Kelet-Magyarország, 2008. június (65. évfolyam, 127-151. szám)
2008-06-26 / 148. szám
688875 ÜL ÉPÍTKEZÉS MAGAZIN 2 008 június 2 6.f csütörtök Toronyszerű szamurájkard A jövő hónapban kezdik építeni, és 2011 decemberében tervezik befejezni Japán legmagasabb épületét, a Tokyo Sky Tree-t. Ez lesz a világ legmesszebbre nyúló fém adótornya. A Tokyo Sky Tree funkcionálisan a régi, 333 méter magas Tokyo Tow- ert váltja fel, amely már nem képes elégséges sugárzásra a belvárosban épült számos toronyház miatt. A nevet nyilvános szavazáson választották ki: a Tokyo Sky Tree 33 ezer voksot kapott. A szándék szerint szamurájkardra emlékeztető ívű tornyot Tadao Ando Pritzker-díjas japán építész tervezte. Kiemelkedően magas lesz Magasba törő tervek Pesten Dél-Budán, az épülő 4-es metró Etele téri végállomása és az M1-M7-es autópályák bevezető szakasza között, őrmező szélére tervezett százötven méter magas épületet tervét mutatták be a nagy- közönség számára tegnap. Az új irodapark kivitelezése, az engedélyek beszerzése és az építészeti koncepció véglegesítése után, leghamarabb jövő év tavaszán indulhat már ami az új városrész első ütemét illeti. Az első ütem várható átadási időpontja 2010 ősze. Az itt megvalósuló ingatlanfejlesztés keretében egy négy-hat toronyépületből álló iroda park építése valósul meg több fázisban, ez százezer négyzetméternyi bérbe adható iroda területet jelent, amikhez a tervek szerint 1000- 1500 gépkocsit befogadó föld alatti parkoló is épül. Ahol a szépség és a praktikum találkozik Nem igényel nagy szakértelmet Dekoratív, jól mutat és már az ókori egyiptomiak is felismerték a lambéria hasznosságát Házaik belsejét elődeink - legalábbis a gazdagok és előkelőek - sokféleképpen burkolták. Akár kőből építkeztek, akár téglából, már az antikvitásban vakolták a falakat, amelyeket mozaikokkal vagy freskókkal díszítettek. A reneszánsz idején alakult ki és terjedt el a lambéria, később, a barokk és rokokó palotákban honosodott meg a stukkó, annak ellenére, hogy mindkettő jóval korábbi időkből való, csak azelőtt másra használták. A stukkó - kémiai értelemben - gipsz, enyv és mészpor keveréke, amit már az ókori egyiptomiak is ismertek, és védőbevonatként használtak. A párás meleg éghajlatban a szerves anyagok gyorsan elbomlottak, ezért alakult ki az a gyakorlat, hogy a fából készült értékes bútorokat enyvezett gipsszel borították, s aztán ezt a stukkónak is tekinthető felületet díszítették: egyrészt festéssel, másrészt nemesfémekkel (mindenekelőtt arannyal), illetve különféle kövekkel. A múmiákat hatalmas „babákba" rejtették; ezek az úgynevezett kar- tonázsok úgy készültek, hogy a testet formázó modellre nedves lenvásznat terítettek, majd gipszet és enyvet vittek fel rá, száradás után pedig színesre festették. Klasszikus formájában a stukkó domború díszítmény, amelyet készítője, a stukkátor egyedileg mintáz, akár egy szobrász. A gipsz gyorsan kötő anyag, az enyv azonban lelassítja a száradás folyamatát, így válik lehetővé, hogy a művész a falra felvitt masszaszerű anyagot elképzelése szerinti plasztikává formálja. Minthogy az enyv mellett mész-vagy márványport is tartalmaz, a száradás után kőkeménnyé váló stukkó csiszolás következtében a napfényben csillogó felületet nyer. A szigetelés és a fűtés korszerűsödésével a lambéria fokozatosan visszaszorult. A 19. század végi reprezentatív nagypolgári enteriőrökben, amelyek a reneszánszhoz igazodtak, még viszonylag gyakran találkozunk vele, de a modern korra ablakmagasságig húzódó burkolat lett belőle, mára pedig a faanyag magas ára miatt szinte teljesen eltűnt. Nem így a stukkó, amely valósággal újraéledt a his- torizáló-eklektikus építészet korszakában. A 19-20. század fordulóján épült házak ablakkeretei és más díszei nem kőből készültek, hanem gyakran stukkóból. Igaz, ezeket már nem stukkátorok formálták a helyszínen, hanem műhelyekben, nagyipari módszerekkel (mintába öntve vagy préseléssel) gyártották, majd szögekkel, illetve csavarozással erősítették a homlokzatra. Akárcsak a lakásokban a hasonló eljárásokkal előállított keretléceket, mennyezeti kördíszeket, kandallópárkányokat, balusztereket, puttókat és a többi hasonló díszítményt, amelyeket ma is óriási választékban kínálnak az erre szakosodott cégek. A nemes kőből vagy márványból készült munkákhoz vagy az igazi stukkókhoz képest ezek a darabok viszonylag olcsók, így aztán nagy a keletjük. Számítógépes látványtervezés msí} dMSs íűwű------------------------------------------------------------------------------------------------IMII II ■■■lllll I--------------------------------------ATAL..,..--------------------------------------------------------—-----------------------1 —l-----------
