Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-31 / 304. szám
2008. december 31., szerda FORUM /6 Cipősdoboznyi szeretet A Baptista Szeretetszolgálat 2004-ben hirdette meg karácsonyi akcióját, a “Tízezer gyermek karácsonyát”, amely az “Operation Christmas Child” néven futó nemzetközi mozgalom ötlete alapján született. E mozgalom alapgondolata szerint gyermekek vagy egész családok készítenek ajándékot rászoruló gyermekeknek. Az ajándékok csomagolására szolgáló, színes csomagolópapírba öltöztetett cipősdobozok ma már nem csak sok millió nehéz sorsú gyermek örömét, hanem a szeretet és együttérzés jelképét jelentik szerte a világon. A Baptista Szeretetszolgálat akciójához 2005-ben csatlakozott a Kelet-Magyarországi Speciális Mentő Egyesület is. Nyíregyházán , a megyeszékhely központjában, a Kossuth téren, a város karácsonyfájánál találkozhattak velük december 11-23. között naponta délután 16 óra után azok, akik egy-egy cipősdoboznyi ajándéktárggyal igyekeztek segíteni a rászorulókat. Vincellér Tibor, az egyesület elnöke tájékoztatott bennünket arról, hogy az akció idén is eredményesen zárult, hiszen a karácsony előtti két hétben közel 100 cipősdoboznyi ajándékot gyűjtöttek össze. A korábbi években is a megye számos pontjára, Vásárosnaményba, Mátészalkára, Botpaládra és Nyíregyházára is jutott a szeretetcso- magokból. Idén a különböző adományokkal teli cipősdobozokat a „Kelet-Magyarországi Mentő Egyesület” az ünnepek előtt a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) Tarpai csoportjának adta le, melyeket Kotánné Parádi Krisztina csoportvezető vett át. Az adományok így szenteste előtt célba értek és minden bizonnyal sok-sok rászoruló gyermek karácsonyát aranyozták be. Holes István, Nyíregyháza A speciális mentősök egy csapata (Fotó: amatőr) OLVASÓINK ÍRIÁK Hatalmas az ür Közeleg a karácsony: a szeretet, békesség ünnepe. Azért ragadtam tollat, hogy emlékezzünk azokra, akik már nem lehetnek velünk. Talán nincs is olyan család, ahol az ünnepi asztal mellől ne hiányozna valaki, ne maradna üresen „a szék”. Emlékezzünk szeretteinkre, kiknek soha többé nem adhatunk ajándékot, és nem kívánhatunk békés boldog karácsonyt! Gyertyát gyújtva, gondolatban emlékezünk szívünk minden szeretetével, lelkünk sóhajával drága gyermekeinkre, testvérekre, édesanyákra, édesapákra, szeretett társra, rokonra, kedves barátra. Kiknek e földön véget ért a „vendégség”! S nekünk, kik maradtunk, könnyeinken át, szívünk rejtett fájdalmával, lelkűnkkel átölelve őrizzük drága emléküket. Itt szeretnék emlékezni tisztelve szeretett háziorvosunkra, dr. Petrovits Gyulára, kitől váratlan halála miatt, mi betegei, közeli ismerősei nem tudtunk elbúcsúzni! Megköszönni azt a sok jót, megértést, türelmet, törődést, amit orvosként, s magánemberként adott a faluban élőknek. Halálával valami megszakadt. Minden félbe maradt, lénye nélkül hatalmas űr maradt! Tudásával, hitével, emberségével ott segített, ahol szükség volt rá. Hiányzik vigasztaló, reményt adó szava, alakja, sármos mosolya. Hiányzik a szeretett galériája, hol általa szervezett kiállításokon át megismerhettünk sok művészt és így elénk hozta a tágabb világot. Hiányozni fog most szenteste a református templomból, ahol mindörökre üres lesz a helye. Lapunk karácsonyra három családon segített az önök ajándékaival. A nyíregyházi ÉVISZ végzős diákjai is nagy csomagokkal érkeztek a szerkesztőségbe. erről győznek meg bennünket olvasóink levelei. Az ünnep jegyében Az ünnep múltával sem hunyt ki a szeretet lángja, A karácsonyt megelőzően, de a két ünnep között is többen ragadtak tollat amiatt, hogy papírra vessék az (Fotó: Lefler György) ünneppel kapcsolatos gondolataikat. Ezekből választottunk most ki kettőt: Virányiné Paragh Katalin és Póta József régi levelezőink írását. Most, december 26-án már fél éve, hogy számára váratlanul jött a „hazahívó szó”. S ment teremtőjéhez szerető szívvel. De hiszen hite által már szeretteivel van Istennél, s hálát adva az úrnak, hogy közöttünk élt, és a falu nagy családjának teljes tagja lehetett. Istenbe vetett hittel tudom és érzem, még szívünkben emléke él, örökre velünk marad! Isten áldása kísérje a síron túl is! Álma legyen békés, emléke áldott! Minden szerettünkre így emlékezünk szívünk utolsó dobbanásáig. Karácsonykor értük egy szál gyertya ég majd. Virányiné Paragh Katalin Köszönet az ünnepért Kellemes meglepetésben volt részük az Emmaus Evangélikus Szeretetotthon lakóinak az immár 106 éves nyíregyházi Ernyey patika jóvoltából. Az ünnepekre, miként tették azt korábban, most is megajándékoztak bennünket többféle gyümölccsel, amelyeket a szakácsaink az ünnepi ebéd után tálaltak fel. Szívből fogunk emlékezni erre á nemes cselekedetre. Napjainkban tömérdek a segélykérés, olvashatjuk megyénk napilapjában. A sors hozta ezt a folyamatot, hogy a hátra lévő éveinket a szép- korúak otthonában töltsük. A főnővér és lelkes munkatársai közmegelégedésre végzik ezt a nem könnyű feladatot. Nekünk már minden nap és óra ajándék. Ezúton is szeretnénk minden közreműködőnek szerete- tünket kifejezni, jó egészséget és boldog új esztendőt kívánva a ház lakói nevében: Póta József, Nyíregyháza
