Kelet Magyarország, 2008. április (65. évfolyam, 76-101. szám)

2008-04-10 / 84. szám

2008. április 10., csütörtök KIÜT SÉTA /9 A fordítás átka Biztosan mindenki járt már úgy, hogy egy fűm címén, pontosabban annak furcsaságán, meghökkent. Hogy mire gondolok? Arra az ősi betegségünkre, hogy minden egyes filmcí­met magyarosítani akarunk. Miért? Néha per­sze kell, de csak a nagyon egyértelműeknél. PL: Star Wars = Csillagok háborúja. Kész, nincs vita, tiszta sor. De egy-egy esetben még a legegyszerűbbet sem tudjuk lefordítani. Biz­tosan mindenki ismeri az Athén című filmet. Egy egyszerű ember felüti a szótárt, azt látja hogy Athén = idegen. Mi persze újítunk és a magyar cím a nyolcadik után, a Halál lett. Vagy ott van a Die Hard című Bruce Willis- klasszikus. A magyar címe: Drágán add az életed! Semmi köze az eredetihez. Miért írtam ezt a cikket? Tudják, mi a magyar címe a No Country for Old Men című friss Oscar-díjas filmnek? Elárulom: Nem vénnek való vidék!!! Erre varrjanak gombot... Szabó János 11/B A Die Hard-ot például úgy fordították: Drágán add az életed! Virulnak és versenyeznek a gimnáziumok Fehérgyarmat, Hajdúnánás, Nyírbátor, Nyíregyháza, Tiszafüred - mi köti össze eze­ket a településeket? Deák Ferenc, Körösi Cso­rna, Báthory, Arany, Eötvös, Evangélikus Kossuth, Szent Imre, vagyis öt város 8 gimná­ziumának területi szövetsége, a nyolcosztá­lyos képzés, 15 év és egy nagyszerű megmé­rettetés, a Nyolcosztályos gimnáziumok terü­leti versenye. Április 4-én a Szent Imre Kato­likus Gimnázium, Általános Iskola és Kollé­gium volt a házigazdája annak a páratlan ta­nulmányi versenynek, melyen a régió nyolc- osztályos gimnáziumainak 10-18 éves korosz­tályából 501 diák mérte össze tudását, 104 ta­nár vett részt, és izgult a sikerért. A sereg­szemle célja a nyolcosztályos gimnáziumok­ban folyó oktató-nevelő munka értékeinek be­mutatása, tapasztalatcsere, a pedagógusok tel­jesítményének összevetése, a tanulók ösztön­zése képességeik mind teljesebb kibontakozta­tására. A versenyeket szabadidős programok kísér­ték: filmvetítés, teaház, kézműves-foglalkozás, könnyűzenei vetélkedő, karaoke, játékos nyel­vi feladatlap kitöltése, pingpong, sakk. Büsz­ke vagyok rá, hogy a 15. jubileumi évben is­mét kiválóan szerepeltek a Szent Imré-s diá­kok, 12 arany-, 12 ezüst- és 9 bronzérmet sze­reztek. 18 tantárgyi és kulturális terület 64 kategóriájában vették át a dobogós díjakat a versenyzők. Molnár Klaudia D1ÁKÚJSÁGIRÓINK Hársfalvi Henrietta és Kocsis Lívia (fotó), 9. A, Lippai János Szakközépis­kola és Szakiskola, Nyír­egyháza. Felkészítő ta­nár: Borza Tünde ______ Kovács Erzsébet, Pázmán Zsanett, Záhonyi Béres József Kö­zépiskola és Kollégium Felkészítő tanár: Háda Zoltán ________________ Nagy Gergő, 9. A, Lippai János Szakközépis­kola és Szakiskola, Nyír­egyháza. Felkészítő ta­nár: Borza Tünde Molnár Klaudia Szent Imre Katolikus Gimnázium, Általános Is­kola és Kollégium, Nyír­egyháza. Felkészítő ta­nár: Kaszásné Tóth Judit Szabó János 11/B, Ady Endre Gimnázium, Csenger. Felkészítő ta- nár: Magos Margit Rozsnyai Dominika (fotó) 9. A Lippai János Szakközépis­kola és Szakiskola, Nyír­egyháza. Felkészítő ta­nár: Borza Tünde Megemlékezés a névadóról ■ Hat éve vette fel a záhonyi középiskola kollégiuma dr. Béres József nevét. A kollégisták Kisvárdán a névadó síremlékét is megkoszorúzták Egy évtizede látogatott el először a kollégiumunkba Jós­ka bácsi, aki a jelen voltak el­mondása szerint érdekes és él­vezetes előadást tartott a mun­kájáról, kutatási eredményei­ről, majd részletesen válaszolt a diákok megannyi kérdésére. Az első találkozást egy platán­facsemete közös elültetése zár­ta az iskolaudvaron. Később rendszeresek lettek a találkozások későbbi név­adónk és a kollégisták között. Lakásán és kutatóhelyén min­dig kedves, barátságos fogadta­tásra találtunk, de maga is örömmel tett eleget a kollé­giumba szóló meghívásoknak. Amikor csak tehette, eljött az elsősök bemutatkozó műsorá­ra, a karácsonyi ünnepségek­re, a kollégiumi búcsúztatók­ra, az iskolai ballagásokra. Iga­zán nagy megtiszteltetésnek számított tőle átvenni az elis­merő okleveleket, emléklapo­kat, könyvjutalmakat, a róla elnevezett díjakat, plaketteket. A 2002. évi felemelő névadási ünnepség keretében hazánk­ban először neveztek el oktatá­si intézményt élő személyi­ségről. Ezt követően népes diákcso­port látogathatott el a Béres Zrt. központi gyártóbázisára, dr. Béres József pedig alapít­ványt hozott létre a kollégisták tanulmányainak, művelődésé­nek segítésére. Bár névadónk személyesen már nem lehet kö­zöttünk, de emberi tulajdonsá­gai, szellemi hagyatéka a mai napig példát jelent számunkrá. Külön megtiszteltetés, hogy fia, ifj. dr. Béres József, aki maga is tekintélyes szakember és mellette kivételes patriotizmu­sáról is ismert, mindent meg­tesz a kapcsolatok ápolásáért, továbbfejlesztéséért. Ennek je­gyében többek között rendsze­resen ösztöndíjat adományoz a tehetséges és szorgalmas diá­(Fotó: Sipos Attila) kok számára. A napokban az intézmény falán elhelyezett emléktáblánál koszorúzási ün­nepség keretében emlékeztünk meg névadónk életútjáról, munkásságáról. Kovács Erzsébet, Pázmán Zsanett Érdeklődő tekinte­tek a Kölcsey-gimnázi- urnban. (Fotó: Sipeki Péter) Vers megadott szavakból ■ Különleges március 15-ei ünnepség a Lip­pai János Szakközépis­kola és Szakiskolában. Ahogyan a „nagyoktól” hal­lottuk, iskolánkban eddig ha­gyományos ünnepségekkel emlékeztek meg az 1848-as for­radalom évfordulójáról. Idén azonban osztályom, a 9/A mást eszelt ki. Minden osz­tálynak játékos feladatokat kellett megoldania: például plakátot készíteni, megadott szavak felhasználásával ver­set írni, felismerni az 1848/49- es események szereplőit. A ta­nárok természetesen nem se­gíthettek nekik. A diákok el­mondása szerint ez kiváló öt­let volt, jó játéknak, szórako­zásnak érezték. Reméljük, hogy lesz még alkalmunk ha­sonló programot szervezni. Nem verseny a verseny győztesek nélkül: az első a 11/A osztály lett, a második a 10/A, a harmadik pedig a 10/C. Természetesen jutalmat is kaptak kiváló teljesítmé­nyükért. Gratulálunk nekik! Az osztályom nevében sze­retném megköszönni Gyula Sándorné Mariann néni, az osztályfőnök segítségét, ugyanis ő volt a főszervező. A versírás kategóriájában a 11/A érte el a legtöbb pontot: ezt Csernáti Szabolcsnak és Lábas Lászlónak köszönhet­ték, akik a költeményt rögtö­nözték, ügyesen felhasználva a megadott szavakat. Rozsnyai Dominika &: győztes alkotás Láncon a szabadság Lánc, kard, lobogó, ez mind azt mondj*, hogy a haza nem eladó. Ifjúság e lelkes fiatal szerelem, melytől dobog a szív. Azt kiáltja: tépd le láncod, magyar! A szellő, mely ezen a napon csak értünk süvít, s az erős kézben fényes kardod lengeti! Azt kérdezi: miért hagyod el magad, te büszke nép? Bátorságod és hazád miért hagyod eltiporni? Tépd le láncod, magyar! Tépd le, hogy ragyogjon újra büszkén lobogód! Lánc, kard, lobogó, ez mind azt mondja, hogy a haza nem eladó! Melegágyat a magnak! ■ Mivel itt a tavasz, eljött a kerti munkák ideje - tudjuk meg lip- pais diákújságírónktól. Legjobb, ha nem közvetle­nül vetés előtt ássuk fel a zöldségeskertet, s hagyjuk legalább két-három hétig üle- Munkában a Lippai diákjai pedni a megforgatott földet. Annál nagyobb gonddal kell Jet, amikor az sem túlságosan előkészíteni a magvetés tala- száraz, sem nagyon nedves, ját, minél apróbb, minél nehe- Ha úgy jön ki a lépés, hogy zebben csírázó magot vetünk, ásás után közvetlenül kell vet- Az ideális magágy talaja jól nünk, jó, ha előzőleg tömörít- elmunkált, morzsalékos, meg- jük a felszínt. Ellenkező eset­ülepedett, nem túlságosan szá- ben a csírázó magvak gyöke- raz és rögös. A rögöket vagy rei nehezen tudnak megka- vágjuk szét ásóval, vagy paszkodni a túlságosan leve­nyomjuk a talajba hengerrel, gős talajban, hamarabb kiszá- esetleg bunkós végű rögtörő- radnak. Fontos, hogy a mag­vei! Ezután öntözzük meg a vetések földje ne tartalmazzon magágyat, majd néhány nap túl sok tápanyagot, mert a fia­múltán gereblyézzük el, így tál növények laza szövetűek- téve porhanyóssá a felszínt, ké válnak, ami későbbi fejlő- Ha kerti kapával dolgozunk, désük során üt vissza, olyan állapotában ássuk a föl- Nagy Gergő Miért jó iskolába járni? ■ Az iskola a diákok hétköznapjainak szín­helye, ám a legtöb­ben nem szeretik. Sok mai diák mindenna­pi témája, hogy mennyire utál ott lenni, de ha meg­kérdezik tőlük, mit tenné­nek helyette, a leginkább azt válaszolják: semmit. Azonban majd csak fel­nőttkorában fog rájönni az illető, hogy mégis megér­te tanulni és dolgozni a si­kerért. Lehet, hogy most, ami­kor itt a tavasz, süt a nap, nehéz a négy fal között ki­bírni, de a sulinak vannak előnyei. Jó iskolába járni, mert egyre okosabbak le­szünk, és ezzel elérhetjük céljainkat. Az iskola nem­csak a tanulásról szól, ha­nem új kapcsolatok kiala­kulásáról is. Rengeteg em­berrel találkozhatunk, és sok-sok barátság születhet. Ahelyett, hogy délig alud­nánk, napjaink már koráb­ban elkezdődnek, így hasz­nosabban tölthetjük el. Egy 'jó közösségben a tanórák is vidáman és szórakoztatóan telhetnek, és akkor az iskola már nem csupán a tanulásról szól, hanem a szórakozás­ról is: játszva tanulhatunk, elsajátíthatunk új ismere­teket. Tanulás nélkül az ember nem érhet el semmit: ah­hoz, hogy vigyük valamire, tenni kell érte, és el kell sa­játítani az alapvető ismere­teket. Erre kitűnően alkal­mas az iskola! Hársfalvi Henrietta és Kocsis LIvia

Next

/
Oldalképek
Tartalom