Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-05 / 54. szám
2009. március 5., csütörtök KILÉT MINDENFELŐL /2 Egyenlősdi Hegyi Erika khe@eszak.boon.hu M egvallom, sokat gondolkoztam azon, miért válnának esélyegyenló'bbé az iskolák, ha közülük némelyik állami fenntartásba kerülne. Mert mikor biztosítják az esélyegyenlőséget az oktatási-nevelési intézmények? Természetesen akkor, ha ugyanolyan anyagi háttérrel rendelkeznek. Ennek segítségével a legkisebb iskola is rendelkezhetne jó technikai felszereltséggel, lehetne korszerű tornaterme, barátságos kertje, udvara és ízlésesen berendezett tantermei. És persze ami a legfontosabb, hogy jól képzett szakemberek tanítanának benne, s minden diák számára elérhető lenne a művészeti oktatás, a sport vagy az emelt szintű idegennyelv-oktatás, a lemaradókat pedig az egyénre szabott felzárkóztatás segítené. Hogy ez jelenleg nincs így, annak nem az az oka, hogy az iskolák többsége önkormányzati fenntartásban van, hanem az, hogy a fenntartók nem kapnak elég pénzt a színvonalas működtetéshez. És kitől? Épp attól az államtól, amely most fenntartásába venné a számukra felajánlott szegényebb intézményeket. Már csak kérdéseim maradtak: ha most nincs pénz az iskolákra, miért lesz később? Igazságos lesz-e, ha az állami iskolák pluszpénzt kapnak, a többi pedig nem? És na így lesz, hogyan szolgálja az az esélyegyenlőséget? Miniszterek jutalma Budapest (MTI) - Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter 1974 és 1992 között folyamatosan a közszolgálatban dolgozott, de önkormányzati, illetve országgyűlési képviselősége is jogosítja jubileumi jutalomra - ezt állítja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium sajtótitkársága annak kapcsán, hogy a Blikk szerint tavaly Szűcs Erika kapta a legtöbb pluszpénzt. A napilap szerdai számában írt arról, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő az elmúlt években a miniszterek és államtitkárok jutalmazásának visszafogását kérte, tavaly mégis több mint 58 millió forint jutalmat kapott különböző jogcímeken 21 miniszter és államtitkár. A Blikk összegzése szerint a miniszterek közül a legnagyobb összeget, 3,88 millió forintot Szűcs Erika kapta 30 év közszolgálatban eltöltött év után, jubileumi juttatás címén. A lap szerint az összeg a miniszter háromhavi fizetése. AZ ELEMZŐ SZÉFJÉT Jfl t j j j j j J’j j > //> Sj j * j j j jj j j i j j j j j j j j j j j / j'j i i j j í j j Zárug Péter Farkas politológus, egyetemi adjunktus (Miskolci Egyetem): A kormány megszorító és jutalmazó politikájával újra a korántsem fényes hitelességi mutatóit rontja. A válság miatti, a kormányfő által meghirdetett vezetői takarékoskodás, ahogy Gyurcsány Ferenc több korábbi programja is, csak szavak maradtak. A kormányfő egyetlen ilyen irányú érdemi rendelkezést sem adott írásban, s így a szó elszállt, a jutalmakat pedig úgy mint korábban, kiosztották. Ez egyébként kommunikációs szempontból is nagy hiba, ugyanis az államkincstár számára szinte jelentéktelen összeggel jelentős politikai szimpátiát tudott volna elérni, ha a választók azt látják, hogy az amúgy is felső tízezerhez tartozók ténylegesen lemondanak javadalmuk egy részéről. Csakhogy a mohóság nem csupán Magyarországon, hanem az egész globális uralmi rendszerben általános jellemzője lett a politikai osztálynak, a Gyurcsány-kormánynak pedig különösen. „Nem kisajátítás, hanem átvétel" ■ Az oktatási tárca az esélyegyenlőség jegyében venne állami fenntartásba iskolákat. Budapest (ÉKN, MTI - KHE) - Akár már a 2010-2011-es tanévtől állami fenntartásba vennének iskolákat - jelentette be Hiller István, az oktatási tárca vezetője, miután egyeztetett elképzeléseiről kedden Budapesten a szakszervezetekkel. A miniszter szerint az első időszakban 100-200 iskola kerülhetne állami kézbe a jelenlegi fenntartóktól. Tovább egyeztetnek Hiller István az egyeztetést úgy összegezte: a szakszervezetek többsége az elképzelést „jó iránynak és megfelelő eszköznek” tartja az esélyegyenlőtlenség és a regionális különbségek csökkentésére. Közölte: folytatja az egyeztetéseket, az elkövetik................................................ Szó sincs kisajátításról, az állam tárgyalásokat kezdeményezne, vagy fogadna el. Hiuer István kező hetekben a szülői, a diák- szervezetekkel, a fenntartókkal tartanak megbeszéléseket, majd Iskolai farsang Miskolcon (felvételünk illusztráció) ezt követően a parlamenti pártokat is megkeresi. A miniszter a fenntartóváltás technikájáról szólva hangsúlyozta: szó sincs kisajátításról, az állam tárgyalásokat kezdeményezne, vagy fogadna el, ha egy önkormányzat vagy más iskolafenntartó ezt kéri, s ennek eredményeként történhetne az átadás-átvétel. A tárca vezetője szerint ugyanakkor érdemes a fenntartói sokszínűséget megőrizni, s javaslata nem valami ellen szól. A finanszírozásról közölte, az kmtippek.s2on.hu Az oktatási törvény (PDF 368 kB) alapnormatíva mellett az állami kiegészítő normatívát is megkapnák ezek az iskolák. Az állami iskolák az egységes pedagógiai rendszer és a kerettanterv alapján oktatnának, a pedagó3»ró m kontra gusok azonban a tanszabadságot megtartva alakíthatnák ki saját tantervűket. Hiller István azon újságírói kérdésére, hogy adott esetben az átadás-átvétel a feladatokat és az épületeket egyaránt érinti-e, azt mondta: „közoktatási feladatátvételről biztosan szó van”, a részletekről tovább egyeztetnek majd a fenntartókkal. Nem tudja kezelni Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy vélekedett az elképzelésről: a mai közoktatási rendszer nem tudja kezelni az esélyegyenlőtlenséget. Szerinte a miniszter által szóban felvázoltak garantálják az állami iskolák finanszírozását, és az ott dolgozók foglalkoztatási biztonságát. Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke közölte: az iránynyal, a tartalommal, a koncepcióval egyetértenek, így támogatják megvalósítását. Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke: Hiller István miniszter a keddi egyeztetésre egytelen sor előterjesztést sem hozott, ami miatt a PDSZ az elképzelést nem tudja támogatni. A céllal, amit az oktatási kormányzat el akar élni, azaz, hogy „minden gyerek egyforma", már korábban is egyetértettünk. Az eszköz azonban, amit a minisztérium választott, véleményünk szerint nem támogatható. Mégpedig azért nem, mert a kormány az elmúlt években több 10 milliárd forintot vont ki a közoktatásból. Ezenkívül nem látunk garanciát a pedagógusok és a technikai dolgozók foglalkoztatására. Nem tisztázott a finanszírozás sem: ha az állami iskolák majd pluszfinanszírozást kapnak, ez nem a többi intézmény kárára történik-e? Nem helyeslem az egységes tanterv bevezetését sem. Hiszen a döntéseknek ott kell születniük, akikre vonatkoznak. Kormos Dénes (MSZP) országgyűlési képviselő: Azzal, hogy az állam is megjelenik az oktatási rendszerben, mint fenntartó, szélesíti az iskolafenntartók körét. Különböző okok miatt egyes iskolák nehéz helyzetbe kerülhettek az elmúlt években. Az ő kilátástalan helyzetükön segíthet az állami fenntartás. Én ennek több előnyét is látom. Növeli az esélyegyenlőséget, ami fontos kérdéssé vált napjainkban. A nehéz helyzetbe került önkormányzatok oktatási intézményeinek fenntarthatóságot biztosít. Foglalkoztatási biztonságot jelent az iskolák pedagógusai és egyéb dolgozói számára. Komoly támogatói rendszer és minőségi oktatás jellemzi majd az állami iskolákat. Mivel ezek az intézmények egységes kerettanterv alapján dolgoznak majd, biztosított lesz az iskolák közötti zökkenőmentes átjárhatóság. Jelenleg ez probléma. Munkahelyek megmentésére használt pénz ■ A kormány visszavonta 13 kiemelt projekt uniós támogatását - tudatta a kormányszóvivő. Budapest (MTI) - A kormány 13 kiemelt projekt korábban megítélt uniós támogatását vonta vissza, mintegy 30 milliárd forint értékben - közölte a kormányszóvivői iroda. A szerdai kormánydöntés indoka: a projektgazdák nem tudták teljesíteni eredeti vállalásukat, nem tudták elindítani a tervezett beruházásokat, vagy az eredetileg vállaltnál jóval magasabb áron valósították volna meg azt. A kormány a felszabaduló pénz jelentős részét a munkahelyek megmentésére csoportosítja át, s a nemzetközi válság miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások megsegítésére használja. A kormányszóvivői iroda közölte: 335 különösen fontos, kormánydöntést igénylő kiemelt projekt megvalósítása, előkészítése folyik jelenleg, ezek közül került ki tizenhárom. „Új választás!” Új gazdaságpolitikára, új kormányra, új választásokra van szükség ahhoz, hogy Magyar- ország ki tudjon törni a válságból, az ország a kormány és Gyurcsány Ferenc hitelteVéglegesen törölték: a budai Vár felújítását, a kulturális értékek digitalizálásának szakmai előkészítését, az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer kialakítását érintő fejlesztéseket, valamint a komáromi Monostori Erőd Euroregionális Kulturális és Turisztikai Központ megvalósítását. lenségének az árát fizeti meg - közölte Szatmáry Kristóf, a Fidesz politikusa szerdai sajtó- tájékoztatóján. Mint fogalmazott, a kormány újabb kudarca, hogy uniós projekteket állít le. Azzal, hogy a kormány uniós projektek leállításáról döntött, komoly károkat okozott Magyar- országnak, hiszen az ország újra megbízhatatlan, kiszámíthatatlan színben tűnik fel - állította Szatmáry Kristóf, reagálva a kormánydöntés hírére. Nem valósul meg az egységes elektronikus kulturális közoktatási és szakképzési szolgáltató felület létrehozása, a 33-as számú főút Hortobágy- átkelés szakasz megerősítése, továbbá a Havanna és Gloriette lakótelepek kötöttpályás közlekedési kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos meghosszabbításával. Bizalmatlanság Budapest (MTI) - Az általános, Kelet-Európá- val szembeni nagyfokú bizalmatlanságnak tulajdonítja Veres János pénzügyminiszter a forint euróval szembeni szerdai negatív árfolyamrekordját: aZ eurót szerda délelőtt 312,25 forinton is jegyezték. Az MTI kérdésére Veres János kijelentette: nem kell államcsődtől tartani. A pénzügyminiszter azt mondta, hogy Magyar- ország finanszírozása folyamatosan biztosítva van, a jegybank devizakészletei fel vannak töltve, ez jelenleg több mint 20 milliárd eurót jelent. „Ebben a kérdésben nincs oka semmiféle bizonytalanságnak” - fogalmazott Veres János. 1 milliárd Mintegy egymilli- árd forint „kophat” el a BKV-nál, hogy az nem a cég érdekeit szolgálja, s ennyit lehetne megtakarítani a működésen a jövőben - mondta Kocsis István (képünkön), közlekedési cég vezér- igaz- gató- ja szerdán tájékoztatón. Fodor Gábor Kérések (Fotó: KM) Fodor Gábor SZDSZ-elnök kérte szerdai találkozójukon Sólyom László államfőt, hogy álljon a Reformszövetség kezdeményezése és a gazdasági reformok mellé. Beszéltek arról is: a meghatározó politikai vezetőknek támogatniuk kell a magyar- országi romák integrációját. Három változat Három változatban is benyújtotta az Országgyűlésnek az SZDSZ és az MDF a közös javaslatát, amely parlamenti képviselők választásáról szóló törvényt módosítaná, a kisebb parlament érdekében. Ezek közös eleme a 200 fős Országgyűlés és az egyfordulós választás. A Fidesz üdvözölte, hogy egyre több párt sorakozik fel a képviselők létszámcsökkentését célzó indítványuk mögé. A KDNP szerint a két párt e javaslattal politikai túlélését kívánja biztosítani 2010 utánra. A külügyminiszter és az elnök (Fotó: epa) A béke érdekében közvetít Clinton Az Egyesült Államok elkötelezett a közel-keleti béke megteremtése mellett - mondta az amerikai külügyminiszter, Hillary Clinton szerdán Rámalláhban a palesztin elnökkel, Mahmud Abbasszal együtt tartott sajtótájékoztatóján.
