Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-11 / 35. szám

2009. február 11., szerda SÉTA /11 KELET A táncos költőnő Sipos Nikoletta vagyok, igazi cserfes diáklány. A nyíregyházi Abigél Többcé­lú Intézmény társastánc tagozatán tanulok. Taktakenézből azért jöttem a nagyváros­ba, mert az álmai­mat szeretném meg­valósítani. Hiszen, mint minden tizen­éves lánynak, nekem is vannak álmaim, vágyaim, amikért nap mint nap küzdenem kell. Egyik legnagyobb álmom, hogy tánc­pedagógus legyek. Hogy megtanítsam a „jövő nemzedékét” nem csupán a táncra, hanem tiszteletre, meg­becsülésre. A tánc mellett komoly szerepet tulajdoní­tok a versírásnak. Két és fél éve írok verse­ket, és mondhatni, két éve ez az életem. Van, aki bánatában sír, van, aki depresszióba esik, én, ha szomorú vagyok, verseket írok. Lapra vetem érzéseimet, bár most még a legtöbb ver­sem a reménytelen szerelemről, az elvesztett barátokról és a széthulló családról szól. Verse­imet szeretném kiadatni, mert sokan tehetsé­gesnek tartanak, és nekem is egy nagy álmom teljesülne ezzel. Nemrég kezdtem bele egy könyv írásába, mely szintén az érzelmekről szól. Szeretnék segíteni azoknak az embereknek, akik hozzám hasonlóan éreznek. Hogy tudják, sok ember van a világban, aki nap mint nap csalódik, és mégis érzi, hogy nincs egyedül. Úgy érzem, a család, a barátok és a tánc az, amiért érdemes küzdeni és írni. Van egy ember, akire felnézek, és büszke vagyok. Ő a legjobb barátnőm. Tőle származik az idézet, ami megváltoztatta az életemet, és mint mottót, szem előtt tartok azóta is: „Az élet egy társasjáték, ahol néha kiütnek. De akkor mi van? Dobok egy hatost, és megyek tovább!!!” Sípos Nikoletta Sipos Nikoletta (Fotó: amatőr) A korányis drámások egy nagy családnak vallják magu­kat (Fotó: amatőr) Hadas Lilla Korányi Frigyes Gimnázi­um, Nagykálló Felkészítő tanár: Szűcs István Barta Patrícia, Sörés Klaudia Sipkay Barna Kereske­delmi, Vendéglátó-ipari, Idegenforgalmi Középis­kola és Szakiskola, Nyír­egyháza Felkészítő tanár: ______Magyar Miklósné Petruska Barbara Korányi Frigyes Gimnázi­um, Nagykálló Felkészítő tanár: __________Szűcs István Sipos Nikoletta Abigél Többcélú Intéz­mény, Nyíregyháza Kérdezz, felelek! Hogy festett a Kelet- Magyarország a ’60-as, ’80-as években és az ezred­fordulón? Hogyan készül egy-egy lapszám, miről és miként érdemes írni a megyénkben élő olvasók­nak? Ezekre a kérdések­re Palicz István újságíró (jobb szélen) adott választ a Szent Imre Katolikus Gimnázium szervezésében érkező, média iránt érdek­lődő diákseregnek. A médiaképzésben a szervezőintézmény tanu­lói mellett a Kodály, a Westsik, a Bem József, a görög katolikus és az evangélikus iskola diákjai is részt vettek. (Fotó: Sipeki Péter) Hét ország közös projektje A külföldi tanárok csoportja (Fotó: amatőr) A megbeszélése­ken mi, diákok is részt vehettünk és elmond­hattuk javaslatainkat. A 2009-es tanév is sikeresen kezdődött a nyíregyházi Sipkay Barna Kereskedelmi, Vendéglá­tó-ipari, Idegenforgalmi Közép­iskola és Szakiskola számára: Magyar Miklósné tanárnő egy új nemzetközi projekt kerete­in belül több ország (Spanyol- ország, Görögország, Török­ország, Szicília, Svédország, Németország) tanárait fogad­ta városunkban. Január utol­só hetében érkeztek a külföldi tanárok Nyíregyházára. A hét ország közös projektje a Sipkayban igaz, még csak az előkészületi látogatás után van, ám egy igazán sikeres és felejt­hetetlen hetet tudhatnak magu­kénak a külföldi iskolák képvi­selői. Iskolánk vendégei érde­kes programok közepette ismer­kedtek meg a sipkays diákok és tanárok hétköznapjaival. A tanulók színes kiállítás­sal kedveskedtek a különböző országokból érkező tanárok­nak, ahol minden országot mi, diákok mutattunk be vendége­inknek. Ezután Barta Patrícia angol nyelvű bemutatót tartott hazánkról, városunkról, isko­lánk eredményeiről és külföldi kapcsolatairól, majd ezt köve­tően magyar-somogyi üveges táncával kápráztatta el a ven­dégeket. A hangulatot tovább fokoz­ta iskolánk négy lelkes diák­ja (Augusztinyi Dávid, Barta Patrícia, Krasznai Fruzsina, Sőrés Klaudia), akik angol nyel­ven mutatták be iskolánkat. A vendégek nem kis meglepetéssel hallgatták, amint Sőrés Klaudia angol, német, görög, olasz, spa­nyol és svéd nyelven is köszön­ti őket. Lehetőségük volt órákat láto­gatni (informatikaóra angol nyelven Kántor Attila tanár úr vezetésével és nyelvi órák), Nyíregyháza látványosságai­val megismerkedni (idegenve­zetés angol nyelven Tóth And­rás tanár úr vezetésével), Tokaj világhírű, édes nedűjét megkós­tolni, ami által ez a kis csapat mélyebb barátságot kötött. Szál­lásukat az Ózon Panzió adta, ahol minden délután megbe­széléseket tartottak Magyar Miklósné tanárnő vezetésével. A megbeszélések során megvi­tathatták az új projekt felada­tait és témáit, ami a kulturá­lis turizmus témaköreit öleli fel. Ezeken a megbeszéléseken mi, diákok is részt vehettünk és elmondhattuk javaslatainkat és ötleteinket. A tanárok kíváncsiak voltak az eddigi projekteredménye­inkre és arra, hogy diákokként hogyan profitálunk abból, hogy nemzetközi projektekben aktí­van dolgozhatunk. Nagy örömünkre szolgált, amikor elismerő szavakkal illették angolnyelv-tudásun- kat. Hasonló dicsérő szavakkal illették az Ózon Panzió udva­rias és figyelmes kiszolgálását, valamint a csodálatos magya­ros ízeket. A hét sajnos nagyon hamar véget ért, az elválás nehéz volt, de bízunk abban, hogy minél hamarabb újra találkozhatunk és elmesélhetjük új tapasztala­tainkat a projekt megvalósulá­sáról. Köszönetét szeretnénk mon­dani mindazoknak, akik tá­mogattak bennünket az elő­készítő látogatás színvona­las lebonyolításában: Nyír­egyháza Városi Önkormány­zat, Europe Direct Informáci­ós Pont, a Szülők és az Iskola- vezetés. Barta Patrícia, Sörés Klaudia Dráma: megkapták a magukét! Előadás egy szerelmi háromszögről, ám a női lélek vívódásai is megje­lennek. A nagykállói drámások janu­ár 22-én megkapták a magukét. Pontosabban a Tánc-lánc Szín­kör tagjai egy díjat vehettek át a magyar kultúra napja alkal­mából. A díjátadó ünnepség a művelődési házban volt. A Nagykállói Korányi Fri­gyes Gimnázium drámás növen­dékei szerint a Tánc-lánc Szín­kör nem egy átlagos, minden­napinak mondható csoport. A rengeteg próba, tánc, szí­nész és énekórának és a feszti­válokon való megmérettetésnek köszönhetően a diákok egy nagy Petruska Barbara (Fotó: amatőr) családnak vallják magukat. Az iskolai műsorokon és a verse­nyeken való szerepléstől sem hátrálnak meg a nebulók. Min­den évben indulnak az Orszá­gos Diákszínjátszó Találkozón (ODT) is. A tavalyi dombóvári találkozón jeles eredményt sike­rült elérniük, mert ezüstminősí­tést és különdíjat is hozott haza a csapat a Keserű ének című előadással. Ez az előadás egy szerelmi háromszögbe nyújt betekin­tést, és a női lélek vívódásai is megjelennek a színpadon. Ez a táncprodukció volt az, amit a nagykállói önkormányzat úgy gondolt, hogy kiemelkedő szín­vonalú művészeti alkotás. Egy újabb álmuk teljesült a tanulóknak, mert megkapták a Nagykálló Kultúrájáért Díjat. Petruska Barbara Farsangi hangulat a Kölcseyből (Fotó: KM-archív) A legtöbb iskolában működik: hol aktívabban, hol kevésbé A diákok tudnak a létezéséről, de a legtöb­ben nincsenek tisztában működésével. A diákönkormányzat nem egyszerűen egy csapat diák, •hanem egy szervezet, amely sza­bályok szerint működik. A DÓK egy általában 10-15 diákból álló kisebb csoport, amelynek élén egy nagykorú személy áll. Ez a legtöbb eset­ben egy, a tanulók által kedvelt tanár, aki segít a diákoknak a programok megszervezésében, lebonyolításában és szükség ese­tén kezeli a kasszát. Az iskola többi fiatalja szá­mára ez az önkormányzat csak néhány iskolatársuk kisebb cso­portja, akik toboroznak, pár hetente összegyűlnek, beszél­getnek, kirándulásokat ren­deznek, megszervezik, lebo­nyolítják a vetélkedőket, diák­napot, ami a nagy többségnek tetszik. A DÓK vezetőjének, tag­jainak számtalan lehetőségük van az ország minden terüle­tén arra, hogy tovább képezhes­sék magukat. A képzéseken a résztvevők megismerkedhet­nek a DÓK rendszerével, gaz­dálkodásával és a diákok joga­ival, a fegyelmi eljárások mene­tével. A szerzett tapasztalatai­kat az iskolájukban is kamatoz­tatni tudják és az ilyen rendez­vényeken persze a hangulat is kiváló. A diákok képeztethetik magukat és ezeket felhasznál­hatják az iskolai önkormány­zatban is. Mindehhez csak egy segítőkész tanár és aktív, lelkes diákok kellenek. Hadas Lilla

Next

/
Oldalképek
Tartalom