Kelet-Magyarország, 2009. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-09 / 7. szám

2009. január 9., péntek MINDENFELŐL /2 • Korlátozva. Több mint ezer iparválla­lat korlátozza szerda reggel óta a gázhiány következtében tevékenységét Szlovákiában. A korlátozások csütörtökön is érvényben maradtak, mert a gázszállítás szünetel. Altatógáz Égerházi Péter egerhazi.peter@inform.hu Abban, hogy nem fogvacogtató hideg­ben születik ez az írás, nagy szerepe van az előrelátásnak, ami hiszem, hogy nem politikafüggő. Három éve, hasonló krízis után a józan ész diktálta. Több mint 3 mil­liárd köbméter gáz van a magyar tárolók­ban, ehhez képest három napja még 64, tegnap meg már csak 61 millió köbmétert fogyasztottunk. Ugye látják a számok ará­nyát? Nem mindenki. Ők, akik az ipar leál­lásával riogattak, hősugárzó után rohangál­tak, a vidéki rokonokhoz szerveztek költö­zést. Még a mol-vezér is csak néhány hetet adott magunknak, mondván ott az a gáz a tározóban, de egy idő után a nyomáscsök­kenés miatt nem hozható felszínre. Igen, van a párnagáz, ami marad, na de 3 milliárd köbméterből azért jut a felszínre is! Egysze­rű matematika ez, sokan mégis berezeltek a korlátozásoktól, holott nem elzárták a csa­pokat, csak biztos, ami biztos, kevesebbet adtak. Tegnap már erre sem volt szükség, sőt a hideg radiátor mellett cikket író szerb újságíróknak is jut belőle. Most lehetne didergő szomszédaink között gatyára vetkőzve büszkén feszíte­ni, hogy nálunk van gáz. Van, sőt arra is jut, hogy elaltassuk éledő önéreztünk, pedig végre valami, amiben mi köröztük le az egykori béketábor bennünket olykor lesaj­náló tagjait. A tárgyalásoknak már gázt adtak ■ Nem közeledtek egy­máshoz az ukrán és az orosz álláspontok Brüsszelben. Brüsszel (MTI) - Ukraj­na soha nem kívánta korlá­tozni az Európai Unióba tartó orosz gázszállításokat, jelentet­te ki csütörtökön Brüsszelben Oleh Dubina, az ukrán álla­mi Naftogaz gázvállalat vezér- igazgatója, az orosz Gazpromot irányító Alekszej Miller pedig arról beszélt, hogy azonnal hely­reállíthatják a gázszolgáltatást, amint a helyszínre érkeznek az uniós ellenőrök. Az EU brüssze­li végrehajtó testületé jelezte, a megfigyelők akár péntekre el tudják foglalni pozíciójukat. Nem tartják vissza Miller és Dubina szerda éjjel Moszkvában tárgyalt, csütör­tökön pedig Brüsszelben ültek ismét tárgyalóasztalhoz. Utób­bi találkozót követően mindkét küldöttség részéről derűlátónak mutatkoztak, bár jelezték, hogy- a tervek szerint Moszkvában- még folytatódnak a megbe­szélések. A két vezérigazgató a szerdait megelőzően a tavalyi év utolsó napján találkozott szemé­lyesen utoljára. Dubina az Európai Parlament külügyi bizottságának rendkí­vüli ülésén EP-képviselők előtt leszögezte: Kijev kész száz szá­zalékban továbbítani az uniós országoknak szánt orosz gáz- mennyiséget, ha az megérkezik Gázvezeték, jégcsapok között (Fotó: EPA) Ukrajnába. Miller Jósé Manuel Durao Barroso európai bizottsá­gi és Hans-Gert Pottering euró­pai parlamenti elnökkel is talál­kozott. Mint utóbb elmondta, a biztosoknak jegyzőkönyvet adott át, amelyben az uniós ellenőrök ff* ................ Nem lenne sza­bad, hogy Orosz­ország a gázt politikai fegy­verként használ­ja más országok ellen... Joaquin Almunia ..................................... ff tevékenységével kapcsolatban tett javaslatokat. Értésre adta, hogy akkor lehet szó továbblé­pésről, ha uniós részről elfo­gadják az ajánlásokat. Kifejtet­te, ragaszkodnak ahhoz, hogy a megfigyelőknek teljes hozzá­férésük legyen a gáztovábbító létesítményekhez Oroszország­ban és Ukrajnában.