Kelet Magyarország, 2008. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-28 / 23. szám
2008. január 28., hétfő KELET HAZASZERETET, HONVÉDELEM, JÖVŐKÉP /7 ÉKN-INTERJÚ DR. SZEKERES IMRE HONVÉDELMI MINISZTERREL jjj-tjjjjjjjjjjjjjjjjjjjj j j j j" j j j j j j J yj fjjjjjjjj j j j j j />// / j j j j j- j j j j j‘j j j j j' j j j j j j j j j j j- j j j j iTTfyj'}j j j i J j j j j j j j j j j j j j j j j j’jrj jjjjjjjjj 2008 a fejlesztések éve lesz ■ Teljesen megújul a 160 éves honvédség. Már semmiben nem emlékeztet a korábbi hadseregre. Sípos Béla bela.sipos@kelet.szon.h\i Budapest (ÉKN) - Ez az év több szempontból is jelentős a Magyar Honvédség életében: a tavaly lezárult haderő-átalakítás eredményeképpen egy teljesen új szemléletű, professzionális honvédséget ismerhetünk meg, amely a 160. születésnapjára már semmiben nem emlékeztet a korábbi hadseregre. A reform azonban itt nem fejeződik be. Mint azt dr. Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel készített beszélgetésünkből megtudtuk: 2008 a fejlesztések éve lesz. ÉKN: A Honvédelmi Minisztérium kiemelkedően jól teljesített: a haderőreform végrehajtása példa lehet mások előtt is. Kinek, minek köszönhető a gyors siker? ■ Dr. Szekeres Imre: A haderőreform sikere elsősorban a társadalom érdeme, ugyanakkor közös munka eredménye. A honvédelem olyan közös ügy, amelynek érdekében, ha viták mellett is, de képesek összefogni a parlamenti pártok. Egy nemrégiben tartott közvélemény-kutatás megmutatta, hogy a válaszadók a Magyar Honvédség mindegyik feladatát fontosnak tartják. Számunkra, akik a honvédelemért nap mint nap dolgozunk, ez nagyon fontos visszajelzés. Leginkább az árvízvédelemben és a katasztrófaelhárításban való részvételünket, a légtérellenőrzést és a nemzetközi missziókban való sikeres szerepvállalást tartják az emberek fontosnak. ÉKN: A reform egyik lépéseként csökkentették a háttérintézmények létszámát, viszont növelték a csapatlétszámot. Az Országgyűlés 21 ezer 680 főben határozta meg a katonai szervezet létszámát. Sikerült e megfelelő szakemberekkel feltölteni a csapatokat, vagy várják még a jelentkezőket? Dr. Szekeres Imre: A Magyar Honvédség, az azt irányító minisztérium és a háttérintézmények állományát képzett és felkészült katonák, köztisztviselők és közalkalmazottak alkotják. A tisztek, tiszthelyettesek 78 százaléka beszél idegen nyelven, 60 százalékuk angolul. Emellett folyamatosak az át- és továbbképzések, rengetegen vállalnak külszolgálatot, ami további szakmai fejlődést, tanulási lehetőséget jelent. Természetesen a szerződéses állomány folyamatos biztosítása érdekében szükség van jelentkezőkre, akikben továbbra sincs hiány. Rendszeresen rendezünk toborzó rendezvényeket, egyetemi és középiskolai road- show-kat annak érdekében, hogy a társadalom, különösen a fiatal korosztály megismerje a honvédséget, és mi is megtapasztalhassuk: mit gondolnak az emberek a hadseregről, mit várnak tőlünk. ÉKN: A honvédelem kérdésében többször is konszenzusra jutottak a parlamenti pártok. Hogyan érték el ezt? Dr. Szekeres Imre: Amikor honvédelmi miniszter lettem, többször kijelentettem: a honvédelmet össz- nemzeti ügynek tartom, ezért mindig, mindenről azonnal tájékoztatni fogom az Országgyűlés szakbizottságát, a parlamenti pártokat és j&fo, Készült a Honvédelmi £jr| Minisztérium pályázati támogatásával. a közvéleményt. Annyit kértem, hogy parttalan, értelmetlen pártcsatározások helyett komoly szakmai viták legyenek. Ugyanakkor hatalmas energiával vágtunk bele a haderőreform befejezésének programjába, az átalakítást magunkon, a minisztériumon, illetve a vezető szerveken kezdtük. Viszonylag gyorsan, fél év alatt sikerült megalakítani az MH Össz- haderőnemi Parancsnokságát, amelyet a hatékonyság szempontjából óriási lépésnek tartok. Úgy vélem, lépéseink logikusak, ésszerűek, a hatékonyságot és a honvédség képességeinek fejlesztését tartották szem előtt. A parlamenti pártok, a társadalom pedig honorálták erőfeszítéseinket. ÉKN: A civil kapcsolatokkal ellentétben - ahol gyakran kerülünk politikai viták kereszttüzébe - a katonai külkapcsola- tok kitűnőnek mondhatók Szlovákiával, Romániával. Adódik a kérdés: valamit másként, jobban csinálnak? Dr. Szekeres Imre: Katonai téren másfél évtizede gyümölcsözőek a kapcsolatok az említett országok között. Mindenki ügyel arra, hogy az egyéb jellegű vitás kérdések ne éreztessék hatásukat a katonai együttműködés terén. Az említett szomszéd országokkal több nemzetközi misszióban együtt veszünk részt. Szlovákiával Cipruson vállalunk rendkívül fontos missziót, de északi szomszédunk az elsők között csatlakozott tavaly tavasszal az afganisztáni magyar Tartományi Újjáépítési Csoporthoz. Román és magyar katonák is több nemzetközi misszióban vesznek részt, közös zászlóaljakat működtetünk, rendszeresek a kétoldalú megbeszélések. Szeretném kiemelni: mindhárom ország EU- és NATO- tag, ami egyértelmű elkötelezettséget jelent a közös felelősség és együttműködés irányába. Egy családban vagyunk tehát, s mint tudjuk, a családokban is felmerülnek viták, amiket ezen a szinten tárgyalásokkal, kölcsönös megértéssel képesek vagyunk rendezni. Úgy gondolom, hogy a három ország hadserege továbbra is példát mutat majd az együttműködés terén. ÉKN: Visszatérve Magyarországra: mennyiben érintik a honvédséget, a légvédelmet a Gripen-vásárlást követően fellángolt korrupciós vádak? Dr. Szekeres Imre: A honvédséget, illetve a légtér védelmét semmilyen mértékben nem érinti. Azt gondolom, egy ilyen nagy értékű beszerzésnél a jövőre nézve meg kell állapodni egy nagyon világos, egyértelmű döntéshozatalban. Személyesen e területen én híve lennék egy ötpárti megállapodásnak is. A Magyar Honvédségnek az a legfontosabb, hogy tavaly decemberben megérkezett az utolsó gép is, folyik a munka, mindenki teszi a dolgát. 2010. január 1-jén éjfélkor a 14 Gripen vadászrepülőgép átveszi Magyarország légterének biztosítását. Honvédelmi miniszterként nekem az a dolgom, hogy a 14 Gripen képes legyen biztosítani a magyar légteret. ÉKN: Ezek után nem lehet megkerülni azt a kérdést sem: mi lesz a sorsa a Tubesre tervezett radarállomásnak? Dr. Szekeres Imre: Magyarországnak szüksége van a harmadik háromdimenziós radarállomásra, hiszen e három berendezés együtt alkot egységet, telepítési helyszíneik is úgy lettek kijelölve, hogy ilyen módon lefedjék az ország teljes légterét. Nemzeti feladatunk a légtér biztonságának szavatolása, amelyet e három modern radarállomással vagyunk képesek megoldani. Kettő - Békéscsabán és Bán- kúton - gyakorlatilag elkészült, jelenleg a berendezések tesztelése zajlik. A Tubes-tetőre tervezett harmadik radarállomással kapcsolatosan a minisztérium érvényes építési engedéllyel rendelkezik, amelynek végrehajtását bíróságon megtámadta több civil szervezet. Első fokon a bíróság elutasította a civil szervezetek beadványát, így talán joggal bizakodhatunk egy hasonló - immár jogerős - döntésben, melynek birtokában megkezdhetjük a tényleges építési munkálatokat. Bízom benne, hogy lesz a Tubesen radar, mert szükség van rá az ország - és benne Pécs - biztonságához. Igyekszünk a telepítéssel kapcsolatban minden felmerülő kérdésre válaszolni, hiszen a tiltakozások zöme a nem megfelelő tájékozottságból fakad. ÉKN: Pápa. Egyértelmű sikernek könyvelhető el - amelyben bizonyára óriási szerep jutott a Honvédelmi Minisztériumnak hogy a NATO szállító légiflottája Magyarországot választotta bázisának. Mi döntött Pápa mellett, várható-e folytatás máshol? Dr. Szekeres Imre: A C-17 program valóban egyértelmű, örömteli siker, jó példája a korábban már említett politikai konszenzusnak. Az eredmény érdekében összefogott a tárca és a helyi önkormányzat, illetve természetesen a diplomáciának is nagy szerepe volt ebben. Magyarország először kapott lehetőséget arra, hogy egy jelentős NA- TO-kezdeményezés központját biztosítsa. Pápa mellett az döntött, hogy a legjobb gazdaságossági, műveleti, kiszolgálói feltételeket biztosítja erre a feladatra. A térségnek óriási lehetőséget jelent a bázis működtetése, hiszen a mintegy 250 fős nemzetközi kontingens ellátása - becslések szerint - Pápán és annak környékén 300-500 civil munkahely létrejöttét jelentheti. Bízom benne, hogy az első C-17-es gép 2008 végén, 2009 elején már hadrendbe állhat. ÉKN: Ha már a NATO-nál tartunk: tudjuk-e a szervezet által megkövetelt pénzügyi feltételeket biztosítani? Dr. Szekeres Imre: Magyarország eddig is biztosította és a jövőben is biztosítja a szövetsége- si kötelezettségek pénzügyi feltételeit. 2008-ban mintegy 319,7 milliárd forinttal gazdálkodhatunk majd, ez biztosítja a Magyar Honvédség működésének feltételeit és a szövetségesi kötelezettségeink ellátását. ÉKN: Bizonyára nagyon sok pénzt lehetne fordítani a hadi- technika korszerűsítésére. Az idén mennyit költhetnek fejlesztésekre, a személyi állományra, úgy is kérdezhetném: nyugodtan alkatunk? Dr. Szekeres Imre: Természetesen mindenki nyugodtan alhat, ami nemcsak a Magyar Honvédség fel- készültségének, képzettségének és képességeinek, hanem a kedvező biztonságpolitikai környezetnek is köszönhető. A Magyar Honvédség már most is fontos képességeket birtokol és fejleszt, olyanokat, amelyekkel számos, a NATO-ban általánosan meglévő részhiányosságon tud enyhíteni. Ilyen a különleges műveleti erő, a biológiai laboratóriumunk vagy a víztisztító képességünk. A sikeres haderőreform lezárultával, az idei évtől felgyorsul a Magyar Honvédség képességeinek fejlesztése. Ezt jól mutatja, hogy a jövő évi védelmi kiadásokon belül 15 százalékról 20 százalékra nő a haditechnikai fejlesztések aránya. Az elkövetkezendő időszakban sor kerül a harci hatékonyság növelésére, a mobilitás, a telepíthetőség kiterjesztésére. Új vezetési rendszereket alakítunk ki a korszerű híradó- és informatikai eszközök felhasználásával. Az erők rendelkezésére állása mellett külön figyelmet fordítunk a katonák személyi felszerelésének korszerűsítésére is. A könnyűlövészek mellett a következő évtizedben a Magyar Honvédségben megteremtjük a közepes erőt jelentő harci járművekre épülő csapatok új rendszerét. Fejlesztjük a híradástechnikát, a helikopteres szállítást, és a harctéri felderítési képességet. Korszerűsítjük a szárazföldi erők légi támogatását és a különleges műveleti képességeket. Kiemelt prioritással kezeljük a harcvezetés és annak híradó és informatikai támogatását. ÉKN: A MH külföldi szerepvállalásáról nagyon megoszlanak a politikai és civil vélemények egyaránt. Mennyiben tud egy viszonylag kis létszámú csapat jelentős befolyást teremteni az adott térségben? Dr. Szekeres Imre: A honvédség külföldi szerepvállalását a társadalom többsége támogatja, emellett annak teljes vertikuma ötpárti konszenzuson alapul. Korábban az iraki szerepvállalás kapcsán voltak viták a kormányoldal és az ellenzéki pártok között, talán ennek az emléke köszön vissza az ön kérdéséből. Magyarország nagyon komoly feladatokat vállal a nemzetközi színtéren. Három földrészen, 13 országban, 17 helyőrségben vagyunk jelen a világon. A Balkánon több mint tíz éve teljesítünk szolgálatot, s rendkívüli eredményeket mutattak fel a magyar katonák. Bő egy évtized után a Balkánon már csak fájó emlék a háború, a térség országai gazdasági fejlődésnek indultak. Persze a katonai, a rendőri jelenlét továbbra is szükséges, de nyugodtan elmondható: a sok kicsi, tehát kis létszámú csapat, sokra megy. Afganisztánban pedig tavaly vágtuk nagy fába a fejszénket. Átvettük Baghlan tartományt, ahol a magyar Tartományi Újjáépítési Csoport felel a biztonságért, de az újjáépítési feladatokban is részt vesznek a katonák: az oktatás és az egészségügy külön figyelmet kap. Idén bővítjük a szerepvállalásunkat, hiszen októberben átvesszük a kabuli repülőtér irányítását, és egy húszfős megfigyelőösszekötő-kiképző csapat is segíti majd az afganisztáni nemzeti hadsereget. ÉKN: Beszélgetésünket a haderő- reformmal kezdtük, amelyet sikeresen végrehajtottak. Gondolom nem ülnek ölbe tett kezekkel, mi jön ezután? Dr. Szekeres Imre: A Magyar Honvédség a tradícióira építve folyamatosan fejlődik, fejleszt, új képességekre tesz szert. Természetesen nem állunk meg ebben az évben sem. Folytatjuk a fejlesztéseket, anyagi lehetőségeink függvényében modernizáljuk a haditechnikát, igyekszünk tovább javítani a személyi állomány élet- és munkakörülményein. Lesz lehetőségünk egy kicsit ünnepelni is: a Magyar Honvédség ugyanis 2008-ban ünnepli fennállásának 160. évfordulóját, a magyar légierő pedig 70 éves lesz. A napi feladatok elvégzése mellett igyekszünk méltó módon megemlékezni a nagy hagyományokra visszatekintő modern, erős és jól szervezett Magyar Honvédségről. Több olyan rendezvényt tervezünk - így egy, a korábbiaknál színesebb és nagyobb szabású programot kínáló honvédelem napját májusban, illetve a tavalyinál is látványosabb repülőnapot -, amellyel ezeket a számunkra jelentős ünnepeket megoszthatjuk mindenkivel. N*v|BflV Szekeres Imre, honvédelmi miniszter ............. 1950. szeptember 9-én született Szolnokon. Nős, felesége vegyészmérnök, két gyermekük van. 1969-ben Kazincbarcikán érettségizett és szerzett vegyipari technikusi képesítést. Ezután a Veszprémi Vegyipari Egyetemen tanult, ahol 1974-ben vegyipari rendszermérnöki oklevelet kapott. 1977-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1969-től MSZMP-tag. 1977-től a KISZ Veszprém Megyei Bizottságénak titkára, majd első titkára. 1985-ben bekerült Veszprém Város Tanácsába, ahol tanácselnök-helyettes lett. A megyei reformkori mozgalom egyik elindítója és szervezője. 1989 októberében az MSZP alapítója. 1990. májustól a párt országos titkára, novembertől ügyvezető alelnöke, 1994. októbertől 1998. szeptemberig pértalelnök, 1994-ben, majd 1998-ban a parlamenti választások első fordulójában a párt kampányfőnöke. 1998-2003 között országos elnökségi tag, 2003. 'március 29-én újra az MSZP alelnökévé választották. 2004. október 16-tól a párt elnökhelyettese. 2006. június 9-től honvédelmi miniszter.
