Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-06 / 55. szám
2009. március 6., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / III Környezetgazdálkodás tankönyv Dr. Tamás János egyetemi tanár A felsőoktatásban napjainkban végbemenő reformok kapcsán új BSc szintű tankönyvsorozatot jelentetett meg a Mezőgazda Kiadó. A sorozat első darabjai között készült el az Agrárium és Környezetgazdálkodás című alaptankönyv, prof. Tamás János szerkesztésében. A könyv megjelené- sese többszörösen is indokolt volt. Napjainkig az igen népszerű szak számos hallgatója a tárgyat egy több mint 10 éves könyv alapján tanulhatta. Ugyanakkor ez a szakterület rendkívül szerteágazó, amelynek az egyes részterületei is az átlagot meghaladó módon fejlődnek. A könyv a környezeti erőforrások ismertetése mellett tömören kitér az alkalmazható védelmi technológiák értékelésére is. Az agrárium szemszögéből, többek között olyan újabb területeket is taglal, mint a megújuló energiák, a klímaváltozás, a precíziós mezőgazdaság, az állatvédelem, a GMO kérdése vagy az újabb SPS- alapú szabályozás. Az egységes szemléletű könyv megírásában 37 elismert professzor és oktató vett részt az ország valamennyi felsőoktatási intézményéből. így a szerkesztő több kutatóműhely újabb eredményeire is tudott támaszkodni. A könyv lektorálását a Magyar Tudományos Akadémia volt főtitkára, Láng István és jelenlegi főtitkára, Németh Tamás akadémikusok végezték, akik maguk is az agrár-környezetvédelem kiemelkedő személyiségei. Balatonnyi vízmennyiség a szántók talajában Magyarországon átlagosan 10 évből 2-3 évben rendkívüli aszállyal vagy 2-3 évben rendkívüli belvizekkel és árvizekkel lehet számolni. Hogy melyik ez az év arra még a sokat emlegetett klíma- változás nélkül is nehéz választ adni és a tudomány mai állása szerint sajnos nem is lehet. A jelenségnek azonban sok olyan oka van, többek között a csapadékviszonyok, a domborzati, a földhasználati, a talajtani körülmények, amelyek segítik vagy gyengítik a bekövetkező károkat. De mennyi vizet is képes a szántóterület megtartani? Várallyay György akadémikus számításai szerint Magyarország talajtakarójának egy méteres rétege mintegy 35-40 km3 víz befogadására képes és ennek 40-45%-a pedig „hasznosítható víz”. A fennmaradó 55-60%-a a növények számára igen nehezen felvehető „holt víz”. Ezért is fontos, hogy szántóföldjeink szakszerű művelésével mindent megtegyünk a természeti katasztrófák elkerülésért, illetve a károk csökkentésért. Örökzöld kedvenc Koroknai Judit kertészmérnök DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék A lomhán hosszabbodó nappalok újra visz- szaadják hitünket a következő tavaszban. Csak a bangita lógatja az orrát nekikeseredve, mint akiből elszállt minden életerő. A ráncos levelű bangita (Viburnum rhytido- phyllum), mint lomblevelű örökzöldjeink egyik leglátványosabb képviselője csupán a téli hónapokban produkálja ezt az első látásra a kimúlás hatását felidéző, lankatag látványt. A tél elmúltával hirtelen összeszedi magát, levelei felegyenesednek, üde zölddé válnak. A ráncos levelű bangita terebélyes, 2-3 m-esre is megnövő cserje. Fényes levelei sötétzöldek, felületükön mély ráncokkal, fonákukon molyhos bevonattal. Virágrügyei már a nyílást megelőző évben kifejlődnek. Halványsárga illatos virágai májustól nyílnak, termése piros, majd télre egészen megfeketedik. Termését imádják a madarak. A lomblevelű örökzöldekre jellemzően érzékeny a téli erős napsütésre, ezért ha lehet, naptól védett, Ráncos levelű bangita félárnyékos helyre (Fotó: Archívum) Ültessük. A gyümölcsfák metszése ■ A metszés jelentős növekedést és termést befolyásoló hatásokkal rendelkezik. Dr. Gonda István tanszékvezető, egyetemi tanár DE AMTC A metszés az ápolási műveletek között a leglátványosabb növekedést és termést befolyásoló hatásokkal rendelkezik. A magyarországi házi kertek, szórványgyümölcsösök, sőt az árutermelő gyümölcsösök egy részének is legnagyobb problémája a szakszerűtlenül kialakított és fenntartott, káoszt, illetve rendetlenséget tükröző koronaforma, amely a rossz metszés vagy akár a részleges vagy teljes metszetlenséggel hozható összefüggésbe. Ezt a műveletet a termesztők részéről - szemben más technológiai beavatkozással - nagyfokú bizonytalanság, rossz beidegződések, a szomszéd hibás gyakorlatának másolása jellemzi, mely eredménye az említett kedvezőtlen állapot. Sajnos nagyon gyakori az, hogy a metszés megkezdése előtt és annak során semmilyen terv, elképzelés nincs arra vonatkozóan, hogy milyen formájú koronát, milyen méretben és milyen sűrűségben alakítsunk ki. Ennek megfelelően jellemző szinte minden gyümölcsfaj esetében a fák koronájának túlzott elsűrűsödése, a belső részek részleges vagy teljes beárnyékolódása. Márpedig sikeres gyümölcstermesztés, Kora tavaszi növényvédelem Dr. Tarcali Gábor DE AMTC Növényvédelmi Tanszék A gyümölcsösök tenyész- időszakot megelőző növény- védelmi teendői közül nagy jelentőségű a tél végi - kora tavaszi lemosó permetezés. Vannak ugyan, akik vitatják ennek évenkénti szükségességét, mégis számos olyan érv szól mellette, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, és szakszerű munkavégzés esetén a ráfordítás terméstöbbletben és jobb minőségben megtérül. A fás részeken, a rügyeken vagy azok környékén telelő kórokozó szaporító képletek és a kártevők telelő alakjainak (különösen a pajzstetvek, atkák, levéltetvek) gyérítésére ez a legjobb védekezési eljárás. A márciusban előjövő kártevők ilyenkor érzékenyebbek a növényvédő szerekre, könnyebben elpusztíthatok. A kezelés hatékonysága függ az időzítéstől, a legjobb a rügypattanás körüli időpontra időzíteni (március második fele). Nagy per- metlé mennyiséggel (1000- 20001/ha) ténylegesen mossuk le a fákat. A permetezés kórokozók ellen réztartalmú szerekre (Bordóilé FW, Bordóilé+Kén FW, Nordox 75 WG, Funguran- OH 50 WP, Vegesol eReS) rovarkártevők ellen olajos készítményekre (Ágról Plusz, Vektafid A) alapul. Az Agrokén, Nevikén Extra, Olajos rézkén kórokozók és kártevők ellen is hatékony. Biokertekben is használható a mészkénlé, valamint a 2%-os hígítású bordói lé. azaz a fák, illetve a fajták lehetőségei által biztosított mennyiség és minőség kizárólag a napfény által kedvezően megvilágított, ámyékmentes koronarészeken lehetséges. Jótékony napfény Termő karcsúorsó metszés után elérheti a koronatérfogat 50%- át is - a hengeres vagy hengerszerű formáknak. A legjobb megvilágítottságúak az alulról felfelé csökkenő oldallelágazás hosszúságú és vastagságú kúpos formák, amelyek a modern árutermelő gyümölcstermesztés leggyakrabban alkalmazott koronaformái (szabadorsó, karcsúorsó). Terméspotenciál-növelés A metszés során a korona tervezett alakjának kialakítása, a vázágak, elágazódások megfelel sűrűségének (ritkaságának) beállításával történik. A túlzott sűrűség megszüntetése érdekében soha nem szabad sajnálni (Fotó: Archív) egy-egy nagyobb ág eltávolítását (a periférián nagyobb, fénybehatolást segítő részek biztosítása), mivel a hiedelemmel ellentétben ezzel nem csökkentjük a várható termést, hanem a megmaradók terméspotenciálját és gyümölcsminőségét növeljük. Általános szabály: a termés mennyisége soha nem az ágak, elágazódások számától, hanem a produktív, azaz a napfény által megvilágított termőfelülettől függ. Egyetlen ágon is lehet annyi jó minőségű és mennyiségű gyümölcs, mint pl. 3 egymást is árnyékoló esetében, ha az kellően megvüágított. Engedjük tehát a napfényt érvényesülni. tottságú, a legtöbb beárnyékolt zónával rendelkező - amelyen még az ésszerű metszéssel sem tudunk nagyon változtatni- koronaforma a gömb/gömbsze- rű (dió, metszetlen kajszi, cseresznye, meggy stb.). Lényegesen jobb a megvilágítása A termesztés során gyakorlatilag mindenért fizetnünk kell. Fizetünk a növényvédő szerért, a műtrágyákért, az öntözővízért, a gépeink üzemeltetéséért stb., egyedül a jótékony napfényért nem kell fizetnünk, mégsem engedjük az hasznosulni a korona minden részén. Az évenként szükségszerűen alkalmazandó eltérő mértékben és módon végzett metszés mellett igen nagy fontossága van a korona alakjának, formájának, amely a napfényhasznosítás fontos tényezője. A legrosszabb megvilágítf ............... A termés meny- nyisége a napfény által megvilágított termőfelülettől függ. Gonda István Tél végi vitaminpótlás Ledóné Dr. Darázsi Hajnalka egyetemi docens DE AMTC Kertészettudományi Tanszék A sárgarépa fogyasztása hazánkban a bőséges választék ellenére sem mondható ideálisnak. A sárgarépa (Daucus carota) rendkívüli fajtatípus és fajtagazdagsággal bír. A nemesi- tők nem csak a gyökér formájában, gömb, hengeres, rövid elkeskenyedő, hosszú elkeskenyedő, hoztak létre rendkívüli gazdagságot, de tenyészide- jében is a legkorábban, a fényszegény időszakban hajtatható fajták mellett az ősszel, tárolásra vagy ipari feldolgozásra alkalmas fajtákat is nemesítettek. Ma már a sárgarépa az ún. téli betakarítást alkalmazó módon is termelhető, amikor a szalmával, a szántóföldön takart állományt folyamatosan szedik, mindig friss répát kínálva a fogyasztóknak. Színében is különleges típusok jelentek meg az újabb nemesítvények között, a citromsárgától a mélybordó színű gyökérig. A különlegességek és a friss, jó beltartalmi értékekkel (vitaminok, gyümölcs- és szőlőcukor, pektin, ásványi anyagok) renSárgarépafajták (Fotó: Archív) delkező sárgarépa folyamatos hozzáférhetősége is arra buzdít bennünket, hogy változatosabban használjuk étkezésünkben. A megszokott főtt állagán túl mindenképpen ajánlott beiktatnunk nyers állapotában is, ivóiéként vagy salátaként magában vagy más zöldséggel, vagy pl. almával keverten. Sokak előtt ismert, hogy a sárgarépa az A-vitamin előanyagának, a karotinnak egyik legjelentősebb forrása. Azonban arra is ügyelnünk kell, hogy megfelelő felszívódása érdekében mindig fogyasszunk olajokat is egyidejűleg. A metszési sebek védelme Vaszily Barbara okleveles kertészmérnök A metszés során ejtett nagyobb sebek kedvező lehetőséget teremtenek a károsító szervezetek megtelepedésére. Különösen a csonthéjas gyümölcsűek (elsősorban őszi- és kajszibarack) sebzései fogékonyak erre. A sebkezelés, a különböző anyagok sebekre történő felvitele lezárja azokat, védve a gombás és baktériumos megtelepedésekkel szemben. A 40 cm-nél nagyobb sebek fedésével párhuzamosan azok peremét is 0,5-1 cm-es távolságban ecseteljük be a biztosabb védelem céljából. Számos készítmény áll rendelkezésre, de emellett magunk is készíthetünk. Fémmentes olajfestékbe 1%-os töménységben keverjünk kaptán hatóanyagú növényvédő szert, és lenolaj kencével állítsuk be a kívánt konzisztenciát. E művelet elvégzésével a nagyobb, fűrészelt sebek védelmét is biztonsággal elvégezhetjük. Orvosi pemetefű - Marrubium vulgare Dr. Vinczeffy Imre professor emeritus Legelőkön előforduló évelő növény. A fehér, vagy szürkés virágai gömb alakú, vagy tömött álörvben láthatók. Júliusaugusztusban virágzik. A sárgászöld nektármirigye gyűrű alakban látható. A pemetefüvet a jó mézelők közé sorolják. A hatóanyagok közül 1% marrubiint és két másféle keserűanyagot, cseranyagot, illóolajat, viaszt, nyálkát, zsíros olajat, gyantát, glükozidát és saporint tartalmaz. Idült hörghurut, máj- és epebántalmak, gyomor és szívbajok ellen hasznos. A köhögés elleni pemetecukorka lényeges a beteg lázas állapotában és nyálképzés miatt. A 4 oldalú száraz 40-60 cm-re nőnek. A növényt finom szőrök borítják. Az apró virágok a szár és levélnyél szétválásánál jelennek meg. Az élő növény pézsmaszagot termel - ami a talajban eleinte kellemetlen, de száradás után megszűnik a szag. ÉRTÉKES GYÓGYNÖVÉNYEINK