- Utána rögtön felújítjuk a gázszállítást, hogy száz száza­lékban szavatoljuk az európai tranzitot - mondta a Gazprom vezetője. Kijelentette: a gázszál­lítások elmaradása miatt kárt szenvedettek Ukrajnát citálhat­ják bíróság elé, amiért nem telje­sítette tranzitkötelezettségeit. Dubina arról is beszámolt, hogy az orosz nyitás után leg­alább másfél napba telhet, mire a szállítások újraindulnak. A gáz a fegyver A gázvita volt a téma az EU külügyminisztereinek csütörtö­ki ülésén is, melyről Göncz Kin­ga magyar külügyi tárcavezető azt mondta: „Az EU állásfogla­lása egyértelmű és határozott. Nem kívánja vizsgálni, kinek mekkora a felelőssége, nem kíván beavatkozni a tárgyalá­sokba, de követeli a szerződéses kötelezettségek betartását”. Nem lenne szabad, hogy Oroszország a gázt politikai fegyverként használja más országok ellen. Ezt már Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági- és pénzügyekért fele­lős biztosa mondta. „Diplomá­ciai eszközökkel, politikai nyo­mással meg kell győznünk orosz partnerünket, hogy ne használ­ja a gázt fegyverként, amivel másokat fenyegethet” - mond­ta Almunia, aki szerint ezt szankciók, vagy más büntető- intézkedések nélkül kell elérni. A biztos szerint Európának meg kell mutatnia, hogy nem ejthető túszul. „Oroszországnak tudnia kell, hogy nem vagyunk passzí­vak” - közölte Almunia. kmt/ppek.szon.hu • Gázkorlátozás, szabályok (PDF, 36 kB) Enyhítettek tegnap a korlátozáson ■ Feloldották a kettes kategória gázfelhaszná­lási korlátozását csütör­tökön. Budapest (MTI, FH) - Mol­nár Csaba energiaügyi minisz­ter az intézkedést a csütörtökön javuló gázhelyzettel indokolt. A miniszter Budapesten sajtótá­jékoztatón elmondta azt is: a helyzet bármikor változhat, s újra életbe léphet a korlátozás. A miniszter szerint csütörtökön a helyzet azért is javul, mert a nyugati (Baumgarten-HAG) vezetéken 4 millió köbméter gáz jön a szerdai 1,5 millióval szemben, és a stratégiai táro­zóból is megkezdik a gázkiter­melést. Molnár Csaba elmond­ta, szerdán igazi krízishelyzet volt a magyar gázellátásban, s ezért az iparvállalatokat illető­en a második kategóriában is el kellett rendelni a gázfogyasztás korlátozását. Hozzátette: szer­dán 61 millió köbméter volt az ország fogyasztása. Azért volt alacsonyabb a vártnál és a korábbiaknál, mert egyrészt a második kategóriában is meg­történt a korlátozás, másrészt az előre jelzettnél 1 fokkal mele­gebb volt, harmadrészt pedig szerdán este a lakosság keveseb­bet fogyasztott, s így elmaradt az esti szokásos csúcsfogyasztás. A miniszter szerint a lakosság felelősen döntött, amikor korlá­tozta fogyasztását, s ezért köszö­netét fejezte ki. A második fokozatban érin­tett vállalkozások egy része továbbra sem használ több gázt - ez derült ki a Független Hírügy­nökség összefoglalójából. Szerbia kaphat Budapest (MTI) Magyarország 1-2 mil­lió köbméter gázt ad el Szerbiának - jelentette be Gyurcsány Ferenc csütör­tökön. A kormányfő sze­rint erre az ad lehetőséget, hogy a szerda esti csúcs elmaradásával az embe­rek hárommillió köbmé­ter gázt spóroltak meg. A gázeladást naponta újra­tárgyalják, és csak addig folytatják, amíg nem jár hazánk számára arányta­lan korlátozással. EKN-HATTER: Hogyan és miért alakult ki a jelenlegi gázhelyzet, elég lenne-e nekünk a magyar gáz? Lenne mit kitermelni a Dél-Alföld alól, csak nem olyan egyszerű 1 Muszáj a gázt importál­nunk? Itt van alattunk ren­geteg. Nó és a megújuló energiák? Szabados Gábor szabados@inform.hu Miskolc (ÉKN) - Dr. Tiha­nyi László professzort, a Miskolci Egyetem Kőolaj és Földgáz Intéze­tének igazgatóját kérdeztük: miért, hogyan alakult ki a jelen (gáz)hely- zet és, hogy van-e ebből kiút. ÉSZAK KELETI NAPLÓ (ÉKN): Mennyi gáz kell az országnak? Tihanyi László: Ha az összes felhasz­nált energiát a statisztikai gyakor­latnak megfelelően olaj-egyenért'ék- re számítjuk át, napjainkban 27-28 millió tonna olajegyenértéknek megfelelő energiamennyiségre van szüksége az országnak. Az 1978 és 1989 közötti időszakban 29-31 millió tonna olajegyenértéknek megfelelő volt az éves energiaigény. Ezt köve­tően a magyar gazdaságban alap­vető szerkezeti változások mentek végbe, a nagy energiaigényű ipar­ágak leépültek, emiatt az energia- igények csökkentek. 1992 és 2003 között alig változott az ország ener­giaigénye, miközben az egy főre jutó bruttó nemzeti termék jelentősen nőtt. Kevesebb energiával nagyobb nemzeti jövedelmet tudtunk előállí­tani. Ez a folyamat kevés nyilvános­ságot kapott, pedig alapvető jelen­tősége van az ország versenyképes­sége szempontjából. ÉKN: És most mi a helyzet az energiahordozók arányával? Miért „futott fel” így a gáz? Tihanyi László: A fenti változások együtt jártak a felhasznált energia- hordozók arányainak a változásá­val is. A szén például folyamatosan kiszorult a közlekedésből - múze­umba kerültek a gőzmozdonyok - és a háztartásokból, felhasználá­sa elsősorban az erőműi szektor­ban maradt meg. A világpiaci olaj­ár növekedésével a kőolaj-származé­kok felhasználása viszont fokozato­san csökkent az erőműi és a lakossá­gi szektorban, miközben lassú növe­kedés volt a közlekedés, mindenek­előtt a közúti közlekedés területén. Az elmúlt 16-18 évben a földgázfel­használás részaránya folyamatosan nőtt, elsősorban a földgáz komfor­tossága és minimális környezeti hatása miatt. Végül, de nem utol­só sorban fontos változást jelentett az atomerőmű blokkjainak belépé­se az 1980-as években. ÉKN: Muszáj a gázt importál­nunk? Rengeteg van alattunk.... Tihanyi László: A hazai források már évtizedek óta nem elegendőek az energiaigények kielégítéséhez. Emiatt importra szorul az ország kőolajból és földgázból, de a nukle­áris fűtőelemek is importból bizto­síthatók. A szén, a kőolaj és a föld­gáz hazai termelése már az 1980-as évtized első felétől csökkenő tren­det mutat. Ezt a kedvezőtlen hely­zetet ellensúlyozta az atomenergia, amit hazai források között tarta­nak nyilván. Az előző helyzetkép megértéséhez figyelembe kell ven­ni, hogy a jelentős készletű szén­hidrogén-mezőket 1970 előtt talál­ták meg és állították termelésbe, így ezeknek a mezőknek a terme­lése az elmúlt két évtizedben már folyamatosan csökkent. Az elmúlt másfél évtizedben Magyarország nyitottá vált a nyersanyag- és ener­giahordozó-kutatással kapcsolat­ban. Hazai és külföldi társaságok kutatási koncessziókat vásároltak, és intenzív kutatási tevékenység folyt elsősorban kőolaj- és földgáz­lelőhelyek feltárása céljából. A leg­nagyobb figyelmet a Dél-Alföldön végzett kutatás kapta, ahol nagy mélységben jelentős nagyságú nem-hagyományos szénhidrogén előfordulást találtak, amely új feje­zetét nyithat a magyar energeti­kában. Ennek a reménybeli kész­letnek a kitermeléséhez azonban speciális termelési módszerre van szükség, ami késlelteti a termelés megkezdését. ÉKN: És az úgynevezett megújuló energiák? Van szelünk, napsüté­sünk, a földben forró vizünk. Tihanyi László: Az elmúlt másfél évtizedben a környezetvédelmi elő­írások szigorodása miatt előtérbe került a megújuló energiák haszno- ’ sítása. Ennek a kormányzati támo­gatottsága változó volt, de látható, hogy a folyamat napjainkban már visszafordíthatatlan. Ugyanakkor reálisan meg kell állapítani, hogy Magyarország adottságai a megúju­ló energiák területén sem jók, az ország legfeljebb közepes kategóriá­ba sorolható. Ehhez járul, hogy nem sikerült egy egészséges egyensúlyt kialakítani a természetvédelem és a megújuló energiák hasznosítá­sa között. Ha általában a megúju­lok hasznosításáról van szó, akkor mindenki támogatására lehet szá­mítani, de ha konkrét létesítmény­ről van szó, akkor már többségben lesznek az ellenzők. Abban sincs egyetértés, hogy mit kellene kiemel­ten támogatni, mihez van leginkább adottságunk. Gyakran lehet talál­kozni olyan megnyilvánulásokkal is,- amelyek a megújulok részará­nyának gyors és látványos növelé­sét sürgetik. ÉKN: Vajon milyen döntések szü­letnek a jelen helyzet nyomán? Tihanyi László: Az energetikában a költséges beruházások miatt a las­sú változásoknak van realitásuk. A döntések hosszú távra szólnak, leg­több esetben a döntés pillanatában sok bizonytalanság nem látható elő­re. A napjainkban kialakult gázel­látási válság is számos tapasztalat­tal gazdagította eddigi ismereteinket. Bizonyára a hivatalos személyek és a független szakértők is levonják a szükséges következtetéseket. KELET RÖVIDEN JEGYZET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom