Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-16 / 293. szám

2008. december 16., kedd KIIET MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • . A Magyar Posta Zrt. vezetői és az érdekképviseletek a 2009. évre 4,2 százalékos átlagkereset növekedésben állapodtak meg - tájékoztatta Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója a bér­megállapodás aláírását követően. A Magyar Posta 36 ezer dolgozója közül mintegy 29 ezernek a bére átlagosan 4 százalékkal nő - mondta a vezérizgató. A többieké sávosan csökkenő 3, illetve 2 százalékkal emelkedik. Nagyobb nyalókát...! Rataucs László laszlo.ratalics@naplo.haon.hu Nagyon sokan nem értik ma ebben az országban, hogy miért is sztrájkol a vas­utasok egy része. Nem azért, persze, mert nem világosak a követeléseik, hiszen azok két szóban is megfogalmazhatók: több pénzt. Nem. A gondaz, kedves munka- beszüntetők - látni-hallani utcán, kocs­mában, interneten -, hogy úgy viselked­tek, mint akik a Marsról jöttek. Mint akiket kizártak a tévészobából, és nem tudják, hogy már nem „dübörög az ország" van, hanem „elkúrtuk" - XXXL-es, világméret­ben. A sztrájkoló vasutasok manapság - már ami a társadalmi megítélésüket illeti - könnyen a hülye Pistike szerepében talál­hatják magukat, aki tizedjére is a padlóhoz vágja magát nagyobb nyalókát követelve, miközben a családi kassza tök üres. Alig kezdődött el a sztrájk, máris megy az anyázás. Ahogy dagadnak az ütó'erek, úgy válik minden vasutas munkakerülővé, aktatológatóvá, alkoholistává. Csak hallga­tózni kell: sokan máris elküldenék az álta­luk romhalmaznak titulált, „adóforintokon élősködő" MÁV-dolgozók harmadát. Hát kell ez? Hát ez kell? Brutális, derékszíjszo- rítós időket élünk, s messze nem tartunk még a nehezénél. Rossz idő ez a sztrájkra, esély sincs a szolidaritásra. Ismét Kóka János lett az SZDSZ frakcióvezetője Budapest (MTI) - Az országgyűlési képvi­selőcsoport továbbra is a pártelnökkel és az ügyvivő testülettel (üt) együttműködve, a párt stratégiája alapján végzi majd a feladatát - mondta Kóka János újraválasztott szabad demokra­ta frakcióvezető a hétfői vokso­lást követően. Fodor Gábor párt­elnök arról beszélt, hogy egy kompromisszumos jelölt lett vol­na az ideális, de elfogadja a dön­tést. Kóka János közölte: annak érdekében fog dolgozni, hogy az SZDSZ olyan javaslato­kat tegyen az asztalra, amelyek lehetővé teszik, hogy az ország minél hamarabb kilábaljon a gazdasági válságból. Kóka János HATTER Kóka Jánost először tavaly decemberben választották frakcióvezetővé, mandátuma idén december 5-én járt le. Fodor Gábor pártelnök két hete elindult ellene a válasz­táson: mindkét jelölt kilenc-kilenc voksot kapott. Most hétfőn Fodor Gábor visszalépett, Gulyás József elfogadta a jelölést: rá hatan, Kóka Jánosra tízen szavaztak. AZ ELEMZŐ SZERINT Fekete Sándor politológus (Miskol­ci Egyetem): A múlt heti frakcióve­zető-választó fiaskó után - látva az SZDSZ képviselőcsoportjának totá­lis megosztottságát- logikus lépés­nek tűnhetett Fodor Gábor ajánlata egy lehetséges harmadik, kompro­misszumos jelöltről. Csakhogy ebben az esetben Kóka János teljesen kiszorult volna a párt első vonalából, s ezt nem vállalta fel, még akkor sem, ha így többek szemében túlságosan rugalmatlannak, a hatalomhoz ragaszkodónak mutatkozott. Kóka hétfői győzelme egy­értelműen azt valószínűsíti, hogy megmarad a szem­benállás az SZDSZ vezetésén belül. A személyi ellen­téteken túl a pártelit legnagyobb konfliktusforrását a liberálisok eltérő politikai szerep-felfogása okozza: hol helyezkedjen el az SZDSZ a politikai palettán, s milyen mértékben nyilvánuljon meg konstruktív ellenzékisé­ge? Hogyan viszonyuljon a Fideszhez és az MSZP-hez, s még inkább Orbán Viktorhoz és Gyurcsány Ferenc­hez? Az SZDSZ tagsága és szimpatizánsai valószínűleg szomorúan látják a pártvezetés egymásra mutogatá­sát, hiszen a tét immár nemcsak a belső nézeteltérések rendezése, hanem a párt EU-parlamenti léte. Nem önmagáért a sztrájkért Miskolc, Tiszai pályaudvar, hétfő (Fotó: Osztie Tibor) ■ Mi lehet a kimenete­lük a jelenleg folyó sztráj­koknak? Van-e realitásuk a követeléseknek? Szalóczi Katalin szaloczi@eszak.boon.hu Budapest (ÉKN) - A kérdé­seinkkel megkeresett szakszer­vezeti vezetőt, az Egységes Köz- szolgálati Sztrájkbizottság elnö­két, Varga Lászlót nehéz volt rábírnunk a válaszadásra.- Azon túlmenően, hogy egyik szakszervezetnek a másik sztrájkjáról nem szerencsés véle­ményt mondani, elvi különbsé­gek is vannak a közszolgálatban, illetve a versenyszférában dol­gozók sztrájkja között. Az utób­biban jól körülhatárolható, pél­dául a repülőtér esetében sze­mélyében is létező tulajdonos­sal és menedzsmenttel kell meg­egyezni, nem pedig az állammal. Minthogy a jelenleg sztrájkoló szakszervezetek egyike sem tag­ja a mi konföderációnknak, én is csak a média útján értesülök az eseményekről - ódzkodott a szakszervezeti vezető. Törvényes lehetőség- Egy biztos: aki sztrájkol, senki sem magáért a sztráj­kért teszi, hanem azért, mert valamit elfogadhatatlannak tart, amit a tulajdonos, a munkáltató, az állam kínál számára - fogal­mazott Varga László. Ha a köve­teléseknek nincs eredményük, nem lehetetlen, hogy elhúzódik a munkabeszüntetés. Ez minden polgári demokratikus államban törvényes lehetőség, függetlenül a közvéleménytől. A volt tizen­ötöknél ez az érdekérvényesítés­nek általánosan elfogadott for­mája. Például Franciaországban már nemigen elégedetlenkednek amiatt, hogy sztrájk van, s ez kellemetlenséggel jár. Kovács Ferenc, immár mint a Liga Szakszervezet észak­magyarországi régiós érdekvé­delmi szaktanácsadója (koráb­ban a VDSZSZ B.-A.-Z. megyei) elnöke mondott véleményt: „Káosz van”- A reptéri és a vasutas- sztrájk egyaránt jogszerű, nem véletlenül tárgyalnak a vasutasok a repülőkkel a nyomásgyakorlás fokozásá­ról. Felháborítónak tartom mindkét cég menedzsmentjé­nek hozzáállásást és megnyi­latkozásait: a sztrájk jogsze­rűtlenségére vonatkozó kije­lentéseik a közvélemény meg­tévesztését szolgálják. A kime­netelét nem látom a munka- beszüntetésnek, minden attól függ, hogy a menedzsment­ben megvan-e megállapodá­si készség. Az eddigi hozzá­állásuk Európa jobbik részé­ben egyszerűen elképzelhetet­len volna, hiszen a sztrájktör­vény kimondja, hogy a sztrájk alatt egyeztetni kell. A mosta­ni munkabeszüntetést az eddi­gi legkeményebbnek tartom, s bizony elhúzódhat. De a káosz okozója a másik fél. Tilosba nyúlva Szerettük volna megszó­laltatni dr. Herczog László szakállamtitkárt is, mint aki mediátor szerepet töl­tött már be az egyeztetések során. Azonban a minisz­térium sajtóosztálya sajná­lattal elutasította kérésün­ket, arra hivatkozva, hogy a mediátornak tilos nyi­latkoznia egy folyamatban lévő tárgyalásról, követ­kezésképp sem a követe­lések jogosságáról, sem a megegyezés lehetőségeiről nem nyilatkozhat. Továb­bá maga a minisztérium sem formálhat véleményt a sztrájkolok követelései­ről, a lehetséges kimene­telekről és annak hatása­iról. PRO ES KONTRA Cseh Béla, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete B.-A.-Z. megyei elnöke: Azért, hogy idáig fajulhatott a helyzet, s a legvégső eszközhöz kellett nyúlnunk, a sztrájkhoz - ami­ért az utazóközönség elnézését kel! kérnünk - a kormány­zat a felelős. A kormány bünteti a vasutasokat, amiért a TB-privatizációs törekvései.ellen felléptünk. Mi már a janu­ári egyeztető tárgyaláson is többféle javaslatot tettünk le a tárgyalóasztalra, s volt is olyan változat, amelyet a menedzsment hajlandónak mutatkozott elfogadni. E szerint a 10 százalékos kiszervezési pótlékot bizonyos juttatásokra váltva megkaphatták volna a dolgozók, s a 250 ezer forintot is elfo­gadtuk volna akár 3 részletben. De a minisztérium nem hagyta aláírni ezt a vál­tozatot. Pedig azóta sokkal nagyobb kára keletkezett a cégnek, mint az összes követelésünk, már a korábbi sztrájk miatt is, amit a mostani csak tetéz. Dikházi Tibor, a MÁV Zrt. Miskolc területi kommunikáci­ós munkatársa: Közelebbről a vasutassztárjkot ismerem, arról bizton állíthatom, hogy a követeléseikről februártól több mint 60-szor ült le a szakszervezet vezetőivel tárgyal­ni a cég vezetése. Igaz, minden alkalommal azzal álltak föl, hogy a követelések irreálisak. A pénz másra kell. Azt nem állíthatom, hogy baráti körben, hadd ne mondjam, fehér asztal mellett nem hangzottak el afféle utalások, amelyeket most követelés­ként fogalmaznak meg, mindenesetre írást nem láttunk róla. Én sem a repté­ri, sem a vasutassztrájkot nem tudom anélkül szemlélni, hogy az utasok érde­két ne nézném, s ebből a szempontból nem túl jók a kilátások: úgy gondo­lom, elhúzódik és kiterjed. S ha megnézem, hogy pont most, amikor ezrével veszítik el mások az állásukat, eközben a vasutasok szakszervezete fejenként negyedmilliót követel...! „Ellenőriz..." Budapest (MTI) - A tör­vények nem teszik lehető­vé, hogy a minisztérium bármilyen formában nyo­mást gyakoroljon a sztráj- kolókra, egy fontos feladata van: a közlekedés biztonsá­gának ellenőrzése és fenn­tartása - mondta Molnár Csaba közlekedési, hírköz­lési és energiaügyi minisz­ter. A miniszter hozzátette: örülne, ha minél gyorsab­ban sikerülne a Ferihegyen és a MÁV-nál is megegyez­ni a feleknek. Folytatják... Budapest (FH) - Hétfőn sem tudott megállapodni a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszerveze­te (VDSzSz) és a MÁV vezetése a sztrájkkövetelésekről, illetve a még elégséges szolgáltatások­ról. A vasúttársaság a még elég­séges szolgáltatásokkal kapcso­latosan egy új javaslatot terjesz­tett elő, de ez még több vonat indítását tartalmazza, mint amit az érdekképviselet koráb­ban már elutasított - mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Gaskó István, a VDSZSZ elnöke. Ked­den reggel 8.15 perckor ülnek ismét tárgyalóasztalhoz. Költségvetés: elfogadva ■ Az Országgyűlés 209 igen és 171 nem szava­zattal elfogadta a 2009- es költségvetést. Budapest (FH) - A zárósza­vazáson az MSZP képviselői mellett az SZDSZ-es honatyák szavaztak igennel. Módosult főösszegek A döntés szerint a jövő évi büdzsé bevételeinek főössze­ge 8300 milliárd, a kiadásoké 8960 milliárd forint, a költségve­tés hiánya pedig 660,7 milliárd forint lesz. A hétfőn elfogadott büdzsében szerepel az energia- ellátó cégek nyereségadójának - az úgynevezett Robin Hood- adónak - a 2009-es bevezetése, illetve a képviselők költségtérí­tésének megadóztatása is. A zárószavazás előtt az Országgyűlés elutasított egy kormánypárti módosító indít­ványt, amely 500 forintról 75 forintra csökkentette volna a települési önkormányzatok sportra fordítható normatív támogatását. A szavazáson 190 igen 189 nem és 1 tartózkodás mellett az elnöklő Áder János (Fidesz) nem szavazata döntött. Az elutasított indítvány 4,3 mil­liárd forintos nem tervezett kiadást teremtett a költségve­tésben, ezért az Országgyűlés elfogadott egy módosító indít­ványt, amely ezt a 4,3 milliárd forintot levonta a költségvetés általános tartalékából. A Fidesz egyébként előre beje­lentette, hogy nem szavazza meg a büdzsét. A párt számára nem elfogadható, nem megszavazha­tó ez az elsősorban megszorító jellegű költségvetés, amely elve­szi a közszféra dolgozóitól a 13. havi bért, a nyugdíjasok jelen­tős részétől elvonja a 13. havi nyugdíjat - mondta a szavazás előtt Varga Mihály alelnök. Gyömöre Máté elemző (Progresszív Intézet): A jelenlegi sztrájkoknak egyetlen pozitív hozadéka lehet a magyar bel­politikára nézve, jelesül az, hogy ismét felhívja a figyelmet a sztrájktörvény hiányos szabályozására. Erre utaltak Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosának szavai is, aki kije­lentette, hogy több ponton is módosítani kell a sztrájkjog fogalmát, például az elégséges szolgáltatások tekinteté­ben. Az ombudsman arra is rávilágított, hogy ha az érintett felek nem képesek rendezni vitájukat, akkor a kormánynak kellene közbeavatkoznia. Ugyanakkor a sztrájkjogról szóló törvény megváltoztatásához az ellenzék hozzájárulása is szükséges, mivel azt csak a jelenlévő képviselők kétharmadának támogatása mellett lehet módosítani, vagyis a kormány önmagában nem tudja rendezni a helyzetet. Azt azonban mindenképpen látni kell, hogy jelenleg nem mutatko­zik politikai szándék a törvény módosítására, ráadásul a sztrájktörvény meg­változtatása is legalább akkora vitát generálna, mint a gyülekezési törvény módosítása. Az elhúzódó sztrájkok miatti állampolgári elégedetlenség, vala­mint a ferihegyi sztrájk okozta negatív gazdasági hatások azonban rábírhat­ják a döntéshozókat a szabályozás megváltoztatására. WJBWW! fri j j Vj h) , . , / A kisebbségi kormánynak csak annyi haszna van, hogy a pártok végre képesek kommunikálni egy­mással, azonban az önálló MSZP kormány árt az országnak, hiszen a reformok helyett inkább saját túlélésével törődik. Herényi Károly, MDF A magyar emberek szerint a jelen vacak, a jövő reménytelen. Kóka János, SZDSZ Még soha egyetlen miniszterel­nök idején sem fordult elő az ami Gyurcsány Ferenc négy éves kor- mányfősége alatt történt, hogy a gazdasági növekedés min­den évben kisebb lett. A Fidesz szerint a válság első szele akkor érte el Magyarországot, amikor Gyurcsány Ferenc lett a minisz­terelnök, azóta válságban élünk, ehhez képest a pénzügyi és gaz­dasági válság csak adalék. Az országnak nincs többé szüksé­ge Gyurcsány Ferenc miniszter- elnökre. Navracsics Tibor, Fidesz (Értékelő mondatok az Országgyűlés hétfői ülésén) Lekerült a napirendről Budapest (MTI) - A Házbi­zottság rendkívüli ülése után a frakciók úgy döntöttek, lekerül az Országgyűlés hétfői napirend­jéről az anyakönyvezéssel össze­függő egyes törvények módosí­tásáról szóló javaslat, mivel ezt érinti az Alkotmánybíróság (Ab) által hétfőn megsemmisí­tett bejegyzett élettársi kapcso­latról szóló törvény - mondta Szili Katalin házelnök. A rend­kívüli házbizottsági ülés össze­hívását a KDNP kezdeményezte, miután tudomást szereztek az Ab döntéséről. A taláros testü­let határozata szerint nem alkot­mányellenes az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatá­nak jogi intézménye. Ugyanak­kor az Ab kimondta: a bejegy­zett élettársi kapcsolatról szóló törvény alkotmányellenes, ezért azt 2008. december 15-vel meg­semmisíti.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom