Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-20 / 297. szám

2008. december 20., szombat KillT FÓRUM n ÜZENET 55 Széles Lászlóné, tiszaberceli olvasónktól: A férfi akkor se mond igazat, amikor beszél, az asszony akkor is hazudik,‘ha hallgat. Móra Ferenc 55 Átélni együtt a múltat Nyíregyháza (KM) - Teschmayer Andrásnét, született Gulácsi Margitot csodálatos emlékező­képességgel áldotta meg a sors. Hároméves korá­tól fel tudja idézni az ese­ményeket a legapróbb rész­letig, méghozzá olyan kép­szerűen, érzelemgazdagon, hogy az olvasó vele együtt ismét átéli azokat. (Ezek az emlékképek szolgáltak a most megjelenő „Vecser- nyére szól a harang” című könyvének a megírásá­hoz.) Fiatal korát (ahogy ő tartja: legszebb éveit) tanyán töltötte, s olyan nevelést kapott a szü­lői házban, ami egész életére kihatással volt. A nagyapa és az édesapa örökségét továbbvitte, akikre mindig felnézett. Az ő meséik, történése­ik benne jó táptalajra találtak. Megtanulta a föl­det, a természetet, a családot, a hazát szeretni, de mindezt olyan rajongással, hogy szinte meg­perzseli az embert. Nem hullott semmi az ölébe, neki és őseinek is mindenért meg kellett küz­deni. De ennek a küzdelemnek is megvoltak a maga szépségei. A nagyapa elmegy Amerikába, hogy az ott szerzett pénzen megalapozza a csa­lád jövőjét, az apa csak gyarapítja azt. A könyvében „elviszi” az olvasót, hogy meg­mutassa, Vencsellő határában az egykori - ma már lerombolt - otthonát, a régi ballagótanyai iskolát, ahol hat évig sulykolták bele a betűve­tést, rózsástanyai, majd a buji kötődéseket. Az ember végigkísérheti annak a kislánynak a növekedését, akit tizenhét évesen már férjhez adtak. Találkozhat a nagy sorsfordító háborúk­kal, mely nem kímélte a tanya lakóit sem. Mikor papírra vetette a sorokat, bízott benne: egyszer könyv lesz belőle! Nem magának, a csa­ládnak, a gyerekeknek, az unkáknak, hogy tud­ják, ismerjék a múltat, s mindazoknak, akikre oly szeretettel gondol az életéből. Szerencsére be is tartotta szavát. S azóta már jó szívvel adott is a könyvből a Szivárvány Idősek Otthonának, a buji egyházközségnek. Teschmayer Andrásné JÓKÍVÁNSÁGOK ■I Születésnap: Azért, mert szerettek, jöttem a világra! Lettem új csillagfény, nagyszülők boldogsága. Szeressetek mindig igaz szeretet­tel, a kincsetek vagyok, pici kincs, de emberi Kiss Marcell- nek Gyulaházára 2. születésnapja alkalmából! Kiss nagyszü­lei, Pisti, keresztanyu és családja. 20/470-24590 __________ Vasmegyerre, Berencsi Józsefnek! Boldog születésnapot kíván édesanyád, nővéred és családja! Ugye a mi vérünk nem válik vízzé?! 20/513-0832 ________________________ Házassági évforduló: Kovács Tamásnénak nagyon sok, boldog házassági évfordu­lót kiván férje és fia. Tamás: 30/340-7007 _______________ E hajnal se különb a többinél, mégis valami új titkot mesél. Egy új évfordulóhoz érkeztünk, gyűlnek az évtizedek mögöt­tünk. Ahogy gyúlnak, alusznak a fények, úgy gyűlnek és nőnek az emlékek. Boldog ötvenedik házassági évfordulót kívánnak Hanufer Ferencnének és férjének Nyírmadára: test­vérei! 20/470-2459 _________________________________ KELET Jókívánságait születésnap, névnap, évforduló 1 alkalmából SMS-ben a 90/612-222-es, emelt­díjas (162 Ft+áfa) telefonszámra küldheti. A jókívánsá­got kjk (utána szóköz) betűkkel kell kezdeni. Jubilált a szakszervezet Az elmúlt szombaton ünnepelte Budapesten a Fáklya Klubban a Magyar Tanítók Szakszerve­zete (1918) jogutódjaként működő Pedagógusok Szakszervezete megalakulásának 90. jubileumi évfordulóját, mely taglétszámát tekintve ma is a közoktatás, a közszféra legnagyobb reprezen­tatív szakszervezete. Az ünnepségre meghívást kaptak a szervezet egykori és jelenlegi veze­tői, aktivistái. A PSZ vezetősége az erre a cél­ra készített jubileumi emlékéremmel köszönte meg a tagság érdekében végzett munkát a meg­jelenteknek. Megyénket Oláh Gábor, Miklósi Ist­ván (Nyíregyháza), Kosztyú Béla, Sárossy Zol­tán (Kisvárda) és Vargha Ferdinánd (Mátészal­ka) képviselte. Az ünnepség egy pillanata (Fotó: amatőr) OLVASÓINK ÍRJÁK mKm Hálás köszönet a gyógyításért Köszönetemet szeret­ném kifejezni a nyíregyhá­zi Jósa András kórház króni­kus belgyógyászat és geriátria osztálvezető főorvosának, dr. Sáhy Árpádnak, dr. Jáno­si Orsolya kezelőorvosnak, Nagy Jánosné főnővérnek a szakszerű és odaadó kezelé­sért. (November 25-től decem­ber 9-ig feküdtem az osztá­lyon.) Ugyancsak köszönete­met fejezem ki az összes nővér­nek, ápolónak, valamint az összes dolgozónak a lelkiisme­retes munkájukért! Mindennel meg voltam elégedve. Nagyon megfogott az, hogy mennyi­re együtt élnek és együtt érez­nek a betegekkel. Rend, fegye­lem, tisztaság van minden­hol. Talán ezeknek is köszön­hettem, hogy a súlyos betegsé­gemből felgyógyultam. Kívá­nok nekik áldott és boldog karácsonyi ünnepeket, és ered­ményekben gazdag új évet! Sztojkovics Sarolta MÁV, most állunk, várjál! Engedjék meg, hogy a bosz- szúságomban született íráso­mat közreadjam. Én így látom, ma (hirdetés): Munkatársa­ink európai, sőt mi több, világ- szintű szolgáltatást nyújta­nak! Elítéljük a rohanó élet­vitelt, vonataink megfontol­tan, vagy sehogy sem közle­kednek! Interaktív szolgál­tatások keretében az utasok maguk takaríthatják ki az ülő­helyet, ha le szeretnének ülni! Odafigyelünk szemük egészsé­gére: állandó fényviszonyt biz­tosítanak intelligens ablaka­Ostyatörés barátságban A nyíregyházi lengyel polónia nagy ünnepre készült sok-sok meglepetéssel idén december 5-én, a már hagyo­mányos karácsonyi viliaestre és jubileumi ünnepségre is egyben. Az ünnep egyik meg­hívottja, Jacek atya, lengyel szerzetes, aki megtisztelte a rendezvényünket jelenlété­vel, és mesélt a lengyel viliai tradíciókról, mintegy előké­szítve az ostyatörés ceremó­niáját. Erre a pillanatra várt mindenki, hiszen ez „csillag­fénye” a lengyel karácsony­nak, amikor mindenki min­denkivel megosztja ostyá­ját és jó szívvel „Boldog kará­csonyt!” kíván. Színes prog­ram várta az egybegyűlteket: a tavaly karácsonykor meg­szeretett Klezmer Band és a Poloniny Néptáncegyüttes szi­porkázó táncos-zenés műsora. A karácsonyi ünnep fő motí­vuma a jubileum volt, hisz a Nyíregyházi Lengyel Kisebbsé­gi Önkormányzat története 10 éve kezdődött. Erre a nagysze­rű alkalomra, Bárkányi Imre, az est szervezésének oszlopos ink, amelyek piszoktól söté­tülnek. Este nem kapcsolunk lámpákat, hogy nyugalma tel­jes legyen! Az extrém spor­tok kedvelőinek: nyáron telje­sen feltekerjük a fűtést, télen soha. A WC-ben se lámpa, se tükör, se papírtörlő, ezzel tuda­tosítva a természetes nomád élet szépségeit! A csatlakozá­sokat nem hangoljuk össze, hogy ön ne érezze magát egy gépi rendszer tehetetlen része­ként! Várótermeink közbiz­tonsága érvényesíti az evo­Sziporkázó táncos műsor tagja megtervezte és elkészí­tette a közösség jelvényét, mely kiosztásra került, az ugyan­csak erre az alkalomra készült személyre szóló oklevelekkel együtt. Bárkányi Tamás, elnök Rzeszów várostól külön erre az alkalomra készült okleve­let és egy impozáns „üvegser­lúciós folyamatokat: csak az erős marad életben! Utasbarát menetrendek: megjegyezhe­tő mennyiségre csökkentet­tük a járatszámokat! Banki szolgáltatások: nagyobb meny- nyiségű készpénzét bevált­hatja menetjegyre! Odafigye­lünk a környezetünk egészsé­gére: hetente legalább három­szor vonatmentes napokat tar­tunk az egész országban, elvi­selhető mértékűre csökkent­ve a károsanyag-kibocsátást! Bevezettük a szubjektív fele­(Fotó: amatőr) leget” kapott, mely a két város együttműködését szimbolizálja. A Lengyel Kisebbségi Önkor­mányzat büszke arra, hogy 10 év alatt sikerült olyan össze­tartó közösséget összekovácsol­nia, melynek tagjai örömben- munkábán osztoznak! Albert Andrea lősség fogalmát: munkatársa­ink csak a haszonból részesül­nek, a hiányt nem kell befizet­niük! Jelentkezz csapatunk­ba, nálunk megvalósíthatod magad, gátlásaid levetkőzhe­ted. Ha az iskolában elnyom­tak, nincsenek barátaid, sőt még a szüleid szerint is ... vagy, akkor gyere hozzánk dol­gozni! Ma már a legtöbb mun­katársunk kinőtte gátlásait és teljes lelki nyugalommal meg­bénít egy egész országot! M. Gábor VÉLEMÉNYEK A SZ0N-R0L KOMOLY HAVAZÁS VÁRHATÓ Nem kell itt semmilyen komoly hava­zástól tartani. A jelenlegi modellfutá- sok alapján legfeljebb kisebb hóesés lehet, mivel délutántól csökken a csa­padékhajlam. Igaz, a közútfenntar­tóknak 2 cm hó eltakarítása is komoly feladatot jelent. PISZKAFA AMIKOR AZ ÖTÖS BUSZRA FELSZÁLLÓK Sajnos, én is tapasztalom a közleke­dési morál hiányát. Nem figyelünk egymásra. Én ritkán ülök le a buszon, de ha mégis, és látom hogy idős ember száll fel, azonnal átadom a helyem. Ennek viszont oda-vissza kel­lene működni, már mint olyan érte­lemben, hogy az idősek is figyelje­nek már oda a többi emberre. Nem egyszer jártam úgy, hogy le akartam szállni a buszról és idős hölgy/hölgyek nem várták meg, hogy leszálljak, hanem szinte fellökve engem nyo­multak a buszra... Én tisztelem az idő­sebbeket, de ők is odafigyelhetnének néha mit csinálnak. TÓTHGEBY VAN MEGOLDÁS A SZTRÁJKRA Úgy látom, még a karácsony se szent pár sztrájkolónak... most már ez komolyan szánalmas. Gratulá­lok VDSZSZ. (Direkt nem írok MÁV- ot, mert én is tudom jól, hogy csak a VDSZSZ csinálja a balhét). Akik nem sztrájkolnak, vagy karácsony idejére munkába állnak, azoknak békés kará­csonyt kívánok. HZOLI1983 ia3LL www.sz on.hu tea m> További hírek, fotók és videók. A HÉT LEVELE Kedvező piaci magatartás ■ Sokszor a piacgazda­ságot nem előzi meg a tisztességes piaci magatartás. „Most akkor sztrájkoljunk? - tette fel a kérdést olvasónk a héten megjelent levelében. „A sztrájk, mint a demokrácia igen fontos fegyvere, a munkáltatók­kal szembeni elégedetlenség kifejezésére.” - szögezi le, s most a sztrájkok időszakát éli. Csak­hogy mi lenne, ha csak mint „mezei polgárok”, elkezdenénk sztrájkolni”? Ok lenne bőven, esetleg „nem vennénk benzint egy darabig, mert nem az olaj árának arányában megy le a benzin ára”. „Mivel ez a téma csak fikció, csupán azt akartam érzékeltetni, hogy mennyire ki van szolgáltatva a társadalom, a létfontosságú termékek és szol­gáltatás. Ezek a „vadkapitaliz­mus” esetei, mert a piaci mono­polhelyzet teszi ezzé. Na persze, ehhez kellenek a szereplők is, akik gátlástalanul szeretnek profitot „kaszálni”. Ezt neve­zik visszaélésnek! (Szerk.) > /j ’YSrrTTTry JO'-iF?- í Szívünk minden szeretetével emlékezünk ■ Karácsonykor emlé­kezzünk azokra is, akik már nem lehetnek velünk! Közeleg a karácsony, a szeretet, békesség ünnepe. Azért ragad­tam tollat, hogy emlékezzünk azokra, akik már nem lehetnek velünk. Talán nincs is olyan csa­lád, ahol az ünnepi asztal mellől ne hiányozna valaki, ne marad­na üresen „a szék”. Emlékezzünk szeretteinkre, kiknek soha töb­bé nem adhatunk ajándékot és nem kívánhatunk békés boldog karácsonyt! Gyertyát gyújtva, gondolat­ban emlékezünk szívünk min­den szeretetével, lelkünk sóhajá­val drága gyermekeinkre, testvé­rekre, édesanyákra, édesapákra, szeretett társra, rokonra, kedves barátra. Kiknek e földön véget ért a „vendégség”! S nekünk, kik maradtunk, könnyeinken át, szívünk rejtett fájdalmával, lelkűnkkel átölelve őrizzük drá­ga emléküket. Itt szeretnék emlé­kezni tisztelve szeretett házior­vosunkra, dr. Petrovits Gyulá­ra, kitől váratlan halála miatt, mi, betegei, közeli ismerősei nem tudtunk elbúcsúzni! Megköszön­ni azt a sok jót, megértést, türel­ff ................................... Hiányozni fog most szenteste a református templomból, ahol mindörökre üres lesz a helye. VirAnyiné Paragh Katalin ....................................ff met, törődést, amit orvosként, s magánemberként adott e falu­ban élőknek. Halálával vala­mi megszakadt. Minden félbe­maradt, lénye nélkül hatalmas űr maradt! Tudásával, hitével, emberségé­vel ott segített, ahol szükség volt rá. Hiányzik vigasztaló, reményt adó szava, alakja, sármos moso­lya. Hiányzik a szeretett Galériá­ja, ahol az általa szervezett kiállí­tásokon át megismerhettünk sok művészt, művésznőt és így elénk hozta a tágabb világot. Hiányoz­ni fog most szenteste a reformá­tus templomból, ahol mindörök­re üres lesz a helye. Most, decem­ber 26-án már fél éve, hogy szá­mára váratlanul jött a „hazahí­vó szó”. S ment Teremtőjéhez sze­rető szívvel. De hiszen hite által már sze­retteivel van Istennél, s hálát adva az úrnak, hogy közöttünk élt, és a falu nagy családjának teljes tagja lehetett. Istenbe vetett hittel tudom és érzem, még szí­vünkben emléke él, örökre velünk marad! Isten áldása kísér­je a síron túl is! Álma legyen békés, emléke áldott! Minden szerettünkre így emlékezünk szí­vünk utolsó dobbanásáig. Kará­csonykor értük egy szál gyertya ég majd. Könnyeinken át ha sír a lelkünk, ha bánat, vagy bol­dogság ér, míg élünk, soha sen­kit nem feledünk. VirAnyiné Paragh Katalin Nehéz sorsú gyerekek Ilyenkor, karácsony táján a nehéz sorsú tár­sadalmi csöportok részé­re jóindulatú emberek, cégek, ha tehetik, adomá­nyoznak. Nagy-nagy örö­met szerezve, segítséget nyújtva a rászorulóknak. A rászoruló, nehéz sorsú, sajátos nevelésű gyerekek nevében az „Elfogadott másság, együtt a fogya­tékosokért” Alapítvány kuratóriuma tisztelet­tel megköszöni az egész évi segítséget és ado­mányokat a RÖMI-TEX Kft., az Első Nyíregyházi Lions Club, a Retró Rádió, a NyírPláza, a Kelet- Magyarország napilap valamennyi dolgozójának. További munkájukhoz kívánunk erőt, egészséget, áldott ünnepeket és békés, boldog új esztendőt! Hajzer Andrea, SZMK-elnök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom