Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-21 / 44. szám

2009. február 21, szombat FÓRUM n ÜZENET Mezei Rózsa Szilvia, csengeri olvasónktól: Nem az a fontos, hogy mi vagy, de fontos az, hogy hogyan vagy az, ^ ami vagy. Templomi hirdetőtábláról A NAP ELŐFIZETŐIÉ Szántó Gusztáv- Amióta beköltöztünk Nyíregyházára Nyírbá- • torból 1975-ben, azóta elő­fizetője vagyok a Kelet- Magyarországnak - mondta Szántó Gusztáv, aki 33 éve lapunk előfizetője. A nyíregyházi nyugdíjas min­den reggel elolvassa az újságot, és nincsen olyan oldal, ami ne érdekelné. Ahogy a fér­fiak nagy többsége, a sportoldallal kez­di, de nem „veti meg” a többi írást sem.- Nagyon szeretem a sportot, de az újság minden lapját alaposan átrágom, legin­kább a helyi, gazdasági és a világból érke­ző híreket. A feleségem is olvassa a lapot, miután hazajött a munkából. Ha nincs jó műsor a tévében, akkor rejtvényt fejtek - tette hozzá. Kérdésünkre elmondta még, hogy főleg a kertészettel foglalkozó írásokat hiányolja, mivel a „jó pap is holtig tanul” felfogással élve, folyamatosan képezte magát.- Hobbikertész vagyok, és a szombaton­ként megjelent, a témával kapcsolatos cik­keket tenném be újra a lapba. Belőlük sok mindent tanultam. A reklámokat is tudo­másul veszem, hiszen ez is egy bevételi for­rást jelent - jegyezte meg Szántó Gusztáv.- w — ....... Születésnap: iándra Tar Ferókénak! Sok, boldog 15. születésnapot kíván­nak testvérei, anyukája, apukája és az egész család. Sokáig éljél, boldog születésnapot! 20/449-2066 _______________ Nagy Lászlónak Baktalórántházára! Nagyon sok, boldog szü­letésnapot kíván felesége, lányai, vejei és unokái: Kamilla és Bence. 70/391-7178 ________________________________ Bállá Mihálynénak Nyírmadára! Boldog legyél és vidám, nyíl­jon utadon rózsa és tulipán! Ne érezz se bút, se bánatot! így kívánunk neked nagyon sok, boldog születésnapot! Szerető családod: 30/205-2158______________________________ Kisfiúnknak, Benő Kristófnak, aki ma egyéves! Nagyon sok, boldog születésnapot kívánunk: akik téged nagyon szeret­nek: 70/703-0840 _________________________________ Boldog születésnapot kívánnak Korpái Györgynek Levelekre: gyermekei és unokáil 30/494-2256 ____________________ Névnapmenü: 21. szombat: Eleonóra ______________________________ 22. vasárnap: Gerzson ______________________________ Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 16 óráig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarország- ban megjelenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűkkel kell kezdeni. ITT ÖNÖKÉ A SZÓ! Várjuk leveleiket a 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. címre, e-mailjüket a kelet@inform.hu címre, telefonszol­gálatunk a 42/501-510 (4280-as mellék) számon fogadja hívásaikat, személyesen a Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. alatt, 9 és 16 óra között kereshetik fel olvasó- szolgálatunkat. OLVASÓINK ÍRIÁK A csoport a görög katolikus templom előtt (Fotó: izsépi Béla) Találkozzunk! Kérem azokat a volt mun­katársakat, partnereket, akik a január 30-i újságban olvas­ták „Nyíregyházáért tettek” felhívást, és személyesen meg­kapták a „Meghívót”, továb­bá mindazokat, akik e rendez­vényen részt kívánnak ven­ni, hogy a létszám rögzíté­se és a sikeresség érdekében jelentkezzenek a 42/402-629-as telefonon, legkésőbb február 23-án 20 óráig! A rendezvény helye a Campus Hotel (Nyír­egyháza, Sóstói út 31/b) lenne február 28-án, szombaton. Szikora Gusztáv, Nyíregyháza Gondolatok Anthony de Mello tanme­séjét nem rég olvastam. Sze­retném ezt az élményt min­den kedves olvasóval meg­osztani. „Egyszer egy nő azt álmodta, hogy új üzlet nyílt a piacon. Benyitott, s legna­gyobb meglepetésére Isten állt a pult mögött. „Mit árulsz itt, Uram?” „Mindent, amit a szí­ved kíván - válaszolta Isten.”- Az asszony magába szállt. „Lelki békét, szeretetet, bol­dogságot szeretnék... De nem­csak magamnak, hanem min­den embernek a földön.” - Isten mosolygott: „Azt hiszem, félreértettél. Én nem árulok gyümölcsöt. Csak magokat.” Remélem, egy kicsit mindenki elgondolkodik e sorok elolva­sása után. Ugye érdemes len­ne megpróbálni? Tegyük meg önmagunkért, szeretteinkért, a felnövekvő generációért! Először csak a szeretet mag­ját gondozzuk, ápoljuk napon­ta! Ez az első és legfontosabb, mert ahol jelen van a szere­tet, ott virágzik a béke és a boldogság! Kellemes és tartal­Tréningen A nyíregyházi Széchenyi István Közgazdasági, Informa­tikai Szakközépiskola és Kol­légium tanárai, munkatársai csapatépítő tréningen vettünk részt Beregdarócon, ahol meg­mas hét végét kívánok min­den kedves olvasónak! Szülék Tünde, mentálhigiínikus Előre félünk „...bár fölül a gálya, alul a víznek árja, azért a víz az úr...” Mi, a Beregben élők, a költő sorainak igazságát évtizedek óta érezzük. Sző­ke folyónk többször megmu­tatta foga fehérjét. Tivadar­nál 1948-ban átharapta a töl­tést, elöntötte Gulácsot, Hetét, Fejércsét. Ezután nagyon sok­szor tavasszal a töltésszint alatt pár centiméterrel állapo­dott meg a kiáradt Tisza vize. Éveken keresztül így ázott, gyengült meg ez az árvízvé­ismerkedtünk a helyi neveze­tességekkel is. Nagy segítsé­günkre volt Mpsolygó Tamás, görög katolikus tiszteletes úr, aki bemutatta a Bereg - szin­te egyetlen - görög katolikus templomát. Gyalogtúrát tet­tünk Szabolcs-Szatmár-Bereg delmi rendszer. 1998-ban újra támadást indított szeszélyes folyónk. Én magam is a gáton voltam, töltöttük a zsákokat homokkal, próbáltuk erősíteni a töltést, ami olyan volt, mint a szivacs. Ekkor még szára­zon megúsztuk, de már elő­re féltünk a jövőtől, mert ha nem történik a védelmi rend­szer megerősítésével kap­csolatban semmi, itt legkö­zelebb katasztrófa lesz. Bal­jós megérzésünk 2001-ben saj­nos beigazolódott, szeszélyes szőke folyónk szétszakította a gátat, és ezzel szinte az egész Bereget elárasztotta, sok mil­liós kárt hagyva maga után. Megtörténtek az újraépítések, a károsultak szép új lakáso­megye második legmagasabb pontjára, a 179 méter magas Tipet-hegyre. Ezúton is sze­retnénk köszönetét monda­ni vendéglátóinknak, Király Istvánnénak és kedves mun­katársainak. kát kaptak. A térséget járva, tapasztalatom szerint a lako­sok ennek ellenére szkeptiku­sak. Hiába erősítették meg a gátat, nem bíznak benne, vár­ják a beígért víztározó létre­hozását. Évek óta tervezik az említett árvízvédelmi rend­szer létrehozását, színes szóró­lapokat már kaptunk többször is, de semmi más. A lakossá­got azért is érdekli ez a téma, mert sok családnak szántó­földje, gyümölcsöse, erdője stb. van azon a területen, ahol az előre láthatóan a csatornát, víztározót tervezték. Kérjük az illetékesek megnyugtató válaszát, mire számíthatunk, miben bízhatunk. Ifi. Szabó Gábor, Tarpa Orosz József Alit a bál > A nyíregyházi Búzaszem Óvodában csü­törtökön tartották a farsangi mulatságot, a Méhecske csoport tagjai is jelmezbe öltöztek ezen a napon. (Fotó: Bodnár Tibor) VÉLEMÉNYEK A SZON-ROL MEGSZŰNNEK A KEDVEZMÉNYEK? Homok és porhintés az egész. Hol van Itt adócsökkentés? Amivel könnyíte­ni akarnak a tb-járulékon, azt bőven behozza a cafeteria tervezett meg­adóztatása. Azzal a különbséggel, hogy sokkal több embert érint, és sokkal ártalmasabb. Ez nem adóteher­csökkentés, csak a terhek átstruktu­rálása. Hazug szemfényvesztés. Elfo­gadhatatlan! BEREGI Hány bőrt lehet még lenyúzni a dol­gozó emberekről? Nem félnek, hogy ha így folytatják, hamarosan pakol­hatnak és mehetnek? Nem igazán hallottam eddig, hogy a képviselők­re milyen megszorítások vonatkoz­nak. Mi indokolja pl. Pest megyében a 140 ezerforintos üzemanyag-támo­gatást? Irreálisan magas, valóságnak nem megfelelő összegek vannak kita­lálva a költségtérítéseket illetően. Meddig lehet még hülyének nézni az embereket? Pacho PAMELA ANDERSON A KIFUTÓN A videó az nagyon ott van, azért lát­szik, hogy rendben van minden. A képek viszont valóban csapni való­ak, ami nem Pamela, hanem a fotós silányságát bizonyítja, vagy direkt, pont a legrosszabbkor elkapott képe­ket válogatta össze. SANDMAN BB^~^WWw!sZOFfliu esi ö> További hírek, fotók és videók. VENDÉGSOROK ,,. j j'fyyj a j j toWot A) j j i Wrf j rí /YyTj rrTj TfWrJhrßrfS7/ ’rT) ií Még nincs kőbe vésve Angyal Sándor kelet@kelet.szon.hu Még nincs semmi kőbe vés­ve - hallom az egyik szakértői, aki sok máshoz hasonlóan, ízekre cin- cálja a kormányfő hét eleji beje­lentéseit. Hozzátenném: öröm­mel hallom, mert akárcsak sokak­nak, nekem is van ellenérzésem az elhangzottakkal kapcsolatban. Még mielőtt sorolnám: elcsodál­koztam viszont magam is, ami­kor az ellenzék részéről hiányolták a több konkrétumot, meg a hatá­rozott, kemény döntést, mert ha már végleg eldöntött számok röp­ködtek volna, akkor jogosan vág­ják a kormány fejéhez, hogy ő csak ne mondja meg a „tutit", hall­gasson meg másokat is. Nahát, ezért sincs még semmi a törvények kövébe vésve, még lehet kritizál­ni, ellenérvelni, elutasítani, vagy ha nem esik nehezünkre, újabbat, jobbat javasolni, amikor ezekről a leírt, majd beterjesztett törvényter­vezetekről vitázik a T. Ház. A magam részéről példá­ul, miközben helyeslem a legala­csonyabb adósáv felemelését évi 3 millióra, egyáltalán nem örü­lök annak, hogy a legalacsonyabb adókulcs viszont a jövőben maga­sabb lesz a mostaninál. Pontosab­ban: még rá is bólintanék, ha nem terveznék, hogy az eddig legma­gasabb személyi jövedelemkulcsot ugyanakkor lecsökkentik két szá­zalékkal. Mit mond erre a magam­fajta átlagpolgár? Lám, megint a gazdagabbak kedvében jár­nak, nehogy már a havi több mint negyedmilliót - vagy az egy-, két-, három-, esetleg sokkal több milliót - keresők hónap végén a szomszédasszonytól kérjenek köl­^ 'j Kj'j Wfl j*j**jjj j j a j j i j j * * j csőn sóra, paprikára. Hasonlóan felhúzom a szemöldökömet - per­sze, kizárólag populista módon - amiatt, hogy megadóztatni terve­zik a sokak által sokra tartott étke­zési utalványt, ami - igen! - egy­fajta bérkiegészítés volt minde­nütt, akárcsak az üdülési csekk, ami hovatovább már fizetőeszköz­nek számított a szolgáltatás piacán. Csak ez a két „cafetéria" többmil­liárdos tétel mínuszt jelent, s bár olykor előfordult, hogy ilyen csek­kel üdült a vezérigazgató anyósa is- a munkás, a nyugdíjas meg nem kapott! - azért sokan becsülték érte a kormányt. Ám ha nem lesz adómentes, akkor a vállalatok sem kapkod­nak majd utána... Nem különben elmondanám a majdani vita során a parlamentben - szegény magam!- hogy én azért nem „fűnövesz- tő" módon rendelkeznék az áfa 3 százalékos emelésénél, hanem - s erről már nemrég itt idéztem a jelenlegi mezőgazdasági miniszter hiábavaló reményét - az alapve­tő élelmiszerek egy bizonyos cso­portjánál, ha nem is csökkenteném iw, _______yj látványosan az áfát, (amit úgy­is a kereskedő nyelne le), de leg­alább nem is emelném. Mert így a létminimum közelében, vagy az az alatt lévők, a kisnyugdíjasok, a nagycsaládosok, a segélyre szo­rulók sem jutnának még drágáb­ban a mindennapi, elemi, egysze­rűbb ennivalóhoz. (Mondja egyik jó humorú barátom kesernyésen:- Most maid legfeljebb az imád­ságot is átköltjük, s azt mondjuk: „a mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, plusz 3 százalé­kos áfával...") Ha egy szociálde­mokrata vezetés keménységet akar bizonyítani, hát, itt volna a lehető­ség az ellenőrzésre, s nagy szakér­telem sem kellene nevén nevezni azt az árucsoportot, amit az előbb említett réteg naponta vásárol! Jó, tudjuk, hogy a munkahelyek megtartása, újak teremtése renge­teg pénzbe kerül, meg hogy aki dolgozik, a keresetéből meg tud­ja venni a legszükségesebb napi betevőt, tehát a 3 százalékos áfa mindezért nem nagy ár. Ámde, aki milliókat tesz zsebre, s ebből úgy vásárol - és olyanokat - mint , , j f i A ffT3 Tj Tf j Tj'J j egy gazdag nyugati tőkés, nos az ő „cikkeinek" áfája akár magasabb is lehetne, ő akkor sem mondana le a marhalábszárról, a hízott liba­májról, de még a kaviárról sem. Folytassam? Félretéve a demagó­giát, sokan tudjuk persze, hogy kutyaszorítóban van a kormány. Olyanban, amilyen nem volt az utóbbi ötven évben, s hogy libikó­ka módjára, az egyensúly végett innen elvesz, oda meg ad, ami minden, csak nem átütő reform. Legfeljebb tűzoltás, kevés a tíz ujj a lyukak betöméséhez, nő a mun­kanélküliség, de kérdés, hogy akik munkához jutnak, hova, kinek, talán csak a raktárnak termelnek, mert pang az egész világpiac? Mégis tenni, lépni kell valamit, még ha gyűrött arccal is kéri ehhez a támogatást a tele­vízióban a kormányfő. A minap mondta nekem a kialakult nehéz helyzetről egy talpraesett asszony: - Ha nem jön a lehetőség, építs neki ajtót, hogy legyen hol kopog­tatnia... Ajánlom az olvasó figyel­mébe!

Next

/
Oldalképek
Tartalom