Kelet-Magyarország, 2007. november (64. évfolyam, 255-279. szám)
2007-11-09 / 261. szám
2007. november 9., péntek KELET NYÍREGYHÁZA / s „Nem hordanak illegálisan hulladékot erre a területre, hiszen el van kerítve, a borbányai lőtér, illetve a nagyszállási terület azonban kedvelt terepe az illegális hulladéklerakóknak." Keczkó János „A földhivatal annak idején miért engedte, hogy eladják ezt a területet?" Cseszlár András „Amikor ez történt, senki sem kérdezett meg bennünket arról, hogy elvehetik-e tőlünk a város egyik gyöngyszemét. Ez lehetett volna a megyeszékhely másik Bujtosi Városligete, amit azonban véglegesen elvettek tőlünk." Deme József „A rekultiváció a város egész éves költségvetésének mintegy egyhatodát emésztené fel, lehetetlenség tehát ezt felvállalni." Dr. Gál György, aljegyző „Meg kell szüntetni a lerakót, és vissza kellene állítani az eredeti állapotot." Takács Gábor „A város nem hívta fel az itt élők figyelmét azokra a veszélyekre, amiket e terület rejt, és a lakosok most sem tudják pontosan, mekkora veszélyben vannak. A tisztiorvosi szolgálatnak kötelessége lett volna az önkormányzatot kötelezni a pontos tájékoztatásra. Felelőtlennek tartom a város vezetését, hiszen elmulasztották az itt élőket tájékoztatni, s ezért a borbányaiak kártérítésre jogosultak." Lencsés Sándor „Annak idején egy báró képes volt tavat csinálni, most egy megye kevés ahhoz, hogy rendezze a dolgokat. Közös kötelességünk tenni valamit az ügy érdekében, az itt élőket viszont tájékoztatni kell arról, hogy hol, milyen körülmények között élnek, hol kell vigyázniuk." JArku József A záródokumentumnak de cemberre kell elkészülnie. Nincs más megoldás! Nyíregyháza (KM) - Dr. Szilassy Géza, a városrész önkormányzati képviselője mindenekelőtt megköszönte a Kelet-Magyarország- nak, hogy megszervezte a fórumot, s hogy ezzel lehetőséget biztosított a vitára. Elmondta: ezek politikai döntések, 1996 óta pedig nem történt semmi. Az Európai Unió biztosítana forrást a rekultivációra, de csak az önkormányzati tulajdonban lévő területek esetében. Úgy vélte, hogy ki kell sajátítani a területet, nincs más megoldás. Ezt kell elérni, a borbányai lakosoknak pedig az a feladatuk, hogy kikényszerítsék a várostól. A kérdés viszont az, ki fogja kártalanítani azokat a lakosokat, akiknek az ingatlanjainak az ára egyre csak csökken? - tette hozzá. Dr. Szilassy Géza is hozzászólt A város gyöngyszeme lehetne Szemét fogadja az idelátogatót ■ Az egyik résztvevő, Cseszlár András történelmi áttekintést is adott. Nyíregyháza (KM) - Megtudhattuk, hogy egy báró tulajdonában volt a terület, majd államosították, s a városi tanács kezelésébe került. Egykor ő volt a Béke Tsz elnöke, így pontosan tudja: a szemétlerakó 1962-től működik, ám akkor Béke Tsz még nem is működött. Úgy vélte, az önkormányzatnak nem szabad ezt a terhet ledobnia magáról. Keresni kell a lehetőséget a megoldásra, abban, hogy ide jutottak, nagy szerepe van az államnak, a városi tanácsnak, illetve jogutódjának, az önkormányzatnak. A terület helyén lévő sziktó egy természeti csoda volt, mégis hagyták tönkremenni. Gyakran jön fel a talajvíz, mert nem tud elpárologni - miért nem lehet megoldani? Mivel találkozik az idegen, aki erről jön Nyíregyházára: egy szemétteleppel. Nagyon sok a tennivaló - összegezte mondandóját. Szentesi Péter válaszában elmondta: a környezetvédelmi felügyelőség osztja az elhangzott véleményt, ezért is kötelezte az önkormányzatot a rekultivációra. Az önkormányzaton fogják behajtani a kár- mentesítést, s hogy ő a tulajdonosokkal ezt hogyan rendezi, az már az önkormányzat dolga. Dr. Gál György is igazat adott Cseszlár Andrásnak, ám megismételte, hogy bár az államnak kellett volna ezt a munkát elvégeznie, ám mivel ez nem történt meg, az ön- kormányzatra terhelték a feladatot. Elmondta: olyan megoldást szeretnének találni, ami jó az itt élőknek, jó a városnak és a környezetvédelmi felügyelőség elvárásainak is. ■ A borbányaiak évek óta szeretnének megoldást találni a lezárt hulladéklerakó ügyére. Nyíregyháza (KM) - A hulladéklerakóval kapcsolatban rendeztünk Kelet-vitát a borbányai művelődési házban, ahol a kérdésekre dr. Gál György, Nyíregyháza aljegyzője, Keczkó János, a mezőőri szolgálat vezetője és Szentesi Péter, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természet- védelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója válaszolt. Szentesi Péter bevezetőjében elmondta: a szemétlerakó helyén évtizedekkel ezelőtt egy tó volt, amit később elkezdtek feltölteni. Akkor még nem volt szabályozás, és a természetvédelem is gyerekcipőben járt. A ’60-as évek második felétől így a szocialista nagyipar, a termelőszövetkezetek minden szennye is idekerült, a lakossági hulladék mellett. Ez a folyamat a ’80- as évek közepéig tartott, amiW .............................................. Akkor még nem volt szabályozás, és a természetvédelem is gyerekcipőben járt. Nagyon sokan vártak választ kérdéseikre További fotók és videó: CSl®< www.szon.h .. (Fotók: Racskó Tibor) váltás következett. Jelenleg is több tulajdonosa van a területnek, valamennyien tudták, hogy mit rejt a föld. A környezetvédelmi felügyelőség három évvel ezelőtt kötelezte az önkormányzatot, hogy kár- mentesítést végezzen, jelenleg van egy jogerős határozat tarról, hogy a lerakót fel kell számolni. Ez óriási költséggel járna, ráadásul nem is oldana meg minden problémát, hiszen a talaj is szennyezett. A kármentesítésnek jelenleg az egyharmadánál tartanak, a záródokumentációt december végéig kell elkészíteni. A talaj nehézfémeket és olajszármazékokat tartalmaz, ez azt jelenti, hogy a terület hosszú ideig nem lesz beépíthető. Öt-hatmilliárd forint Dr. Gál György aljegyző elmondta: a lerakó közel húsz évig működött, a rendszerváltás utáni tulajdonosok pedig pontosan tudták, hogy művelés alól kivont területet vásárolnak. Építési tilalmat rendelt el az önkormányzat, mely 1996-ban észlelte, hogy itt gondok vannak. Megpróbáltak megoldást találni, de négy-öt évig szinte semmi sem történt. A környezetvédelmi felügyelet annak ellenére kötelezte az önkormányzatot rekultivációra, hogy a terület bármikor is az önkormányzat tulajdonában lett volna. A kármentesítés öt-hatmilliárd forintba kerülne, ezt pedig a város nem tudja felvállalni. Persze, tudják, hogy kötelességük az itt élők helyzetének javítása, de azt látni kell, hogy óriási összegek forognak kockán. Ahhoz, hogy ehhez pályázati pénzt tudjanak szerezni, arra lenne szükség, hogy a terület önkormányzati tulajdonban legyen. KjElgT kmf/ppek.szon.hu • A rehabilitációval kapcsolatos korábbi cikkeinket elolvashatja (PDF, 87 kB) Szentesi Péter .............................................. kor Oroson megnyitották a szemétlerakót, a borbányait pedig bezárták és el is felejtkezett róla mindenki. A tulajdonost, a Béke Tsz-t felszámolták, majd gyakori tulajdonosA KM ME6KERDEZTE: Miért vett részt a Kelet-vitán? 3 MM v j/iv v yj'iv ™; j to 93 WwW to; y-i 999P3 J S 993 y, WwWifVWs 999993 •, 3 93 3 ítotM , tw? " 95 xWro to 5 999?t E n majdnem született borbányai vagyok. Ami a településrésznek jó lehet, az engem érdekel. Ami pedig rossz lehet, az azért fontos számomra, hogy ne történjen meg. Én még megéltem azt az időt, amikor a Csárda még megvolt és Sóstóval együtt lehetett emlegetni. Nagy kár, hogy szeméttelep lett. JÁRKU JÓZSEF T izenöt éve lakom Borbányán, ezért nagyon kíváncsi vagyok arra, mi történik ezen a településrészen. Ez a történet ráadásul mindenkit érint, nem csak azokat, akik a szeméttelep közelében laknak. A szeméttelep alatti talajvíz ugyanis akár több kilométernyire is szállíthatja a benne lévő káros anyagokat. PANKOTAI BÉLA A zért jöttem el, mert több kérdésem is van a meghívottakhoz. Annak idején az itt élőket meg sem kérdezték, hogy betemethetik-e a tavat? Azt sem mérték fel, hogy mára a tó és a környéke szebb lenne mint a Bujtosi Városliget. Arra is kíváncsi voltam, ki fogja a terület rehabilitációját elvégezni. DEME JÓZSEF A szeméttelep közelében lakom már több mint harmincöt éve, és még szeretnék sokáig itt lakni. Én láttam, hogy mit hordtak a szóban forgó területre, és kaptunk olyan ígéretet is, hogy azt be fogják borítani és fásítani, de semmi nem történt. Nagyon szeretném, ha végre valami történne már, ami javít a helyzeten. BAGAMÉRI TIBÓRNÉ M indig részt veszek ezeken a rendezvényeken, hiszen sokakat érintenek e kérdések. A ’70- es években költöztem ide, s láttam, hogy mi történik itt: annak idején még égették a szemetet. Bár volt annak is egészségkárosító hatása, de kevesebb mint így. URBIN GYÖRGY H http: video.szon.hu ÉN Olvasóink véleményét videón is megtekintheti KELET-VITA I Nyíregyháza önkormányzatát dr. Gál György aljegyző képviselte.
