Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-11 / 289. szám

8 KARÁCSONYI MAGAZIN 2 Q Q 8 december 11 csütörtök Betlehemezés kolbászért, kalácsért A karácsonyi ünnepkör egyik legkedvesebb, ősi szokása a betlehemezés. A középkortól magyar nyelvű szöveg nem maradt ránk, csak a 19. szá­zadtól vannak írásos adatok. A betlehemezésnek sokféle változata van, a betlehemezők általában karácsony első napján járnak házról házra, de tart­hatott az egész adventi időszakban is. Minden vi­déknek saját hagyományai vannak, ezért változó a szereplők létszáma, szövege. Általában négyen, helyenként többen voltak, a játékban részt vett az öreg, a fiatal pásztorok, az angyal, a betle- hemvívők, Heródes, az ördög, a halál. A betlehe­mezés alatt Jézus születésének eseményei eleve­nednek meg, ma már inkább csak a Szent Család szálláskeresése, a pásztorok, esetleg a háromkirá­lyok látogatása a fő motívum. A középkorban az egész karácsonyi eseménysort felnőtt férfiak mu­tatták be misztériumjátékok keretében a temp­lomban. A 19. századtól a betlehemezés két for­májáról vannak forrásaink: a bábokkal és az élő szereplőkkel megjelenített karácsonyi játékok. A bábtáncoltatást a középkorban az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból. Csupán a bet­lehemi istálló és a Szent Család kicsinyített mása maradhatott meg a szentelt falak között. Az élő­képszerű, ma is látható betlehemek tehát az egy­kori bábjátszás utódai. Eredetileg legények, házas­emberek jártak betlehemezni. A század elejére azonban a misztériumjáték többnyire gyermekmu­latság lett, melynek a műsoráért ajándékot, kol­bászt, hurkát, tojást, kalácsot, újabban pénzt is kapnak a szereplők. A betlehemezés ma is közkedvelt a gyerekek körében Adj egy tárgyat az állatokért! Tegyük széppé együtt a magá­ra hagyott kutyák és cicák ka­rácsonyát! Csípős, hideg van odakint, havazik. A szél táncra hívja a fán lustálko­dó hópihéket, s közben egyre na­gyobb helyet parancsol magának az égből jövő, földre szálló fehér takaró. Csodálatos pillanatok ezek egy kellemes meleget adó szoba ablakából nézve, egy finom vacso­ra után, kezünkben egy pohár bor­ral... Vajon ugyanilyen szépnek, meg­hittnek látja mindezt egy kóbor ku­tya vagy cica is, aki már napok óta nem evett, s a téli mínuszok re- megtetik testét? Az Állatbarát Ala­pítvány számos kampányt indított az utcán kóborló gazdátlan állatok életének megmentésért, javítá­sáért, ételt és szállást adva az egy­kori házi kedvenceknek a Nyíregy­háza-Nyírszőlősön található Állat­otthonban. A segítségre szoruló négylábúak száma egyre nő, az alapítvány téli akciótervében így kiemelt hangsúlyt helyezett az ön­kéntesek, a támogatók, s nem utolsó sorban az állatbarát lakos­ság szerepére. Idén 170 kutya és 15 cica tölti maid az ün­nepet az Állatotthon­bé varázsolni az ó ka­Inántsy Pap Sándor------------------»*- A hideg idő beálltával különösen viszontagságosra fordul a gazdát­lan állatok élete. Az őszi-téli idő­Nekik vajon milyen karácsonyuk lesz? szakban megnő az állatvédelmi be­jelentések száma. A kóbor kutyák és macskák a hidegben hamarabb megbetegszenek, legyengülnek, könnyebben válnak közlekedési baleset áldozatává. Állati karácsony Az Állatbarát Alapítvány hosszú évek óta végzi „misszióját" az egy­kori kedvencek megmentéséért, évente mintegy félezer bejelentést kapunk siralmas körülmények kö­zött tartott gazdasági és társálla­tokról. Évente ezer állatnak sike­rül új gazdát, új otthont találnunk örökbeadással vagy közvetítéssel, egy megüresedett helyre átlago­san húsz állat várakozik. Idén 170 kutya és 15 cica tölti majd az ün­nepet az Állatotthonban, szeret­nénk szebbé varázsolni az ő kará­csonyukat is. Elhatároztuk: felállí­tunk egy fenyőfát az otthonban, amely alá hálásan fogaduhk bár­mit, amivel a kutyáknak és cicák­nak örömet szerezhetnek az em­berek a szeretet ünnepén. Decem­ber 14-én, vasárnap 14 órától Nyír­egyházán, a Csatorna u. 2. szám alatt megrendezzük a Gazdátlan ál­latok karácsonyát, az ünnepségre várunk minden állatbarátot. Finom falatok (kutya- és macskaeledelek), játékok, állatápolási és felszerelé­si cikkek (nyakörvek, pórázok, fé­sűk, samponok), meleg takarók és plédek ajándékozásával, illetve az állatokkal való foglalkozással, sé- táltatással, szeretetteljes gondos­kodással boldogabbá tehetjük a gazdátlan állatok karácsonyát! A Nyíregyházi Mentőkutyás Egyesü­let kutyás bemutatót tart majd a helyszínen - adta hírül Inántsy Pap Sándor, az alapítvány titkára. Adok-kapok a sátorban- Aki nem tud részt venni az ün­nepségen, de szeretne segíteni, megteheti az „Adj egy tárgyat az állatokért!" akció keretében is - vette át a szót Lencsés Brigitta fő­munkatárs, aki elmondta: bárki el­viheti az Alapítványhoz azokat a használati és dísztárgyakat, ame­lyekre már nincs szüksége, de még jó állapotban vannak, és értékesít­hetők. Az állatvédők a karácsonyi forgatagban jelképes összegért kiárusítják ezeket a tárgyakat, és a teljes bevételt az Állatotthonban elhelyezett gazdátlan kutyák és ci­cák élelmezésére, gyógykezelésé­re fordítják. Nagy szükség van a tá­mogatásra, hiszen egy hónapban csupán az állatok gyógykezelése több százezer forintba kerül. - Há­lásan fogadunk minden felajánlót és vásárlót is a Kossuth téren felál­lított Állatbarát-sátorban, ahol ál­latvédelmi és állattartási tanácsok­kal is gazdagodhatnak az érdeklő­dők. Egyre többen szeretnék ado­mányukkal megszépíteni az árva kutyák és cicák karácsonyát, ennek nagyon örülünk - tette hozzá. A Kelet-Magyarorsrág - a megye legolvasottabb napilapjaként - rendszeresen megjelenő Gazdi­kereső rovatával és az állatbarát kampányok népszerűsítésével igyekszik segíteni a gazdátlan ál­latok sorsán. Palicz István Káposztánk, a mindentudó Karácsonykor töltött káposzta, rántott hús vagy paprikás hús is kerül az asztalra. A káposztával, mint az egyik legelterjedtebb ételünkkel - a kö­zépkortól a múlt század második feléig, az ameri­kai eredetű zöldségfélék elterjedéséig - egyetlen zöldségnövény sem vetekedhetett. Minden társa­dalmi réteg fogyasztotta, levesként, körítésként, savanyítva vagy édesen, egytálételként, húsosán vagy anélkül. A néphit szerint bőségvarázsló sze­repe is van, sok levele miatt. Az eredeti erdélyi töltött káposzta Előkészítése: nagy vasfazekat (vagy beázta­tott cserépedényt) olajjal kikenjük és lisztéi meghintjük. A töltelékhez a dagadót megda­ráljuk, össze­keverjük a nyers, meg­mosott rizzsel, pirospapriká­val, a meg­tisztított és le­reszelt hagy­mával, sóval, borssal, majd szorosan becsomagoljuk a vastag ereitől megtisztított savanyú káposztalevélbe. Elké­szítése: az apró káposzta egyharmad részét elterítjük a fazék alján, erre rátesszük a megmosott és feldarabolt kocsonyahúst, va­lamint az előzőleg 1 éjszakán át vízben vagy tejben áztatott, darabokra vágott füstölt ol­dalast. Erre a következő réteg savanyú ká­posztát terítjük. Megsózzuk, meghintjük bors­sal, majd beborítjuk a megtöltött savanyú káposztalevelekkel. Erre nyers, felszeletelt la­pockát helyezünk, végül beborítjuk a mara­dék aprókáposztával. Megsózzuk, meghintjük borssal, és 5 dl tejföllel leöntjük. Az edényt lefedjük, és forró sütőbe tesszük. Legalább 3 órán keresztül sütjük közepes lángon. Tála­láskor a tányéron megtejfölözzük. étkek kis halpénz, vagyis a halpikkely sok pénzt jelent. A hal a keresztények­nél magának a Fiúistennek a jelké­pe. Napjainkban az angoloktól át­vettük a karácsonyi pulykafogyasz­tás szokását is. A magyar hiede­lemmel azonban éles ellentétben áll, mivel ilyenkor szárnyas étel egyáltalán nem kerülhet az asz­talra. A baromfi ugyanis hátraka­par, és ez rossz előjel évkezdetkor. Régen a jellegzetes karácsonyi hús­étel mindig disznóból készült, hi­szen a disznó előretúr, s az az új­évben előrehaladást, fejlődést hoz. A mágikus bejgli Ha a kalács és kenyér fogyasztásá­nak miértjét kutatjuk, már a karácso­nyi bőség fogalmához közeledünk. Mindkettő az életet jelképező búzá­ból készül, a bőséget, a jólétet jel­képezi, a testi és a szellemi táplálé­kot egyaránt. A karácsonyi diós és mákos kalács, vagyis a mai bejgli vagy bájgli elnevezése a német beu­gen (meghajlít) szóból ered, maga a sütemény pedig egy sziléziai, XVI. század óta ismert finom kalácsfajta. Hogy miért éppen mákkal és dióval van töltve, arra a karácsonyi ételek már említett, mágikus jellege ad ma­gyarázatot. A karácsonyi vacsora so­rán keletkezett morzsát is nagy becs­ben tartották faluhelyen. A tehenek­nek adták, hogy jól tejeljenek, és védjék őket a rontástól. Másutt a tyú­kok, vagy a lovak és a disznók kap­ták, hogy biztosítsák fejlődésüket, védjék őket az elhullástól. Máshol parázsra szórva a beteg állatot és a beteg gyereket füstölték vele. Karácsonyi babonás Egy szép piros almát a gazda annyi részre szelt az asztalnál, ahány tagja volt a családnak. A karácsony évkezdő, a jövő évet befolyásoló jellegéből fakad, hogy babot és lencsét kell enni, mivel az bőséghez és gazdagsághoz juttat­ja elfogyasztóját. A bojtos babból vagy aszalt gyümölcsből készült le­ves után mákos vagy diós gubát, nudlit vagy kalácsot fogyasztottak. A mákot nemcsak azért, mert bő­séget és termékenységet hoz a házhoz, vagy mert mákos tésztát enni jó házasságot jelentett, ha­nem azért is, mert szemeit a ron­tó szándékú ellenségnek egyen­ként kell fölszedegetnie ahhoz, hogy bármivel is árthasson. Az alma és a dió egykor a kará­csonyesti jóslás elmaradhatatlan kelléke volt. Ezért igyekeztek szép, egészséges almát és diót fogyasz­tani, mivel mindkettő egészség- megőrző varázsszernek számított. Néhol szokás volt, hogy a karácso­nyi asztalnál a gazda annyi részre szelt egy egészséges piros almát, ahány tagja volt a családnak. A hie­A hajlított bejgli A karácsonyi pulykafogyasztást az angoloktól vettük át delem szerint így a család együtt maradt, még odaát a mennyor­szágban is. Gonoszűző gerezdek A karácsonyi étkek közül a legősibb varázsszer a közismerten gonosz­űző fokhagyma. Nem csupán elfo­gyasztották (mézzel keverve vagy mézbe mártogatva), hanem az aj­tóra, ablakra keresztet is dörzsöl­tek vele a gonosz hatalmak eltá­volítása végett. Hasonló óvó-védő, egészségmegőrző szerepet tulajdo­nítottak a méznek is. A karácsony­fára aggatott mézeskalács elődje, az ókori mézzel készült édes tész­ta - mint áldozati és ajándéktárgy - a pogány rítusokon, vallási ünne­peken is szerepelt, a keresztény­ségben is megmaradt. A bojtos ételek között ma is a hal a legnép­szerűbb. Karácsonyi fogyasztása in­kább városi hagyomány, a rántott változat pedig bécsi eredetű. Ná­lunk a néphit szerint a minél több

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom