Kelet Magyarország, 2008. szeptember (65. évfolyam, 204-229. szám)

2008-09-04 / 207. szám

2008. szeptember 4., csütörtök KIÜT HÁTTÉR /3 Hosszabb út az iskoláig Száraz Ancsa s2ancsa@inf0rm.hu A friss statisztikai adatok szomorú képet festenek Szabolcs megye általános iskoláiról: a még nem teljes összesítés azt mutatja, hogy huszonöt településen nincs iskolai oktatás, további huszonegy helységben a felső tagozat szűnt meg, huszonnégy település pedig a statisztiká­ban sem szerepel - ezek olyan apró fal­vak, ahol egyáltalán nincs közoktatás. Ezeken a településeken üresen állnak az egykori iskolaépületek, elcsendesültek az évtizedeken át gyerekzsivajtól hangos osztálytermek, a diákok pedig reggelente nem gyalog, hanem busszal indulnak is­kolába. Ha az eszünkre hallgatunk, azt is mondhatnánk: nem lehet ez másként. Egyre kevesebb a gyermek, logikus te­hát, ha kevesebb a pedagógus, s ha né­hány osztályért nem tartanak fenn önál­ló iskolát az önkormányzatok. Pénzügyi gondjaikat úgy próbálják megoldani, hogy ott spórolnak, ahol tudnak, az ok­tatáson pedig lehet. De érdemes? Lehet-e pénzkérdés az önálló iskola megléte, ha tudjuk, hogy egy-egy kis te­lepülés megtartó erejében, önbecsülésé­ben ennek meghatározó szerepe van? A fenntartó önkormányzatoknál job­ban ezt senki sem tudja, és bár sokan az utolsó pillanatig harcolnak, nagy részük mégsem tehet mást, mint hogy kénysze­rűen fejet hajt a számok előtt, a gyere­kek pedig nem egy utcával, hanem egy településsel arrébb cipelik táskáikat. Olvassa a Szancsa blogot is! Iskolapélda Tarpáról Tarpa (KM - K. B.) - A pályázati rend­szer sajátosságai (fogyatékosságai?) miatt a tarpai iskolarekonstrukció csak nemrég kez­dődött el. A falut egyébiránt nem fenyegeti a kisebb szatmár-beregi településeken oly jellemző kevés gyermek: Tarpán idén 22 el­sős kezdte meg tanulmányait. A beruházás­tól nemcsak azt várják és remélik, hogy a jelenlegi közel 190 diák mellé visszacsábítják a közeli városok iskoláiba járó majd' 80(!) tarpai gyermeket, hanem azt is: a rászoruló beregi fiataloknak nem kell majd távoli in­tézményekben tanulni, hiszen a több mint 22 millió forintos projekt révén - a beregi térségben egyedüliként - az iskola által nyújtott összes szolgáltatás akadálymentesí­tett lesz novemberre. Tehát nemcsak a moz­gáskorlátozott diákok és felnőttek számára teszik egyszerűvé a közlekedést rámpákkal, lifttel, speciális ajtókkal, hanem a vak, illet­ve gyengénlátó és a halláskárosodott diákok iskolalátogatását kényelmessé tevő megoldá­sokkal: Braille-írás, színkódolt ikonok, ka­paszkodók, beszélő számítógépek. Az uniós támogatással megvalósuló iskolafelújítás nem zavarta a pontos tanévkezdést, a régi iskolaépületben ugyanis elkezdődhetett a munka - mondta el Kelemen Béla polgár- mester. A KELET VIGYÁZ A GYEREKEKRE Vigyázzunk VEI ET a gyerekekre! “ ■ SEB1 Vékei Antónia Ön szerint vannak felesleges jelzőtáb­lák? Szavazók száma: 49, 2008. 09. 3. 19 óra Következő kérdésünk: Ön szerint szükséges az iskolák összevonása? “S“* www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Igen 93,88% Nem 6,12% A szomszédba gördül a zsivaj A kistérségi társulás működteti a balsai diákokat szállító iskolabuszt (Fotó: Balázs Attila) További fotók: fg] www.szon.hg sősök nehezen fogadták el az új rendszert, de szerencsére hamar megszokták, sajnos nem volt más választásuk: ke­vés gyerek van, nem éri meg ezért iskolát fenntartani - tet­te hozzá. A faluban két helyen van „iskolás” megállóhely, nagyjából 50-60 gyerek utazik naponta a sulijárattal. A szü­lő szerint nyáron még nin­csen gond, télen viszont megerőltetőbb lesz még ez a rövid távolság is. Ismeretlen környezet A hetedik osztályos Tóth Rékának nem a harmadik éve mindennap megtett buszút esik rosszul, inkább az isme­rős környezettől történt elsza­kadást viselte nehezebben. - Új barátokat kellett szerezni, nehezebben ment a beil­leszkedés, a tanáraim is újak voltak, eltelt egy kis idő, míg feltaláltuk magunkat az új is­kolában, ráadásul délutánra egy kicsit jobban elfáradok - mondta el a kislány. Farkas Csabáné, a település polgármestere éppen két gyer­mekétől búcsúzkodik, ők is utasai a gávai Rakovszky Sá­muel Általános és Művészeti Iskolába tartó busznak. - Bal­sa és Gávavencsellő között 2004 óta létezik intézmény- fenntartó társulás. A 2., 3. és a 4. osztály két éve jár át a szomszédos település iskolájá­ba, így településünkön nem működik önálló általános is­kola. Naponta kétszer, reggel és délután közlekedik az isko­labusz a két község között. - Ahogy én tapasztalom, a gye­rekeknek élmény az isko­labuszozás, nem teherként élik meg, gyorsan hozzászok­tak, hiszen semmivel sem kell hamarabb elindulniuk, mint­ha helyben járnának suliba - fűzte hozzá. A szülőknek vi­szont érhetően nem tetszett az összevonás, a polgármester maga is nehezen fogadta el az új rendszert, de szerinte a leg­fontosabb, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. - Folya­matos a kapcsolatunk a szü­lőkkel, minden felmerülő problémát megbeszélünk, a szülői munkaközösségünk pe­dig mindent megtesz azért, hogy képviselje a gyerekek ér­dekeit a gávavencsellői isko­lában is - mondta Farkas Csa­báné. KELET kmf/ppe/r.jszon.hu • Társulások. A témával kapcsolatos további információk letölthetők. (PDF, 68 kB) ■ Eltűnnek az általá­nos iskolák, szükséges az iskolabuszos rend­szer fejlesztése. Balsa (KM - V. Zs.) - Fá- zós a balsai reggel, nehezen rázódik bele az új napba a fa­lu, a település buszmegállójá­ban viszont zajlik az élet: is­kolatáskákat cipelő gyerme­kek beszélgetnek, némelyikük szemében azonban még lát­szik az álmosság. Lassan fél nyolc van, érkezik a kis uta­sokkal teli iskolabusz, hogy elvigye a kicsiket a három ki­lométerrel arrébb fekvő gáva­vencsellői általános iskolába.- Második éve járnak át a gyerekek VencseÚőre. Mióta társközségünk lett, az iskolai oktatás is a másik faluban fo­lyik - árulta el az aznap reg­gel felvigyázó szülő, Kisvárdai Istvánná. A felsősök után az »........................ Idővel feltaláltuk magunkat az új iskolában. Dél­utánra egy kicsit jobban elfáradok a buszút miatt. Tóth Réka alsó tagozat is minden reggel és délután buszra száll, amit a gyerekek többsége élvez, mert a nagyobb távolság elle­nére nem kell korábban fel­kelniük. Háromnegyed nyolc­kor indul a gyerekzsivajtól hangos járat, a kisbuszon gye­rekes csata folyik a még sza­bad ülőhelyekért, pont úgy, mint a felnőtteknél. - A fel­Tanítás egy héttel később Rozsályon az iskola felújítási munkálatai miatt egy héttel később kezdődik a tanítás. Rozsály (KM) - Nem nyi­tották meg szeptember elsején az új tanévet a rozsályi Maróthy János Általános Is­kolában, de ez nem azt jelen­ti, hogy bezárták az intéz­ményt. Mint Sztolyka Zoltán polgármestertől megtudtuk, az iskola épületének felújítá­si munkálatai miatt egy hét­tel később kezdődik a tanítás. Nyílászárócserére nyert az önkormányzat pályázati támo­gatást, s rajtuk kívülálló okok miatt csúszott a rekonstruk­ció, ezért voltak kénytelenek néhány nappal meghosszabbí­tani a vakációt. Elterjedt, hogy megszűnik az intézmény. A polgármester szerint a rémhír oka, hogy a közelmúltban elutasították az iskola rekonstrukciójára irá­nyuló pályázatukat.- Az Erdőhát legnagyobb gyermekintézménye a rozsá­lyi, jelenleg 239 tanuló jár ide. A működés feltételei biztosí­tottak, megszűnéstől nem kell tartani - hangsúlyozta Sztoly­ka Zoltán. hirek.szon.hu A régió és a világ hírei. A tagiskola ■ Benken az első há­rom évfolyam össze­vontan, egy terem­ben működött. Benk (KM) - A benki ál­talános iskola évek óta a mándoki iskola tagintézmé­nyeként működik, ám az el­ső, második és harmadik osztályosok a saját telepü­lésükön jártak iskolába - egészen idén szeptember 1- ig. - Ezzel ez a 13 gyerek is csatlakozott a nagyobb diákokhoz, akik már koráb­ban is átjártak Mándokra ­is megszűnt mondta el lapunknak Orosz József, Benk polgármeste­re.- A döntést egyrészt a gyerekek számának lecsök- kenése indokolta, másrészt maga az a tény, hogy ez a három évfolyam összevon­tan, egy teremben, egy ta­nítóval működött. A szülők nehezményezték a döntést, de bízunk abban, hogy mindez a gyerekek érdekeit szolgálja - hangsúlyozta a település első embere, aki­től azt is megtudtuk, hogy a diákokat iskolabusz szál­lítja az iskolába és haza. Hogyan érintik a falvakat az iskolai összevonások? Jjjjjjjj J j j'jJ J j 7jÍ 3J V j'jt j} i J J j J J * J'j J J JJJ3J J J jjijjJj /Vv jJjjJJjjjjJíjjjjjJj Wt A márokpapi faluvezető, Insticzei Zol­tán szerint 37 gyermekkel finanszíroz- hatatlan a helyi iskola, egyszerűen nem éri meg fenntartani az oktatási intéz­ményt. - Ugyanakkor az ígért iskola­busz-bejárási támogatást nem kaptuk meg, a gyermekeknek Szabolcs Volán­járattal kell átjárniuk Csarodára, ahol elmaradtak a bővítési támogatások, így a diákok az ideálisnál népesebb osztá­lyokban kénytelenek tanulni. Szász Jó­zsef vámosatyai polgármester szerint a szülők és a diákok egy év tapaszta­lattal tarsolyukban elégedettek a tisza- szalkai társulási iskolával. - Negyven gyermek jár át naponta a közeli, kor­szerű iskolába, melynek vezetése ab­szolút figyelembe veszi a programok összeállításakor az időpontokra és az egyebekre vonatkozó igényeinket. A kocsordi Kocsordi Zoltánné rossz dön­tésnek tartja az iskola-összevonásokat. - Sokkal több a gyerek, zsúfoltak a tan­termek, kevesebb az álláshely, ugyanakkor nagy az osztálylétszám. A tanulóknak és a pedagógusoknak sem jó ez a helyzet - elemzett, ugyanakkor hozzátette: a lakóhelyén, Kocsordon szerencsére nincs ilyen gond. A máté­szalkai Tódi Istvánná Szerencsi Tímea úgy véli, ha a diák a nagyobb létszámú osztályban is megfelelően halíd a tan­anyagban, ésszerűbb megoldás az összevonás, mint gazdaságtalanul, né­Insticzei Zoltán Elmaradtak a bővítési támogatások Szász József A szülők és a diákok is elégedettek Kocsordi Zoltánné Több a gyerek, zsúfol­tak a tantermek Tódi Istvánné Szerencsi Tímea Ésszerűbb az összevonás Papp Sándor Kényszerlépés, nega­tív üzenete van Húrja Gréta Ha nem romlik a szín­vonal, támogatom hány gyerekkel működtetni az intéz­ményt. Egy iskola fenntartása sok pénzt emészt fel, hiszen a pedagógusok mel­lett számos alkalmazottat kell fizetni, valamint az oktatás feltételeinek meg­teremtése is jelentős kiadással jár. Bí­zom benne, hogy az iskola-összevoná­soknak sokkal több előnyét látjuk majd, mint hátrányát, ugyanakkor tagadha­tatlan, hogy a reggeli és délutáni uta­zások, az otthontól való távolság és az idegen környezet nem könnyíti meg a diákok dolgát. Papp Sándor szerint az iskola-összevonásoknak egyértel­műen negatív üzenetük van. - Kény­szerlépés az egyre csökkenő gyermek­létszám és az anyagi lehetőségek szű­ke miatt. Manapság mindenhol spórol­ni akar az ember, így vannak ezzel az iskola-összevonásokat szorgalmazó döntéshozók is. Attól tartok, hogy rom­lani fog a tanítás minősége. Több idő jutna a diákokra, ha nem zsúfolnák össze nagy létszámú osztályokba a gye­rekeket - véli az ifjú iskolapad-kopta- tó. A leveleki Húrja Gréta szerint az összevonások mögött egyértelműen gazdasági ésszerűség húzódik meg. - Szerintem pazarlás például félszáz diák miatt fenntartani egy iskolát, ha nem romlik az oktatás színvonala, okosan végzik az egységesítést, támogatom a dolgot! - tette hozzá a nyíregyházi Westsikbe járó lány.

Next

/
Oldalképek
Tartalom