Kelet Magyarország, 2008. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

2008-07-24 / 172. szám

2008. július 24., csütörtök 9 Ünnep. XI. Szabolcs Vezér Ünnepe cím­mel Honfoglalás Kori Hagyományőrzők Találkozóját, Hétpróbás Tradicionális íjász­versenyt szerveznek július 25-27-én Sza­bolcson, a honfoglalás kori földvárnál. A következő jobb lesz Száraz Ancsa szancsa@inform.hu I Nem lehet még tudni, pontosan meny­nyit kapnak idén az ipari almáért a ter- meló'k, de attól félnek, az még az önkölt­ségi árat sem éri el. Ha a meggyfelvásár­lás ez évi tapasztalataiból indulunk ki, saj­nos nem lehet túl sok reményük. Emlék­szünk: ötven forintot adtak a meggy kiló­jáért - ennyi pénzért pedig még egy fél gombóc fagyit sem kap az ember! Ezért a pár forintért hosszú hónapokon át dolgoz­nak a termeló'k: kora tavasztól metszenek, havonta többször permeteznek, majd szü­retelnek - feltéve, ha van mibó'I. Éjt nap­pallá téve dolgoznak azért, hogy a leg­szebb gyümölcs kerüljön le a fáról, s végül annyi pénzük sincs, hogy leszedjék! Vajon miért nem becsüljük meg azokat, akik nélkül nem tudnánk a piacon almát ven­ni, meggyet, málnát, cseresznyét? Hábor- gunk, ha sokat kell fizetni a gyümölcsért, de nem tudjuk, hogy aki ezért dolgozott, az ebből szinte semmit sem lát. S hogy miért csinálják mégis? Mert ez az egyet­len esélyük, hogy megéljenek, s mert min­den egyes veszteséggel záruló év után abban reménykednek, hogy a követke­ző' már jobb lesz. Jobb lesz? Emlékszem, nyolc évvel ezeló'tt egy olvasónk sírva hív­ta fel szerkesztó'ségünket, s panaszkodott: tíz forintért vitték el az almájukat. Eltelt közel egy évtized, s az almáért valószínű­leg idén sem adnak sokkal többet, miköz­ben a termeló'k költségei az égbe szöktek, a megélhetéshez pedig az akkori összeg többszöröse is kevés. Csoda, hogy a termeló'k kisemmizett­nek érzik magukat? És csoda-e, ha néhány év múlva a szabolcsi ember lengyel megy- gyet, román cseresznyét és német almát eszik? h?tu.i bloq.szon.hu Itt olvashatják el a szancsa blogot! Király József elnök átadja az adományt dr. Hízó Edit gyermekorvosnak (Fotó: Olajos Tamás) Egy tonna élelmiszer Nyíregyháza (KM) - Az „Együtt a Jövő­ért” Országos Karitatív Egyesület közel egy tonna élelmiszersegélyt adott át szerdán Nyíregyháza-Borbányán a gyermekorvosi ren­delőben a térség rászorultjainak. Az egyesü­let emellett további egy tonna élelmiszert jut­tat a nyírteleki Szociális Szolgáltató Közpon­ton keresztül a helyi nehéz helyzetben élő csa­ládoknak, további négy tonna segélyt pedig a megye más településén osztanak szét. Az ön lakóhelyére odaér negyedórán beiül a mentő? Szavazók száma: 66, 2007. 07. 23. 18 óra Igen 59,09% ■ Nem 40,91% ' Következő kérdésünk: Ön szerint célravezető lehet a gazdák összefogása? www.szon.hu Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. KELET HÁTTÉR /3 Idén hogy dől majd a lé(alma)? Virágzáskor jó ter­mésben reménykedtek a termelők, ám úgy tűnik, közepes lesz a hozam. Újfehértó (KM - Ny. Zs.) - Nem lesz jó termés - állítják szerte a megyében az almater­mesztők a soha nem látott ter­méshullás után. Az esősre váltó időszakban meglehetősen prob­lematikussá vált a növényvéde­lem is, és többször érte komoly jégverés a kerteket. ff ........................... A folyamatos hullás oka az is, hogy a tava­lyi fagykár után a gyümölcsfák nem voltak képe­sek a regenerá­cióra. Dr. Szabó Tibor- A gyümölcshullás június közepén is tartott, s különösen aggasztó, hogy még a kisdió- méretnél is hullott a termés. Ez az egész térségben jellemző - osztja meg tapasztalatait Sző­ke Ferenc, aki gyakorló és kuta­tó kertészként széles rálátással bír a Felső-Szabolcs gyümölcsö­seiben történtekre. Általános a vélemény, hogy legfeljebb gyen­ge-közepes termés várható. A folyamatos hullás okát keresik a szakemberek, akik arra is gon­dolnak: talán a tavalyi fagykár következményeként a gyümölcs­fák nem voltak képesek a rege­nerációra.- Ebben az évben a 2006. évi Vajon, mennyiért önthetik idén a léalmát a termelők? (Fotó: Balázs Attila) Egyeztetnek az árról- Ez egy összetett probléma: a felvásárlási ár szintje más­képp érinti a hagyományos és a korszerű ültetvények tulaj­donosait. Az elavult szerke­zetű, alacsony terméshoza­mú gyümölcsösök árérzéke- nyebbek, szemben a korszerű, többségében étkezési minőségű almát produkálókkal. A szak­maközi szervezet a jövő hét­re szakmai párbeszédre hív­ta meg az ország valamennyi feldolgozóját Újfehértóra, ahol a termelői oldal képviselőivel közös nevezőre juthatnak. Ha ezen nem születne megállapo­dás, az agrártárca közreműkö­dését kérjük - mondta Bodnár József, az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet elnöke. termés (mert 2007-ben nem volt...) mintegy 70-75 százaléka, vagyis egy közepes mennyiség várható, de csak jó esetben - véli dr. Szabó Tibor, az Újfehértói Gyümölcster­mesztési Kutató és Szaktanács- adó Kht. tudományos főmun­katársa. A tavalyi súlyos fagy bekövetkeztekor is úgy becsül­te mindenki, hogy legalább két évig érezteti majd a hatását a hatvan éve nem látott fagykár. Idén sok virágot hoztak az alma­fák, ám a virágok jó része élet- képtelen volt. Fagyos következmények- A szatmári tájegység, azon belül is Csenger és térsége terme­lői a látottak, tapasztaltak alap­ján egy közepes almatermésre számítanak. Nagy virágzás és ígéretes kötődés, de a rendkívül erős hullás véget vetett a szép reményeknek - fogalmaz Apáti Ferenc, a Csengerker Kft. ügy­vezetője. Júniustól a növényvé­delmi gondok is sokasodtak, a növényvédelem költségei nem rit­kán 50 százalékkal is növekedtek az előző évek hasonló időszaká­hoz képest.- A múlt évi fagykár után szép virágzás következett, s mindenki bízott abban, hogy egy nagyon jó termés segít majd rendezni a ter­melők megrendült anyagi helyze­tét. Sajnos, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy messze nem lesz anyi alma, mint amennyiben remény­kedtünk - kénytelen nem túl optimista jóslásokba bocsátkoz­ni Szloboda Péter almatermesz­tő, a rakamazi RATÉSZ tagja és szakmai tanácsadója. KELET kmf/ppe/r.szon.hu •Termésmustra. További részletek a megyei ter­melőktől kapott információkból. (PDF, 85 kB) A világpiac a mérce ■ Hektáronként legalább 35-40 tonnás termésnél már 20 forinttal is nye­reséges a gazdálkodás. Vásárosnamény (KM) - A magyar gazdaságot nem lehet elszigetelni az európai és a világgazdaságtól, s ebből leve­zetve a piactól független árat meghatározni. Arról nem a feldolgozók tehet­nek, hogy ha valaki magasabb költségekkel étkezési minősé­gű almát produkál, de azt vevő hiányában nem tudja realizálni, akkor komoly veszteségei lehet­nek. Az alma termelési költsé­gei, valamint a sűrítmény eladá­si árai közötti különbség meg­fizetése nem a feldolgozók fel­adata - szögezi le Szigeti Zol­tán. Ha egy termelő hektáron­ként 17-18 tonnás termést ér el, azzal nem lehet jövedelme­ző gazdálkodást folytatni, ellen­ben egy 35-40 tonnás terméssel már jóval kisebb az egységnyi önköltség, s már 20 forinttal is nyereséget érhet el. Nem vélet­lenül hirdettük meg 2000-ben az iparialma-természtési progra­munkat rezisztens almafajták­kal és nem véletlenül csatlako­zott már annyi termelő ehhez a kezdeményezéshez. Mindemel­lett ma még korai bármilyen konkrét árról beszélni, hiszen az árak az elkövetkezendő pár hét során alakulnak majd ki, amikor a termésbecslések már reálisabb képet adnak - véli Szi­geti Zoltán. Kamara: a maradék elv elfogadhatatlan ■ Tarthatatlan a hely­zet, de termelői össze­fogás nélkül nehéz lesz megváltoztatni. Nyírtelek (KM) - Megér­tő a termelők gondja iránt az agrárkamara, ugyanakkor aggályosnak tartja az alkot­mányos jogokat sértő blokádot, válaszolta az almatermesztő gazdák tervezett akcióját kom- mentáltató újságírói felvetésre a nyírteleki Országos Burgo- nyafajta-bemutatón a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Agrár­kamara elnöke. Demendi Lász­ló hangsúlyozta: - Kétségte­lenül tarthatatlan a helyzet. Az a kereskedelmi szemlé­let ugyanis nem folytatható, hogy az árképzés a maradék elv alapján történjen, vagyis a feldolgozó, a kereskedő és a nepper mind leveszi a saját elvárt hasznát és ami marad, azzal kínálják meg a mezőgaz­dasági termelőt! A megoldás csak az lehet, hogy az idény előtt üljön le egy asztalhoz a feldolgozó, a kereskedő és a termelő. Ehhez persze az utób­biaknak a jelenleginél jóval szorosabban és hatékonyab­ban össze kell fogniuk! : Milyen eredményre vezethet a termelők erőteljes fellépése? A termelők egyfaj­ta kényszerpályán mozognak, ami elszo­morító. Az értékesíté­si gondokra azonban nem a fák kivágása, a dinnyeborogatás és a blokád az igazi meg­oldás. Nekem is volt almásom vagy tíz éve, már akkor sem fizet­tek érte tisztességes árat leadáskor. Malakuczi IstvAn, Nyíregyháza N em támogatom a forgalomakadá­lyozást és a keserves munkával megtermelt gyümölcsök elpusztítá­sát. Inkább szétoszta­nám a szegény rászo­rulók között, arra is biztosan felfigyelne a média! A meggye­met annyiért adtam a piacon, amennyiért leszedték. Breznyiczki Györgyné, Nyíregyháza R égóta vagyok őster­melő, sosem volt, de manapság végképp nem könnyű a terme­lők helyzete. Ideje volt már a határozottabb fellépésnek, muszáj jobb értékesítési lehe­tőséget kiharcolni, különben tönkremen­nek, s velük együtt sírba száll a magyar agrárium is! KovAcs IstvAn, Nyíregyháza H a nem lépnek fel érdekeikért a ter­melők, a külföldről behozott silány, s ide- ig-óráig olcsó termé­nyek felvevőpiacává válunk. A blokáddal részben egyetértek, a tavalyi traktoros útle­zárást például ellenez­tem. Azt vallom, hogy a gépeknek a földeken a helyük! Tóth Gyula, Nyírtelek R emélem, hogy jövőre már jobb áron tudom eladni a gyümölcseimet, s rendeződnek a nagy­termelők ügyes­bajos dolgai is. Sokat dolgozom a kertben és állok a piaci standon, hogy kiegészít­sem kevéske, 36 ezer forintos nyugdí­jamat. Bencsik Zsuzsanna, Császárszállás

Next

/
Oldalképek
Tartalom