Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-06 / 55. szám
2009. március 6., péntek FOGLALKOZTATÁS /5 A FELNŐTTKÉPZÉS JOGSZABÁLYAI Törvény- A felnőttképzésről szóló 2001. évi Cl. törvény. Kormányrendelet-A felnőttképzési normatív támogatás részletes szabá- lyairól szóló. 123/2007. (V. 31.) Korm.-rendelet. ________- A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőtt- képzési programok akkreditációjának szabályairól szóló, 22/2004. (II. 16.) Korm.-rendelet. ____________________ Miniszteri rendelet-Az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályairól szóló, 24/2004. (VI. 22.) FMM-rendelet.- A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációs eljárási díjának mértékéről és felhasználási szabályairól szóló, 7/2002. (XII. 6.) FMM-rendelet. _______________________________- A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól szóló, 48/2001. (XII. 29.) OM-rendelet._________________________________________- A Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből felnőtt- képzési célra nyújtható támogatások részletes szabályi- ról szóló, 15/2007. (IV. 13.) SZMM-rendelet.-A szakképzési hozzájárulást a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel teljesítő hozzájárulásra kötelezett költségei elszámolásának feltételeiről és az elszámolás szabályairól szóló, 13/2006. (XII. 27.) SZMM-rendelet. Iskolarendszeren kívül is, közel azonos célokkal... Miskolc (ÉKN) - A felnőttek iskolarendszeren kívüli képzésének célja alapvetően azonos az iskolarendszerű oktatás és képzés céljával, mivel mindkét rendszernek a munkaerőpiac igényeit kell kielégítenie, ugyanakkor a konkrét célok mégis különböznek. Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés elsődleges célja viszont egy konkrét szakmai képzettség/szakképesítés megszerzése. Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések a felnőttképzés legnagyobb területét jelentik. A felnőttképzés iránti igények annak ellenére növekedtek, hogy az utóbbi években a fiatal korosztályok iskoláztatása nagymértékben erősödött. A felnőttképzési aktivitás legnagyobb része a szakképzésekre irányul, amelynek egyik oka, hogy az első szakképesítés megszerzésének igénye - mint azt a lemorzsolódás évek óta összeadódó adatai tanúsítják - jelentős rétegekre terjed ki. A folyamatos képzésbe/ továbbképzésbe való bekapcsolódás a munkaerőpiacon való tartós bennmaradás, és a sikeres érvényesülés szinte nélkülözhetetlen biztosítéka, gondoljunk csak a multinacionális, illetve a legsikeresebb gazdasági társaságok, vagy a közalkalmazottak kötelező továbbképzési rendszerére. Szász Csabával, a Szász Oktatási Stúdió vezetőjével T77777,777., fr**;. ..........7W, j 3 W Pü™ >, Tj ^YTTTr.VTr-. jWTjjjfj. TzJPPm ßrm'j! Wff 5 Képzések érettségizetteknek Szász Csaba: „A szakképzések széles skáláját kínáljuk..." (Fotó: ÉKN) ■ A felnőttképzés elsősorban az érettségivel rendelkezők számára nyújt lehetőséget. Paulovits Ágoston agoston.paulovits@inform.hu Miskolc (ÉKN) - Az Inform- Adó Kft. keretein belül működő Szász Oktatási Stúdió felnőtt- képzési kínálata elsősorban az érettségivel rendelkezők számára nyújt választási lehetőséget. A szakképzés széles skáláját kínálják a pénzügyi-számviteli, társadalombiztosítási, minőségirányítási, logisztikai, köz- beszerzési területeken - tudtuk meg Szász Csabától, az oktatási stúdió vezetőjétől. ÉKN: Kik és hogyan juthatnak hozzá a képzési formához? Szász Csaba: A szakképesítés megszerzését követően, akik dolgozni szeretnének egy piacképes szakképesítés birtokában, jó eséllyel indulnak a munkaerőpiacon, hiszen rendelkeznek a szakmai ismeretek mellett mindazon készségekkel - nyelvtudás, számítástechnikai ismeret -, amelyeket a munkaadók ma már minimumkövetelményként elvárnak. ÉKN: Melyek azok a szakmák, területek, ahol már eredményeket mutattak fel? Szász Csaba: Az elmúlt évben rurópai uniós támogatással, a Lépj egyet előre program keretei között társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, társadalom- biztosítási ügyintéző, közbeszerzési referens, logisztikai ügyintéző, valamint ellenőrzési és minőségbiztosítási munkatárs képzéseket valósítottunk meg Miskolcon, Kazincbarcikán és Sátoraljaújhelyen. Nincs még biztos információnk arról, hogy ez a program folytatódik-e, illetve ha igen, akkor milyen feltételekkel. Jelenleg a Munkaerő-piaci Alap támogatásával - az ÉRÁK-kal együttműködve - most képzési díj nélkül logisztikai ügyintéző szak- képesítést indítunk. ÉKN: Elsősorban kik jelentkeznek az ingyenes képzésre? Szász Csaba: Az ingyenes képzésre azok jelentkezését várjuk, akik regisztrált álláskeresők, de a munkaügyi központ által folyósított ellátásban nem részesülnek, az első szakképesítésüket kívánják megszerezni, már rendelkeznek OKJ-s végzettséggel, de 50. életévüket betöltötték és a második OKJ-s végzettségüket kívánják megszerezni, állásban vannak, de munkaviszonya egy éven belül várhatóan megszűnik, és azt a munkáltató az illetékes munkaügyi központtal már írásban közölte. ÉKN: Költségtérítéses formában mit terveznek? Szász Csaba: Elsősorban mérlegképes könyvelő, a társadalombiztosítási és bérügyi szakelőadó, a társadalombiztosítási ügyintéző, a pénzügyi-számviteli ügyintéző, a nemzetközi szállítmányozási ügyintéző és minőségbiztosítási auditor képzéseket szervezünk. ÉKN: Milyen kedvezményekkel biztosítják az ismeretek széles körű megszerzését? Szász Csaba: A hozzánk jelentkezett hallgatókat kedvező tanfolyami díjakkal várjuk, de egy összegű befizetés esetén további 5 százalék tandíjkedvezményt biztosítunk. Végzett, vagy jelenlegi hallgatóink 10 ezer forint tanfolyamidíj-kedvezményt kapnak, amennyiben nyelvi képzéseinkre jelentkeznek. További kedvezmény, hogy a tanfolyami díj kamatmentes részletekben is fizethető. Azok részére, akiknek a tandíját a munkáltatója fizeti, lehetőség van a szakképzési hozzájárulásból való finanszírozásra. A szakképzéseinket nyelvi képzések egészítik ki. Angol és német nyelvi tanfolyamokat indítunk, alap- és középfokú szinten. Ebben segítségünkre van az elmúlt időszakban kialakított két, korszerűen felszerelt digitális nyelvi laborunk. A nyelvi labor segítségével csoportok képezhetők, video- vagy hanganyagok rögzíthetők, gyakorolhatók, két vagy több diák összekapcsolható, csoportos beszélgetés folytatható, ezek digitálisan rögzíthetők, tesztek írathatók, s még számtalan funkció könnyíti a tanulás. A képzéseket egyébként Miskolcon döntően az Európa Szakképző Iskolában tartjuk, ahol kitűnő oktatási körülmények várják a tanulni vágyókat. A FELNŐTTKÉPZÉS FOGALMA A felnőttképzés fogalma komplex, a felnőttképzési törvény alapján beleértjük az általános, a nyelvi és szakmai képzést. 1. Széles értelemben a nagykorúságot elért személyek képzését jelenti, a gyakorlatban azonban nem ezt a kritériumot használjuk. ______________ 2. A közoktatási törvény szerint a felnőttképzésbe a tankötelezettséget teljesített személy léphet be. (Ez nem kötelező, a fiatal bizonyos korhatárig a „normál" tanulói jogviszony szerinti iskoláztatásban is részt vehet). 3. A felsőoktatási törvény ugyanakkor a „nappali" tagozatú szakokra járó hallgatókat nem tekinti a felnőttképzés alanyának. KEHI kmtippek .szon.hu • • Az iskolai kereteken kívüli felnőttképzésekről (PDF 128 kB) 1. Az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések szerepének jelentőségét növeli, hogy a felnőttek munkavállalói, családi feladataihoz, anyagi lehetőségéhez és időbeli elfoglaltságához az iskolarendszeren kívüli képzé- I sek jobban képesek alkalmazkodni, mint az iskolai rendszerűéin ___________________________________________________ 2. Az iskolai rendszeren kívüli képzések jogi szabályozását több jogszabály tartalmazza, részben a képzések céljával összefüggésben. így többek között az iskolai rendszeren kívüli képzések általános - keretjellegű - jogi szabályozását a 2001-ben elfogadott felnőttképzési törvény tartalmazza: a szakszervezeti oktatásra és az ún. foglalkoztatást segítő képzésekre - amelybe a munkanélküliek átképzése, vagy a vállalatok ún. preventív képzései tartoznak - a foglalkoztatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok vonatkoznak; a felnőttek képzésének magánjogi kritériumát - hasonlóan az iskolai rendszerű képzések tanulói és hallgatói ji jogviszonyát szabályozó közoktatási és felsőoktatási törvényhez - a szakképzési törvény 1993 óta, jelen- I leg pedig a felnőttképzési törvény szabályozza, és azt nem az intézményrendszerhez, hanem az ún. képzés' szerződéshez köti. ________________________________________ f 3. A képzési szerződés a képző intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt kölcsönös jogait és kötelezettségeit határozza meg, és megkötése kötelező. A SZAKMAI KÉPZÉSEKRŐL Külső és/vagy belső kényszerek ■ Sokan felnőttfejjel pótolják az iskoláskorban elmulasztott alap- és középfokú képzést. Miskolc, Budapest (ÉKN - Sz. B.) - Az iskolarendszerű felnőttképzés jelentősége alapvetően abból fakad, hogy amennyiben az egyén „normál” iskoláztatása során nem tudott megfelelő iskolai végzettséget szerezni, azt csak felnőttképzési formában van lehetősége pótolni. Ennek igényét ugyanakkor az a „kényszer” is fokozza, hogy minden szakmai képesítés megszerzésének előfeltétele egy meghatározott iskolai végzettség megléte. Ez az alap- és középfokú szakképesítések döntő többségében minimum általános iskolai végzettséget jelent. Sokszor alapfeltétel A kvalifikáltabb szakmák megszerzésének alapfeltétele viszont a legalább középiskolai végzettség. Ez utóbbi igényt erősíti, hogy - mint azt a foglalkoztatási adatok elemzése mutatta- a tartós foglalkoztatás minimális garanciáját is a középfokú iskolai/szakmai képzettség adja. Ennek megfelelően az iskolarendszerű felnőttképzés fő funkciója a magasabb szintű, iskolai bizonyítvánnyal igazolt általános műveltség megszerzése. Általános iskolában A felnőttek általános iskolai tanulását, annak számszerűségét tekintve nem ítélhetjük megfelelőnek, tekintve egyrészt a rendszerváltozás előtt lemor- zsolódottak nagy számát, másrészt ennek a problémának az „újratermelődését”. Ugyanis az utóbbi években is kétszer annyian nem fejezik be évente a tankötelezettségi kor végéig az általános iskolát, mint amennyien tanulnak a felnőttek általános iskoláiban. Hangsúlyozni kell, hogy az általános iskola el nem végzését azért kell alapvető társadalmi problémának tekinteni, mert ez a réteg teljesen kiszorult a legális foglalkoztatásból, így nem képes magát garantáltan fenntartani. Ugyanakkor „önfejlődése” is erősen korlátozott, tekintve, hogy általános iskolai végzettség nélkül a mintegy 800 államilag elismert szakképesítésből csupán 40 szerezhető meg. Középfokon is... A felnőttek középiskolai tanulásának alakulása kedvezőnek ítélhető: a rendszerváltozás utáni átmeneti visszaesést követően a középfokú iskolai rendszerű felnőttképzésben dinamikusan és folyamatosan növekedtek a tanulólétszámok. Ennek indoka lehet, hogy a tartós foglalkoztatás minimális garanciáját is a középfokú iskolai/szakmai képzettség adja, és ez lassan „tudatosodik” az önálló tanulásra képes, illetve az iskolai tanulást is finanszírozni a rétegek körében. Meg kell jegyezni, hogy az évenként érettségi-képesítő vizsgát tett felnőttek száma 1990 óta viszont lényegében azonos szinten maradt: évente mintegy 14-18 ezer fő tett érettségi vizsgát. _________________ kmf/ppe/c.szon.hu •Felnőttképzés (PDF, 92 kB) 1. Az iskolai rendszerű középiskolai oktatásban részt vevők mintegy 80 százaléka levelező tagozaton tanul. 1990 óta a felnőtt tanulók kétharmada szakközépiskolába járt (túlnyomó többségük a szakmunkások 3 éves szakközépiskoláját végezte el), 1995 óta viszont a dolgozók gimnáziumába járók aránya nőtt. _______________________ 2. A dolgozók szakközépiskoláiba járók ágazati összetételében domináns az ipari-építőipari profilú iskolákba járók aránya (mint- eqy kétharmada). _________________ 3. Az esti-levelező középfokú oktatásban részt vevők kor szerinti megoszlásában szembetűnő, hogy mintegy hetven száza- léka 25 év alatti. __________________ 4. A dolgozók középiskoláinak egy- harmada szakközépiskola, mintegy 70 százaléka gimnázium. Több, kevesebb Miskolc (ÉM)-A felnőttek általános iskolai tanulása csökken, a középiskolai erőteljesen nő. Utóbbi körülbelül azonos a foglalkoztatást segítő, támogatott képzésekben részt vevők számával.
