Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-09 / 287. szám

2008. december 9., kedd KEIJET JEGYZET Munkára fel! Petneházi Attila petnehazi@naplo.haon.hu A szociális törvény módosítása kap­csán annak céljával a legnagyobb ellenzé­ki párt is egyetért, a megvalósítás módjá­val azonban nem, mert szerintük az nem segíti a munkába állás ösztönzését. Tény, hogy a szociális ellátórendszerünkben eddig olyan magasak voltak a segélyek, hogy gyakorlatilag nem érte meg dolgoz­ni. Eddig a közcélú foglalkoztatásra és a szociális segélyezésre fordított összeg úgy oszlott meg, hogy 20 százalék ment a fog­lalkoztatásra és 80 százalék segélyezésre. A jövő évtől ez az arány a tervek sze­rint nagyjából 50-50 százalék lesz, ami egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy minden munkára képes, de tartó­san munka nélkül lévő személy vegyen részt a közfoglalkoztatásban. A szándék­kal nehéz egyet nem érteni, bár az ördög ezúttal is a részletekben bújik meg. Mert miközben azt a szaktárca vezetője is elis­merte, hogy a módosítással újabo admi­nisztrációs terhek hárulnak az önkor­mányzatokra, ha a feladatokhoz ezúttal „pénzt, paripát és fegyvert is rendelnek", akár jól is elsülhet az egész. Önértékelé­si zavarral, küzdő tíz- és százezrek érez­hetik magukat ismét hasznosnak, és vég­re a közterületeink is úgy néznek majd ki, mint aminek gazdája van. Nincs előrelépés Budapest (MTI) -Nem hozott érdemi előrelépést a kormány és a közszfé­ra szakszervezetei közöt­ti bértárgyalás hétfőn, de a felek továbbra is bíz­nak a megállapodásban. Csizmár Gábor államtit­kár a kormányoldal kép­viseletében a mintegy egy órás tárgyalásról távozva az MTI-nek azt mondta: annyiban közeledtek az álláspontok, hogy már „jobban értik egymást”. Arra a kérdésre, volt-e újabb ajánlata a kor­mánynak a korábbi 140 ezer forintban maxima­lizált 13. havihoz képest, azt mondta, hogy „pre- cizírozott” ajánlatot tet­tek. Egy skálán bemutat­ták, hogy különböző illet­ményküszöbök esetén az emelés mennyibe kerülne - magyarázta. Vonzóvá teszik a hiány­szakképesítést Budapest (ÉKN) - A szociális és Munka­ügyi Minisztérium tervei szerint a hiány­szakképesítéseket választó tanulók tanulmá­nyi előmenetelük, illetve teljesítménymutató­ik alapján 2009-től akár a teljes minimálbért is megkaphatják ösztöndíjként - jelentette be Bókay Endre országgyűlési képviselő a Dél­dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési bizottság elnöke. Jelenleg azoknak a diákoknak, akik nem hiányszakmákat tanulnak, a minimális ösz­töndíja a minimálbér 20 százaléka, maximá­lisan adható ösztöndíja: a minimálbér 50 szá­zaléka. Azok a diákok, akik hegesztő, ápo­ló, kőműves, gépi forgácsoló illetve mezőgaz­dasági gazdaképzésben, tehát a hiányszak­mák elsajátításában vesznek részt, a minimá­lis havi ösztöndíja a minimálbér 20+20 száza­lék, maximálisan adható ösztöndíja a mini­málbér 50+20 százalék. De azok a tanulók, akik tanulmányi előmenetelük, illetve telje­sítménymutatóik alapján kiérdemlik, a tanul­mányi ösztöndíjjal együtt akár a minimálbér száz százalékát is kézhez kaphatják ösztön­díjként. Bókay kitért arra is, hogy a hiány­szakmát tanulók foglalkoztatásának vala­mennyi költségét, az ösztöndíjjal együtt a Munkaerőpiaci Alapból a Nemzeti Szakkép­zési és Felnőttképzési Intézet Támogatási és Bevallás kezelési Igazgatósága téríti. Az sem a szülőknek, sem a gyakorlati oktatást végző vállalkozásoknak nem jelent anyagi terhet. Orbán a topon Budapest (FH) -Orbán Viktor a legnépszerűbb magyar politikus - írja a Népszabad­ság a Szonda Ipsos legújabb felméré­se alapján. A Fidesz elnöke most elő­ször került a nép­szerűségi lista élé­re, ezzel megelőz­ve Sólyom Lász­ló államfőt. A nép­szerűségi lista élé­re került Szili Katalin házelnök is. Mind­hárman 45 ponton állnak, a sorrendet a tizedpontok döntöt­ték el. MIMDENFELÓL /2 Kétfejű maradt az SZDSZ ■ Továbbra is a meg­osztottság jellemző a pártra - fogalmazott az elemző. Budapest (ÉKN, MTI) - Sza­vazategyenlőség miatt nem szü­letett döntés az SZDSZ-frakció vezetőjének személyéről a párt országgyűlési képviselőcso­portjának hétfői ülésén - közöl­te Hankó Faragó Miklós, az ülés levezető elnöke. Győri Krisztina, a párt sajtó­főnöke megerősítette azt a sajtó- információt, hogy mindkét jelölt 9-9 voksot kapott, egy képvise­lő pedig érvénytelen szavazatot adott le. Újra próbálkoznak Szomszéd Orsolyát, a Vision Consulting politikai elemző cég munkatársát kérdeztük, milyen következményekkel jár­hat a döntés. Világos patthelyzet, fogalmazott. Annyira kiegyen­lítődtek az erőviszonyok, hogy nem tudtak dűlőre jutni. Fodor Gábor azért vállalkozott a meg­mérettetésre, mert úgy érezte, megerősödött annyira, hogy a pártelnöki poszt után a frakció- vezetőit is meg tudja szerezni.- Továbbra is a megosztott­ságjellemző a pártra, ez derült ki a hétfőn történtekből - fogal­Lakos Imre képviselő (balra), Kóka János és Fodor Gábor mázott az elemző. Politikailag sok minden történhet a közeljö­vőben. Az első - ez a legkevés­bé valószínű -, hogy mindket­I!..............................*...................... Annyira kiegyen- ' lítödlek az erő- viszonyok, hogy nem tudtak Hr dűlőre jutni. Szomszéd Orsolya ten visszalépnek egy konszen­zusos jelölt javára. Ez azonban Kóka János részéről hatal­mas presztízsveszteség lenne Fodor Gáborral szemben. (Az más kérdés, hogy találnának-e olyan valakit, aki alkalmas len­ne, és vállalná is ezt a felada­HÁTTÉR Kóka Jánost tavaly december­ben, még pártelnökként válasz­tották frakcióvezetővé: mandá­tuma december 5-én járt le. A párt elnökválasztásán őt két sza­vazattal legyőző Fodor Gábor egy hete jelentette be, hogy megpá­lyázza a frakcióvezetői tisztséget. Közölte: a jövő évi európai parla­menti választások előtt az SZDSZ- nek teljes erővel az egységesség-. re kell törekednie. tot.) A másik lehetőség, hogy jövő héten újra próbálkoznak (mint tegnap délutánra kiderült, emellett döntött párt, jövő hét­főn ismétlik meg a szavazást), s addig hátha sikerül valame­lyik félnek meggyőzni a vacil- láló képviselőt. Belső csatározások Egy biztos, hogy a kétfejűség nem vezet eredményre, fogalma­zott az elemző, negatív irány­ba sodorhatja a pártot. Márpe­dig szükség lenne az egységre, hogy a párt fel tudjon készülni az Európa Parlamenti választá­sokra. S mi történne, ha a jövő héten sem tudnának dönteni? (Fotó: MTI) Szomszéd Orsolya szerint azzal beragadna a párt ebbe a mos­tani, rendkívül nehéz helyzet­be. Az egész ősz a belső csatá­rozásaikról, valamint az MSZP- hez való viszonyukról szólt, így a párt érdekében döntésnek kell végre születnie: ez jól felfogott érdekük. S mi lesz, ha Kóka János nyer? Szomszéd Orsolya szerint akkor marad, ami volt: „kétfe­jű a párt”. Ez Fodor Gábor óri­ási kudarca lenne, akár még a pártelnöki tisztről való lemon­dását is fontolgathatná. KilET kmf/ppek.szon.hu •Wikipédia az SZDSZ-ről Egy-egy mondatban Fodor Gábor és Kóka János csak egy-egy mon­datban kommentálta a vég­eredményt. Fodor Gábor azt mondta, hogy a frakció majd minden bizonnyal meghoz­za a szükséges döntést. Kóka János közölte, hogy amíg az országgyűlési képviselőcso­port nem dönt, addig a jelen­legi frakcióvezetés folytat­ja a munkáját. Bőhm And­rás, a jelölő bizottság tagja a frakcióülésről távozóban azt mondta, hogy nagyjából ezt az eredményt lehetett előzetesen várni. Hozzátet­te: mindenki arra törekszik majd, hogy megegyezéssel megoldják a kialakult hely­zetet. Arról nem akart jós­lásokba bocsátkozni, hogy visszalép-e valamelyik jelölt. Újságírói kérdésre hozzátette, hogy a frakcióülés „nem volt feszült, tárgyszerű volt”. „Felelőtlen, kártékony döntés" ■ Nem választották meg Havasiné Orbán Máriát főbírónak. Az államfő újrajelöli. Budapest (MTI, FH) - Az Országgyűlés 203 igen, 152 nem és 9 érvénytelen szavazat mellett titkos szavazással nem választot­ta meg Havasiné Orbán Mári­át, a Győri ítélőtábla elnökét a Legfelsőbb Bíróság elnökének hétfőn. Havasiné Orbán Máriát Sólyom László köztársasági elnök jelölte a posztra, miután korábbi jelöltje, Baka András, a strasbourgi emberi jogi bíróság korábbi magyar bírája májusban nem kapta meg a szükséges két­harmados szavazattöbbséget. Megmagyarázhatatlan, fele­lőtlen és kártékony döntésnek nevezte Sólyom László köztár­sasági elnök, hogy a parlament hétfőn nem választotta meg főbí­rójelöltjét. Adva volt egy jelölt a Legfel­sőbb Bíróság elnöki tisztére, a programját, mellyel az összes párt egyetértett, bátran képvi­selte - fogalmazott az államfő. Hozzátette: a programot az ÓIT jóváhagyta, és a jelölt számta­lan helyen tanúbizonyságát adta emberi felkészültségének. Szégyellnivaló érvek Sólyom László kijelentette: azok az érvek, melyek az MSZP részéről elhangzottak, szégyellni valóak. Havasiné Orbán Mária a szavazást követően azt mond­ta: bírói tevékenységének soha nem volt politika színezete és soha nem is lesz. Az államfő újságírónak nyilatkozva közöl­te: újrajelöli a főbírói tisztségre Havasiné Orbán Máriát. A szo­cialista politikusok korábban kifogásolták Havasiné Orbán Mária reformelképzeléseinek túl gyors menetét, illetve hiá­nyolták a jelölt megfelelő tudo­mányos hátterét. Viszontlátásra. Havasiné Orbán Mária integet a Parlamentben, miután nem választot­ták meg őt a Legfelsőbb Bíróság elnökének. (Fotó: MTI) PÁRTVÉLEMÉNYEK Az MSZP-frakció szerint az államfőnek nem dolga a független mandátum­mal rendelkező országgyűlési képviselők szavazatának minősítése, képvi­selők és frakciók sértegetése - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP parlamenti frakcióvezetője. Lendvai Ildikó szerint amennyiben Sólyom László köztársa­sági elnök újra a parlament elé terjeszti jelöltjét, a szocialista frakció, ahogy most is tette, felelősen mérlegelni fogja érveit. Mondvacsinált indokokkal blokkolják a szocialisták a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjának betöltését, a Fidesz szerint. Navracsis Tibor a sikertelen főbíró választásra reagálva hétfőn a Parlamentben azt mondta, okkal felté­telezhetik, hogy a szocialisták a zavart szándékosan idézik elő, és az.a cél­juk, hogy a politikai befolyás lehetőségét megteremtsék a jogállami alap- intézményekben. Az SZDSZ rendkívül sajnálja, hogy nem sikerült megválasztani a főbírójelöltet - mondta Fodor Gábor, a liberális párt elnöke. Fodor Gábor hangsúlyozta: az SZDSZ támogatta Havasiné Orbán Mária megválasztását és ha Sólyom László újrajelöli öt, akkor a szabad demokraták ismét támogatni fogják. HÁTTÉR: A napokban szavaz a parlament a szociális törvényről Muraközy László, a Debreceni Egye­tem közgazdaság- tudományi tanszé­kének docense: A szociális törvények módosítása a segé­lyezési rendszert úgy alakítaná át, hogy a hangsúlyt a pénzbeli ellátások helyett az aktív eszközökre: a közfoglalkozta­tásban és a képzésben, illetve a munka­erő-piaci programokban való részvétel­re helyezi át. A szociális segélyek mér­téke nem csökken, de a szankcionálá­si szabályok valószínűleg módosulnak. Mindezeken túl valószínűleg nem lesz az önkormányzattal való együttműkö­dés a segély kifizetésének feltétele az 55. életévét betöltött és a mozgáskor­látozott embereknek, valamint a 14 év alatti gyermeket otthon, egyedül neve­lő szülőknek. A törvény módosítóiról a napokban szavaznak az országgyűlési képviselők, és még decemberben meg­születik maga a törvény is. Helyes az a felismerés, hogy Magyaror­szágon nincs jelentős különbség a szo­ciális- és a munkajövedelem között, ez a helyzet pedig nem ösztönöz munka- vállalásra. Ugyanakkor azt kell monda­nom, hogy a munkahelyteremtés köz­vetlenül nem az állam feladata, neki közvetve kell a feltételeket megterem­teni ahhoz, hogy létesüljenek újabb és újabb munkahelyek. Itt említhet­ném a holland példát, ahol sokkal rugalmasabb rendszerben történik a dolgozók felvétele, illetve elbocsátá­sa. Nálunk is rugalmasabb rendszer­re lenne szükség, ami persze a mun­kavállalók ellenállásába ütközik. Hosz- szabb távon mégiscsak a munkát ter­helő adók- és járulékok csökkentése jelenthet megoldást a foglalkoztatási gondokra. A szociális törvény módo­sítása egy szűk réteg számára lehet segítség, de csak akkor, ha értelmes közmunkát tudnak adni nekik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom