Kelet Magyarország, 2007. augusztus (64. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-13 / 188. szám

2007. augusztus 13., hétfő KELET FÓRUM /7 A NAP ELŐFIZETŐIÉ Kakukk Pál Nyíregyháza (KM)- A szerencse ezúttal egy nyíteleki, azon be­lül is bedőbokori előfi­zetőnknek, Kakukk Pálnak kedvezett, ugyanis ő kapta a Kelet-Magyarország hűséges előfizetői között kisorsolt ajándékcsomagot. Pál nem tudta személyesen átvenni az aján­dékot, ezért Mária jött el a szerkesztő­ségünkben, s mi telefonon érdeklőd­tünk a nyertestől olvasói szokásairól.- Több, mint negyven éve jár nekem a megyei napilap, s nem múlhat el anél­kül egyetlen nap sem, hogy ne olvassam át. Reggel korán szoktam kelni, s mivel kertes házban élek és van egy-két jószá­gom, előbb azokat elrendezem, majd kézbe veszem az újságot, és reggeli köz­ben elolvasgatom. A politikai híreket ol­vasom leggyakrabban, és abból az orszá­gos mellett, a megyei beszámolókat is. Ezt követően a vidéki emberek életével kapcsolatos információkat futom át. Mi­vel elég sok teendőm akad a ház körül, a többi oldalt már csak átfutom, és ame­lyik cím megtetszik, azt a cikket elolva­som - tette hozzá Pál. SZÓN TOP 10 (08. 12) Bulvár _______________________________ Allatszépséqverseny___________________________________ Augusztus 31-iq szavazhatunk kedvenceinkre. ________ A legjobb nyári szexpozíciók__________________________ Kiemelt szerep jut a fodrozó víznek. ___________ Mami kapta a szex-sms-t _____________________________ Szexélmény kisebb kellemetlenségekkel. ' _____________ Baleset, bűnügy _____________________________________ Ismét halálos baleset Szabolcsban _________________ Fának ütközött egy 44 éves nő autójával Nyírbátor és Kállósemjén között.___________________________________ Buszt borított egy Suzuki a 4-esen ____________________ A Butyka felé tartó busz végébe csapódott.___________ Halálos motoros baleset Terem községben ____________ Kölcsönkért terepjáróval közlekedett. _________________ Belehalt a körülmetélésbe_____________________________ Egy 13 éves arab lány halt bele az orvosi műtétbe. Sport ____________________________________________ Szpari: értékes döntetlen __________________________ _ A nyíregyháziak Sopronban szereztek pontot. _________ Közélet ______________________________________________ Mit nyalhatunk a fagyival? ____________________________ Idehaza nem írják ki, milyen adalékanyagot tartalmaz. Horn és Sólyom titokban találkozott __________________ A balatoni kormányüdülőben találkoztak. —tiSE. szon.hu CS3 ö< További fotók és videó. JÓKÍVÁNSÁGOK Születésnap: _____________________________________ Vékony Ferenciének Porcsalmára! Születésnapod al­kalmából szeretettel köszönt lányod Erzsiké, unokáid: Hajnalka, Mónika, Sanyika. 20/519-3150 ____________ Házassági évforduló: ___________________ Benkéné üdék Adriennek és Benke Mihálynak Nyírte­lekre második házassági évfordulójuk alkalmából na­gyon sok boldogságot és hosszú életet kíván: a Szlovenszki család. 70/380-7865 _____________________ Névnapmenü:____________________________________ 13. hétfő: Ipoly ______________________________________ 14. kedd: Marcell, Maximilián________________________ 15: szerda: Mária ____________________________________ 16. csütörtök: Abrahám, Rókus ______________________ 17. péntek: Jácint, Arika _____________________________ 18. szombat: Ilona, Ilka ______________________________ 19. vasárnap: Huba __________________________________ u j ; r Jókívánságait születésnap, névnap, évfor­duló alkalmából sms-ben a 90/612-222-es, emelt díjas (162 Ft + áfa) telefonszámra küldheti. Amennyiben 16 óráig ezt megteszi, a másnapi Kelet- Magyarországban megjelenik jókívánsága. A jókíván­ságot kjk (utána szóköz) betűkkel kell kezdeni. Motorok és donorok, a hét végi rakamazi motoros találkozó részt­vevői közül az idén is többen nyújtot­ták karjukat véradásra. (Fotó: Racskó Tibor) OLVASÓINK ÍRJÁK (Fotó: amatőr) Hol van a munka? Augusztus 4-én este jóleső érzéssel láttam az egyik tévé- csatorna jóvoltából, amely a cigányok ősi mesterségeit mutatta be. Láthattuk, ho­gyan készül a vesszőkosár, fakanál, megcsodálhattuk a kovács ügyességét, amint percek alatt formálódott hasznos tárggyá keze alatt az élettelen vas. Szinte megha­tott, amüyen mély átéléssel végezték a munkájukat. Azo­kat a munkákat, melyekből korábban ők és a felmenőik szerényen, de megéltek. Azért is jó volt látnom, mert a gyerekkorom emlékeit él­tem át. A világ nagyot válto­zott, és leginkább ők nem tudnak (természetesen millió­nyi magyar sorstársaikkal) a változási igényeknek megfe­lelni. Fiatal koromban szám­talan ingázó cigány építő­munkást ismertem, akik a segédmunkások (azért voltak közöttük jó szakmunkások is) zömét képezték. Nem csak ők a hibásak, hogy egyre job­ban leszakadnak. Pár évtize­de mondta egy akkori állami vezető: - Miért tanulnátok, mindig lesz annyi munka az építőiparban, hogy megélje­tek belőle. Mint írtam, azóta nagyot változott a világ. A munkaügyi hivatalok tele vannak munkára várókkal. Hol is van az a megélhetést biztosító munka? Vengrinyák János, Sóstóhegy Négy határon át Nemzetközi kerékpártú­rán vett részt a nyíregyhá­zi Zöld Kerék Alapítvány bringáscsapata július 28- tól augusztus 4-ig. Az útvo­nal: Nyíregyháza - (Romá­nia) Kaplony, Szatmárné­meti - (Ukrajna) Bereg­szász, Munkács - (Szlová­kia) Szőlőske - Nyíregyhá­za. A túra résztvevői: Alexa János, Bagdi István, Béda József túravezető, Je­néi Zoltán, Juhász Hajnal­ka, Kábái Renáta, Kazai Béla, Kazai Péter, Németh Zoltán, Zelenyánszki Tí­mea. A legfiatalabb kerék­páros Kazai Péter, 10 éves­ként vett részt a hosszú túrán. A nyolc nap alatt négy országban 427 km-t bringáztunk. Szerencsére, csupán egy kisebb borulás és egy defekt volt a nega­tív mérlegünk. Július 28-án, reggel 5 órakor 10-en vágtunk neki Nyíregyházról a Nagykáro­lyig tartó 76 km-es útnak. Vállajnál csatlakozott hoz­zánk az Erdélyi Kárpát Egyesület két hringása. A szomszédos falu, Kaplony magyar iskolájának torna­termében volt a szállá­sunk. Az iskola tanítónője bemutatta a római katoli­kus templomot, ahol a Ká­rolyi család temetkezési A csapat Nagykároly határánál helye található. Vasárnap Szatmárnémetiben jártunk, útközben Moftin, Mezőfény nevű településen falunapra invitáltak a helyiek. Ma­gyar zászlót jelképező lég­gömböket is láttunk. Szat­márnémetiben régi bringás ismerősökkel találkoztunk, itt kaptuk azt az informá­ciót, hogy a román-ukrán országhatáron kerékpárral nem tudunk átlépni. Emi­att visszajöttünk kis ha­zánkba és a beregsurányi határátkelőnél léptünk át Ukrajnába. Beregszász és Munkács volt az úticél. Szerdán pihenőnapot tar­tottunk, Munkácson megte­kintettük a város érdekes­ségeit, a várat és megcso­dálhattuk egy nemrég nyílt kiállítás keretében Munkácsy Mihály festmé­nyeit. Csütörtökön korán indultunk, dél körül léptük át az ukrán-szlovák határt Kisszelmencnél. Az ország­határ kettévágja a telepü­lést. Átérve Szlovákiába, még 50 km tekerés várt ránk, hogy elérjük Szőlőskét. Pénteken ismét pihenőnap volt, bringával indultunk a környék felfe­dezésére. Szombaton indul­tunk haza, a szlovákiai Bodrogszög és a magyar Felsőberecki között léptük át a határt. Tiszabercelen rövid látogatást tettünk a Zöld Kerék Alapítvány ala­pítójánál, Garainé Nagy Évánál, aki megvendégelte a csapatot, majd innen Nyíregyháza következett. Kazai Béla, programfelelős SMS A KELETNEK Jüttner Csaba, Szabados József, Kiss Bálint Uraknak! Önök valóban nem gondolnak arra, hogy a Magyar Gár­da létrejötte egyfajta válasz a kormány és a kormánypártok immár nyiltan ma­gyarságellenes gazdasági, társadalmi, erkölcsi politizálására, működésére? Ha a nevezettek úgy képviselnék a nem­zeti érdekeket, amilyen gátlástalanul mennek vele szembe, nem lenne Ma­gyar Gárda! Ez ilyen egyszerű - vélhe­tően. (30/5051808) __________________ A kisvárdai tanpostán voltam bent, és meg vagyok elégedve a dolgozókkal és a biztonsági őr figyelmességével) (20/9156236) ________________________ Szerető családot keresünk két nyolc­hetes, szürke mintás cicafiúnak együtt vagy külön. Szobatiszták, egészsége­sek, bájosak. Ingyen elvihetők. (30/5154587) ITT ÖNÖKÉ A SZÓ! Várjuk leveleiket a 4400 Nyíregyhá­za, Dózsa György u. 4-6. címre, e- mailjüket a kelet@inform.hu címre, telefonszolgálatunk a 42/501-510 (4280-as mellék) számon fogadja hí­vásaikat, személyesen a Nyíregyhá­za, Dózsa György u. 4-6. alatt, 9 és 16 óra között kereshetik fel olvasó- szolgálatunkat. A leveleket terjedelmi okokból rövi­díthetjük megjelenéskor. Nem közölhetünk azonban jogszabá­lyokba ütköző tartalmú, vagy névte­len leveleket. Kérjük, tüntessék fel a levélen/e- mailen a telefonszámukat is. Templombúcsú volt Császáriban ■ A búcsú, a megem­lékezés, a szentmise, a körmenet lélekben is felemelő érzés volt. Nyírcsászári (KM) - Köszö­nettel vettük, hogy megjelent az elmúlt héten írásunk, amelyben kértük, hogy Nyír- császáriban a görög katolikus egyház a helyiek mellett temp­lombúcsúra hívja a környező települések híveit - írta leve­lében Kovács Józsefné, a nyír­császári nyugdíjasklub vezető­je. - Mindig is tudtam, hogy a sajtónak nagy szerepe van, de hogy ekkora, azt csak most ta­pasztaltam meg. A faluból el­származottak mind a sajtóból tudták meg. Kérdeztük: te hon­nan tudtad meg? - Hát a Kelet- Magyarországból! - volt a vá­lasz. Jöttek szép számmal Pócspetriből, Ófehértóról, Kán- torjánosiból, Hodászról, Nyír­bátorból, sőt Mátészalkáról is. A búcsú, a megemlékezés, a szentmise, a körmenet lélek­ben is felemelő érzés volt mindannyiunk számára. Esperes úr külön megkö­szönte mindenkinek a részvé­telt, a hozzáállást, a polgár- mester úr és az önkormány­zati tagok részvételét is. A nyugdljasklub énekei is szeb­ben szóltak, a vers gyönyö­rűen csengett a hívek örömé­re. Öröm volt látni, hogy ilyen sokan eljöttek, és ezt a köszönetét tolmácsolom most - zárta sorait Kovács József­né klubvezető. Rokonok, Néhai Borsi Sándor és felesége, Medgyesi Erzsébet egykor urai, majd tyukodi lakosok közvetlen leszármazottai és azok családtagjai Tyúkodon találkoz­tak, amelyre hazánk 13 településéről érkeztek. KELETI KIAKASZTÓ Új virtuális naplót indítót-SBHEB tunk útjára a Kelet-Ma-JJ^Uhj^ gyarország internetes portálján, a Szabolcs Online-on. A Ke­leti Kiakasztó névre keresztelt blog- ba naponta kerülnek új bejegyzések. Olyan hétköznapi, bosszantó törté­neteket, felháborító eseteket adunk közre eme élet írta, digitális teleregé- nyünkben, amitől biztosan felszalad az emberben a pumpa. A portálláto­gatók és a KM-olvasók hozzászólásá­nak, kritikájának, háborgásának ezen­túl tehát nemcsak lapunk hasábjain, hanem internetes blogunkban is han­got adunk! Kattanjanak ránk, „kiakasztó" élményben lehet részük! szon.hu Blog/Keleti Kiakasztó OLVASÓINK VÉLEMÉNYE Elfeledett édesanyák Az elfeledett édesanyák cí­mű cikk váltotta ki belőlem, hogy tollat ragadjak. Eddig is éreztem a mellőzést, most végre tudatosult bennem, nemcsak az átlagemberek, de az illetékesek sem méltatnak minket semmire. Én már 58 éves vagyok, nagyon nehéz körülmények között élek. Fiatalon lettem özvegy. A férjem 36, én 33 voltam akkor. A gyerekeink 4, 6, 8 és 12 évesen lettek fél­árvák. A veszteség nagy volt, előzőleg két gyermekünk is halva született. Nagy családot szerettünk volna, a férjem nagyon jó férj, apa és ember volt. Halála után pár nappal a hallásomat is elvesztettem. Sokáig kezeltek, mire egy kis javulást elértek, de azóta sem hallok jól. Amíg a gyerekek tanultak, kaptam az özvegyi nyugdíjat. Amint befejezték az iskolát, ez megszűnt. Özvegységem elején Buda­pestről egy Bugac környéki tanyára költöztünk. Nem akartam embereket látni, itt sikerült őket meggyűlölni is. Csak a gyerekeimnek és az állatoknak léteztem. Vissza­gondolva, talán nem is „él­tem”. Az évek alatt az egész­ségem megromlott. Nem fáj­dalmat éreztem, hanem halá­los fáradságot. Majd 2000- ben megkaptam az 50 száza­lékos járadékot, ez ugyan több volt, mint a nulla, de a fizetnivalóim kamatostul gyülekeztek. A kútjaim sor­ra kiszáradtak, ezért az álla­taimat kénytelen voltam ol­csón eladni. Végső elkesere­désemben hazaköltöztem szülőfalumba, magammal hozva a gondjaimat. Azóta már átmeneti járadékot ka­pok. Ebből fizetem a törlesz­téseket, a rezsit, kenyeret, tejet. A gyermekeim nagyon jók hozzám, ők szoktak segíteni. Úgy indultak az életbe, hogy semmit sem tudtam nekik adni. A saját erejükből, aka­ratukból indultak. Mindnek fészket kellett rakni, családot alapítani, és közben soha nem kértek tőlem, csak ad­tak. Ami fáj az államtól: az özvegyi nyugdíj hiánya. Mi nem vagyunk méltók rá?! Igaz is, minek kellett ne­künk fiatalon, esetleg több gyerekkel is túlélni a bána­tot, a megpróbáltatásokat, a nincstelenséget, vagy bár­mit?! Bocsánat, de ennek már ki kellett jönnie. Amire büsz­ke vagyok: soha, semmilyen nehéz helyzetben nem nyúl­tam semmiféle nyugtató vagy hódító eszközhöz. Bár sokszor szerettem volna már meghal­ni, tett nem követte a vágyat, mert mindig arra gondoltam, ha én nem leszek, mi lesz a gyerekeimmel. Szabó Béláimé, Tímár

Next

/
Oldalképek
Tartalom