Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-09 / 287. szám
2008. december 9., kedd KEIJET JEGYZET Munkára fel! Petneházi Attila petnehazi@naplo.haon.hu A szociális törvény módosítása kapcsán annak céljával a legnagyobb ellenzéki párt is egyetért, a megvalósítás módjával azonban nem, mert szerintük az nem segíti a munkába állás ösztönzését. Tény, hogy a szociális ellátórendszerünkben eddig olyan magasak voltak a segélyek, hogy gyakorlatilag nem érte meg dolgozni. Eddig a közcélú foglalkoztatásra és a szociális segélyezésre fordított összeg úgy oszlott meg, hogy 20 százalék ment a foglalkoztatásra és 80 százalék segélyezésre. A jövő évtől ez az arány a tervek szerint nagyjából 50-50 százalék lesz, ami egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy minden munkára képes, de tartósan munka nélkül lévő személy vegyen részt a közfoglalkoztatásban. A szándékkal nehéz egyet nem érteni, bár az ördög ezúttal is a részletekben bújik meg. Mert miközben azt a szaktárca vezetője is elismerte, hogy a módosítással újabo adminisztrációs terhek hárulnak az önkormányzatokra, ha a feladatokhoz ezúttal „pénzt, paripát és fegyvert is rendelnek", akár jól is elsülhet az egész. Önértékelési zavarral, küzdő tíz- és százezrek érezhetik magukat ismét hasznosnak, és végre a közterületeink is úgy néznek majd ki, mint aminek gazdája van. Nincs előrelépés Budapest (MTI) -Nem hozott érdemi előrelépést a kormány és a közszféra szakszervezetei közötti bértárgyalás hétfőn, de a felek továbbra is bíznak a megállapodásban. Csizmár Gábor államtitkár a kormányoldal képviseletében a mintegy egy órás tárgyalásról távozva az MTI-nek azt mondta: annyiban közeledtek az álláspontok, hogy már „jobban értik egymást”. Arra a kérdésre, volt-e újabb ajánlata a kormánynak a korábbi 140 ezer forintban maximalizált 13. havihoz képest, azt mondta, hogy „pre- cizírozott” ajánlatot tettek. Egy skálán bemutatták, hogy különböző illetményküszöbök esetén az emelés mennyibe kerülne - magyarázta. Vonzóvá teszik a hiányszakképesítést Budapest (ÉKN) - A szociális és Munkaügyi Minisztérium tervei szerint a hiányszakképesítéseket választó tanulók tanulmányi előmenetelük, illetve teljesítménymutatóik alapján 2009-től akár a teljes minimálbért is megkaphatják ösztöndíjként - jelentette be Bókay Endre országgyűlési képviselő a Déldunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési bizottság elnöke. Jelenleg azoknak a diákoknak, akik nem hiányszakmákat tanulnak, a minimális ösztöndíja a minimálbér 20 százaléka, maximálisan adható ösztöndíja: a minimálbér 50 százaléka. Azok a diákok, akik hegesztő, ápoló, kőműves, gépi forgácsoló illetve mezőgazdasági gazdaképzésben, tehát a hiányszakmák elsajátításában vesznek részt, a minimális havi ösztöndíja a minimálbér 20+20 százalék, maximálisan adható ösztöndíja a minimálbér 50+20 százalék. De azok a tanulók, akik tanulmányi előmenetelük, illetve teljesítménymutatóik alapján kiérdemlik, a tanulmányi ösztöndíjjal együtt akár a minimálbér száz százalékát is kézhez kaphatják ösztöndíjként. Bókay kitért arra is, hogy a hiányszakmát tanulók foglalkoztatásának valamennyi költségét, az ösztöndíjjal együtt a Munkaerőpiaci Alapból a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet Támogatási és Bevallás kezelési Igazgatósága téríti. Az sem a szülőknek, sem a gyakorlati oktatást végző vállalkozásoknak nem jelent anyagi terhet. Orbán a topon Budapest (FH) -Orbán Viktor a legnépszerűbb magyar politikus - írja a Népszabadság a Szonda Ipsos legújabb felmérése alapján. A Fidesz elnöke most először került a népszerűségi lista élére, ezzel megelőzve Sólyom László államfőt. A népszerűségi lista élére került Szili Katalin házelnök is. Mindhárman 45 ponton állnak, a sorrendet a tizedpontok döntötték el. MIMDENFELÓL /2 Kétfejű maradt az SZDSZ ■ Továbbra is a megosztottság jellemző a pártra - fogalmazott az elemző. Budapest (ÉKN, MTI) - Szavazategyenlőség miatt nem született döntés az SZDSZ-frakció vezetőjének személyéről a párt országgyűlési képviselőcsoportjának hétfői ülésén - közölte Hankó Faragó Miklós, az ülés levezető elnöke. Győri Krisztina, a párt sajtófőnöke megerősítette azt a sajtó- információt, hogy mindkét jelölt 9-9 voksot kapott, egy képviselő pedig érvénytelen szavazatot adott le. Újra próbálkoznak Szomszéd Orsolyát, a Vision Consulting politikai elemző cég munkatársát kérdeztük, milyen következményekkel járhat a döntés. Világos patthelyzet, fogalmazott. Annyira kiegyenlítődtek az erőviszonyok, hogy nem tudtak dűlőre jutni. Fodor Gábor azért vállalkozott a megmérettetésre, mert úgy érezte, megerősödött annyira, hogy a pártelnöki poszt után a frakció- vezetőit is meg tudja szerezni.- Továbbra is a megosztottságjellemző a pártra, ez derült ki a hétfőn történtekből - fogalLakos Imre képviselő (balra), Kóka János és Fodor Gábor mázott az elemző. Politikailag sok minden történhet a közeljövőben. Az első - ez a legkevésbé valószínű -, hogy mindketI!..............................*...................... Annyira kiegyen- ' lítödlek az erő- viszonyok, hogy nem tudtak Hr dűlőre jutni. Szomszéd Orsolya ten visszalépnek egy konszenzusos jelölt javára. Ez azonban Kóka János részéről hatalmas presztízsveszteség lenne Fodor Gáborral szemben. (Az más kérdés, hogy találnának-e olyan valakit, aki alkalmas lenne, és vállalná is ezt a feladaHÁTTÉR Kóka Jánost tavaly decemberben, még pártelnökként választották frakcióvezetővé: mandátuma december 5-én járt le. A párt elnökválasztásán őt két szavazattal legyőző Fodor Gábor egy hete jelentette be, hogy megpályázza a frakcióvezetői tisztséget. Közölte: a jövő évi európai parlamenti választások előtt az SZDSZ- nek teljes erővel az egységesség-. re kell törekednie. tot.) A másik lehetőség, hogy jövő héten újra próbálkoznak (mint tegnap délutánra kiderült, emellett döntött párt, jövő hétfőn ismétlik meg a szavazást), s addig hátha sikerül valamelyik félnek meggyőzni a vacil- láló képviselőt. Belső csatározások Egy biztos, hogy a kétfejűség nem vezet eredményre, fogalmazott az elemző, negatív irányba sodorhatja a pártot. Márpedig szükség lenne az egységre, hogy a párt fel tudjon készülni az Európa Parlamenti választásokra. S mi történne, ha a jövő héten sem tudnának dönteni? (Fotó: MTI) Szomszéd Orsolya szerint azzal beragadna a párt ebbe a mostani, rendkívül nehéz helyzetbe. Az egész ősz a belső csatározásaikról, valamint az MSZP- hez való viszonyukról szólt, így a párt érdekében döntésnek kell végre születnie: ez jól felfogott érdekük. S mi lesz, ha Kóka János nyer? Szomszéd Orsolya szerint akkor marad, ami volt: „kétfejű a párt”. Ez Fodor Gábor óriási kudarca lenne, akár még a pártelnöki tisztről való lemondását is fontolgathatná. KilET kmf/ppek.szon.hu •Wikipédia az SZDSZ-ről Egy-egy mondatban Fodor Gábor és Kóka János csak egy-egy mondatban kommentálta a végeredményt. Fodor Gábor azt mondta, hogy a frakció majd minden bizonnyal meghozza a szükséges döntést. Kóka János közölte, hogy amíg az országgyűlési képviselőcsoport nem dönt, addig a jelenlegi frakcióvezetés folytatja a munkáját. Bőhm András, a jelölő bizottság tagja a frakcióülésről távozóban azt mondta, hogy nagyjából ezt az eredményt lehetett előzetesen várni. Hozzátette: mindenki arra törekszik majd, hogy megegyezéssel megoldják a kialakult helyzetet. Arról nem akart jóslásokba bocsátkozni, hogy visszalép-e valamelyik jelölt. Újságírói kérdésre hozzátette, hogy a frakcióülés „nem volt feszült, tárgyszerű volt”. „Felelőtlen, kártékony döntés" ■ Nem választották meg Havasiné Orbán Máriát főbírónak. Az államfő újrajelöli. Budapest (MTI, FH) - Az Országgyűlés 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazat mellett titkos szavazással nem választotta meg Havasiné Orbán Máriát, a Győri ítélőtábla elnökét a Legfelsőbb Bíróság elnökének hétfőn. Havasiné Orbán Máriát Sólyom László köztársasági elnök jelölte a posztra, miután korábbi jelöltje, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban nem kapta meg a szükséges kétharmados szavazattöbbséget. Megmagyarázhatatlan, felelőtlen és kártékony döntésnek nevezte Sólyom László köztársasági elnök, hogy a parlament hétfőn nem választotta meg főbírójelöltjét. Adva volt egy jelölt a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztére, a programját, mellyel az összes párt egyetértett, bátran képviselte - fogalmazott az államfő. Hozzátette: a programot az ÓIT jóváhagyta, és a jelölt számtalan helyen tanúbizonyságát adta emberi felkészültségének. Szégyellnivaló érvek Sólyom László kijelentette: azok az érvek, melyek az MSZP részéről elhangzottak, szégyellni valóak. Havasiné Orbán Mária a szavazást követően azt mondta: bírói tevékenységének soha nem volt politika színezete és soha nem is lesz. Az államfő újságírónak nyilatkozva közölte: újrajelöli a főbírói tisztségre Havasiné Orbán Máriát. A szocialista politikusok korábban kifogásolták Havasiné Orbán Mária reformelképzeléseinek túl gyors menetét, illetve hiányolták a jelölt megfelelő tudományos hátterét. Viszontlátásra. Havasiné Orbán Mária integet a Parlamentben, miután nem választották meg őt a Legfelsőbb Bíróság elnökének. (Fotó: MTI) PÁRTVÉLEMÉNYEK Az MSZP-frakció szerint az államfőnek nem dolga a független mandátummal rendelkező országgyűlési képviselők szavazatának minősítése, képviselők és frakciók sértegetése - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Lendvai Ildikó szerint amennyiben Sólyom László köztársasági elnök újra a parlament elé terjeszti jelöltjét, a szocialista frakció, ahogy most is tette, felelősen mérlegelni fogja érveit. Mondvacsinált indokokkal blokkolják a szocialisták a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának betöltését, a Fidesz szerint. Navracsis Tibor a sikertelen főbíró választásra reagálva hétfőn a Parlamentben azt mondta, okkal feltételezhetik, hogy a szocialisták a zavart szándékosan idézik elő, és az.a céljuk, hogy a politikai befolyás lehetőségét megteremtsék a jogállami alap- intézményekben. Az SZDSZ rendkívül sajnálja, hogy nem sikerült megválasztani a főbírójelöltet - mondta Fodor Gábor, a liberális párt elnöke. Fodor Gábor hangsúlyozta: az SZDSZ támogatta Havasiné Orbán Mária megválasztását és ha Sólyom László újrajelöli öt, akkor a szabad demokraták ismét támogatni fogják. HÁTTÉR: A napokban szavaz a parlament a szociális törvényről Muraközy László, a Debreceni Egyetem közgazdaság- tudományi tanszékének docense: A szociális törvények módosítása a segélyezési rendszert úgy alakítaná át, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre: a közfoglalkoztatásban és a képzésben, illetve a munkaerő-piaci programokban való részvételre helyezi át. A szociális segélyek mértéke nem csökken, de a szankcionálási szabályok valószínűleg módosulnak. Mindezeken túl valószínűleg nem lesz az önkormányzattal való együttműködés a segély kifizetésének feltétele az 55. életévét betöltött és a mozgáskorlátozott embereknek, valamint a 14 év alatti gyermeket otthon, egyedül nevelő szülőknek. A törvény módosítóiról a napokban szavaznak az országgyűlési képviselők, és még decemberben megszületik maga a törvény is. Helyes az a felismerés, hogy Magyarországon nincs jelentős különbség a szociális- és a munkajövedelem között, ez a helyzet pedig nem ösztönöz munka- vállalásra. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a munkahelyteremtés közvetlenül nem az állam feladata, neki közvetve kell a feltételeket megteremteni ahhoz, hogy létesüljenek újabb és újabb munkahelyek. Itt említhetném a holland példát, ahol sokkal rugalmasabb rendszerben történik a dolgozók felvétele, illetve elbocsátása. Nálunk is rugalmasabb rendszerre lenne szükség, ami persze a munkavállalók ellenállásába ütközik. Hosz- szabb távon mégiscsak a munkát terhelő adók- és járulékok csökkentése jelenthet megoldást a foglalkoztatási gondokra. A szociális törvény módosítása egy szűk réteg számára lehet segítség, de csak akkor, ha értelmes közmunkát tudnak adni nekik.