júniusi választá­sokat. Az sem elképzelhetet­len, hogy egy kiütéses ellen­zéki győzelem megroppanja a kormányt és valószínűbbé teszi az előre hozott válasz­tást - vélik az elemzők. Megállapították azt is, hogy a Magyarországon három éve - hol a liberális SZDSZ-szel koalí­cióban, hol kisebbségben egye­dül, hol az SZDSZ külső támoga­tásával kvázi-többségben - kor­mányzó MSZP támogatottsága a kilencvenes évek elejét idéző mélységbe süllyedt. Az elemzés szerint ha a kelet-európai régión múlna, továbbra is az Európai Nép­párt frakciója lenne a legna­gyobb az Európai Parlament­ben. Azok a pártok, amelyek az ÉPP tagjai a régió man­dátumainak csaknem a felét megszerezhetik, amit azért is érdekesnek tartanak az elem­zők, mert ezzel párhuzamosan bizonyos országokban nő a baloldal támogatottsága is. Sehol a régióban Abból a szempontból, hogy a választók mennyire használ­ják fel az EP-választást a kor­mánypártok megbüntetésére, TUDOTT RÓLA? A legutóbbi, 2004-es EP-válasz- tásokon a Fidesz 47,4 százalékot, az MSZP 34,3 százalékot, míg az SZDSZ 7,7 százalékot szerzett. Nyílt nap az EP-intézményeiben: mit tudnak róla? nem számít, hogy egy ország a kormányzati ciklus elején, köze­pén vagy végén tart-e. Három ország a ciklus elején, kettő a közepén, öt pedig a végén van, s a ciklus elején tartó országok­ban többé-kevésbé biztos ellen­zéki győzelem várható (lásd: keretes írásunk). Akkora előnyt azonban, ami­lyet a Fidesz élvez Magyaror­Részvétel és távolmaradás* ' a Gallup felmérése május 2-a és 8-a között történt Elsősorban miért venne részt az EP-választásokon? Elsősorban miért nem venne részt az EP-választásokon? Jf nem tudja, - nincs válasz: 3 százalék, Jí hogy eldöntse, X nem tudja, ­X nem talál olyan pártot, amelyikre szívesen szavazna: 38 százalék / hogy belpolitikai ügyekben nyilvánítson véleményt: 13 százalék nem fog ráérni akkor: 4 százalék X nem tartja annyira fontosnak az EP-ben zajló eseményeket: 12 százalék Grafika: ÉKN. Forrás: www.gallup.hu Kit küldenek a választók az EP-be? (Fotó: EPA) szágon, sehol nem tapasztal­tak a régióban, sőt Nyugat- Európában sem. Sok múlik a várhatóan alacsony részvéte­len, ezért több helyen esélyük van a szélsőjobboldali, nacio­nalista pártoknak a bejutás­ra. Idén Bulgária és Csehor­szág választ új parlamentet, számukra a választás egyben főpróba is. PÁRTOK, SZAVAZÓK Fidesz-KDNP: _______________ A meghatározó ellenzéki erő potenciális szavazóinak 65 száza­léka ígéri biztosra a részvételét. SZDSZ:_______________________ Táborának 48 százaléka mond­ta, hogy biztosan szavaz; 60 szá­zaléka erre a pártra. MCFJtoma Összefogás: _______ A felmérésben a listájukat támo­gató személyt nem találtak a kér­dezőbiztosok. Munkáspárt: _________________ Bázisa - mint a korábbi évtized méréseinél -, valamivel kevesebb mint 1 százalékos MSZP: __________ A kormánypárti potenciális sza­vazók 74 százaléka mondja, hogy biztosan részt vesz a választáson Jobbik: ■ Gallup: ha „most vasárnap" lenne a választás, 36 százalékos lenne a részvétel. Budapest (MTI) - A Fidesz- KDNP listája elsöprő győzelmet arathat az európai parlamenti (EP) választáson; egy május ele­jén végzett közvélemény-kutatás szerint a szavazatok 66 százalé­kára számíthat a Fidesz-KDNP a biztos szavazó pártválasztók között és 68 százalékra a rész­vételüket abszolút biztosra ígé­rők között. Az MSZP a szavazatok 21-22 százalékát szerezheti meg. Az SZDSZ és az MDF esélyte­len a Gallup mérése szerint. A kisebb pártok közül egyedül a Jobbiknak van jó esélye arra, hogy elérje az EP-választásokon is alkalmazott 5 százalékos küszöböt és így mandátumhoz jusson. A jelen mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 4 százaléka voksolna rájuk. Azok körében azonban, akik abszo­lút biztosra ígérik a részvéte­lüket, a Jobbik már átlépi a küszöböt. Potenciális szavazóinak 74 szá­zaléka mondja biztos szavazó­nak magát. Lehet Más a Politika - Humanis­ta Párt (HP): _________________ Tábora nagyon kicsi (0,7 százalék), de rendkívül elkötelezett (83 száza­lékuk ígéri biztosra részvételét). MDF: _____________________ Szimpatizánsainak 55 százaléka veszi biztosra a részvételét: a szim­patizánsok fele e pártra szavaz. (Forrás: www.gallup.hu) Ezekről (is) döntött az EP 9'//yj-j-j j j j j j j j j j j j j j 9 Sj-jj j j s j j j j J J'j j /Ts'Sj / j-jm~ A június 4. és 7. között megválasztandó Európai Parlament (EP), miként minden újravá­lasztott testület, „hozott anyagból dolgozik", arra épít, amit az előző ciklusban sikerült elérni. Az alábbiakban néhány, az előző ciklusban elért kiemelkedő vagy érdekes parla­menti vívmányról olvasható információ, „a teljesség igénye nélkül". ■ , Ez év végétől a szolgáltatók-az utazás- szervezőktől a fodrászokig - az EU-ban mindenütt szabadon dolgozhatnak, miután az Európai Parlament elfogadta az utóbbi évek egyik legfontosabb uniós jogszabályát, a szol­gáltatási irányelvet. Az irányelv célja az európai integráció negyedik alapvető szabadságának- a személyek, az áruk és a tőke szabad mozgá­sa után a szolgáltatások szabad mozgásának- az érvényesítése anélkül, hogy ez a tagállamok szociális normáinak rovására menne. 0 Tizenkét hónap átlagában legfeljebb heti 48 órában maximált munkaidőt szeret­ne az Európai Parlament. Több évi tárgyalás után a tanácsnak tavaly sikerült közös több­ségi álláspontot elfogadnia - Spanyolország és Görögország ellenszavazatával, Magyaror­szág, Belgium, Ciprus, Málta, Portugália tar­tózkodása mellett. Decemberben azonban az Európai Parlament - első olvasatbeli vélemé­nyét megerősítve - elutasította azt a kompro­misszumot, amely a tagállamok számára lehe­tővé tette volna, hogy a heti 48 órás felső kor­lát hatálya alól kivonják magukat. 0 A világ első átfogó, a globális felme­legedés korlátozását célzó intézkedés­csomagját az Európai Unió fogadta el 2008 decemberében. Az európai parlamenti kép­viselők jóváhagyták az autók, az ipari léte­sítmények és más tevékenységek üvegház- gáz-kibocsátásának csökkentését és a meg­újuló energiaforrások arányának növelését célzó új uniós jogszabályokat. Az Európai Parlament tavaly június- xj ban a „visszatérési irányelv" elfoga­dásával jelentős előrelépést tett az egysé­ges bevándorlási politika létrehozása felé. A 2011-ben hatályba lépő jogszabály az illegális bevándorlókat a hazájukba tör­ténő önkéntes visszatérésre ösztönzi, és kötelező előírásokat állapít meg az őri-, zet, illetve az újrabelépési tilalom időtar­tamáról. Az irányelv jogi garanciákat is nyújt, nyitva hagyva a tagállamok előtt a kedvezőbb előírások alkalmazásának lehetőségét. O Az EP 2006 decemberében ambici­ózus jogszabályt fogadott el a vegyi anyagokról. A rendelet szerint a vegyiparnak kell igazolnia termékei biztonságosságát. A jogszabály a forgalomban levő mintegy 100 ezer vegyi anyag közül hozzávetőleg 30 ezer regisztrálását írja elő. A jogszabály célja a vegyi termékek biztonságosságának növe­lése, az állatkísérletek számának csökken­tése, valamint a versenyképesség fokozá­sa és a kereskedelem elősegítése. O A jövő év januárjától több vasúttársa­ság versenyezhet egymással az uni­ós államok között közlekedő utasokért. Az Európai Parlament 2007 szeptemberében fogadta el azt a jogszabályt, amelynek cél­ja a vasúti szolgáltatók határokon átnyúló versenyének megteremtésén kívül az uta­sok alapvető jogainak biztosítása. Tavaly november 1. óta az európai légi utasok biztosak lehetnek abban, hogy a repülőjegyekért megjelölt ár való­ban az az összeg, amit fizetniük kell. Az Európai Parlament által 2008 júliusában módosított és elfogadott európai uniós rendelet értelmében ugyanis az interne­tes oldalakon és másutt feltüntetett vitel­díjaknak tartalmazniuk kell minden adót, díjat és egyéb költséget, amely a jegy­árhoz hozzáadódik, és a nyilvánosságra hozatal időpontjában ismert. (Forrás MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom