Kelet Magyarország, 2008. november (65. évfolyam, 256-279. szám)

2008-11-27 / 277. szám

2008. november 27., csütörtök KIÜT TÖBB, MINT PUSZTÁN EGY RÉGIÓ /20 • Szociális városrehabilitáció. Miközben jelentős összegekkel szépítik a megyeszék­helyek belvárosát, az Észak-alföldi Operatív Programban szociális városrehabilitációra is pályázhatnak kisvárosok, hogy rend­be tehessék leszakadó részeiket. A regio­nális fejlesztési tanács novemberi ülésén Nagykálló és Tiszavasvári pályázatát támo­gatta első fordulóban, 572, illetve 293 mil­lió forinttal. • Konferencia a termálvízről. Az Európai Bizottság Open Days 2008 rendezvényso­rozatának keretében a termálvíz felhaszná­lási lehetőségeit, támogatási forrásait, illet­ve a termálvíz-hasznosítás terén elért jó példákat mutatták be Hajdúszoboszlón. A termálvíz nemcsak turisztikai szempontból, hanem a regionális innováció szempontjá­ból is kiemelt témakör. Felélesztik a „holt utakat" ■ Élénkülnek a magyar­román határ menti kap­csolatok, amely Szabolcs- Szatmár-Beregre is kihat. A Szegeden tartott közös magyar-román kormányüléssel nagyjából egy időben jelentek meg az új pályázatok a Magyar- ország- Romé- nia Hatá­ron Átnyú­ló Együtt­működési Program 2007-2013 keretében. Közvetle­nül ezt megelőzően találkoz­tak Nyíregyházán Szabolcs- Szatmár-Bereg és Szatmár megye önkormányzati, illetve tanácsi vezetői, akik a konkrét együttműködési lehetőségekről tárgyaltak. Mindkét terület élén új vezető dolgozik: Seszták Oszkár Fidesz- politikus a választási ciklus közepén idén vette át a megyei közgyűlés elnöki tisztségét, Cse­hi Árpád (RMDSZ) az őszi álta­lános választást nyerte meg. A pénzügyileg is megalapo­zott együttműködés kereteit egy uniós program adja. A kiírás keretében támogatás kapható az együttműködési terület közös, fenntartható fejlesztéséhez szükséges kulcsfeltételek javí­tására (közlekedés, kommuni­káció, természetvédelem), vala­mint a társadalmi és gazdasági kohézió erősítésére a határ men­ti térségben (üzleti együttműkö­dés, kutatásfejlesztés és innová­ció, oktatás, egészségügy, közös­ségek közötti együttműködés). A pályázatokon főként a felkészí­tő (tanulmányok, tervek készí­tése), valamint az együttműkö­dést, tapasztalatcserét és part­nerségek kialakulását ösztön­ző tevékenységek nyerhetnek támogatást. A programot az Európai Regionális Fejleszté­si Alap (ERFA) finanszírozza (85%), amelyet a két tagállam (Magyarország és Románia) nemzeti társfinanszírozással egészít ki. A Program keretében a teljes megvalósítási időszak alatt nyílt pályázati rendszer­ben kiosztható összes támoga­tás 248 millió euró (október végi árfolyamon 63 milliárd forint), amelyet a határ két oldalán 4-4 megye használhat fel. Terv „Schengenig” Seszták Oszkár elmondta: a lehetséges fő pályázati területek mindegyikén vannak közös ter­vek. Románia 2010-es schengeni csatlakozásáig szeretnék újra­éleszteni a két országot, illet­ve megyét összekötő „holt” uta­kat. Az esetek többségében csak néhány kilométer út építéséről van szó, amelyek viszont nagy­ban megkönnyítenék a határ két oldalán lévő települések közöt­ti közlekedést. A tervekben szerepel az Ömböly-Szaniszló, Zajta-Nagypeleske, Garbolc- Szárazberek, Penészlek-Piskolt, Csengerújfalu-Szamosdob vagy Csengerbabos, illetve Tiborszállás vagy Ura-Börvely közötti közút létrehozása. Régi álom a közvetlen vasúti kapcsolat megteremtése, amely­nek Mátészalka-Csenger- Szatmárnémeti között van rea­litása, de az elnök szerint ezzel párhuzamosan vizsgálni szük­séges a Fehérgyarmat-Szat­márnémeti kapcsolat lehetősé­gét is. A közlekedésfejlesztés nagy eredménye lehetne, hogy a nagyrészt elzárt határszéli tele­pülések ismét egy nagyobb tér­ség szerves részeivé válhatná­nak, újraélesztve a korábbi ter­mészetes kapcsolatokat. Kiemelkedő projekt: M49 Országos kiemelt projektek is érintik e területeket: elsősor­ban a Nyíregyháza-Vaja között tovább épülő M3 autópálya. Ehhez kapcsolódik az új M49 autóút (Vaja-Csenger térsége), amelyet kormányközi megálla­podások rögzítenek, s részben uniós finanszírozásban valósul majd meg. A romániai fél nagy reményeket fűz ehhez a terv­hez, a megvalósításban Nagybá­nya-Szatmárnémeti között már előbbre is tart elkezdték a kisa­játításokat. Ezért volna fontos, hogy mielőbb kijelöljék a határ­metszési pontot, ahol egyébként már nem kell új határállomást építeni. Nagy közös téma a Túr kör­nyezetvédelmi, természetvé­delmi rehabilitációja. Magyar területen már lezárult az első sikeres projekt, amelyet folytat­nak, ehhez csatlakozik majd a romániai oldal. A megyei elnöki találkozón új turisztikai útvona­lak lehetőségéről is tárgyaltak, hiszen a határ mindkét oldalán vannak elsőrangú nevezetessé­gek, főképpen irodalmi, törté­nelmi emlékhelyek. Kulturális területen a levéltárak, a múze­umok, a színházak együttmű­ködését ösztönzik, de alkalmi „kulturális csemegéket”, kiál­lításokat, hangversenyeket is támogatnak. Seszták Oszkár Kiélezett küzdelem a neutronkutatóért ■ Egymilliárd eurós beruházás, tízévnyi építkezés, több ezer külföldi kutató. B. Gergely Krisztina Foglalkoztatások és köl­töztetésük családostul - ez is együtt jár majd a világ legje­lentősebb, egyedülálló neut­ronkutató központjának épí­tésével. Az Egyesült Államok­ban már van ilyen kutatóin­tézet, Japánban épül, Európa pedig most tervezi a létesíté­sét. A beruházásért komoly harc folyik, svéd és spanyol versenytársakkal (Lund, illet­ve Bilbao) kell megküzdenie Magyarországnak, azon belül pedig Debrecennek. Város és kormányzat A városon és a kormányza­ton nem múlik: előbbi a repü­lőtér melletti földterületet adta, utóbbi 90 milliárd forintos finanszírozási elkötelezettsé­get vállalt a neutronkutató létrehozásához. A döntés év végén várható. A svéd és a spanyol verseny­társakkal szemben a magyar- országi megvalósítás mellett három különösen fontos érv szól. Egyrészt az olcsósá­gunk: a várható építési költ­ségek hazánkban - ugyan­azon műszaki tartalom mel­lett - a svédhez képest körülbe­lül 30 százalékkal, a spanyol­hoz viszonyítva 15 százalék­kal alacsonyabbak. További előny, hogy ilyen jellegű nagy- berendezés az Európai Unió új tagországai területén nincs; valamint Magyarország ren­delkezik a beruházáshoz és a működtetéshez szükséges helyi tudományos, szellemi kapacitásokkal. A projekthez kapcsolódó fel­adatok vezetésére miniszterel­nöki megbízottat neveztek ki Egyed Géza személyében, aki a „következő hónapok” felada­taként említette az érdekelt országok, ezen belül kiemelten a régiós országok felkeresését, meggyőzését arról, hogy szá­mukra a debreceni helyszín a legelőnyösebb és lehetőleg ezt szándéknyilatkozatban is deklarálják. Több ország kép­viselője jelezte, hogy támogat­ják az ESS debreceni megva­lósítását. A biztos korábban már elmondta, hogy az euró­pai kutatási infrastruktúrák stratégiai fóruma, az ESFRI jelentése a pályázók alkalmas­ságáról Debrecen tekintetében nem tartalmazott negatívumo­kat. De tartalmazott-e pozití­vumot, olyat, amely kiemel­te a másik két város közül? - érdeklődtünk a részletekről. Kiderült: az ESFRI-jelentés alapvetően nem minősített, hanem leíró stílusban, rész­letes következtetések levoná­sa nélkül bemutatta az ESS megvalósítása kapcsán szere­pet játszó helyszíni feltételeket. Összefoglalóan megállapítot­ta, hogy mindhárom kiváló­an alkalmas a megvalósítás­ra. „Mi az anyag alapján is úgy gondoljuk - jelentette ki Egyed Géza -, hogy a debre­ceni helyszín összességében a legalkalmasabb.” Bajnai Gordon nemzeti fej­lesztési és gazdasági minisz­ter az Észak-alföldi Régiónak így fogalmazott: - Az ESS több mint egymilliárd eurót meg­haladó, pán-európai összefo­gással megépülő, csúcstechno­lógiai beruházás, amely a leg­modernebb alkalmazott kuta­tásokat adja a kutatók és az ipar számára. A program Deb­recen, az Észak-magyarországi Régió, de az egész ország szá­mára óriási lehetőség. A svéd és spanyol pályázók erős ver­senytársak, így a végső dönté­sig kiélezett küzdelemre szá­mítok. Debrecen esélyei négy szempontból is kedvezőek. Kiváló adottságok- Hazánkban lényegesen olcsóbban készíthető el a beru­házás, mint a másik két ver­senytársunknál. Mezei Ferenc és Rosta László személyében két nemzetközileg elismert neutronkutató vezeti a prog­ramot, amely a szakmai szín­vonalat biztosítja. A város kiváló technológiai, környe­zeti, logisztikai és urbanisz­tikai feltételeket biztosít. A szigorú pályázati feltétele­ket talán az mutatja a legjob­ban, hogy az EU új tagorszá­gai közül egyedül Magyaror­szág pályázott az ESS-re. Deb­recen esélyei kedvezőek. Arra törekszünk, hogy az előnyök bemutatásával, intenzív dip­lomáciai és tudományos meg­győzőmunkával az elkövetke­ző hónapok során a lehetőség­ből valóságot téremtsünk. . Kosa Lajos, Debrecen polgár- mestere a beruházással kapcso­latban a cívis város felelősségét hangsúlyozta. A város ugyan­is ezúttal egy olyan nagyszabá­sú projektért verseng, amitől - mint mondta - az EU gazda­sági és tudományos sikere is függ. Debrecen „iskolaváros”, az oktatásnak itt kiemelkedő szerepe van. Ez azért is bír jelentőséggel, mert a verseny­ben való helytállásra, a sike­res kimenetelű pályázatra - a polgármester szavai szerint - a képzett munkaerő, illetve a magas hozzáadott értéket kép­viselő iparágak megtelepedé­se ad esélyt. Debrecen: egyetemváros Hírek, információk a régióról: www.eszakatfold.hu A magyar A neutronkutató központ (European Spallation Source - ESS) működé­sét megalapozó elvét, a hosszú impulzusú neutronforrást Mezei Ferenc akadémikus dolgozta ki. Ennek megvalósítása jelenti azt a technikai előnyt, amelynek révén ez a berendezés a világ legjelentősebb neutron­berendezése lehet - hangsúlyozta korábban Pálinkás József, aki egyben az ESS tudományos tanácsadó testületének társelnöke is. A központ tehát unikális lesz, amely a legkorszerűbb, békés célú és veszélytelen anyagvizsgálati lehetőségeket biztosítja majd, s főleg a bio-, valamint a nanotechnológia terén, a gyógyszeralapanyag- és anyagszerkezet­kutatásban alkalmazhatják, de jól használható lesz orvosi gyógykeze­lések, gyógyszerkutatás, kenőanyagok kifejlesztése, öntisztuló falfes­tékek, szennyezéslepergető felületek kutatásaiban is. Lapszemle a riválisokról A Lisszabonban élő László Zsuzsanna tanár, tolmács az ibériai félszigetről jelenti: - A spanyolok az El-Mundo című lap szerint azt szeretnék, ha az Európai Neut­ronkutató Központra beadott pályázatukról még a svéd elnökség előtt (2009. július) születne döntés, hiszen egyik fő riválisuk éppen Svédország. A közel­múltban kapcsolatfelvételre került sor az infrastruk­túra létrehozására nyújtott gazdasági támogatásban érdekelt Franciaországgal, Németországgal és Angliával. Az 1,3 milliárd eurós befektetéssel megvalósuló projekttől jelentős hozzáadott érték, valamint 600 állandó munkahely teremtését várják, amire a monetá­ris ingadozások által sújtott eurózóna-tag Spanyolországnak különö­sen nagy szüksége van. (A másik két jelölt, Magyarország és Svédor­szág nem tagjai az eurózónának. Az Oslóban élő Nyiri Ágnes atomfizikus Skandinávi­ából tudósít: - A legújabb hír az, hogy két újabb bal­tikumi ország csatlakozott a lundi helyszínt hivatalo­san támogató országokhoz. A listán hat ország sze­repel, mint hivatalos támogató: Svédország, Dánia, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia. A „Sydsvenskan" című svéd lap Magyarországot gyenge jelöltnek nevezi, és megemlíti, hogy a spanyolok már keresik az együttműködési lehetőséget Lunddal, amit a lap úgy értel­mez, hogy Bilbao már talán feladta a küzdelmet. A svéd ESS-pályázattal kapcsolatban új hír: a svéd kormány jóváhagyta a MAX IV szinkrotron építését Lundban, a költségek pedig már benne vannak a 2009-2012-es kutatási költségvetésben. Egy ilyen létesítmény tovább javíthatja Lund esélyeit a tudományos infrastruktúra szempontjából. A tervezett neutronkutató makettje Y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom