Kelet-Magyarország, 2009. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-07 / 5. szám

2009. január 7., szerda KELET FÓRUM / 5 ÜZENET Somogyi Józsefné, nyíregyházi olvasónktól: Nem az gazdagít bennünket, ami­vel bírunk, hanem ami nélkül meg tudunk lenni. & Immanuel Kant A NAP ELŐFIZETŐJE Németh Pálné Nyíregyháza - (KM ­F. I.) - Bő évtizede előfi­zetője lapunknak a nyír­egyházi Németh Pálné. Előfizetői hűségét aján­dékcsomaggal hálálta meg szerkesztőségünk. A lap otthonuk­ba érkezésekor azonnal az időjárást tar­talmazó oldalra lapoznak, majd a gyászje­lentést nézik meg, mint teszik azt még oly sokan, abban reménykedve, hogy nem az egyik ismerősük távozásáról értesülnek majd. A fiatalasszony és férje egy gyer­meket nevelnek. A tízéves kislány nagyon szereti az édességet, így valószínűleg ő örül majd legjobban az ajándékcsomag­nak. Édesanyja azonban azt is elmond­ta, hogy ennek ellenére lánya nem hab­zsolja fel azonnal az összes csokit, jobban szereti ugyanis beosztani azokat, hogy minden napra jusson neki az élvezetek­ből. A Kelet-Magyarországban mindhár­man megtalálják a maguk olvasnivalóját - mondta Németh Pálné. ITT ÖNÖKÉ A SZÓ! Várjuk leveleiket a 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. címre, e-mailjüket a kelet@inform.hu címre, telefonszolgála­tunk a 42/501-510 (4280-as mellék) számon fogadja hívása­ikat, személyesen a Nyíregyháza, Dózsa György u. 4-6. alatt, 9 és 16 óra között kereshetik fel olvasószolgálatun­kat. A leveleket terjedelmi okokból rövidíthetjük megjele­néskor. Nem közölhetünk azonban jogszabályokba ütkö­ző tartalmú, vagy névtelen leveleket. Kérjük, tüntessék fel a levélen/e-mailen a telefonszámukat is. JÓKÍVÁNSÁGOK Névnap: Papp Attilának Újfehértóral Nagyon sok, boldog névnapot kíván három gyermeke: Zsolt, Gábor, Beáta és felesége: Zsu­zsa! 30/512-6238_____________________________________ Horváth Attilát sok szeretettel köszönti kislánya, felesége és anyósa. Ez ma a te napod! 30/575-0038 _________________ Névnapmenü: 07. szerda: Attila, Ramóna _____________________________ 08. csütörtök: Gyöngyvér, Keve_________________________ 09. péntek: Marcell ___________________________________ 10. szombat: Melánia _________________________________ Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 13 óráig ezt megteszi, a másnapi Kelet-Magyarország­ban megjelenik jókívánsága. A jókívánságot kjk (utána szóköz) betűkkel kell kezdeni. Vidám óévbúcsúztató Őrben, az Ezüst Alkony Nyugdíjas és Hagyo­mányőrző Klub tagjai családias, meghitt han­gulatban búcsúztatták az óévet. A közel 80 fős társaság a klubtagokkal, családtagokkal, vala­mint barátokkal együtt mulatta át a szilvesz­teréjszakát. A fergeteges mulatság már 31-én este 6 órától megkezdődött, s a jó zenének köszönhetően hajnal 4 óráig tartott. Megállás nélkül táncoltak és énekeltek gyerekek, fiata­lok és idősek egyaránt. A 23 órakor kezdődő tombolasorsolás egy óra hosszáig tartott, ahol szinte mindenki nyert valamit. Éjfélkor közö­sen elénekelték a Himnuszt, majd köszöntöt­ték egymást. Ezután az iskolaudvaron meg­nézték a tornateremben párhuzamosan rende­zett mulatság szervezői által bemutatott tűzijá­tékot. A szervezők és a tagok nevében kívánok mindenkinek sikerekben gazdag, békés, boldog új évet! Kiss László, művelődésiház-vezetö Hajnalig tartott a mulatság (Fotó: amatőr) OLVASÓINK ÍRJÁK Fontosak Olvasói levél jelent meg „Vasmegyeri advent” cím­mel. Erre reagálva szeret­nék néhány gondolatot leír­ni. A december 14-i ünnep­ségre a Szociális Szolgálta­tó Központ dolgozóitól kap­tak személyesen meghívást a Vasmegyeren élő, 60 év feletti idős emberek, közöttük én és férjem is. (A rendezvény szer­vezőjétől tudom, hogy sem a Vasmegyerért Tenni Aka­rók Egyesülete, sem pedig a pedagógusok nem vettek részt a szervezésben.) A gyönyö­rű díszlet is, amivel megte­remtették a karácsonyi han­gulatot, a központ dolgozói­nak keze munkáját dicséri. Az ünnepi műsoron fellépőként részt vettek az óvodás és isko­lás gyerekek, ezután az Adra Adventista Szeretetszolgálat átadta az iskola igazgatónőjé­nek az októberi adományról szóló emléklapot, melyet egy emlékezetes rézfúvós hang­verseny és koncert követett. De ez a délután rólunk, idő­sekről szólt. Mindannyian éreztük azt, hogy mi vagyunk az ünnepeltek, a műsor csak nekünk szól, és mi kaptuk ajándékként. A szeretet ünne­pe előtt sikerült a minden­napos gondtérhelt arcokra mosolyt varázsolni. A Szolgál­tató Központ dolgozói olyan színvonalas és emlékezetes eseményt szerveztek a kultúr- házban, amilyet a megjelen­tek talán egész életükben nem láttak még. A vasmegyeri idős emberek nevében köszönete- met szeretném kifejezni a köz­pont valamennyi dolgozójának a szervezésért és Kovácsné Szabó Anikónak a lebonyolítá­sáért, a fellépőknek a csodála­tos műsorért, illetve az óvodai konyhásoknak a finom vacsoráért. Ezúton is kívánok nekik és kedves családjuknak sikerekben gazdag, boldog új évet! Bízom benne, hogy Az idősek klubjának műsora Emlékezetes nap marad így, év elején szívesen emlékezünk vissza a tava­lyi történésekre, különö­sen pedig nagyközségünk, az ököritófülpösi önkormány­zat által késő ősszel szerve­zett idősek napi rendezvényre. ezután is részesei lehetünk ilyen rendezvénynek, ahol az idős ember újra érezheti, hogy fontos a társadalom számára. Bodó Pálné, Vasmegyer Szegénységben Sértésnek venném, ha vén­nek titulálnának, szebb kife­jezésnek tartanám, ha inkább korosnak mondanának. Tény, hogy éltem már a háború előtt, alatt, után, az átkosban, legújabban a demokráciának nevezett időszakban. 1946-ban kezdtem a pályafutásomat, az akkori fizetőeszköz: a pen­gő volt. A pénzre nyomtatott számjegyeken a nullák olyan gyorsan szaporodtak, hogy Ez a nap kimondottan nekünk szólt, bennünket köszöntött. Az emlékezetes találkozó dél­előtt 11 órakor kezdődött és hajnali ötig tartott. A nem mindennapi rendezvényt Hor­váth László polgármester úr nyitotta meg meleg szavak­kal. Az idős emberek tisztele­te, megbecsülése sugárzott a szavaiból. már a keletkezett számoknak nevet sem tudtak adni. Vásár­lóértéke viszont nem volt, s mikor jött nyár végére a vál­tótárs - a forint -, kiderült, hogy a majd éves fizetésünk egy kemény nullát ér. De dol­gozni azért kellett, meg kel­lett találni valahogy a meg­élhetést. Én könnyebben vet­tem, magamra volt csak gon­dom, de voltak családok gyer­mekekkel, s akkor is voltak nyugdíjasok, akiket igen meg­viselt ez a „futóverseny”. De érdekes módon, nem követe- lődzött senki, nem fenyege- tődzött semmiféle retorzió­val, dolgozott! Arra emlék­szem, hogy a nagy nincstelen- ség, a nehézségek tömege elle­(Fotó: amatőr) Örömmel fogadtuk a meg­ajándékozást is. A rendez­vényen együtt tölthettük az időt a nagyrabecsült hodászi, kocsordi és porcsalmai bará­tainkkal. Hálás köszönet az ő csoportjaiknak és a mi helyi táncosainknak és énekka­runknak a nagyon szép műso­rokért. Magocsa András nére falunkban a szinte min­den kapu előtt lévő lócákon, vasárnap délutánonként élénk társadalmi élet folyt. Beszél­gettek, nevetgéltek. Az asszo­nyok megtárgyalták, hogyan lehet szinte a semmiből enni­valót csinálni. A férfiak, hogy hogyan lehet az egyikőjük kis tehénkéjét összefogni a mási­kéval. Együttes erővel meg­szántani vetés alá a követ­kező évre szóló vetés alapját, hogy legyen a jövőnek értel­me. Nem irigykedett senki a szomszédja kacsalábon forgó kastélyára, a sokmilliós autó­csodájára, a kipukkanásig tele bukszájára. Pedig ez a kor a szegénység kora volt. Vigh Gyula, Kántorjánosi Ne fázzunk! A gulácsi Bihary Ferenc jó gazda módjára már időben gondoskodott a téli tüzelőről, a fel­fűrészelt tűzifát portáján a fásszínben tárolja. Hitvallá­sa: jobb fűteni, mint fázni! (Fotó: Berki Károly) VÉLEMÉNYEK A SZ0N-R0L " Internetes portálunkon, a Sza­bolcs Online-on olvasóink azonnal megírhatják véleményüket kom­mentár formájában. Ezekből válo­gatunk naponta. ÁLLATBARÁTOK DEMONSTRÁLTAK Érezhető, hogy ezek az állatorvosok igazán hivatásuknak tekintik munká­jukat, bármikor lehet rájuk számíta­ni (éjjel-nappal), természetesen ezt meg kell fizetni, az árak ki vannak írva, és számlát adnak a kezelés min­den mozzanatáról. Csak tanulhatná­nak az embereket gyógyító kórházak és orvosaik tőlük. marti47 Minden szép és jó, de például nekem is vannak kisállataim, sajnos, pénzem nincsen arra, hogy az állatkórházba menjek. Bérből, fizetésből, nyugdíjból nem lehet megfizetni az állatkórházi szolgáltatásokat. Ha gondolnának a kispénzűekre is, akkor olcsóbb lenne a kórházi kezelés. Próbáltam ivarta- lanítani a nőstény cicámat, de miből vegyek le 15 000 forintot, hogy kifi­zessem? Tudom, ez az én problémám, meg több más emberé, de ez van. bargi2 AZ ÚJ ÉV HOZOMÁNYA Csak azt nem értem, ha az energia­árak emelkednek, az mindig emeli a közlekedés és a szemétszállítás díjait, ha csökkennek, akkor miért is emel­nek árat? OLAJFA —— ’"‘""'"www’szorHH^^^^ CSŐ & További hírek, fotók és videók. POSTÁNKBÓL Áldást hozhat a jó szomszédság ■ Természetes, hogy figyelünk egymás­ra, örülhetünk, ha mi is segíthetünk. Ha a „Rossz szomszédság: török átok.....” - ahogyan Arany János írta, akkor a jó szom­szédság bizony áldás. Jóma­gam tapasztalhatom milyen, ha az embernek jó szomszédja (szomszédai) vannak. Gyermek­koromban szolgálati lakásban éltünk, ahol a kollégák, barátok, s mi, gyerekek sok időt töltöt­tünk együtt. Az első kiskutyát is egy kedves idős szomszéd házas­pártól kaptam. Aztán, amikor letelepedtünk, saját házunkba költöztünk, újabb példáját kap­tuk a jószomszédi áldásnak. Köl­tözködésünk karácsony előtt két nappal fejeződött be, ekkor alud­tunk először új otthonunkban. Aki próbálta, tudja, hogy bizony sok idő, mire minden a helyé­re kerül, s a dobozok kiürülnek. Mi sem láttuk a végét. Tudtuk, a fenyőt most is fel fogjuk díszíteni, körülötte össze­ülünk, beszélgetünk. Az ember ilyenkor el is felejti, hogy evett-e már, éhes-e? Édesanyám is arra gondolt, hogy viliakor halász­lével ünnepelünk majd. Nem is kívánhattunk többet, hisz volt mit tennünk. S ekkor jött az áldás, a kedves új szomszéd, aki finomságokkal halmozott el minket, szinte elnézést kérve, hogy háborgat. Gyönyörű volt az este, s nem csak az étel miatt. A tudat, hogy otthon vagyunk, s hogy figyelnek, gondolnak ránk, még jobban esett. Egyik este szüleim elmentek, s csak jóval a megbeszélt időpont után értek haza. Nem maradtam egyedül, mert volt, aki megkérdezte, min­den rendben van-e? Szilveszterkor, mikor boldog új évet kívántunk egymásnak, második jó szomszédunk meg­jegyezte, hogy ugye van lencsé­tek. Vettünk mi, de tiszta zsi- zsikes volt. „Ne menjetek át az új évbe lencse nélkül, gyertek, s én adok lencselevest!” - adott kölcsön. Valahogy természetes ez, hogy figyelünk egymásra. Ha mi is segíthetünk, örülünk, hogy megtehettük. Egyszer Ágo­ta nővér állt gondterhelten az otthonunk előtt, s kiderült, sző­lőre lenne szüksége az aznapi Palóczy Tímea szertartáshoz (szenteléshez). Mivel nem sikerült szerezniük, és nekünk, a szomszéd telepü­lésen a zöldségbolt útba esett, így vittünk. Délután kopogtat­tak, s a szentelt gyümölcsökből hozzánk is került. Jó érzés ez. Nem véletlen az, hogy a mesék­ben a szájhagyomány így örö­kítette meg a másik segítését: „Jó tett helyébe, jót várj!” Higy- gyünk a mesében! Palóczy TImea, MAriapócs

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom