Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-18 / 295. szám

2008. december 18., csütörtök RÖVIDEN , , , Í J J i J JJ sfWs'sJ Sj j Yfsj// fi * J PPf . • Nem lehet több 48-nál. Az Európai Par­lament (EP) szerdán Strasbourgban elvetet­te azt a javaslatot, hogy a heti munkaidő - bizonyos feltételek mellett - a 48 órát is meghaladhassa. Az ELI tagállamainak kor­mányait képviselő tanácsban hosszas vita után minősített többséggel kialakult állás­pont engedte volna a heti 48 óránál hosz- szabb munkaidőt. A penge hossza Nyéki Zsolt nyeki@inform.hu A Magyar Gárda alapítói és ellen­zői egyaránt készek az uniós ítélőszékig is elmenni, de önámítás lenne azt hinni, hogy Strassbourg megoldja a magyar tár­sadalomban feszülő gondokat. Itthon már megint fecseg a felszín, a mély hallgatása viszont egyre nyomasztóbb, avagy tüne­ti kezelésekkel országos bajokat sem lehet orvosolni. A gárda megosztja a társadalmat, ami annyit jelent, hogy vannak, akik elutasít­ják, s vannak, akik nem - így működik egy demokrácia, a gond az, hogy a mér­leg nyelvét jó irányba elbillentő értékrend nem egyetemleges ma Magyarországon. A nyugodt élet feltétele, hogy aki jó példá­val elől járva dolgozik, jövedelméből fize­ti az adót, becsülettel neveli a gyermekeit, tiszteli a másét, akkor ugyanezt elvárhat­ja a szomszédjától is. Mindegy, ki az. Azt is elvárhatja, hogy ha mégsem így van, akkor a törvény erejével védik meg, ha a saját házában támadnak rá, s ne kelljen azt néznie, hogy a támadó kiféle, miféle, s hogy a kezében hat vagy kilenc centiméte­res pengéjű kés van, hogy arányos legyen a védekezése. Az emberek többségének a gyilkosok­ból, tolvajokból, szélhámosokból és szél­sőségekből van elege, meg abból, ahogy ezt a vágyat a politika színterén kezelik. PRÓ ÍS KONTRA Kulcsár Gábor, a Magyar Gárda Haj- dú-Bihar megyei kapitánya: Az egész tárgyalás a Tanú című filmet idézte, előre sejthető volt, hogy a bíróság engedni fog a nyomásnak. Próbáltak korrekten viselkedni, azonban akkora súly nehezedik rájuk minden oldalról, hogy nehéz objektiven kezelni az ügyet. Természetesen fellebbezünk, hiszen semmi bizonyíték nincs, és nem is fog előkerülni arra, hogy jogsérelmeket okoztunk volna. Feltehetjük a kérdést: ki az, aki megfélemlít? Mert nem mi vagyunk azok. A rendszerváltás előtt a rendőrség külön kezelte a cigánybűnözést. Mióta ezt eltörölték, a hely­zet egyre romlott. Sok városban az utcára sem mernek kimenni a cigánybűnözés miatt. A politikusok nem akar­nak róla tudomást venni, holott nem mehetünk el mel­lette. Mi foglalkozunk vele. A probléma feltárásáról van szó, nem megfélemlítésről. Aba-Horváth István, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat Hajdú- Bihar megyei elnöke: Egy társadal­mi szervezet mindaddig működhet, amíg cselekedetei nem alkotmány- ellenesek. A Magyar Gárda tagjai többször ragadtatták el magukat oly módon, hogy a rendőrség helyett kívántak fellép­ni, ehhez semmi joguk nem volt. Hajdú-Bihar megyé­ben volt olyan polgármester, aki a gárdával fenyeget­te meg a cigány vezetőket, éppen ezért egyetértek a bírósági ügyész szavaival, mely szerint a gárda megfé­lemlítést alkamaz. Természetesen vannak olyan gárdis­ták, akik tisztességes, becsületes emberek, és nem azért csatlakoztak, hogy bántsák a kisebbségieket. Azonban több kutatásunk is alátámasztja, hogy a cigányok fél­nek a Jobbik és a Magyar Gárda tagjaitól. VÉLEMÉNYEK Robert Fico üdvözli a Magyar Gárda feloszlatását. Mint a szlovák kormányfő fogalmazott: szerinte azért üdvöz­lendő a Magyar Gárda feloszlatása, mert félfasiszta szervezetről van szó. A Magyar Demokratikus Charta megnyugvással fogad­ta a Fővárosi Bíróság keddi ítéletét. Szerintük az ítélet arról tanúskodik, hogy a hatályos magyar jog is lehe­tővé teszi a fellépést a kisebbségek elleni uszítással, az emberek fenyegetésével, a köztársaság normáinak sem­mibe vételével szemben - áll a közleményükben. Gyurcsány Ferencnek „nagy kő esett le a szívéről'', ami­kor megtudta az ítéletet. A kormányfő szerdán újság­írók előtt úgy fogalmazott: „azt szeretnénk, azt vár­juk, hogy később a jogerős döntés is ugyanezt fog­ja megerősíteni". KJE I IT MINDENFELŐL /2 Az elsőfokú ítélet: oszlatás ■ A Gárda az egyesü­leti törvénybe ütközően gyakorolja tevékenysé­gét, a bíróság szerint. Budapest (ÉKN-összefoglaló) - Egyéves procedúra után hét­fő késő esti döntésében felosz­latta a Magyar Gárda Egyesü­letet a Fővárosi Bíróság. Szóbe­li indoklásában Pataki Árpád bíró kiemelte: a Magyar Gár­da azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékeny­ségnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabály­ba ütköző rendezvénybe torkol­lott. Fellebbeznek Az ott elhangzott beszédek többek között a „cigánybűnö­zést” állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebb­ség méltóságát. Ma Magyaror­szágon a Magyar Gárda ruhá­zata alkalmas lehet arra, hogy egy kisebbség reális érzékeny­ségét megsértse, attól függetle­nül, hogy volt-e ilyen cél - véle­kedett a bíró. A Magyar Garda Hagyomanyorzo és Kulturális Egyesület nevű szer­vezetet 2007 júniusában Vona Gábor, a Jobbik elnöke a párt támogatásával alapította meg és jegyeztette be. A Magyar Gár­da még 2007 júliusában kezdte a tagtoborzást, és tavaly augusztus 25-én avatta fel első 56 tagját. Tag­jainak fekete egyenruha készült, amelyen árpádsávos pajzs látha­tó. A Magyar Gárda Mozgalom­nak jelenleg több mint kétezer tagja van. Gaudi-Nagy Tamás, a Gárda ügyvédje, és Vona Gábor, a Jobbik elnöke A Magyar Gárda mozgalom és a Magyar Gárda egyesület szorosan együtt tevékenyke­dett, de az ítélet a Magyar Gár­da mozgalomra közvetlenül nem terjed ki. A bíróság az egyesület nyilvántartásból történő törlé­séről, továbbá a szervezet szám­láján lévő vagyon állami tulaj­donba kerüléséről rendelke­zett. A Fővárosi Bíróság kedd esti rövid indoklásában elhang­zott: az egyesülési jog csak kivé­teles, indokolt esetben korlátoz­ható ugyan, de az emberi mél­tósághoz való jog mint másik alapjog sem sérülhet. Vona Gábor, az egyesület elnöke a több mint tizenkét órás tárgyalás utáni ítélethir­detés után újságíróknak azt hangsúlyozta: nyilvánvalóvá HÁTTÉR A társaság beszüntetését 2007. december 17-én kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség, mert álláspontjuk szerint a Magyar Gárda az egyesületi tör­vénybe ütközően gyakorolja tevékenységét. Az ügyészség a Gárda 2007. december 9-i tatárszentgyörgyi vonulása miatt kezdeményezte a szervezet feloszlatását. Az ügyészség szerint a szónokok megszegték a faji megkülön­böztetés tilalmát, megsértették az emberi méltóságot és félelmet keltettek Magyarország cigány lakosságában. A Magyar Gárda Kulturális és Hagyo­mányőrző Egyesület tényleges tevékenységét az egyesületi joggal visszaél­ve, az alapszabálytól eltérve, de az egyesületi keretet felhasználva végzi az ügyészi vélekedés szerint. kell tenni, hogy amit a közvéle­mény gárdaként ismer, az nem volt tárgya a pernek. Az egye­sületet oszlatta fel a bíróság, amit nem fogadnak el és min­den hazai, illetve nemzetkö­zi bírói fórumot igénybe vesz­nek, ha szükséges. Ä szerve­zet pedig mindenképpen foly­tatni akarja tevékenységét. „A Magyar Gárda feloszlathatat- lan, a Magyar Gárda folytat­ni fogja nemzetmentő és tár­AZ ELEMZŐ SZERINT (Fotó: MTI) sadalommentő tevékenységét a jövőben is” - mondta a szer­vezet elnöke, aki hozzátette azt is, hogy fellebbeznek az elsőfo­kú döntés ellen. Az ügyészség által a Magyar Gárda feloszla­tása érdekében indított polgári per Fővárosi Ítélőtáblán folyta­tódhat majd másodfokon. KiliT kmf/ppe/c.szon.hu • Az egyesülési törvény (PDF 88 kB) Gyulai Attila, Political Capital Institute: A bíróság elsőfo­kú döntése nagyon fontos határpontot jelent, hiszen 2006 óta először született markáns ítélet a szélsőségesek poli­tikai tevékenységét érintő jogi keretekkel kapcsolatban. A még nem lezárt és minden bizonnyal elhúzódó jogi folya­mat politikai hatásai azonban már most is megjelenhet­nek. Az ítélet minden bizonnyal aktivizálni fogja a radi­kális mozgalmakat A Magyar Gárda vezetői vélhetően még látványosabbá teszik a mozgalom további működtetését, így a szervezet újabb felvonulások­kal és akciókkal fog jelentkezni a közeli jövőben. A Jobbik igyekszik kihasz­nálni az ítélet által létrehozott médiafelületet. A Gárda esetleges feloszlatása a Jobbik számára komoly problémát jelenthet, hiszen a parlamentbe törekvő pártnak eddig is problémát jelentett a szervezet irányítása. A feloszlatás után megmaradó és továbbra is tevékeny maradék csoportok illegalitása, és ebből nagy valószínűséggel következő radikalizálódása azonban még nehezebben lesz kezelhető. A Gárda feloszlatása után a parlamenti pártok számára szinte követelményként fogalmazódik meg, hogy az eddig a radikálisok által kisa­játított kérdésekkel foglalkozzanak. A romákkal szembeni előítélet és a köz- biztonság problémáját a szélsőségesek eddig úgy kapcsolhatták össze, hogy ezzel kapcsolatban alig kérdőjelezte meg valaki álláspontjukat a nyilvánosság­ban, és pont ez növelte meg a Gárda szerepét. Gyurcsány Ferenc Orbán Viktort hívta ■ Orbán Viktor lehetsé­gesnek tartotta a kon­zultációt, végül mégsem megy el. Budapest (MTI, FH) - Tele­fonon hívtam fel Orbán Viktort, a Fidesz elnökét és meghívtam egy konzultációra - mondta Gyurcsány Ferenc miniszterel­nök a kormány szerdai ülését követően. A kormányfő elmond­ta: kabinetfőnökeik keresik az időpontot, hogy január első felé­ben mikor üljenek tárgyalóasz­talhoz. „Azt mondtam Orbán Viktor elnök úrnak, hogy üljünk le és beszéljük meg, mit tudunk közösen tenni az országért” - fogalmazott Gyurcsány Ferenc. Elismerte, különbözőek a fele­lősségek, van, amit csak a kor­mány tehet meg, de van, amiben együtt kell működni. A minisz­terelnök szerint muszáj meghal­lani az ország hangját, amely azt mondja: azért vannak vezetőink, hogy állapodjanak meg az ország érdekében, harc helyett összefo­gásra van szükség. „Lehetséges” Orbán Viktor lehetséges­nek tartotta, hogy létrejöjjön a személyes taálkozó közte és Gyurcsány Ferenc minisz­terelnök között - jelentette ki a Fidesz elnöke szerdán az InfoRádiónak. Azonban szerda délután Szijjártó Péter szóvivő és Deutsch Tamás kabinetfőnök is azt közölte, hogy Orbán Vik­tor nem megy el a találkozó­ra. Szijjártó Péter szerint jogo­san adódik az a kérdés, hogyan bízhatnának az emberek olyan politikusokban, akik előidézték és félrekezelték a válságot, és akik hosszú éveken keresztül az emberek szemébe hazudtak. Deutsch Tamás közleményében szintén erről írt. ( „Bizalmi válság van" Budapest (MTI) Magyarországon, sőt az országgal szemben is bizalmi válság alakult ki - nyilatkozza a köztársasá­gi elnök a Heti Válasz csü­törtökön megjelenő számá­ban. Sólyom László szerint „napi alkukon élő kisebb­ségi kormánnyal nehezen lehet hosszú távú progra­mot alkotni, még kevésbé lehet végrehajtani a drasz­tikus átalakításokat, azok minden keservével és tár­sadalmi feszültségével”. Aktualizálták a konvergenciaprogramot Újabb csúcsot szerveznek Budapest (MTI) - Szer­dai ülésén egyhangúlag elfogadta az Országgyű­lés gazdasági bizottsága az elnök Podolák György (MSZP) azon javaslatát, hogy újabb gazdasági csúcs létrehozását kezdeményez­ze a testület. A munkacso­port feladata, hogy eldönt­se: február 15-ig milyen keretek között valósulhat meg a gazdasági csúcs és melyek azok a kérdések, amelyekkel az építőipa­ri válsággal kapcsolatban foglalkozni kell. ■ A kabinet szerint 2010-ben lehet majd ismét növekedés, mond­ta a pénzügyminiszter. Budapest (FH) - A kor­mány szerdai ülésén megtár­gyalta az aktualizált konver­genciaprogramot, amelyben elvégezték a pénzügyi vál­ság miatt indokolt változások miatti korrekciókat, és meg­határozták a főbb makrogaz­dasági mutatókat is 2011-ig. Az új konvergenciaprogramot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OET) december 19-i ülé­sén tárgyalja meg, majd a kor­mány még a héten elküldi az Európai Bizottságnak - mond­ta Veres János pénzügyminisz­ter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón. Amit várnak A frissített konvergencia­program 2009-re a GDP 0,9 szá­zalékos csökkenésével, 3,4 szá­zalékos államháztartási hiány­nyal és 4,5 százalékos infláci­óval számol. 20Í0-ben a tervek szerint a gazdasági növekedés 1,6 százalék, a hiány 2,5, az inf­láció pedig 3,2 százalék lehet. 2011-ben pedig a kormány 2,5 százalékos gazdasági növeke­dést és 2,2 százalékos hiányt vár. Veres János hangsúlyozta, hogy a kormány egy „alternatív” pályát is készített, amely kisebb növekedéssel, rosszabb hiány­nyal és jóval alacsonyab inflá­cióval számol, ez azonban nagy­ban függ a következő fél év gaz­dasági folyamataitól. Az aktu­alizált konvergenciaporgramot a jövő év elején értékeli Brüsz- szel, majd tavasszal mutatja be a kormány az uniós pénzügymi­niszterek előtt. Kérdésre Veres János elmond­ta: szerinte reális lehetőség, hogy jövő év végére elkezdődjenek a tárgyalások arról, hogy Magyar- ország belépjen az euro előszobá­jának tartott ERM-II rendszer­be. Az uniós valuta bevezetésé­ről ugyanakkor nem mondott dátumot a tárcavezető. s

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom