Kelet Magyarország, 2007. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-29 / 201. szám
2007. augusztus 29., szerda UTAZÓ /8 KIÜT Háromhuta története Háromhuta (KM) - A mai Háromhuta területe az egykori regéci uradalomhoz tartozott, s mint ilyen, az 1600-as évek közepétől 1711-ig a Rákóczi-család birtoka volt. A regéci vár körül elterülő uradalom az egyik legjobban jövedelmező Rákóczi-birtok volt. II. Rákóczi Ferenc 1694-ben vette át az addig kamarai igazgatás alatt lévő regéci uradalmat. Sógorával, Aspremont gróffal ebből az alkalomból bejárta az egész birtokot, de később is többször megfordult Regécen és Sárospatakon, intézkedéseket tett az uradalom gazdasági helyzetének fejlesztése ügyében. Üveghuták több Rákóczi-birtokon is működtek, az egyik legjelentősebb a lengyel határ melletti makovicai uradalomban (ma Szlovákiához tartozó) Zborón volt. Ezekben a hutákban kastélyokba való ablaküveget éppúgy gyártottak, mint egyéb üvegtárgyakat, palackokat. Tokaj-Hegy- alja legnagyobb birtokosa szintén a Rákóczi- család volt, ekkor kezd megjelenni Nyugat- Európában a palackozás, elképzelhető, hogy a Prágában tanult és Európában utazgató II. Rákóczi Ferenc a palackok készítése miatt akart hegyaljai birtokai közelében is üveghutát létesíteni. II. Rákóczi Ferenc 1698 telén - amikor a hegyaljai felkelés után önkéntes bécsi száműzetéséből visszatért birtokaira - alapította meg a regéci üveghutát, valószínűleg a mai Óhuta helyén. Az alapítólevél 1698. február 28-án kelt Fonyban. Elegáns hotel a Hutákban (Fotó: Nagy István Attila) A megbélyegzett ember Széphalom (KM) - Kazinczy Ferenc, a magyar nyelvújítás kiemelkedő alakja, 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt megalapította Kassán a Magyar Muse- umot. 1790. május 21-én Budán őrt állt a visszahozott korona mellett. 1791-től baráti kapcsolat fűzte Hajnóczy Józsefhez; 1794-ben Szulyovszky Menyhérttől megkapta a jakobinus kátét. A nagykárolyi főispáni beiktatási ünnepélyen megismerkedett Szentmarjay Ferenccel. 1794. december 14-én Regmecen őrizetbe vették, Budára vitték. 1795. május 16-án halálra ítélték; május 29-én királyi rendelettel kegyelmet kapott; ez bizonytalan ideig tartó várfogságot jelentett. Szeptember 26-án elszállították Budáról, s megkezdődött hetedfél esztendeig tartó fogsága. 1795. október 7. és 1798. június 21. között Spielbergben, 1798. július 6.-1800. június 30. között Kufsteinben, 1800. augusztus 25. és 1801. június 28. között Munkácson raboskodott. 2387 napi fogság után szabadult. Szabadulása után otthon élt családi viszályok közepette, rossz anyagi körülmények közepette, megbélyegzett emberként. 1804. november 16-án házasságot kötött Sophie-val, gróf Török Zsófiával. Ezt követően Kázmérban és Érsemlyénben laktak. 1806. június 10-én Széphalomra költözött, önállóan gazdálkodott, de mindig tele volt adóssággal, élete végéig gyötörték az örökösödési, családi perek. 1806-ban súlyos anyagi gondok miatt a sárospataki kollégiumnak adta el könyvtárát. 1825-től részt vett Pesten a Magyar Tudós Társaság előkészítő munkálataiban; számítása ellenére nem választották titkárrá. 1828-ban találkozott az ifjú romantikusok vezérével, Kisfaludy Károllyal. 1830-ban a történettudományi osztály tagja. 1831 áprilisában hosszú útra indult, útleírásain dolgozott. A Felvidéken kolerajárvány dúlt, közvetlenül a terület lezárása előtt érkezett ha- Kazinczy Ferenc és fe- za, Széphalomra. 1831. lesége síremléke augusztus 23-án a kole- (Fotó: Nagy István Attila) rajárvány áldozata lett. Mindenkit vár a történelem kmtippek .szon.hu • Túraajánlatok. Huták környéki túraútvonalak, letölthető (PDF, 60 kB) (Fotók: Nagy István Attila) len Gábor csapatai szállták meg. 1654-ben elzálogosítás útján Mosdóssy Imre, majd 1668-ban Bónis Ferenc kezére jutott, végül a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget rakott a várba, de kevéssé törődött az erődítmény állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Ezután a környék lakossága kőbányának használta a romokat. Ebben a toronyban őrizték a koronát A várat 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Középhuta (KM - N. I. A.)- Nyíregyházáról röpke egy óra autózásra vannak a huták. Egy éjszakai alvással gazdag programot szervezhetünk magunknak. Ebbe lazán belefér a regéci vár, Boldogkőváralja, Vizsoly, Gönc, Füzér, a település fölé magasodó várral, Füzérradvány, Széphalom, egy rövid séta Sátoraljaújhelyen vagy utazás a li- begőn. Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nembeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra tört tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. 1676. március 27-én megszületett II. Rákóczi Ferenc, a csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelentette ki magát, átvette az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével. Időközben Zrínyi Ilona érdeklődését felkeltette Boldogkői kilátás a bujdosó kurucok vezére, Thököly Imre. Az érdeklődésből szerelem, majd házasság lett. Itt őrizték a koronát A füzéri vár építésének pontos ideje ismeretlen, de valószínűleg az itt birtokos Aba nemzetség egyik tagja építtette. 1264-ben említik először oklevélben. Egy 1270. évi oklevél egyik utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. Az 1480-as években Mátyás király összetűzésbe került a Perényi családdal és kiűzte Perényi Istvánt a füzéri várból, de később visszaadta a várat Perényi Imre nádornak. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után, ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna a Szent Koronát, Füzérre szállíttatta és legalább egy évig ott rejtegette. 1567-ben, Perényi Gábor halála után a Báthoryak szerezték meg a birtokot. 1603-ban Báthory Erzsébet révén a Ná- dasdy család kezére jutott. 1626 körül rövid időre BethA császár felrobbantotta Boldogkő várát a tatárjárás után a Tomaj nembeli Jaak fia, Tyba ispán vagy családjának egyik tagja által építtette. Első okleveles említése 1282-ből származik. Tulajdonosai az évszázadok alatt több toronyból, palotarészből álló épületegyüttessé fejlesztették. A 16-17. század háborús eseményei során megfordultak falai alatt Szapolyai, Ferdinánd király, I. Rákóczi György és Thököly seregei is. Itt írta számos versét Balassi Bálint, itt volt káplán Dévai Bíró Mátyás. Sorsa 1701-ben pecsételődött meg, amikor I. Lipót császár katonái robbantották fel. Az erődítmény régészeti kutatásait 1977-ben Juan Cabello és Feld István kezdte meg. A jelentős történeti, építészeti emlékeket képviselő vár „legújabb kori” feltárása és helyreállítása 1990 óta történik. 2004-2005-ben valósult meg a palota nyugati pinceszintjének a rekonstrukciója, valamint a további helyreállítás, turisztikai hasznosítást is figyelembe vevő műemléki tervezése. Kastély az óriásparkban (Fotó: Nagy István Attila) A ritkaságok közé tartoznak az illatos virágú császárfák, a szivarfák és a tulipánfák. Füzérradvány (KM) - A XVI. századi eredetű Károlyikastélyt Ybl Miklós tervei alapján építették át romantikus-eklektikus stílusban 1857-1859-ben. Magyarország egyik legnagyobb kastélyának 100 hektáros parkja védett. A településtől keletre fekvő Károlyi-kastélyt egy km hosszúságú, 120 éves erdei- és feketefenyők által szegélyezett be- kötőúton érjük el. A szabadon álló, összetett alaprajzú, emeletes, manzárdtetős épület emeletes déli és keleti főszárnya a földszintes északi keresztszárnnyal kis díszudvart alkot. A hosszú keleti szárny park felé néző homlokzata az épület legkarakterisztikusabb nézete. Középen emeletes loggia húzódik, ehhez csatlakozik a nyolcszög alaprajzú, vékony és magas, romantikus stílusú torony. A zászlótartó kilátótorony kiképzése, valamint a télikert félköríves, magas, osztott ablakai mind a romantika hatását mutatják. A 100 hektáros védett anFolyik a helyreállító munka golpark kialakításának éve bizonytalan, de a juharlevelű platán egyik legelső példányát 1721-ben ültették ide. Az ország nevezetes fái közé tartoznak a platánóriások. Angolpark A világ minden tájáról hozattak egzótákat, és az őshonos kocsányos tölgyek és gyertyánok mellé különböző juharokat, hársakat és platánokat telepítettek. A ritkaságok közé tartoznak az illatos, halványlila virágú császárfák, a szivarfák, tulipánfák és a sok szép, különleges alakú és színű ezüstfenyő, jegenyefenyő és tiszafa több kertészeti változatban. Óriás vérbükkök és a Balkánról származó vadgesztenyék, hamisciprusok színesítik tovább a kerti képet. A park, az épített kert szinte észrevétlenül megy át a környező csodálatosan szép tájba. A változatos domborzatú park fő helyén épült a kastély, így festői látvány tárul fel a kastélyból is, de a kert különböző pontjairól is. A park főbejáratához vezető különleges szépségű védett erdei- és feketefenyősor az egyik legnagyobb attrakciója ma is az együttesnek. Az erdő fohásza Vándor, ki elhaladsz mellettem, ne emelj rám kezet! Én vagyok tűzhelyed melege hideg télen, én vagyok tornácod barátságos fedele, melynek árnyékába menekülsz a tűző nap elől, hogy gyümölcsöm ontsa szomjadat. Én vagyok a gerenda, mely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy, amelyben fekszel, a deszka, melyből csónakodat építed. Én vagyok házad ajtaja, bölcsőd fája... ...koporsód fedele. Vándor, ki elhaladsz mellettem, hallgasd a kérésem: NE BÁNTS! Ezt a rövid szöveget szerte az országban megtalálják azok, akik szívesen barangolnak erdeinkben. Arra figyelmeztet, hogy erdő nélkül nincs élet. Ezért nagyon kell vigyáznunk minden fára.
