Kelet Magyarország, 2008. november (65. évfolyam, 256-279. szám)
2008-11-29 / 279. szám
2008. november 29., szombat FOGLALKOZTATÁS /16 Kim • Közvetlen forrás. A kormány 2009- 2010-ben 1 400 milliárd forint közvetlen forrást juttat a vállalkozásoknak, amelyeket különböző konstrukciókkal, hitelgaranciával, kamattámogatással segítenek. Ezen kívül emelkedik az uniós források vállalkozásokhoz jutó aránya. • Hátrányos helyzet. Az Európai Unió átlagához képest jelentős Magyarország lemaradása a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatásában. Az Equal program a hátrányos helyzetűeket befogadó munkahelyi gyakorlatokra keresett működő megoldásokat 180 szervezet részvételével. Átvészelnék a krízishelyzetet Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - Nehéz és izgalmas napok következnek, bízunk egy jobban elviselhető, könnyebben átvészelhető időszakban. Ez nem pusztán kincstári optimizmus, eltökéltek vagyunk, konkrét tervekkel szeretnénk kezelni a kialakult krízishelyzetet - nyomatékosította Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter Nyíregyházán.- Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásain túl több mint 70 milliárd forin- Szűcs Erika tot csoportosítunk át, a munkaerő-piaci alapból pedig 10 millió forintot különítünk el a munkahelyek megőrzésére, az elbocsátások mérséklésére. A munka világán belül akarjuk kezelni a problémát. Törekszünk arra, hogy minél kevesebb munkaerő kerüljön át a szociális szférába, ehhez a foglalkoztatási eszközrendszeren belül kell lépni - közölte a miniszter.- Nem lehet a változatlanságot finanszírozni, a válság kirajzolja azokat az ágazatokat, amelyek jobb perspektívával szolgálnak. Azok a vállalatok, amelyek javaslatot tesznek gondjaik enyhítésére, megoldására, a stratégiai egyeztetést követően állami segítségre számíthatnak. Az elmaradott vidékek intenzívebb támogatásra számíthatnak. Kevés vállalkozás fejleszt a saját bevételeiből, a tárca a létszámmegtartáshoz felvett hitelekhez ajánl kamattámogatási konstrukciót. A vállalkozások járulékfizetési kedvezményei is napirenden vannak. Hiányszakmák, számos kétkezi munka szerepel a hiányszakmák megyei listáján. (Fotó: archív) ÉKN4NTERIÚ: Bihall Tamással, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökével Eszköz a munkába álláshoz ■ A tanulás és továbbképzés feltétele a munkaerőpiacon való sikeres szereplésnek. Paulovits Ágoston agoston.paulovits@inform.hu Miskolc (ÉKN) - A foglalkoztatáspolitikát a hazai szakmai követelmény általában átfogóan értelmezi, ide sorolva minden, a foglalkoztatottsággal vagy annak hiányával kapcsolatos célt és eszközt. De ketté kell választani a foglalkoztatáspolitikát és a munkaerő-piaci politika kategóriáját. Stratégiai elképzelések bizonyítják a folyamatos és egyre nagyobb hangsúllyal bíró foglalkoztatáspolitika fontosságát. ÉKN: A foglalkoztatáspolitikában jelentős szerepe van a kamaráknak. Ön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökeként, a BÖKIK elnökeként és a foglalkoztatási bizottság elnökeként is sokat foglalkozik ezzel a témával. Tulajdonképpen az az alapvető kérdés, miként járul hozzá a kamara a munka világában történő eligazodáshoz, gondolánk itt a felnőttkori tanulásra, továbbképzésre, egyáltalán mit érdemes tanulni ahhoz, hogy a munkaerőpiacon sikeresen szerepeljünk? Bihall Tamás: A kamarának a képzésben alapvető feladatai vannak, elsősorban az iskolarendszerű szakképzésben, de minden felmérésünk azt mutatja, hogy a vállalatok gyors igényeinek legjobb válaszadó lehetősége a felnőttképzés. A felnőtt- képzésben való hatékony részvételéhez a kamara két alapvető feltétellel tud hozzájárulni. Egyrészt közvetíti a gazdaság igényeit a képzőintézmények felé, egyúttal igyekszik információt szolgáltatni a munkavállalóknak is arról, hogy milyen szakmákban érdemes képzéseket folytatni. Ezt mi számtalan felméréssel gyakoroljuk. ÉKN: A felnőttképzéshez tehát szorosan hozzátartozik a tájékoztatás. A kamara milyen eszközökkel tudja segíteni a munkavállalókat abban, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakmát tanuljanak? Bihall Tamás: Itt elsősorban a regionális fejlesztési és képzési bizottságoknak a kereteit szeretném megemlíteni, ahol a kamara törvényerővel társelnök. Ennek a testületnek a feladata, hogy a képzés szerkezetét a gazdaság igényeihez igazítsa. Számos kiadványban, tájékoztatóban tesszük közzé ezeket a megállapításokat, hogy mely szakmák a keresettek és melyek a kevésbé keresettek. Ez reményeim szerint minden érdeklődőhöz eljut. ÉKN: Egyénileg mennyire ösztönzik ezeket a törekvéseket az intézmények? Bihall Tamás: A felnőttképzésnek és az iskoláknak is az az érdeke, hogy minél több hallgatójuk legyen. A vállalatok, a gazdálkodók érdeke is az, hogy egyre képzettebb munkatársuk legyen, de a vállalatok képzési aránya így is elmarad az Európai Uniótól. Ha úgy tetszik, a kamarának van itt egy közgondolkodást elősegítő feladata, hogy mind a munkáltató, mind a munkavállaló oldaláról ösztönözze a tanulás folyamatát, az élethosszig tartó tanulást. ÉKN: Egyre több multinacionális vállalat települ a térségünkbe, ezeknek a hagyományos szakismerettel rendelkező munkavállalók nem elégítik ki az igényeit. Új, korszerű szakmákra van szükségük például az informatikára, a mechatronikára vagy a logisztikára. Bihall Tamás: Először is felmérjük a térségbe települő vállalatok, multinacionális cégek igényeit. Tesszük ezt az önkormányzatokkal, a munkaügyi központokkal közösen, és a kamara is szervezi ezeknek a cégeknek a szakember kielégítését. Ezekre jó példa sajnos nem a mi térségünkben, hanem Kecskeméten van, ahol a Mercedes cég vezetőivel a kamara intenzíven dolgozik azon, hogy megfelelő szakember álljon rendelkezésre. Ez általában véve egy jelentős kamarai feladat, szervezni, bonyolítani ezt, de a kamara tananyag- fejlesztő erővel is rendelkezik, elsősorban a kamarai szakmák tekintetében. Jelenleg 27, döntően ipari szakmára van jogosítványa a kamarának, ahol a tananyagot fejlesztjük. Ennek a piaci igényekhez való igazítása a képzőkkel együtt zajló folyamat. ÉKN: Gyakran mondjuk azt, hogy verseny- képes gazdasághoz versenyképes szakmákra van szükség. Miként közvetíti ezt a kamara az oktatási intézmények felé? Mondhatnánk úgy is, milyen az oktatási intézményekkel a kapcsolata? Bihall Tamás: Az oktatási intézményekkel egyre szorosabb a kapcsolat. Ma már ők is tudják, hogy számukra a gazdasági információk nélkülözhetetlenek. Miként a kamarának is szüksége van a gazdaság információira. Csak közösen tudjuk megoldani azokat a feladatokat, amelyek nyomán a gazdaság versenyképes szakmát kaphat. De itt egy társadalmi szemléletformálásra is szükség van, mert életünket uralják az úgynevezett divatos szakmák, amelyek esetenként nem felelnek meg a gazdaság igényeinek. Meg kell még említenem a Miskolci Egyetemet, ahol a kapcsolatunk kiváló, de tartalmi mélységében még fejleszteni kell. Sokkal konkrétabb és direk- tebb kapcsolatra van szükség. Például a gazdaságnak most igen sok mérnökre van szüksége, de itt nemcsak mennyiségi, hanem minőségi javulásra is gondolok. Arra, hogy ne csak a kettes és hármas tanulók jelentkezzenek műszaki pályára. Versenyképesen- A kamara vállalkozásbarát jellege a vállalatok összessége. Köztestület, mert az állam és a gazdaság közötti feladatrendszerek megosztásában és a gazdasági érdekek képviseletében vállal szerepet. Egyre inkább úgy látjuk, hogy a versenyképes gazdaság nélkül Magyarországon semmilyen versenyképes társadalmat nem lehet kialakítani. Ez tehát alapkérdés, és a kamara szeretne ennek megfelelni. Most azon gondolkodunk, hogy lehet az állami segítséget a kisvállalkozások felé a legjobban továbbítani. Például a Széchenyi-kártya egy jó konstrukció. Bizonyos termékeket, kisvállalati igényeket szerencsésebb volna a kamarán keresztül továbbítani - hangsúlyozta Bihall Tamás. Személyre szabott segítség Miskolc (ÉM) - Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációját és foglalkoztatásának elősegítését szolgálja a regionális munkaügyi központoknál EU-támogatással megvalósuló (TÁMOP 1.1.1) program. Az 5 évet átölelő program célja, hogy komplex munkaerő-piaci szolgáltatásokkal és támogatásokkal elősegítse a rehabilitációs járadékban részesülők foglalkozási rehabilitációját, nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatását, a korábbi munkahelyre való visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést. Ezzel párhuzamosan ösztönözze a munkáltatókat a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására, és nyújtson támogatást az ehhez szükséges feltételek megteremtéséhez. A 60 hónapos projektbe 2008-2009-ben régiónkból várhatóan 1163 fő kapcsolódik be, a projekt keretében finanszírozott szolgáltatások és támogatások az ő elhelyezkedésüket, munkaerő-piaci integrációjukat támogatják. A célcsoportba tartozó résztvevők számára a rehabilitációs javaslat alapján személyre szabott terv készül, melyhez kombinált, egymásra épülő, folyamatos támogatásokat (képzés, munkakipróbálás, munkatapasztalat-szerzés, vállalkozóvá válás támogatása), szolgáltatásokat, valamint segítő hátteret (mentorokat) biztosít a munkaügyi központ. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja Kiemelten kezelik Nyíregyháza (KM) - A munkaerőpiac Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei helyzetét térképezte fel csütörtökön Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. Megerősítette, hogy a tárca kiemelten kezeli a megváltozott munkaképességű, a fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatását, amit minimum szeretne a jelenlegi szinten tartani, és lehetőség szerint bővítenének is. Állásbörze Évek óta nagy sikerrel rendezik meg a regionális munkaügyi központ megyei kirendeltségei az őszi állásbörzéket. Idén is sok állást kereső talált munkát a nyírbátori rendezvényen részt vevő cégeknél. (Fotó: km) ■ Az országos pályázati keret ötödé régiónkban segíti a munkahely- teremtést. Miskolc (ÉM) - A Szociális és Munkaügyi Minisztérium tavasz- szal hirdetett pályázatot munkahelyteremtő beruházások támogatására. A pályázatok elbírálását követően országosan közel 2,5 milliárd forint megítéléséről döntöttek, mely összeg a nyerteseknél a meglévő létszám megtartásán túl közel 2300 fő foglalkoztatását eredményezi. A pályázat elsődleges célja volt az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása, elsősorban az ország gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségeiben. Cél a versenyképesség A minisztérium célul tűzte ki emellett a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzését, a regionális különbségek mérséklését, a fejlődőképes vállalkozások piaci pozíciójának megerősítését, versenyképességük javítását technikai, technológiai korszerűsítés révén, illetve a munkaerő-szerkezet átalakítását (képzettség, területi elhelyezkedés). Pályázni csak olyan beruházással lehetett, amelyet legkésőbb 2008. november 30-ig befejez a pályázó, és a támogatás kifizetésére vonatkozó elszámolását legkésőbb 2008. december 15-ig benyújtja. Emellett vállalni kellett, hogy a beruházásban érintett telephelyen legalább 5 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesítenek új munkahelyet, s a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti foglalkoztatási célnak megfelelően a beruházás befejezésétől számított 5 évig (kis- és középvállalkozások esetében 3 évig) folyamatosan működtetik az érintett régióban. Az Észak-alföldi Régióból 27 pályázót támogattak több mint 407 millió forint összegben, ami 380 főt érintő foglalkoztatásbővítést jelent. Országos összehasonlításban a támogatás közel 17%-a ebbe a régióba került. Ezen belül is eredményesen „szerepeltek” a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei pályázatok, ugyanis 10 munkáltató 185,5 millió forint támogatásban részesült, ennek köszönhetően 173 fő foglalkoztatására nyílik lehetőség - tudatta az Északalföldi Regionális Munkaügyi Központ.
