Kelet-Magyarország, 2008. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

2008-06-26 / 148. szám

688875 ÜL ÉPÍTKEZÉS MAGAZIN 2 008 június 2 6.f csütörtök Toronyszerű szamurájkard A jövő hónapban kezdik építeni, és 2011 decembe­rében tervezik befejezni Japán legmagasabb épüle­tét, a Tokyo Sky Tree-t. Ez lesz a világ leg­messzebbre nyúló fém adótornya. A Tokyo Sky Tree funkcionálisan a régi, 333 méter magas Tokyo Tow- ert váltja fel, amely már nem képes elégséges su­gárzásra a belvárosban épült számos toronyház miatt. A nevet nyilvános szavazáson választották ki: a Tokyo Sky Tree 33 ezer voksot kapott. A szándék szerint szamurájkardra emlékeztető ívű tornyot Tadao Ando Pritzker-díjas japán építész tervezte. Kiemelkedően magas lesz Magasba törő tervek Pesten Dél-Budán, az épülő 4-es metró Etele téri végállo­mása és az M1-M7-es autópályák bevezető szaka­sza között, őrmező szélére tervezett százötven méter magas épületet tervét mutatták be a nagy- közönség számára tegnap. Az új irodapark kivitele­zése, az engedélyek beszerzése és az építészeti koncepció véglegesítése után, leghamarabb jövő év tavaszán indulhat már ami az új városrész első ütemét illeti. Az első ütem várható átadási idő­pontja 2010 ősze. Az itt megvalósuló ingatlanfej­lesztés keretében egy négy-hat toronyépületből álló iroda park építése valósul meg több fázisban, ez százezer négyzetméternyi bérbe adható iroda területet jelent, amikhez a tervek szerint 1000- 1500 gépkocsit befogadó föld alatti parkoló is épül. Ahol a szépség és a praktikum találkozik Nem igényel nagy szakértelmet Dekoratív, jól mutat és már az ókori egyiptomiak is felismer­ték a lambéria hasznosságát Házaik belsejét elődeink - legaláb­bis a gazdagok és előkelőek - sok­féleképpen burkolták. Akár kőből építkeztek, akár téglából, már az antikvitásban vakolták a falakat, amelyeket mozaikokkal vagy fres­kókkal díszítettek. A reneszánsz idején alakult ki és terjedt el a lam­béria, később, a barokk és rokokó palotákban honosodott meg a stuk­kó, annak ellenére, hogy mindket­tő jóval korábbi időkből való, csak azelőtt másra használták. A stukkó - kémiai értelemben - gipsz, enyv és mészpor keveréke, amit már az ókori egyiptomiak is ismertek, és védőbevonatként használtak. A párás meleg éghaj­latban a szerves anyagok gyorsan elbomlottak, ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy a fából készült ér­tékes bútorokat enyvezett gipsszel borították, s aztán ezt a stukkónak is tekinthető felületet díszítették: egyrészt festéssel, másrészt ne­mesfémekkel (mindenekelőtt aran­nyal), illetve különféle kövekkel. A múmiákat hatalmas „babákba" rej­tették; ezek az úgynevezett kar- tonázsok úgy készültek, hogy a tes­tet formázó modellre nedves len­vásznat terítettek, majd gipszet és enyvet vittek fel rá, száradás után pedig színesre festették. Klasszikus formájában a stukkó domború dí­szítmény, amelyet készítője, a stukkátor egyedileg mintáz, akár egy szobrász. A gipsz gyorsan kötő anyag, az enyv azonban lelassítja a száradás folyamatát, így válik lehetővé, hogy a művész a falra felvitt masszaszerű anyagot elképzelése szerinti plasztikává formálja. Mint­hogy az enyv mellett mész-vagy márványport is tartalmaz, a szára­dás után kőkeménnyé váló stukkó csiszolás következtében a napfény­ben csillogó felületet nyer. A szigetelés és a fűtés korszerű­södésével a lambéria fokozatosan visszaszorult. A 19. század végi reprezentatív nagypolgári enteriő­rökben, amelyek a reneszánszhoz igazodtak, még viszonylag gyakran találkozunk vele, de a modern kor­ra ablakmagasságig húzódó burko­lat lett belőle, mára pedig a fa­anyag magas ára miatt szinte tel­jesen eltűnt. Nem így a stukkó, amely valósággal újraéledt a his- torizáló-eklektikus építészet korsza­kában. A 19-20. század fordulóján épült házak ablakkeretei és más dí­szei nem kőből készültek, hanem gyakran stukkóból. Igaz, ezeket már nem stukkátorok formálták a helyszínen, hanem műhelyekben, nagyipari módszerekkel (mintába öntve vagy préseléssel) gyártották, majd szögekkel, illetve csavarozás­sal erősítették a homlokzatra. Akár­csak a lakásokban a hasonló eljá­rásokkal előállított keretléceket, mennyezeti kördíszeket, kandalló­párkányokat, balusztereket, puttó­kat és a többi hasonló díszítményt, amelyeket ma is óriási választék­ban kínálnak az erre szakosodott cégek. A nemes kőből vagy már­ványból készült munkákhoz vagy az igazi stukkókhoz képest ezek a darabok viszonylag olcsók, így az­tán nagy a keletjük. Számítógépes látványtervezés msí} dMSs íűwű------------------------------------------------------------------------------------------------IMII II ■■■lllll I--------------------------------------ATAL..,..--------------------------------------------------------—-----------------------1 —l-----------

Next

/
Oldalképek
Tartalom